Tóth Zsuzsanna: Paleokastritsa – Görögország – 2006

Tóth Zsuzsanna: Paleokastritsa – Görögország – 2006. július

Rövid, lényegretörő írás sok új információval egy korfui utazásról

Először köszönetet szeretnék mondani az Útirány szerzőinek, akik nagyon megkönnyítették számunkra az idei nyaralást, hiszen meglehetősen pontos információkat kaptunk a legfontosabbról – az utazásról.

Ehhez fűznék hozzá némi megjegyzést, bár többnyire tökéletesen bejött, amit írtatok.

Az utazás, ha betartjuk a szabályokat, Korfuig bizony nagyon hosszú. Nekünk oda – (50-es budapesti házaspár vagyunk), igaz, hosszabb pihenőkkel, egy éjszakás megállóval Platamonasnál, majd délelőtti Meteorás-nézelődéssel – beleszámítva a kompot és a célállomásig (Paleokastritsa) való eljutásunkat, összesen 20 órát vett igénybe (szigorúan az autóval való utazás, háztól-házig).
Visszafelé jobb időt futottunk; reggel 1/2 7-kor indultunk és éjfél után kb. 20 perccel értünk haza, vagyis alig 18 óra volt a teljes út; pihenőkkel, tankolásokkal, határátkelésekkel.

Ami meglepő: odafelé sok rendőr volt a szerb szakaszon, visszafelé (kedden jöttünk, a késő délutáni, esti órákban) már szinte alig. Egyáltalán nem láttunk olyat, hogy megállítottak volna valakit.

Az útdíjak
A szerb szakaszon odafelé 430-430-1130-260 volt a kapuknál fizetendő díj, míg visszafelé (július 25-án) 250-1090-410-410 dínár.
A macedónok nem írják ki láthatóan a tarifákat, szerencsére mi tudtuk előre, viszont nem sikerült odafelé váltanunk. Így a 50 (2 Euró) – 80 (3 Euró) – 60 (2 Euró); meglehetősen szabad átváltást élvezhettük. Visszafelé ügyesebbek voltunk, váltottunk, így 4 Euróból úsztuk meg az egészet, még maradt is 20 dénárunk. (Barátaink oda felé 6, visszafelé 5 euróból úszták meg!) Sőt, bölcsebbek lettünk egy okos tanáccsal, miszerint, ne hagyjuk magunkat átverni! (A pénzváltótól származik, aki nem volt hajlandó 5 Eurót beváltani, ha csak az autópálya-díjra kell… Rendes volt.)

Az autópálya egyébként érdekes, mert néhol (Macedóniában és Szerbiában is) csak onnan tudtunk, hogy azon vagyunk, mert ki volt írva.

Kompdíjak
A tarifák picit módosultak a kompnál is. Odafelé összesen 40 Eurót fizettünk (2 felnőtt, 1 autó), visszafelé 30-at az autóért, és 6,50-et fejenként, vagyis 3 Euróval többet. Ráadásul a kompon való parkolásnál ránk csaptak egy ajtót – mármint a kocsinkra. Maradandó élmény.

Későbbi betoldás egy olvasói kérdésre adott válaszból:
A kompra nem kell előre jegyet váltani (nem is nagyon lehet). Elég nagyok kompok. Az indulások reggel sűrűbbek, de még este is másfél-két óránként vannak. Az utolsó, ha jól emlékszem 22.15-kor megy Igumenitsából, az első pedig 7.15-kor jön Kerkyrából. Ha beérkeztek Igumenitsába, akkor ne az Új kikötő feliratú táblát kövessétek, hanem a Centrum felé vezetőt. Az új kikötőtől (ami közvetlen az autópálya becsatlakozásnál vanÍ) kb. 600 méterre van a régi kikötő, ahonnan a kompok indulnak. Mi veszítettünk kicsi időt azzal, hogy bóklásztunk az új kikötőben, ami nagyon elegáns, de pl., Olaszországba induló tengerjáróknak van fenntartva…

