Pintér András: Észak-nyugati határjárás – Magyarország, Ausztria – 2012
Állandó szerzőnktől megszokott precíz beszámoló egy városjáró kirándulás fontosabb eseményeiről, látnivalóiról. Sok információval és szép képekkel
Sopron, Fertőd, Fertőrákos, Bécs, Nagycenk, Ruszt
Templomi egyházközösségi csoportunk szokásos évi kirándulását ezúttal „hazai pályán” tartotta, de egy-egy napon, illetve délután Bécsben és a burgenlandi Ruszton is megfordult.
1. nap, augusztus 6. hétfő
7,30-kor indultunk Szegedről. A Kecskemét – Solt – Dunaföldvár – Enying útvonalon 11,30-kor Balatonakarattyára értünk. Ott 3 órára megálltunk a helyi strandnál, jól esett a lubickolás a 26 fokos vízben és a hűsölés a lombos fák alatt az időközben már jóval 30 fok feletti hőségben. Először nagy hullámokat vetett az enyhe szél, később kisimult a víz. Jó messzire be lehetett gyalogolni a sekély vízben. Ki-ki a közeli vendéglőben ebédelhetett, sörözhetett, nézhette közben az olimpiai tv közvetítést Fél 3-kor buszra szálltunk, onnan végig a Balaton északi partján, majd a 84-es úton Sümeg – Sárvár – Nagycenken át Sopronig már megállás nélkül buszoztunk. 17,50-re értünk a szálláshelyre, az egyetemi diákhotelbe. Néhányan a földszinten, a többség az első emeleten 2+3-as, illetve 2+2-es apartman szerű szobákban helyezkedett el, az apartmanban közös fürdőszobával, hűtővel, kétoldalt nyíló 2, vagy 3 ágyas szobákkal. Félpanziós ellátásunk volt reggelivel és vacsorával.
A bőséges vacsora után egy kis séta a parkban (botanikus kert van az egyetem körül). Néhányan városnézésre indultak.
Magyarországi útibeszámolók helyszíneinek nagyobb térképen való megjelenítése
A kirándulás magyarországi része térképen
2. nap, augusztus 7. kedd
A reggeli elfogyasztása után 9,15-kor indultunk a busszal a városba. Kicsit nehézkes volt a Sopron Hotel megtalálása, ahonnan a megrendelt városnéző kisvonat indult. 10 órakor indultunk „az egyes vágányról”, mint azt az induláskor beharangozták. Elindulás után magnós kísérőszöveggel mutatkozott be a város, ahogy 25 km/ó sebességgel haladtunk. A Várkerületbe, a szűk utcákba nem tudtunk bejutni a kisvonattal, azt megkerülve láthattuk a nevezetességeket. Többek között Szent György templomot a várfal felől, a rondella mellett, a Szent Domokos templomot, a Petőfi téren a színház épületét, a Deák teret, az Erzsébet kertet. Egy nagy fordulót tettünk a Lőverek felé a sportcsarnokig és a Lőver fürdőig, onnan vissza más útirányon át a Sopron Hotelig 11 órára. Néhány perc múlva a buszra szálltunk, amellyel a szállónkig mentünk. Rövid ebédszünet után a nagy többség a busszal a sportcsarnokig ment, onnan gyalogszerrel a nevezetes Taródi várat vette célba. Ott megnézték a folytonosan épülő zegzugos építményt, amit a köznyelv Bolond várnak titulál.
Néhányan gyalog bementünk a műemlékekkel teli város központjába és megnéztük a nevezetességeket, illetve azok egy részét: A Szent Domokos templom gyönyörű szentélyét, díszítéseit, az Orsolya templomot és az előtte levő Orsolya teret, a Szent György templomot az utca oldaláról belépve, a Fő teret a Szentháromság szoborral, a műemlék házakkal, patikával, a részben felújított középkori építésű híres Kecske templomot (belső kecske motívumú díszítéseiről kapta a nevét) és tovább a Templom utcán a műemlék épületeket.
