Horváth Lajos: Isztambul – Törökország – 1999

Aggodalommal érkeztünk a 10 millios Törökország fővárosába,  az egyiptomi turista áldozatok emléke még most is kisért.  De a barátságos, mosolygos és udvarias törökök azonnal eloszlatták félelmünket.  Külőnösen a rengeteg katona, rendőr,  főleg a Török Turista Police jelenléte nyugalmunkat visszaadta.  

A két földrészen fekvő fővárost 1600 éve alapitották,  99%-ban muzulmán lakosok lakják.  

324 AD a NAGY CONSTANTINE római császár legyözte a keleti LUCINIUS császárt és 330 AD-ben megalapitotta Constantinopol-t.  Az 1204-es Kereszteshadjáratok alatt a várost megszabaditották az arany és ezüst értékeitől,  hajora rakták és Velencébe szállitották! 1453-ben a muzulmán hadak II.  MEHMET SULTÁN vezetésével körülfogta a várost,  erőddel és lánccal elvágták tengeri utánpotlásukat és a nyugati hatalmaktol vásárolt óriás ágyuik segitségével megtörték a város falait és az utolso római császár a romok alatt lelte halálát! Szultán a győzelem után ISTANBUL nevet adott a városnak!

I.  MURAD szultán alapitotta meg a JANICSÁROK-at ( Uj Hadsereg),  az elrabolt keresztény ifjakat a muzulmán vallásra téritették és kitünő török katonákat neveltek belőlük, akikből több magas beosztást is elértek.  

1683-ben Szulejmán szultán Bécs-nél elszenvedett veresége után az összefogott keresztény hadseregek visszaszoritották Europábol a török hatalmat.  1908-ban a fiatal török katonatisztek fellázadtak, megdöntötték a tehetetlen és fejlődésre képtelen szultán hatalmát és sürgös reformokat vezettek be.  1923-ban megválasztották az első köztársasági elnöküket “ATATÜRK”-et MUSTAFA KEMAL OTTOMAN tábornok személyében, aki bevezette a latin betüket, katolikus naptárt,  méter-rendszert,  eltörölte a muslin-biroságokat és a eltávolitotta a nők arcukat fedő fátylát.  Megszüntette a Dervisek vallási hatalmát is.  Bevezette a islam (Isten hatalmának szolgái) vallást,  ötszöri imát Mecca irányába fordulva.  

1923. oktober 29. -én ANKARA lett a Török Köztársaság fővárosa.  

A vallásos törököknek köszönhetjük, hogy nappal nem támadtak meg és kisérleltek kirabolni bennünket, mint Olaszországban és Spanyolországban a “Tolvajok Országában”! Olaszországban nappal a Colosseum közelében autobol kihajolva akarták lerántani a feleségem táskásját a válláról! Madrid-ban pedig egy napon kétszer akartak elfutni a tolvajok a földretett foto-táskáinkkal, akiket a turisták és a becsületes spanyolok a “Police” kiabálásom és a rohanásom alatt elfogtak, mielött én megfogtam!

Torontoban szálltunk fel 1999.  május 25-én MALÉV járattal Budapest átszállással érkeztünk a történelmi városba, ahol egy egyetemet végzett turista vezető fogadott,  táblát magasan tartva hirdette nevünket. Csak ketten érkeztünk Amerikából ezen tura keretében.  Madison Hotel-be vittek bennünket.  Kora délutan kimentünk a környező főutra és a parkokba nézni a rohano török ember tömeget.  Kevés idős személyt láttunk, általában csak a fiatalok járnak dolgozni. Parkok,  kávézok és az utcák tömve emberekkel,  élvezik az élet szépségét,  főleg a káros dohányt.  Uj épületeken dolgoznak, de a régit elhanyagolják és nem javitják. . . . minden kopott és elhanyagolt!

Annak ellenére, hogy a hotelben légkond.  berendezés hüvős levegőt nyomott, de nem tudtunk aludni a 7 óra különbség miatt!

