Kerényi Péter: HR: Grad Nasice – 2001 július
Ket nap hijan 16 honapos fiammal indultunk Dubrovnik ala (Cavtat) barataink invitalasara, idén mar masodszor juli 22.-en delutan. Kocsi egy 92-es Citroën AX 14GTD 142ekm-rel. Elfogult vagyok a kocsimmal (tokeltes lenne, ha azt a franya elso ulest le lehetne fektetni!), egy kezzelfoghato pozitivuma, hogy fogasztasa mindig 3-al kezdodik gázolajból (emlitett 1800km-es utat 55 liter gazolajjal tettem meg, nem merem leirni az mennyi mert meglincseltek:-).
Ezennel Pecs fele mentunk. Dravaszabolcs utan 50 km-re pontban ejfelkor kigyulladt a toltesjelzo lampam. Pihent voltam es merges, azt ereztem, hogy az elottem levo 600km-t vegig tudnam vezetni. A varoska neve Nasice. Egy uzem (mint masnap kiderult pekseg) elotti parkoloban lealltam. Gondoltam, ha vilagitani nem kell egy dizel ezer km-t is megtehet 44Ah-ból. Baratomnal meg var a tolto, tartalekakksit (a csonaket ajanlotta rogton) is hozhatok stb.
Nehezito korulmenyek BIH hataron (Sl.Brod) gigantikus sor inditgatasokkal (emelkedo a Szava hidon tologatni se lehet a kocsit), BIH maga:-(, 20-30 km alaguton vilagitani kell, dogmeleg miatt gyereknek kisventillator (10W) kell, nekünk se artana, meg a motor hutoventillator.Szinte minden arra jaro auto megallt, hogy mi a gond miben segithet. Mar szinte terhes volt:-)
Rendorkocsi 3 rendorrel perceken belul kinn volt, latvanyosan beallva mellenk, mit keresunk itt. “Alternator problema” Hatarozottak voltak, de nagyon segitokeszek.Odebballtak.
Egy BM (Pélmonostor) rendszamu Golf I-es kb.2-2,5 orat probalt mobilon telefonalgatni ejjel a haverjainal. Azon filozofalt, hogy hazaszalad (2*100km) toltoert nekem. Kozben tucatnyi auto megallt segiteni. Egy pizzas Citroen-furgonos srác ajánlotta, hogy ha nem sikerul megcsinalnom, akkor szombat delben lejar a munkaideje es attehetjuk rola a generatot, majd
megjavitja hetfon Eszeken (80-100 km). (Valaki ilyet mesel nem hiszem el!)
Mondtam, hogy kiegyezek egy tartalekakksival, vagy egy akksitoltovel (szomoruan tapasztaltam, hogy mig ez itt minden haztartasban megtalalhato, ott sajna nem). Sajnos senkinek nem volt egyik sem.
Telefonos baratunk vitt volna a szallodat, majd mikor mondtan, nincs igazan ra keretunk ajanlotta a vendegeik vagyunk. Majd a felesege szuleihez probalt elcsabitani tobbszor is jelezve eleg baj ez a baj nekunk, igy ingyen.
Aludhattam egy orat a kocsiban, mire vilagos lett. Igazan arra keltem fel, hogy az uzembol kijott egy szocialista brigad szeruseg es valami kave felol erdeklodnek. Felalmosan magyaraztam, hogy semmi kavenk nincs, adnank ingyen is ha lenne, de nem kavezunk. Ra par percre kijott egy kek lisztes kopenyes srac – mint kesobb kiderult Romano a neve – egy tele szatyor peksutemennyel (4db A4 lap kettehajtva diós levél, 4db juhturoval, feltucat lekvaros valami: ket napig nem birkoztunk meg vele). Gratis. Leesett az allam.
Felkaptam ket kajas szatyrot, viszontajandekkent – Nekunk mar ugyse kell – de csak a kenyeret volt hajlando elfogadni, hogy megkostoljak milyen az Mo-i kenyer.
Elegge donteskeptelen tudok lenni, ha fontos dolgokrol van szo, nem tudtam eldonteni meg mindig, hogy Pest-e vagy Dubrovnik. Gyerek nelkul a kalandot valasztom, de igy? S hajnalban jo lett volna elindulni a meleg elott.
Kabeleket levettem, ekszijat is. Reggel szetkaptam volna a generatort; de a T15 torx csavarhuzobetetem megadta magat. A tocsavarral sem birtam. Kozelben volt ket gepmuhely, mindkettoben kaptam 1-1 teljes szerszamostaskat. Csak ugy, hozomra. Akksitolto csak szekrennyi volt mindket helyen, kulonben ajanlottak hasznalatra, de hat meg full volt az akksi. Nagy kinnal a feszszabalyzot sikerult levennem a szenkefevel egyutt. Ahogy alaneztem, a
forgoresz egyik csuszogyuruje befejezte palyafutasat. A puhacska szenkefe (gyonyoruen lehetett vele rajzolni!) becsuletesen megette kivul 2 belul 3mm melyen (azaz itt a szenkefe a muanyag szigetelesen csuszott) a bronzperselyt a gyurun.
Nagyjabol visszaszereltem sokmindent. Jott Romano, hogy van egy szerelo a kozelben, menjunk keressuk meg. Ficko nem hallott Valeo generatorrol, nem is mertem a kezebe adni. Nem hagyott addig békén, mig fel nem vezetett egy masik szerelohoz (mivel senkit nem akartam
kitenni a kocsibol nem fért volna be, ezert a pekseg kocsijaval ment elottunk).