Szent Domokos templom
Orsolya tér
A Fő tér a Tűztoronnyal
A Fő tér a Kecske templommal
A Szentháromság szobor a Fő téren
Nem először jártunk a városban, mindig szívesen járjuk végig a kedves helyeket. A Tűztorony ezúttal tatarozás miatt zárva volt, teljesen be volt állványozva.
Visszatérve a Deák térről a szállásunkra mentünk egy kicsit kipihenni a fáradalmakat. A Taródi várból visszaérkezők a tervezettnél később értek vissza, így a délutáni utunk csak 16 órakor indult a Károly kilátóhoz. Busszal egy parkolóig lehetett eljutni, onnan kb. 900 m hosszú gyalogos túrával értünk fel a 394 m-es Károly magaslatra. Felmentünk az ott álló 23 m magas kilátóra, ahonnan pompás kilátás nyílt a városra, a Fertő tóra, a fertőrákosi dombokra, délkelet felé Nagycenkre, Kópházára, nyugatra az osztrák oldal, messze távol halványan a Schneeberg csúcsaira.
Taródi-vár
Károly-kilátó
Lejövet után közös fényképet készítettünk a csoportról, majd leültünk a pihenőbe asztalokhoz, padokhoz. Szorgalmas útitársaink az ott érő szederrel kínáltak meg bennünket. A pihenés után indultunk vissza a buszhoz, közben megcsodálva az út melletti kalandparkban ügyeskedőket. (Egy felnőtt 2900 Ft-ért kalandozhat a kötélhidakon, hágcsókon). Busszal visszatértünk a szálláshelyre. Mi vacsora után sétáltunk az Erzsébet parkban, fényképezve, egy csoport a városba indult borkóstolásra.
3. nap, augusztus 8. szerda
Reggeli után 9-kor indultunk az egész napos fertődi, fertőrákosi kirándulásra. 9,45-kor értünk Fertődre, az Esterházy kastélyhoz. Az idegenvezetős kastélylátogatás 10 órakor kezdődött, előtte egyénileg végigjártuk a gyönyörű kovácsolt vas hármas kapun át a díszudvart a virágágyásokkal, megnéztük a lépcsős főhomlokzat előtti kerek vízmedence közepén álló szökőkutat a delfinnel játszó puttókkal. A lépcsős karzatról szép fotók készíthetők a díszudvar egészéről.
Fertőd – az Esterházy-kastély kovácsoltvas kapuja
10 órakor indultunk, a zöld oldalajtón belépve a kastély díszes kör alakú kápolnájába jutottunk. Onnan kilépve néhány teremben a különböző múzeumokból kölcsönbe kapott festmények, kiállítási tárgyak láthatók a hercegi családhoz kapcsolódóan. Itt fényképezni tilos. A további termekben vaku nélkül lehetett fényképezni. Így a díszterem a mennyezeti lovas freskóval, a zöld szalon a hercegi óragyűjteménnyel, a Mária Terézia szoba a hálószoba, a zeneterem, a híres Esterházy Madonna kép másolatával, a családi nyári ebédlő az „Ők is voltak gyerekek” festménykiállítással, a hercegi hálószoba, a kínai szoba falfestményekkel, a zeneszalon, a teázó kártyaasztallal, végül a Sala Terrana fehér márványlapos, négy pillérrel osztott terme zárta a látogatható termek sorát. Érdekes volt, hogy a zeneszalonban magnóról Haydn zene szólt, egy másik teremben rövid videó lejátszásban az egykori udvartartás életét
bemutató életképet láthattunk tűzijátékkal és az akkori Operaház tűzvészben pusztulását rekonstruálták.
A díszterem
A Sala Terrana
A kiállítási termekből kilépve az ajándékboltba vezetett az út, sokan vásároltak is a különböző prospektusokból, egyéb ajándéktárgyakból. Még megnézhettük a hátsó parkot is a terebélyes gömbfákkal.
12 órakor indultunk tovább a busszal Fertőrákosra. A községen áthaladva, annak túlsó felén egy vendéglő teraszán meleg ebédet kaptunk. 14 órakor indultunk a vendéglő közeléből a városnéző kisvonattal. Először a település nevezetességei mellett haladtunk el: a templom, a középkori pellengér, a volt püspöki kastély, az egykori várfal maradványa és a renovált parasztházak a főbb látnivalók.