Hotelben kevesen voltak,  a bérlettel járo ingyenes reggelinél 10-20-nál nem voltunk többen, pedig nem volt ok a terroristáktol félni, erről a nagyszamu karhatalom gondoskodott!

Másnap reggel 9. 00-kor felvettek a hotel elött egy kis busszal és megérkeztünk a KÉK MECSET-hez.  Nevét onnan kapta, mivel kék-zöld szinekkel van diszitve a mecset belseje.  I.  AHMED szultán épitette Mehmet épitésszel 1609-16-ig.  Hat hatalmas minaret veszi körül a mecsetet,  minden minaretten három kikiálto párkánnyal, ami az uralkodo szultánokat jelképezik.  26 márvány oszlop tartja a 30 kupoláját és 260 ablakát. Itten hirdette ki II. Mahmut szultán 1826-ban a Janicsárok feloszlatását. Innen indultak a zarándokok Meccába és itten nyugosznak I. Mehmet,  II. Osman és IV. Murad szultan is.  

Majd SZT.  SOPHIA MUZEUMOT kerestük fel, amely a legnagyobb mecset,  55 m.  magas,  31 m.  széles kupolájával és négy minarettel.  NAGY CONSTANTINE császár épitetette 325-360 A. D. -ig, majd JUSTIAN császár feljavitotta 532-37-ig.  Az 1204 Keresztes hadjárat alatt a keresztény hadsereg kifosztotta a mecsetet.  1453-ban a várost elfoglalo II. Mehmet szultán további kupolákat épitetett hozzá, meghagyva a keresztély emlékeket.  1935-ben Atatürk elnök muzeummá nyilvánitotta.  Elmult nyolc évben a muzeum nyugati támogatással állando renoválás alatt áll, megmenteni az utókornak a keresztény-muzlim templomot.  

A Kék Mecset elött találtuk a HIPPODROME PARK-ot, amelyet 325 A. D. -ben NAGY CONSTANTINE császár épitetett,  chariot versenyre használtak.  Ebben a parkban 532 BD-ban KIKA-FELKELÉS folyamán 30. 000 felkelő vesztette életét Justinianus császár katonáival folytatott harcokban.  

Három történelmi emlékmü sorakozik ebben a nevezetes parkban:

EGYIPTOMI OBELISZK,  amelyet I. Theodosius császár hozott 390 AD-ben Karnak templomtol,  25 m vörös marvány oszlop, oldalán egyiptomi hieroglif irásban vésett történelmi események.  Ezen obeliszk négy lábon nyugszik egy 6 m. -es négyszögletes márvány alapon,  görög és latin feljegyzésekkel és vázolt eseményekkel.  

CONSTANTINE OSZLOP,  32 m.  magas és a IV.  században állitották fel és VII. Constantine császár javitotta fel és négy oldalán szőkőkutakat létesitett.  Vésetek dicsőitik a Nagy Constantine császár elődjét.  

SPIRAL OSZLOP a legrégibb emlékmű Istanbul-ban.  Valoszinü Constantine császár hozatta ide és állitotta fel.  Ezen oszlop emlékeztet a görög városok gyözelmére a perzsa hadak ellen 479 BD-ben.  Eredetileg 8 m.  magas,  ábrázolva három mászo kigyot, amelynek fejei egybecsavarodnak az oszlop végén,  kiöntve perzsa fegyverekből.  

ISLAM MÜVÉSZET MUZEUMA,  alapitva 1914-ben,  eredetileg Ibrahim Pasa Palotaja volt,  40. 000 müvészeti tárgyat tartalmaz, régi kézzel irott könyvek,  7-19.  C.  szönyegei,  szobrok és régi török lakások fejlődése a mai napig.  

JEREBATAN-VIZTÁROLÓ 336 oszloppal,  Constantine császár épitetette 306-337-ig,  majd Justinian császár feljavitott,  

ami 141 m.  hosszu,  73 m.  széles és 336 db.  8 m-es oszlop tarja fel.  TOPKAPI PALOTÁVAL volt összekötve,  de a szultán lezáratta, mivel megszöktették a háremhölgyeket a palotájábol.  Ezenkivül még kettő viztárolo állt a szultánok rendelkezésére, ha az ellenséges csapatok valaha is körbefogják a védőket.  

