Ligeti Csákné Zsuzsa: Salzkammergut és Salzburg – Négy nap autóbusszal – Ausztria – 2008
Rövid leltár információkkal Melk, St Wolfgangban, Hallstatt, Bad Ischl, St Gilgen, Salzburg nevezetességeiről, hazaúton kremsi, bécsi megállóval – mindez szép fotókkal és a szerző saját rajzaival illusztrálva
A június végi utazáson a busz utasai pedagógusok, amatőr képzőművészek baráti társaságának tagjai voltak. Nem először vállalkoztunk közös útra.
Az útvonal az indulási helytől, Melktől (A) Bécsig (H) – a térképet a plusz jelre kattintva nagyíthatod és az egér bal gombját lenyomva mozhathatod
Hajnalban indultunk, első valódi megállónk Melk. Még nem indult be a nagy nyári forgalom, alig 5-6 autóbusz állt a hatalmas parkolóban. A belépőjegy 7,5 € vezetés nélkül. Legutóbbi látogatásunk óta megnyílt a kert, kerti pavilonnal. Itt találni a Benediktusweg elnevezésű sétautat, mely kiváló alkalom az elmélkedésre. A jegy ide is érvényes. A kolostorban új kiállítást láthattunk, amely a benedekrendiek lelkiségét mutatta be, valamint az apátság múltját.
A könyvtár és a templom gazdag barokk pompája Melkben most is lenyűgözött
Az apátság első udvarában balra bolt van, ahol magyar nyelvű könyvecskét is lehet kapni az apátság épületéről, kincseiről. (4,50 €)
Hosszú autózás várt még ránk. Ahogy lekanyarodtunk az autópályáról, máris a hegyek gyönyörű karéja vett körül. Tavak mellett vitt az út. Hol a Traunsee, hol a Mondsee, hol a St Wolfgangsee látványa bűvölt el. St Wolfgangban végre megálltunk egy órácskára. Bájos kisváros, közvetlenül a tó partján.
Hotel hotel hátán és virág ömlik minden ablakból St Wolfgangban
Régi, búcsújáró temploma közvetlenül a tópartra épült. Kéthajós gótikus templom, amelyet Szent Wolfgang tiszteletére emeltek. Valamikor a 980-as években a közeli hegyekben remetéskedett, majd a tóparton felépítette a templom ősét. A középkorban ezrek jöttek zarándokútra sírjához. Szent Wolfgang miatt már kevesebben látogatnak ide, a világhírű Pacher szárnyasoltárért már többen. Michael Pacher 1471-től tíz évig faragta, festette. Színei ma is olyan élénkek, mintha tegnap készültek volna. A templom látogatása díjtalan. A tóparti kapun lehet a teraszról belépni.
Pachel oltár a zarándoktemplomban
A templom teraszáról szédületes kilátás nyílik a Wolfgangseere
Salzburgtól 10 km-re egy kis faluban lévő panzióban volt a szállásunk. Éppenhogy lekászálódtunk a buszról, amikor hatalmas felhőszakadás zúdult a nyakunkba. Vacsora és sörözés után, még vizes aszfalton sétálva derítettük fel a falucskát. Néhány szép háza és kedves temploma van. A templom mögött gondozott temető. Minden síron kis fedeles edényke. Egy virágot hozó nénivel szóba elegyedtem. A tájszólást nehezen értettem meg, de a lényeget azért ki tudtam hámozni: szentelt vizet tartanak benne, amellyel minden temetőlátogatáskor behintik a sírt. Így már az is érthetővé vált, miért van a templom előterében hatalmas tartályban a szenteltvíz…
Thalgau
Másnap kissé borús, szemerkélő esős időre ébredtünk. Aggódtunk, hallstatti kirándulásunkat nem fogja-e befolyásolni az időjárás. Az égiek kegyesek voltak: csak 5 percre kellett elővenni az esernyőket. A sóbánya megtekintésével kezdtük. A bánya magasan a Salzbergen (Sóhegyen) nyílik. (A térképen az A-val jelölt pont)
Lent kell jegyet váltani (26 €, csoportos jegy 20 €/fő), ebbe bele tartozik a felvonó, és a vezetés is. Már a felvonó is nagy élmény: egyszerre 24 embert tud felvinni. Tulajdonképpen nagyra nőtt sikló: két kocsi szaladgál fel-le. A hosszú sor ellenére hamar sorra kerülünk. A felvonó felső állomásától csodás kilátás nyílik a tóra és a környező hegyekre.