Fertőrákos – a községháza a pellengérrel
A fertőrákosi kőfejtő sem látogatható jelenleg, baleset veszélye miatt javításra várnak egyes részei. Ezután hosszabb útra keltünk, a hansági nádasok mellett a Fertő-tóhoz érkeztünk a kisvonattal. Itt 15 órától 1 órás sétahajózásra indultunk. A fedélzetről szép kilátás nyílt a tóra és a környező településekre. Áthaladtunk a határt jelző bójákon is, majd egy ívet leírva megközelítettük az osztrák oldalon levő Mörbisch-t, Fertődmeggyest. Sétahajónkon magnós idegenvezetés volt, de néhány nevezetességről a hajókormányos is beszélt.
Fertő-tó – hajók találkozása
Kikötés után megvártuk az oda visszatérő autóbuszt, azzal a szálláshelyre mentünk. Vacsora után este még sétáltunk egyet a székelykapus Barátság parkig, ahol szép virágágyások, lombkoronás fák díszlenek. Visszatérve pihenésre tértünk…
4. nap, augusztus 9. csütörtök
8,15-kor indultunk a bécsi kirándulásra a busszal. 10 óra körül érkeztünk Bécs belvárosába. Némi bolyongás után az Operaház mellett tudtunk kiszállni, a busz továbbment távolabb a központtól parkolni.
Ausztria – Útikalauz célpontok nagyobb térképen való megjelenítése
A kirándulás osztrák része térképen
Végigmentünk a Burg Gartenen (Kastélykert) , megnéztük kívülről a Burg épületeit, majd 10,25-kor a Hofburgban magyar nyelvű magnós vezetéssel néztük meg az udvari ezüsttár, a Sissi Múzeum és a császári lakosztályok kiállítását.
Bécs – a Burg
Az udvari ezüsttár kincsei
A Burg Garten
Láttuk az ezüsttár legszebb darabjait (Habsburg étkészlet, herendi étkészlet, kelyhek, fényűző aranyozott ezüsttárgyak), majd a Sissi Múzeumban a „Mitosz és valóság” kiállítást, mely a császárné életét mutatja be, személyi használatú tárgyak, öltözékek, portrék alapján, saját verseivel, leveleivel, de látható az udvari szalonkocsijának másolata is.
A „Császári lakosztályok” kiállítása 19 fényűző hivatali és lakóhelyiséget foglal magába (császári audenciaszoba, dolgozószoba, hálószoba, Sissi lakó- és hálószobája, fürdőszobája).
A három kiállítási hely megtekintése a magnós vezetéssel 10,50 euró személyenként.
12,30-kor jöttünk ki a kiállításhoz tartozó ajándékbolton keresztül..
Utána következett a Kartnerstrasse-n és a Grabenen átsétálva a Stephans Dóm, vagyis a Szent István Katedrális. Tornyának egy része be van állványozva, de a torony felső része és a Zsolnay kerámiás tetőzet messziről látszik. Belépve körbejártuk a bejárható templomrészeket (főoltárt, a különleges boltozatot, több mellékoltárt). Lenyűgöző a hatalmas méret, a sok látogató.
Bécs – a Szent István-dóm tornya
A Szent István-székesegyház főhajója
A kb.30 perces villámlátogatás után visszamentünk a Graben-en a Szent Péter templomig ott is bementünk egy negyedórára. Arról is nevezetes, hogy állandóan szól az orgonaszó. Megcsodáltuk a főoltárt és a mellékoltárokat, díszítéseket. Magyar nyelvű leírást is kaptunk.
Ezután közkívánatra egy olcsóbb kávézót szálltunk meg, szolid árakon ki-ki kávét, sütit, sört rendelhetett. A felfrissülés után egy sétával bejártuk Sissi rózsakertjét.
A Szent Péter-templom szentélye
Sissi rózsakertje
Onnan tovább menve kívülről megnéztük a Burgtheatert (Várszínházat) és a Városháza magas tornyos épületét a páncélos vitéz toronydísszel. Ezután vissza a sok tornyú Parlament mellett elhaladva az Operaházig jutottunk el, ott vártuk meg az odahívott buszunkat.