Felallok az muhely aknajara, jon a suhanc szerelo, hogy persze nincs toltes, hat se ekszij, vezetek is le van huzva (mondom ez idiota, nehogy kigyujtsam mar a generatort, ha nem jo). Elhajtottam. Jott egy 30-as srac (To:ko:lo:n Takacsnak volt ilyen hire, olyan villámként dolgozott), mire elkezdtem miert nincs ekszij, addigra mar rohant ki az aknabol hona alatt a kiszedett generatorral. Polcrol lekapja a vizsgaloallvanyt, nema Amper, ket perc alatt darabokra szedte a generatort ugy hogy odaugrott beallitani (amit a suhancok elokeszitettek neki) stroboszkoppal egy fulladozo Yugo gyujtasat is. Bedugta melegiteni a pakat, kozbe meg vagy ket kocsit gyorsan megbuheralt masik allasokon. Leforrasztotta a kapcsokat, celszerszammal lehuzta a muanyag hazzal a csuszogyurut. Elojott a tulaj, pocakos kisoreg, komotosan keresett
BOSCH alkatreszek kozott hasonlot. Talalt egy kulso atmero kicsit nagyobb, belso kisebbet. Kulsot meretre esztergalta (remelem a csokkent falvastagsag meg kiszolgalja magat), belsot feldorzsarazta, szigetelolemezt kivagta, ragasztoval beken, felsajtol, összeszerel.
Mivel 1 blokkban van a szenkefe a feszszabalyzoval, ezert a csatinal kifurtak a muanyag szigetelest, egy nagyobb meretu szenkefet meretre koszorultek, beforraszt, visszaszerel.
Mindezt szuk 1 óra alatt a leszedéstol a felrakásig!
Elkertek erte 140 kunat, azaz 35 DM-et. Idehaza – nehany fanatikus szerelotol eltekintve, aki hajlandó hasonloan megreparalni – a szamla bontott generator eseten 30-50eFt, uj 60-150eFt, s nem soron kivul.
Kocsi kozben az aknan, gyerek meg aludt, nejem is visszaaludt a gyerek erdekeben. 1x lattam hogy az inast elkuldtek a kalapaccsal a futomujavitas mellol, nehogy felkeltse a kicsit.
Nem eloszor szorultam mar ra hasonlo segitsegre, valahogy a haboru sujtotta videken hihetetlenul korrektek a nepek…
Nem tud valaki a varos tortenelmerol valamit? Milyen harcok voltak 91-ben stb.
Eddig a palmat ’89-ben Kosovo-beli motoros kirandulasunkkor kapott durrdefekt, s a szerb falucska segitsege vitte: csacsival levonszoltak a faluba, osszeult a falu, honnan lehetne belsot venni, osszevesztek, melyik ember kocsijaval menjenek (estere Macedoniabol kerultek elo a belsovel), s semmit nem fogadtak el erte.
1.az ut minosege pozitiv csalodas volt. Junius vegen nem mertunk erre jonni, mert a Nasice-Sl.Brod utvonal nem volt jelolve tobb terkepen, a Donji Miholjac-Nasice kozott is csak sarga ut volt (s a Gyakovo-i piros ut is alig jobb egy magyar foutnal, de alfoldon megy legalabb). Ennek ellenere a hegyben meno ut fantasztikus szuz aszfalt, az egesz uton sehol egy docceno is, nem hogy katyu (feltucatnyi arnyekos parkolo is az erdoben). A 6-os utrol ez kevesbe mondhato el Pecs es Szekszard kozott.
2.Sl.Brod: annal a jelzolampanal – rendori iranyitas volt eppen, s jobb a bekesseg elven -, ahol balra kellett volna ternem a Szava hidhoz, ott egyenesen tovabbmentem. Egy helyi Felicias integetve vészvillogóval csaknem besatuzott elottem a kovetkezo kereszt utan (amugy eppen ott terveztem a megfordulast). Kiszallt, s magyarazta, hogy ha az Adriara indulok a Dalmacia felé merre kellene letérnem, s itt forduljak is vissza.
3.hazautat ejjel ejtettuk meg. Hajnal 2-kor beszaladtunk a peksegre egy szatyor tengeri szuvenirrel. Romano batyjaval futottunk össze, meg Peter-rel a soforrel. A romlékony gyümölcs (fél szatyor zold fuge) kivetelevel nem voltak hajlandoak elfogadni semmit – hosszas rábeszélésre egy szuvenir tengeri kaviccsal es kagylokkal kirakott diszdobozt, de azt is csak a
muhelybe tovabbitas celjabol -, viszont sikeresen rank taktaltak megint (nem tudtuk sehogy visszautasitani, pedig tenyleg nem hianyzott!) egy csomo peksutemenyt, ketfele fel kilos barnakenyeret.
+1 kozbiztonsag: sehol egy lezart helyi auto, ablak lehuzva, sokban benne a kulcs is. Pedig 50km-en belul ket olyan hatar (BIH, YU), ahol egy lopott kocsit regisztraltatni par perces rutinmunka. Soha semmink nem tunt el sehol, pedig szana szet hagytunk mindent (fenykepezo, mobiltelefon, irattarca napokig premierplanban).
Hogy baratok-e a horvatok nem tudom – plane kollektive kijelenteni nem merem. Nekunk ugyanilyen viselkedes mellett idehaza toredek-ennyi barati gesztust sikerulne begyujtenunk; tehat kicsit – jo ertelemben – masok. Megjegyzem ezek az emberek nem unatkozo munkanelkuliek voltak, hanem szorgos polgarok.
Adna Isten, Mo-on erzenem magam egyszer annyira otthon, mint HR-ben!
Kerenyi Peter
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet – E-mail: szerkeszto
utikalauz.hu