Vedres Ferenc: Újra Omis! – Plitvice, Makarska, Bol, Selce, Szupetar – Horvátország – 2008
Harmincnégy évvel korábbi emlékek összevetése a múlt nyári élményekkel – szép képekkel
Harmincnégy évvel ezelőtt szakszervezeti üdülés keretében jártunk Omisban. Buszos út volt.
Első nap Szarajevóig jutottunk, ott megszálltunk. Másnap séta a városban. A város hangulata mecsetjeivel és templomaival, a bazár nyüzsgésével és a müezin imára hívó énekével egyedülálló és felejthetetlen. Ott ettünk első ízben csevapcsicsit gazdag salátával, juhtúróval és lepénnyel a Török Piacon. Itt kaphatsz ízelítőt (nem is annyira távol tőlünk) a Kelet mesevilágából.
Utunkat folytattuk a szerpentineken. Buszunk fara jó néhányszor lógott ki a szakadékok fölé. Néhány helyen (Memento mori!) otthagyott roncsok, némelyek mellett virágok. Itt-ott a pihenőkben bárány, bár inkább birka sült nyárson. Mostarban egy kis séta, a Római-hídról fiatalok ugráltak le a Neretva vizébe.
Omistól kissé déli irányban, a Hotel Brzetben volt teljes ellátással a szállóhelyünk. Tengert ekkor láttunk először. Óvatlanságom következtében meg is ismerkedhettem a talpamban a tengeri sünnel, de nagyobb sokkot nem okozott, bár néhány tüske véget csak itthon vetett ki a bőröm. Omis a Cetina torkolatánál épült. Akkor még valóban kis halászfalu festői kanyonjával és égbe meredő várával. Hangulatos tavernáival, hol finomra pácolt sonkák lógtak a mennyezetről, s a betérő fiatalok négy szólamú énekükkel igen értékes élményt nyújtottak a tüzes dalmát borokat iszogató közönségnek. Ez az Omis volt nosztalgiázó úti célunk.
Ez alkalommal kisebb lányomékkal, Vandával, férjével Márkkal és fiával, becenevén Pereccel indultunk útnak autóval. Első szállásunk a Plitvicei Nemzeti Park területén volt, Plitvicka Jezara-ban. A szállás elfoglalása után tettünk egy kerülőt, majd egy erdei étteremben megebédeltünk. Délután séta a tavak közelében. Este a vacsora után elborozgattunk az erkélyen. Különös és megkapó látvány volt a szentjánosbogarak villódzása az éjszakában. 34 évvel ezelőtt láttunk ilyent, azóta sem.
Másnap bejártuk a tavaknál a kisebbik túra útvonalát, mely az alsó tavakra enged áttekintést. A túra hajóúttal kezdődött. Kiindulási pont a tórendszer központja Valika Poljana, mely még a felső tavakhoz tartozik és a tavak „mentora”-ként emlegetett Kozjak-tó partján lett kiépítve. A tavon át- majd végighajózva kikötöttünk egy pihenő vagy inkább erőgyűjtő helyen, ahol lehetett ételt, italt, esetleg emléktárgyakat vásárolni. Innen indult a gyalogtúra először hegyes vidéken, majd a Milanuvac, a Gavanovac, a Kaludjeravac és a Novakovicev brod tavak partjain és széleiken kiépített palánkhidakon, járdákon bandukolhattunk meg-megállva, bámészkodva.
E csodavilág látványát az sem tudta megzavarni, hogy sokadmagunkkal kellett benne osztoznunk. Tó, tavak, halak, fák, bokrok, zuhatagok, zúgók és csobogók. Örök mozgás. A Novakovicev brodba zúdul le mintegy 70 méterről a Slap Plitvice, a plitvicei vagy Nagy vízesésnek a vize. Újabb hegyi – erdei barangolás után elektromos buszok szállítottak vissza bennünket a központig.
Tehát indulás Omisba! A Flamengo Apartmanházban szálltunk meg, a várostól olyan másfél, két kilométerre. Ebéd egy Cetina melletti étteremben volt, majd rövid városnézés következett. Megtaláltuk azt a régi zöld ajtós, ablakos tavernát, mely annak idején kedvenc helyünk volt.
Ma már a helyiséget raktárnak használja egy kiülős (amúgy rangos) étterem, ahol a későbbiek során vacsoráztunk is. Örömmel állapítottam meg, hogy a dalmát prsut (sonka) finom és hamisítatlan. Bár az óváros a régi, de sokkal nagyobb a forgalom. A meghitt keskeny utcák, a vár, a virágok, füge- és pálmafák, a mindent kínáló piac, boltok és éttermek.
Omis -óváros
Az omisi kanyon
Omis a várból
Omis-Cetina part
Megvallom, bár sétáltam egyet a várban, de a tornyot már kihagytam. A fák alatt hűsölve vártam meg a többieket.
Kirándulásaink egyik célpontja Makarska volt. Kikötője pálmafasorral szegélyezett. Tipikus mediterrán város templomokkal, köztük a kikötő közelében lévő barokk Szent Fülöp, valamint a fő téren elhelyezkedő XVIII. századi Szent Márk templom.
Makarszka
Makarska-Kis tér pálmával
A másik kirándulás Brac-szigete volt. Ide Splitből (mely várost annak idején bejártunk a Diocletianus palotával együtt, most erre nem került sor) hajóztunk át. Ez a horvát – Adria harmadik legnagyobb szigete. Supetar a sziget fővárosa, itt kötöttünk ki. Rövid városnézés után Bol városa következett ahol városnézés és ebéd után hozzátartozóimat az Arany Szarv- part, engem pedig a közeli, hűvös, lugasos taverna vonzott. Mit mondjak, itt a templom nézés elmaradt.
Bol – Aranyszarv öböl
Szupetar hajóról
Utolsó nap Omisban még egy bolyongás a városban és egy sonkás vacsora, s Isten veled Omis. Hazafelé jövet Selce-ben szálltunk meg. Egy kis kalandozás után meg is leltük apartmanunkat. Onnan lesétáltunk a tengerpartra.
Szelce
Ez a város és környéke is megérne egy külön fejezetet. Így maradt ez a séta és egy finom vacsora. Délelőtt még egy kis nézelődés, egy kis vízeskedés (főleg Perec kedvéért), s a következő pihenőhelyünk már Hévízen volt.
Vedres Ferenc
Fotók: Vedresné Nagy Ibolya
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkeszto
utikalauz.hu