A Parlament oldalról
A busszal a Schönbrunn kastély előtt tiszteletkört tettünk, 5 percre leszálltunk fényképeket készíteni a palotáról. Buszunk mellett egy Mozart-ot idéző aranyozott élőszobor produkálta magát, nagy sikert aratott.
A Schönbrunn kastély
A visszaút kicsit körülményesebb volt a nagy autóforgalom miatt, több helyen közlekedési dugó akadályozta a továbbhaladást. Sopron felé már alacsonyabb rendű utakon araszoltunk.
Vacsora után még egy séta a parkban, majd pihenés…
5. nap, augusztus 10. péntek
8-kor reggelizni mentünk, majd 9-kor indultunk a nagycenki kirándulásra. 9,30-kor oda is értünk a célhoz, a Széchenyiek birtokára. Először a nevezetes mozdonyparkot jártuk végig. Itt a keskeny nyomközű mozdonyok külön-külön épült vágányrészeken állnak, előttük tábla jelzi a gyártási adatokat, jellemzőket, némelyik „keresztnevet” is kapott. A mozdonyokra merőleges vágányon korabeli motor-mellékkocsi, 2 tengelyes személykocsi és egy teherkocsi áll. Hétvégenként a 3,5 km-es távú pályán a Kastély megállótól Fertőbozig kisvonat közlekedik, dízel vontatással.
Nagycenk – vasúti emlékpark
Ezután továbbindultunk a Széchenyi kastélyhoz. A főépület 1971-73 között újjászületett és a Széchenyi István emlékmúzeum kapott benne helyet. A belépődíj 1200/600 Ft. (Utóbbi a kedvezményes).
Széchenyi kastély
A kastély előtt szökőkút és barokk franciakert pompázik. Szemben a műútra merőlegesen indul a 2,5 km hosszú, két évszázados hársfasor. A franciakerten keresztül idegenvezetővel léptünk be az épületbe. A múzeum bemutatja fényképekkel, ruházatokkal, szobaberendezésekkel, használati tárgyakkal a Széchenyiek életét, a családi festményeket, könyveket. Látható többek között a Hitel, a Világ és a Stádium korabeli kiadása is.
Az emeleti részen Széchenyinek a lótenyésztés, mezőgazdaság, ipar és közlekedés területén végzett munkálkodását tablók, makettek, eredeti dokumentumok és eszközök útján mutatja be a kiállítás.
A főépület jobbján a Vörös kastély áll, amit 1987-ben luxus szállodává alakítottak át, de mára már bezárt a létesítmény, csak a felirat látszik a park felőli oldalon, évszázados fák, növényritkaságok övezik. A kastély másik oldalán az egykori gazdasági szárnyban méntelep működik. Bemenni nem tudtunk, legfeljebb fotó készülhetett.
A kastélylátogatás után újra buszra szálltunk és azzal mentünk a község másik oldalára, hogy a Széchenyi Mauzóleumot nézzük meg. Előbb a templom előtti téren álltunk meg. Ott áll Széchenyi István szobra, amelyet a születési centenáriumán avattak, Stróbl Alajos műve. A Szent István templom egy magaslaton áll a régi, lepusztult templom helyén. Még Széchenyi terveztette Ybl Miklóssal, de csak a gróf halála után készült el 1861-64 között épült. A kapu felett a Széchenyiek címere. Bemenni ide sem tudtunk még idegenvezetővel sem, mert az értékes 1700-as évekbeli festményeket olyan riasztó őrzi, amit a látogatás idején nem lehetett kikapcsolni.
A főtéri Széchenyi-szobor
A Szent István-templom
A templom oldalán elhaladva értünk a temetőhöz, melynek közepén áll a Széchenyi Mauzóleum. A temetőben néhány régi síremléket is felfedeztünk az 1800-as évekből. A mauzóleumban még másik látogató csoport volt, ezért a mögötte nem messze található szarkofágot néztük meg, 1910-ben ebben helyezték el a Széchenyi ősöknek ide szállított csontjait. A kőszarkofág oldalán márványtáblán felvésték az ősök neveit. E mögött az 1915-ben csatában elesett Széchenyi Alajos huszárzászlós síremléke áll.