Kilátás a sikló felső állomásáról a Krippensteinre
A sikló felső állomásától még 20 percet kellett sétálni a bányabejáratig, azaz a kasszát jelentő épületig. Az előző esti vihar nyomai félelmetesek: fák kidőlve, leszaggatva. A réten a növényzet letarolva. Állítólag hatalmas jégeső pusztított. Ezen a területen vannak a hallstatti kultúra idejéből származó sírok. Most nem volt időnk rá, de egy másik út alkalmából sort fogok keríteni rá. A bányát is a kelták (mert ők rejtőznek a „halsatti kultúra” fedőnév alatt) kezdték el művelni, s ez még napjainkban is tart – persze modern technológiával, számítógép vezérelte automatika végzi a nehéz munkát. Régen csákánnyal, feszítővassal dolgoztak, ma vízzel kioldják a sót a kőzetből. A bányabejáratnál várni kell: csak vezetéssel látogatható (sajnos csak német és angol nyelvű), sokan várakozunk. Iskolai csoportok állnak előttünk sorba. Végre átöltözhetünk: mindenki a méretének megfelelő méretű kabátot és nadrágot kap, amelynek ülepén bőrerősítés díszeleg. Már indulhatunk is fedett falépcsőkön a tárna bejáratához.
Vezetőnk, Katrina bányászruhába öltözött szépség. A bánya több szintű. A felső két szint látogatható, az alsóbb szinteken jelenleg is folyik a sókitermelés. A múzeum részben ötletes bemutatók érzékeltetik a só keletkezését, a régi és a jelenlegi bányászatot. Megcsodálhatjuk egy sóstó tökéletes nyugalmát, a bánya végtelen sötétségét és csendjét. A szintek között két nagy csúszdán lehet lecsúszni. Kissé félelmetesnek tűnik a sötétben elvesző fa csúszda, de egyáltalán nem veszélyes, hanem biztonságos – ha nem akarunk megkapaszkodni a korlátban. Akkor bizony leégne a bőr a tenyerünkről. Azok számára, akik idegenkednek a csúszdától, lépcső vezet le az alsó szintre. Az első csúszda 25 m, a második, a nagy, 70 m hosszú. Előzékenyen le is fényképezik a látogatókat, amelyet kint meg lehet vásárolni (5 €).
Ilyen ruhába kell öltözni, hogy bátran csúszdázhassunk a halstatti sóbányában | Bizonyíték, hogy jártam a halstatti sóbányában |
A látogatás végén kisvonatra ülünk, pontosabban kerekeken guruló tornapadokra ülünk lovagló ülésben, az zakatol ki velünk egy igencsak szűk alagúton. A kijáratnál vehetünk sót is: durva természetes sót, finomítottat, ízesítettet, kicsit, nagyot, sólámpát, képeslapot, könyvet, térképet.
Sóvirág a Hallstatti bányából | Mozgó tornapad, mely kivezet a halstatti sóbányából |
Visszasiklóztunk (siklottunk?) a tópartra. A városka a Sóhegy és a tó közé, meredek hegyoldalba épült. Halsattban a házak szinte egymás tetejére épültek
A település régi voltát elárulják a román-gótikus ablakkeretek, kapubejáratok. A virágözön miatt kevéssé tűnt fel eleinte, aztán, hogy keresni kezdtük, hamarosan sokra rátaláltunk.
Egyetlen utcája a tóparton vezet, a felső házakba lépcsők, meredek sikátorok vezetnek. A hegyoldalon lezúduló Mülbach vízesés vizét a házak alatt, egy csatornában vezetik el, csak a tóparton bukkan fel újra.
Az egyetlen utca átmenet a sétáló utca és az autóforgalom között. Igaz, csak indokolt esetben lehet behajtani autóval. A városkán átmenő nagy forgalom számára alagutat építettek a hegybe, így csak gyalogos turistákkal találkozni a városban. A szűkös hely, valamint a hűvös éghajlat miatt a gyümölcsfákat közvetlenül a ház fala mellé ültetik. Megvédik a túlzott hidegtől és a szelektől, és helyet sem foglal.
Sok kávézó, söröző, étterem fogadja az odalátogatókat, minden kategória képviselve van, széles árskálával várják a vendégeket. Egy kávé erejéig elcsábultunk ebbe a tóparti kávézóba.
Román ikerablakok Halsattban | Ez sárgabarackfa Halsattban |
Szemerkélő esőben láttuk a Mülbach vízesést | A faalkotmányok garázsok a csónakok számára a Halstatti tó partján |
Kettőkor a buszunk tovább vitt Bad Ischlbe. A Traun parti fürdőváros őrzi régi hangulatát. Ferenc József és Sissy emléke mindent elborít. Mivel a császári nyaralót már láttam, inkább a városban kóboroltam.
A városka szívében van a gyönyörű Kurpark, benn a Kurhalle. Káprázatos virágágyak, szökőkutak, árnyas fák, sétautak.
St Nikolaus plébánia templom Bad Ischlben | Salzkammerguti népművészet |
Séta közben akadtam egy Heimatwerk boltra. Mindig is érdekelt a helyi népművészet, s ennek csak itt lehetett a nyomára bukkanni. Ragyogó keresztszemes mintakönyvet vettem, amely a környező falvak mintakincsét tartalmazta.
Miután kisétáltuk magunkat a busz tovább vitt bennünket. Nem győztük a fejünket kapkodni, melyik oldalra nézzünk: a táj csodálatos, sajnáltuk, hogy nem lehet mindenütt megállni, nézelődni…
St Gilgen volt a következő megálló. A St Wolfgang tó nyugati végében épült falucska kedvesen öleli a tópartot. A parti sétányról szép kilátás nyílik a hegyekre. Ebben a faluban született és élt Mozart édesanyja, majd házassága tán Mozart nővére, Nennerl is. Lakóházuk napjainkban múzeum. Belépő 1 €. Nem sok látnivaló van itt, zeneszerszámok és filmvetítés.
Mozart édesanyjának háza St Gilgenben
A falucska főterén áll szép házak közt Mozart szobra. Közelében van az a templom, ahol Mozart édesanyját megkeresztelték, és ahol Nennerl házasságot kötött. A templom körül csendes, virágos temető. Ide nem szűrődik be az idegenforgalom zaja.
St Gilgen főtere | St Aegidius templom St Gilgenben |
Harmadik nap Salzburg következett. A busz lerakott bennünket a Mirabell kerteknél, aztán kihúzódott valahová a városon kívülre. A parkot felderítve, sétálgatva, kávézva vártuk a magyar idegenvezetőt. A kert gyönyörű francia kert, vagyis szabályosan nyírt, ültetett növényekkel.
Mivel a 2008. a foci EB éve, a virágágyásokba a döntőbe jutott országok színeinek megfelelő virágokat ültettek. Néhány percre a Mirabellgartentől ráakadtunk a Salzach partján a Sacher szállóra és kávézóra, ahol a kávé mellé kis sacher tortákat lehet rendelni. Kipróbáltuk, s közben gyönyörködtünk az elénk táruló panorámában.
Panoráma a Salzach partján
Délután 5-ig magyar idegenvezetővel jártuk be Salzburg látványosságait. Hellbrunnal kezdtük. Valaha Salzburgon kívül, de nem túl nagy távolságra volt, így könnyen elérhették a hercegérsekek egy kis mulatozás céljából. Ma már Salzburg külvárosa. Marcus Sitticus hercegérsek (1574-1617) építette a palotát és a vízijátékokat. Bár a kastély is szép, ide a vízijátékok miatt érdemes eljönni. Mivel csak vezetővel lehetséges a látogatás, a megérkezés után azonnal vegyük meg a jegyet (időpontra szól), és a várakozás alatt járjuk be a kastélyt és a parkot.
Hellbrunni kastély
A vízijátékoknál tábla figyelmeztet, hogy a látogatókat víz éri majd, így a fényképezőgépek elég hamar a táska mélyére kerültek. Alátogatást csak meleg időben ajánlom, mert valóban csurom víz lesz az ember…
A vízijátékokat elmés mechanika mozgatja a víz erejével. A játékok négyszáz évesek, de még mindig kitűnően működnek. Úgy alakították ki a látványosságokat, hogy a nézelődőket lelocsolja a víz, legjobban akkor, amikor már azt hiszi, túl van rajta, vagy éppen jóízűen kacag a többieken. A Neptun barlangja képen jól látni, hogy vízfüggöny alatt lehet csak elhagyni az épületet. A vízsugár magasságát a vezető szabályozza. Ő pedig gondoskodik róla, hogy senki ne ússza meg szárazon. A hidacska innenső oldalán vidáman neveti az éppen ázókat a vidám nézőközönség, aztán a hátukba kaptak egy hidegzuhanyt. Hallani, a kertben hol van újabb „vizes” látványosság, mert a visítozásból sejteni lehet. A mi látogatásunk alatt rekkenő hőség volt, így nem volt baj, ha vizesek lettünk. Mire visszaértünk az autóbuszhoz, megszáradtunk. A kastély melletti shopban jó minőségű német, angol nyelvű kiadványokat lehet kapni. A múzeum honlapján azok is megismerhetik (szárazon) a vízijátékokat, akiknek nincs alkalmuk Hellbrunn meglátogatására.
Freskó a kastélyban | Neptun barlang |
A római színház
Mozgó-zenélő színház
Visszatértünk Salzburg belvárosába. A városképen sokat rontott, hogy a szép barokk tereken hatalmas kivetítők, sörsátrak terpeszkedtek, hiszen csak két nappal ezelőtt zajlott le az utolsó EB focimérkőzés. A magyar idegenvezető kitett magáért. Minden lényeges helyet érintettünk: Burg Festung, Dóm, Rezidenz, Getreidegasse, stb.
A Dóm kupolája
Szobrok a Dóm bejáratánál | Szt György kápolna a várban |
Megtudtuk, hogy Paul Fürst találta ki a Mozartkugelt, hogy mi volt a szerepe a sónak Salzburg gazdagságában, meddig volt önálló, stb. Bőséges tájékoztatást kaptunk Mozartról, és a Muzsika hangjából ismert von Trapp családról. Szerencsére, nem először jártam Salzburgban, mert az idegenvezető minden igyekezete ellenére ez az idő bizony kevés ebből a csodálatos városból. A „kötelező” után kaptunk újra szabadidőt, hogy becsavarogjuk a várost. Hétre beszéltük meg a találkozót, addig sort kerítettem a kis, eldugottabb helyekre, amelyeket nem érintett meg az EB szele.
Ahogy leérünk a várból a siklóval, vasrácsos kapun juthatunk be a temetőbe, aminek a közepén áll a gótikus temetőkápolna. A sziklafalba vájt katakombákban kápolnák rejtőznek.
Részlet a várerődítményből | Katakombák a Szt Péter temetőben |
Szt Péter temető Salzburgban |
Átjárón át kijutunk a Szent Péter apátság gazdasági udvarára, ahol régi malom kereke kelepel. Mellette működik az apátsági pékség, sajnos már zárva volt. A gazdasági részből udvarok sorozatán át jutunk Salzburg legrégebbi templomához, a Szt. Péter templomhoz.
A Szt Péter apátsági templom román kapuzata és barokk belseje |
Végig haladva a kolostor udvarain, kiérünk a sziklákba vájt Festspielhaushoz, ahol az Ünnepi Játékok zajlanak. Most éppen nyitva volt a színpad felőli nagy ajtó, díszleteket rakodtak. Lekanyarodtam a piac felé, és végigsétáltam a keskeny Getreidegasssén. Mozart szülőházán hatalmas osztrák zászló leng. A Getreidegasse és a Griesgasse között hangulatos átjárók – valójában kinyitott belső udvarok szövevénye húzódik. Kávézók, üzletek és virágok népesítik be.
Közel Mozart szülőházához leültem egy kávéra, ahonnan egy átjárón keresztül jól lehetett látni a Salzach túloldalán lévő kupolákat.
Salzburgi udvar | Salzburg kupolái közül néhány |
Az utolsó nap a hazautazásé. Hogy valamennyire változatossá tegyük a visszautat, Melknél átkeltünk a Dunán, és a Wachau barátságos szőlői között igyekeztünk Bécs felé. Megálltunk Kremsben egy kicsit megmozgatni a lábunkat. Ez a megálló meggyőzött bennünket, hogy ide is érdemes visszajönni.
Átjáró a Dunapartra Kremsben | Minoriták temploma és kolostora Kremsben |
Bécsben is szerettünk volna megállni egy rövid sétára, de lehetetlen volt bejutni a városba, közlekedési káosz volt az EB miatt – aznap este játszották az elődöntőt. Így Schönbrunn mellett döntöttünk.
Schönbrunni kastély udvari homlokzata
Sajnos a kastély homlokzatát is elrútította a hatalmas kivetítő, de a kastély és a park így is élvezetes volt. A belépő 9,5 € , ez a legolcsóbb, mert a teljes kastély Sissyvel és Ferenc Józseffel, Rudolffal együtt sokkal drágább, 14,40 €! Audioguide van, magyar nyelvű, ez benne a belépőárában.
Ligeti Csákné Zsuzsa
Aki erre a tájékra utazik, annak érdemes a következő weblapokon nézelődni.
http://www.stiftmelk.at/ német nyelvű
http://www.salzwelten.at/cont/salzwelten/salzwelten_hallstatt német nyelvű
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hallstatt magyar nyelvű
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bad_Ischl magyar nyelvű
http://www.badischl.com/de német nyelvű
http://www.salzburgerland.com/hu/tid_a-mozart-falu_100934 magyar nyelvű
http://www.wolfgangsee.at német, angol nyelvű – a magyar változat jelenleg nem működik
http://hu.wikipedia.org/wiki/Salzburg magyar nyelvű
http://www.hellbrunn.at/hellbrunn/deutsch német nyelvű
|
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztoutikalauz.hu