Korfuról
Korfu gyönyörű. Paleokastritsa különösen. A víz kristálytiszta. Interneten találtam a szállásokat, nekünk tökéletesen megfelelt, egészen jól felszerelt, légkondicionált volt (akkor kapcsoltuk be, amikor akartuk, mi annyira nem akartuk, csak néha délután), szerintem az ár is arányos volt (45 eu/stúdió, 80 eu/5 fős apartman), szóval tökéletesen elégedettek voltunk. A szállás közvetlenül a tengerparton volt, igaz, itt annyira nem volt élmény a fürdőzés, de pár perc alatt több öböl is megközelíthető volt. (A szállás: Napoleon stúdiók és apartmanok, ha valakit érdekel.)

Programok
– Nem szabad kihagyni a motorcsónakos kirándulásokat, számtalan ELKÉPESZTŐEN szép öböl van, remek búvárkodási lehetőséggel. Az ára nem olcsó, de biztosan lehet alkudni is. Mi hatan voltunk, és nem vagyunk jó alkuszok. Így 70 Euró + a benzin (azt hiszem 40 eu) volt egy hatórás kirándulás. Megérte.
– Sokat bóklásztunk, erről többen, sok mindent írtak. Nekünk élmény volt sok váratlan megállóhely, számos öböl, a Durrel-házban lévő étterem stb. Fedezzétek fel Korfut. Megéri.

Vásárlás – árak
– A szupermarketek igazából semmivel sem drágábbak (vagy nagyon kevéssel), mint a diszkontnak nevezett áruházak. Mi felfedeztünk egy közeli boltot, ráadásul a pasinak magyar kötődései voltak, tudott néhány dolgot magyarul, például segített megtalálni az igazán buborékos vizet (ami nem volt könnyű egyébként, úgy látszik, ott mindenki nagyon tudatos egészségőrző!), szóval mi csak az érdeklődés miatt mentünk máshová. Itt minden volt.
– Az árak, hát tudtuk, hogy drágább mint nálunk, nem szabad átszámítani. Ilyenkor azért mindig elcsodálkozom, hogy nálunk miken vannak felháborodva az emberek. És ne higgyétek, hogy annyival többet keresnek… Ezért sört vigyetek magatokkal, “otthoni” fogyasztásra, mert különben… (Mi minden nap ittunk egyet a strandon, de többet nem, mert olyan 3 euró volt az átlag egy korsóért… Viszont volt remek hely, ahol hatan megvacsoráztunk 65 Euróért, itallal.)

Egyebek
– Még annyit. Vadiúj térképünk volt. Tele autópályákkal. Ezek persze csak a térképen, a valóságban alig… Ez különösen a Kozani-Igumenitsa szakaszra érvényes megállapítás, ahol egy idő után ráadásul meglehetős hegyi szakaszok is nehezítik a haladást. (Egyébként még mindig ez a gyorsabb út (és gyönyörű), mintha pl. valaki Thessaloniki-Katerini-Larissa-Trikala-Ioannina útvonalon közelíti Igumenitsát. És itt – vagyis az Ioanninaból vezető útvonalon is van variációs lehetőség. A jobbik, ha beértünk a városba, kövessük az Athén útirányt egészen addig (bár nagyon hosszúnak és reménytelennek tűnik!), amíg meg nem látjuk az autópályás Igumenitsa feliratot. Ez a jobb. Bizonyosan.
– Korfun egyébként többször megállítottak minket (a barátainkat soha). De hamar kiderítettük, Fiatunk (amiből rengeteg van Korfun), Eu-s és KIN kezdetű rendszámunk tökéletesen megtévesztő messziről, minden rendőr azt hitte, korfui autót állít meg.
Röviden ennyit. A nyaralás gyönyörű volt, igazán nagyszerű.

Mindenkinek jó felfedezéseket; szép napokat Korfun. Mi visszamegyünk, ha tehetjük.

Üdvözlettel: Tóth Zsó

A szerző írásai Az Útikalauzban

Tóth Zsuzsanna: Lakóhajóval Canal du Midi-n – Franciaország – 2007

Tóth Zsuzsanna: Paleokastritsa – Görögország – 2006