A csoport után 12 órakor tudtunk belépni ottani kísérővel a mauzóleumba. Először a felső szinten az ovális alakú, lapos kupolájú kápolnába jutottunk, az oltárkép a feltámadt Krisztust ábrázolja. a bejárat fölött az orgona, amelyen egykor Liszt Ferenc is játszott. A kápolnából szűk lépcső vezet a kriptába. A lépcsőfordulón felirat: ”Voltunk, mint ti, lesztek, mim mi: por és hamu”. A kripta első sírkamrájában koszorúkkal, szalagokkal teli sírkamrájában nyugszik Széchenyi István.
A mauzóleumi kápolna kupolája
Nagycenk – gróf Széchenyi István sírja a mauzóleumban
További sírhelyekben is Széchenyiek nyugszanak. Egy keresztszárban Széchenyi Pál egykori kalocsai érsek mumifikálódott holtteste látható tölgyfa koporsóban.
Ezután a templom előtti téren elbúcsúztunk idegenvezetőnktől és ebédszünet után 14 órakor a busszal irány Ruszt, a jelenlegi legkisebb ausztriai város Burgenlandban. 14,45-kor érkeztünk meg. Először kimentünk a Fertő tóhoz, ott jól kiépített strand és vitorlás kikötő fogadja a látogatókat. Félóra után a parkolóból gyalog bementünk a város központba. Ott egyénileg, illetve kisebb csoportokban néztük meg a látnivalókat. Aranyos kisváros, az első utcán, ahol mentünk minden ház kéményén gólyafészek, gólyákkal, kelepeléssel.
Ruszti utca gólyafészkekkel
Hangulatos házak, borozók, bort árusító őstermelői pincészetek a turisták által járt belterületen. Megnéztük a katolikus templomot – csak a bejárati rácsig lehetett bemenni – néhány fénykép is készült. Aki Rusztra megy, nem szabad kihagyni a középkori építésű Halász-templom megtekintését. Tornya 1879-ben összeomlott, nem építették újjá. Az 50-es években restaurálták, csodálatos középkori freskók kerültek elő.
A Halásztemplom freskója
A Halásztemplom előtti tér
Egy kőből faragott piéta a XIV. századból való. Értékes a három szent oltára és egy barokk „Angyali üdvözlet” mellékoltár. Kívül erős fallal vették körül és erődtemplommá alakították a XV. században. (A templom látogatási díja 1 euró, magyar nyelvű írásos ismertetőt is kaptunk).
Séta közben felfedeztük, hogy az evangélikus templom tornyára fel lehet menni.
Ruszt – kilátás az evangélikus templom tornyáról
Szép panoráma került a szemünk elé, láttuk a keskeny utcákat a magasból, látszott a Fertő-tó, az utcán sétálók között útitársainkat is felismertük. Itt is 1 euró volt a belépődíj.
A városnézés után visszasétáltunk a parkolóba, 18 órakor indultunk vissza Sopronba, a szállásunkra. Elköltöttük az utolsó vacsorát, majd még egy levezető sétát tettünk az Erzsébet parkban.
6. nap, augusztus 11. szombat
9-kor indultunk a busszal vissza. Balatonfüreden tartottunk pihenőt 12,20-tól 13,50-ig. A Tagore sétányon éppen bornapokat tartottak, végig a pavilonokban kínálták a portékákat, sülteket, pálinkákat, borokat. Természetesen végigsétáltunk a kikötő mellett is, a pergoláknál, a kerek templom környékén is.
A másfél órás pihenő után az idejövetkor követett útirányon (Dunaföldvár – Kecskemét – M 5-ös autópálya) haladtunk tovább, 17,30-ra értünk Szegedre.
Pintér András
Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Ausztriáról >>
Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Magyarországról >>
Pintér András írásai az Útikalauzban >>
|
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkeszto
utikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés