Lakomcsik László: Olaszország 2000. július
1. levél
Most jottunk meg az olaszorszagi utazasunkbol. Gondoltam, megosztok veletek par tapasztalatot es nem utolso sorban, elmenyt.
Elso nap Velenceig mentunk, Letenye, Csaktornya, Celje, Ljubliana, Gorzia, Ca Noghera utvonalon. A szloven autopalyakon sok helyen kell fizetni, olykor par kilometeres szakaszokert is. Erdemes tolart valtaniu es abban fizetni. Az emlitett utvonalon 4 helyen kell fizetni osszesen kb 1500-1800 tolart. Kerulgetni az autopalyat nem nagyon erdemes mert a regi utak nagyon kanyargosak es ha kifogsz egy teherautot alaposan tanulmanyozhatod a hatso reszet es nagyon rosszul vannak kitablazva, nehez rajtuk eligazodni. Menetben megprobaltam mondvan, hogy a hegyi utak biztosan szebbek de a tablak mindig visszavezettek az autopalyara, ahol meg nem ott kullogtunk a kamionok mogott. Aki csak atutazik az inkabb menjen az autopalyan. Az olaszok jol tablazzak ki az utakat de a nyilakat nagyon furcsan helyezik el, idobe telik meg megszokja az ember.
A kemping, ahol megszaltunk, idealis atutazo szallas. Sajat busz ingajarata van Velencebe, orankent indul es 15 perc alatt ott van, oda-vissza 5000 LIT. Velence nekem nagyon tetszett. Eloszor jartam ott de biztos nem utoljara. Kevesbe tetszett, hogy rengeteg a turista. Ezt leszamitva mesevilag az egesz. nem is ertem hogyan lehet ott egyaltalan lakni es a mindennapos eletet elni. Itt erdemes napijegyet venni a vaporettora, azzal mindehova el lehet jutni konnyen.De gyalog is erdemes maszkalni a hangulatos sikatorokban.
A velencei latogatas utan lementunk Terracinaba. Utkozben megalltunk a Terni mellett levo Cascata del Marmore-nel ami Europa legnagyobb vizesese, nagyon latvanyos. Terracina egy tengerparti kisvaros Romatol 100 km-re delre. Nagyon szep helyen fekszik, homokos es nagyon tiszta a part es az egesz varos. Itt nagyon keves kulfoldi turista van de olasz annal tobb. Innen elmentunk egyszer Napolyba egyszer meg Pompeibe. Napolyban autoval kozlekedni eletveszely. Amint lehetett, megalltam es gyalog mentunk mindenhova. Amugy a varos nem nagyon tetszett viszont Pompei annal inkabb, erdemes vegigjarni es legalabb egy napot raszanni. Ami kimaradt az a Solfatara, mar nem volt idonk. Romaban is toltottunk harom napot, az is nagyon kevesnek bizonyult. Ennyi időt csak mezesmadzagnak lehet tekinteni.
A hazautazasunk 35 ora volt mert meg San Marinoba is bementunk. Ejjel sokkal jobb volt vezetni mint nappal, könnyebb tajekozodni is meg ha rosszul sorolok be valahol azt is konnyebb korigalni. Egy hatranya van: hajnalban egy lelek sincs az utcan , akitol meg lehetne kerdezni, hogy merre kell menni. Bocs, hogy hosszura sikerult. Sokkal tobbet lehetne meselni, nagyon jól ereztuk magunkat es sok szep dolgot lattunk.
2. levél
Akkor irok egy kicsit reszletesebben.
Mint mar emlitettem, az elso szallashelyunk Ca Nogheraban volt, egy Alba D’Oro nevu kempingben. Ez kozvetlenul a Marco Polo repuloter mellett van, repulnek is rendesen a gepek. A prospektus szerint csak 7-22 ora kozott de ejfelkor is lattunk gepet leszalni, ennek ellenere ez nem volt zavaro, mire agyba kerultunk mar akar agyuval is lodozhettek volna. A kemping kifejezetten atutazoknak es Velencet meglatogatni kivanoknak valo, tobbfele bungalokkal rendelkezik, kulonbozo komforttal. Mi a legolcsobbat valasztottuk mert csak ket ejszakat toltottunk ott es napkozben Velenceben voltunk. Amugy
nagyon tiszta, van uszomedence amiben nagyon jol esett egy kis uszas a 12 oras odavezeto ut utan.Nem lubickoltunk sokat mert meg aznap este bementunk Velencebe. Ez az első benyomasok szerzesenek az ideje volt, csak setalgattunk es sorban racsodalkoztunk mindenre ami utunkba kerult. Eppen aznap este jatszottak az olaszok a foci elodontot. Minden vendeglo tomve volt focirajongokkal akik egyutt neztek a meccset. Miutan gyoztek, sokan beugraltak a hidakrol a csatornakba, ez arrafele se lehet mindennapos dolog :-).
Masnap mar sokkal rendszeresebben fogtunk a dolgokhoz. Minden turistak altal kedvelt helyen lehet venni, az adott helyro szolo, magyarnyelvu konyvet, terkeppel es fotokkal. Ezt mindenkeppen erdemes megvenni es ennek alapjan megtervezni az utvonalat. Vettunk egy csaladi 1 napos vaporetto berletet / 3 fo 45 000LIT/ ami szerintem nagyon megeri, akarhova ellehet vele menni, meg Chiogiaba is ( de minek menne normalis ember Velencebol Chioggiaba?). Ha a Canal Granden levo palotakat akajuk megnezni ezt szinte csak vaporettoval lehetseges. Persze gondolarol is lehet de ennek nem neztem utanna. Szerintem a gondolazas az amerikai es japan turistaknak valo felhajtas (bocs a romantikusabb
lelkuletu holgyektol). Ami annyira tetszett Velenceben az az, hogy ez nem a turistaknak kitalalt es szamukra mestersegesen letrehozott varos benyomasat keltette (par reszlettol eltekintve) mint peldaul sok
esetben Roma, bar turistabol itt is ozon van.
Az arak Velencebe kicsit nagyobbak mint mashol, gondolom a sok turistanak koszonheto /pld: pizza 10 000 LIT, fagyi: 3.000 LIT /. Itt pizzat ettunk ami nem volt rossz de semmi kulonbseget nem fedeztem
fel egy szolnoki pizzahoz kepest /csak az arat/ igy az utazasok tovabbi reszeben nem is eroltettuk a pizzat inkabb mas olaszos kajakat probaltunk ki.
Masnap a Terracina fele vezeto uton megaltunk Terninel, ahol a mar emlitett vizeses van.Ezt ket okbol is erdemes megnezi: 1./ nagyon szep 2./ a Roma fele vezeto uton majdnem utba esik. A vizesehez csinaltak egy felso es egy also kilatot, busszal viszik fel vagy le a latogatokat. Kulonosen az also szakasz latvanyos es a nagy melegben jol is esett a finom vizpermetben maszkalni. Itt is szednek belepot. Ez jelemzo volt vegig, ahol csak lehet belepot szednek de soha nem volt olyan erzesem mint a parkolokban szokott lenni: elveszik a penzemet es nem kapok erte semmit. Mindig volt valami szolgaltatas vagy latszott, hogy kulon gondozzak a teruletet.
Legkozelebb Terracinaval folytatom.
3. levél
Terracina 100km-re van Romatol, nagyon szep a fekvese, egy hegy labanal a tengerparton. Itt nem sok latnivalo van de azert egy romai templom rom a hegy tetejen itt is van es onnan nagyon szep a kilatas is. A tenger tiszta, meduza, tengeri sun es egyeb allat mentes. Halak es rakok maszkalnak a feneken de csak pontosan olyan mennyisegben, hogy a buvarkodas ne legyen tul unalmas. A part homokos es az altalam eddig ismert tengerpartokkal ellentétben itt meg kagylo tormelek sincs, kagylokat is csak buvarkodasaink alkalmaval lattunk. A kornyezet csodas, mindenfele oriasi palmafak, fikuszok kaktuszok es egyeb, szamunkra egzotikus novenyek. A leanderek olyan mennyiségben vannak es viragoznak, hogy ettol akarhova mesz mindig illatos a levego. Itt aparmanban laktunk, amivel meg voltunk elegedve. Kozel volt a strand(ok)hoz, zart udvarban allt az auto es azerkelyunk alatt buja novenyzetu kert volt, reggelente ott kavezgattunk. Innen mentunk be egyik nap Napolyba. Meszaros Csaba irta, hogy senki ne ijedjen meg a napolyi vezetesi stilustol.
Tapasztalatom szerint a Napolyban mas a helyzet mint a tobbi helyen amerre meg jartam, egyebkent egyetertek Csabaval. Az olaszok figyelmesek velem meg turelmesek is voltak. Van par szabaly amit rendszeresen megszegnek de erre szinte rakenyszeritik oket a korulmenyek. Peldaul nyilegyenes, jol belathato szakaszokon is zarovonal van felfestve es 50-es tabla kiteve meg jo , hogy eloznek. Masik szokasuk, hogy lampanal a leforduo savba sorolnak be de elore mennek tovabb. Par nap mulva mar en is elozgettem es, ahogy Csaba mondja, nagyon kellett figyelni mikor hazaertunk. Napolyban viszont mennek mint az orultek, taszitanak le az utrol, olyan helyekre furakodnak be ahova nem fernek. Ahogy nezegettem az autokat majdnem mindegyik meg van huzva.
Szoval Napolyban jobbnak lattam gyorsan keresni egy parkolasi lehetoseget es gyalog menni tovabb. Elso nagy mellefogasunk itt tortent, a regeszeti muzeum zarva volt (kedd). Ettol nagyon elment a kedvunk. Interneten konnyu lett volna megnezni a nyitvatartast de ezt elmulasztottuk.Igy aztan csak a varost szemlelgettuk meg. Nagyon szep a fekvese de ezen kivul nem sok minden hatott meg. Talan jobb lett volna Solfatarat megnezni a szukos idoben. Egy masik alkalommal Pompeit latogattuk meg, ezuttal kikerulve Napolyt. Ez egy egesznapos program es feltetlenul erdemes megnezni.Annyira jo allapotban vannak a romok, hogy konnyen el lehet kepzelni mikent elhettek az emberek abban az idoben.Fontosnak tartottak a kenyelmet es a muveszeteket. Sajnos Napoly kornyekere csak ennyi idot tudtunk szanni pedig meg sok mindent meg lehetett volna nezni, ahogy azt Lazar Peti leirta meg az utazasunk elott.
4. levél
Romaba delutan erkeztunk. elfoglatuk a szalasunkat, amellyel nagyon meg voltunk elgedve. Amolyan IBUSZ lakas fele. A mienk kozel volt a metrohoz de a kozponthoz is es nagyon szepen volt berendezve, semmi sem hianyzott, meg asvanyvizet is keszitettek be nekunk a hutobe. Este termeszetesen be is mentunk egy ki setara. Caracalla Termai fele setaltunk mikor hirtelen egy nagy sokadalom kozepeben talaltuk magunkat. Ez amolyan majalis, amit a baloldaliak szerveztek ( ha jol emlekszem augusztus kozepeig tart). Nagyon erdekes volt, minden volt ami szem-szájnak ingere, végig lehetett kostolni (nezni) a legtobb olasz specialitast. Nagyon jo volt a hangulat, rengeteg szinpadon volt musor csak eleg keson kezdtek es mi mar faradtak voltunk.
Masnap azzal kezdtunk, hogy kimentunk Vatikanba. A Szt. Peter bazilikaba termeszetesen nem engedtek be az oltozetunk miatt, erre szamítottunk de proba szerencse.Delutan, mikor mar huvosebb volt visszamentunk “emberi” kinezettel. Gyonyoru volt. Ez is azok a dolgok kozze tartozik amit latni kell, kepen vagy filmen latni messze nem ugyan az az elmeny. Ugyan ez mondhato el a Vatikani Muzeumrol meg szinte mindenrol amit Romaban lattunk. A Vatikani Muzeumban mar tulzasba vittek a kiallitott remekművek mennyiseget.Lehetetlen mindent ugy megnezni, hogy az ne egy felleltarozashoz hasonlitson. Ezt a leltarozos jelleget erositi az a turista had ami mindenfele megtalalhato. A “kotelezo” romai latnivalo nem nyugozott tulzottan. Megint bocs a romantikus lelkuletu holgyektol, de tenyleg nem ertem miert kuporog a vilag osszes turistaja a spanyol lepcson (este olyan mint egy stadion lelatoja) aztan rohannak penzt dobni a Trevi kutba, ha befernek. A Trevi kut tetszett de ez a vilaghirnev egy kicsit tulzott, annyi minden mas van Romaban! Ha Szolnokon lenne a kutya se torodne vele. Az okori epuletek sajnos kozel sincsenek olyan jo allapotban mint a pompeiek de igy is nagyon szepek. A meretek is masok mint Pompeiben, ez megiscsak a vilag kozepe volt akkoriban. Sajnos itt sem jutottunk be a capitoleumi muzeumba mert eppen szunnap volt, masnap meg indultunk haza.
Romaban altalanosnak mondhato, hogy a modern varos raepult az okorira. Nem ritka az olyan epulet (foleg templomok) amelynek a homlokzata okori a tobbit meg siman hozza epitettek. Az is altalanos, hogy az okori emlekekre szepen rateszik a keresztet. Ezt nem talalom tul gusztusosnak. A Colosseumban megertem, mert ott sok keresztenyt meszaroltak le a hitukert, de az egyiptombol lenyult obeliszkekre es okori templomokra nem ertem miert kell keresztet tenni. Harom romaban toltott nap utan elindultunk haza. San Marino fele vettuk az iranytmert majdnem utba esett. Kora delutanra ertunk oda. Minden parkolo dugig volt, ugy kellett vadaszni egy helyet. Ami megmaradt bennem San Marinobol az a gyonyoru panorama. Szerintem a vilagon innen van a legszebb kilatas. A harom bastya szep, ezen kivul nem sok emlitesre melto dolgot lattam (plane rogton Roma utan ). Rengeteg a turista, itt mar magyarok is vannak szepen, meg forinttal is lehet fizetni par helyen.Erdemes-e megnezni? Ha arra jar az ember akkor igen, de csak ezert elutazni odaig nem hiszem, hogy erdemes.
Keso este, Ravennat elhagyva talalkoztunk az, egesz utazasunk soran elso es egyetlen magyar autoval. Megeloztek es a hatso ulesren ulo gyerekek vadul integettek, biztos ok se lattak magyar autot egy ideje. Joeso erzes volt. Magyar turistak foleg Velenceben voltak de Romaban es Pompeiben is volt nehany. Ez az utazas amolyan alacsony koltsegvetesu volt ( szamunkra igy is eleg sokba kerult ). Itthonrol vittunk konzerveket, uditoket, meg sort is. Szupermarketbe jartunk bevasarolni, ott kartyaval lehetett fizetni es minden meg van egy helyen, nem kell maszkalni. A magunkal vitt konzerveket foleg a strandolasi napjainkon fogyasztottuk el mert delben ugysem ajanlatos a napon lenni, volt ido vele foglalkozni. A fozesre igyekeztunk nem pazarolni az idot, erre napi feloranal nem is szantunk tobbet. A kozerveket ugy valogattuk ossze, hogy ne legyen koztuk ket egyforma, ami nagyon jo dontesnek bizonyult, mert igy is nagyon egyforma izuk volt. Olaszországban nem sok fele felvagott van. A mortadellan (ami nagyon finom) es a fott sonkan kivul nincs is mas csak szarazabb szalamik. A kenyer szornyuseges, kicsi, lapos, fekete, vastaghelyu es nagyon draga. Sajtbol es tejtermekekbol nagyon nagy valasztek van. Mikor etteremben ettunk, olaszos kajakat kertunk, kiprobalas vegett. Bejott! Nagyon finom a lazagne de tortellini, raviolli es a kulonbozo spagettik is finomak. A teszta amibol keszul nem jobb vagy masabb mint a magyar tesztak -legalabb is szerintem-, A titok az elkeszites modjaban es az alapanyagokban van.
EC-MC kartyaval szinte mindehol lehetett fizetni, Szloveniaban es Horvatorszagban is. A szamlankon meg csak most kezdenek megjelenni az elso terhelesek, pedig azokat mar egy honapja kifizettuk, igy tulajdonkeppen hitelbe lehet nyaralni.
Mondok par arat ami eszembe jut, de ezek valtoztak helytol fuggoen. Minden liraban (1000 LIT=137 Ft) Benzin 2150-2200 (95-os)
mortadella(1kg)15000-19000
paradicsom 2000-4000
fagyi 2500-3000
jegkrem(Magnum)1600-1900
kenyer(1kg) 4000-4800
dinnye(1kg) 500-1000
1 pizza 8000-10000
Terracinaban a 3 személyes rakos, tintahalas vacsora 100000.
Altalaban az arak aranyosan nagyobbak a tobbi cikkeknel is. Viszont ha valahol akcio van akkor az nem 10-20%-ot jelent mint nalunk, legalabb 50-et.
Belepődijak (felnott/gyerek):
Pompei 18000/0
Vatikani muzeum 18000/12000
Colosseum 10000/0
A többi helyen is ilyen nagysagrendekkel kell szamolni.
Remelem, valaki kozuletek, kedvet kapott egy olaszorszagi utazashoz. Ha meg tovabbi reszletek is erdekelnek valakit, szivesen megirom neki.
Udv:
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet – E-mail: szerkeszto
utikalauz.hu