FŰSZER PIAC-on megtalálhato a keleti világ minden ize és illata. . . messziről.  

Délután vettük a BOSPORUS SÉTAHAJÓT a Galati-Hidtol.  Rengeteg utas és látogató,  gyönyörködhettünk a Bosporus két oldalán álló palotákban és millio dolláros családi házakban.  Az idegenvezetőnknek még kettő évet kellett tanulni az egyetemen az idegen vezetői okmányért. Kiváncsian kérdeztem meg,  hogy tud-e a magyar ifjakrol infot adni,  akik a szultán seregében szolgáltak és a janicsárok feloszlatása után a szultán letelepitette őket az ország keleti részében?

Nemcsak tudok roluk, hanem meg is mutatom hol laknak!  – válaszolta a legnagyobb meglepetésemre ÖZCAN ALKAN prof.  tour guide,  amit kétkedve és ámulva hallgattam. —- Majd később meg is mutatom a városrészt,  ahol laknak !

-Erre nagyon kiváncsi vagyok, —válaszoltam nagy örömmel! Félórával késöbb a hajoturán az idegenvezető felhivta a figyelmemet az Istanbul kűlső városrészére a következő szavakkal:

–Mr.  Horváth,  emlékszel az előző igéretemre, hogy megmutatom hol élnek a magyar janicsárok utodai.  

-ITT ÉLNEK MA IS ÉS ” Y E N I K Ö Y “-nek hivják őket!

Megköszöntem az idegenvezető ÖZCAN ALKAN-nak ezen hasznos és történelmi infot, nem is sejti számomra milyen nagy jelentőségű !

Ujságokban olvastunk az egyiptomi arab-magyarokrol és a Dzungaria-Urumcsi magyar őseinkről, ahol jelenleg felkelés folyik a kinai elnyomás ellen.  DE EGY SZÓT SEM HALLOTTUNK EDDIG YENIKÖY-i magyarokról.  

Kis busz várt bennünket és elvittek egy török étkezdébe ebédelni.  

DALMABAHCE PALOTA a Bosphorus partján fekszik,  Abdülmecit szultán épitette 1839-61-ig.  A szultánok elözöleg a TOPKAPI PALOTÁBA éltek.  Három részből áll az épület: Közigazgatási,  Ceremonial és a Harem-ből.  GRAND HALL a központja az épületnek 36 m.  magas,  ahol a nők csak csipke ablakon nézhetek le a fogadásokra. A Fogadó kupoláján függ le a 4. 5 tonnás kristály csillár, amit a szultán az angol királynőtől kapott ajándékul.  A palota 285 szobábol,  43 hallbol,  6 fürdőszoba és 6 terraszbol áll.  Butorzata europai eredetü,  legtöbbnyire Barok,  Rokoko és Imperial stilusu butorokbol áll.  120 festőnek 600 remekművét állitották ki.  Jelentős történelmi események is megtörténtek itt: Itt gyült össze az ország első parlamentje 1877-ben,  Első Kongress Atatürk vezetésével 1932-ben, majd itt is halt meg az ország első elnőke 1938. nov.  10. -én, amikor is az összes órákat megállitották a palotában.  

GRAND BAZÁR,  4000 üzlet,  rengeteg nép,  sok ékszerüzlet. . . . 1461-ben nyitotta meg II. Mehmet szultán a kereskedők vételének és eladásának előmozditására.  A Bazár ötször leégett történelme folyamán.  

Kereskedők gyakran leállitják a vásárlokat, hogy mit keresnek és jöjjenek be az üzletbe. . . . többször megkérdezték tőlünk, hogy mennyit kivánunk adni érte? Nagyra értékelik a magyar rokonságot,  minden üzletben beszéltek magyarul is.  A kért árnak csak a felét kináltuk és csak ezután kezdtünk alkudozni, ami az üzlet fontos kelléke.  

TOPKAPI PALACE helyét Mehmet szultán választotta ki az első palotájának a Constantinople elfoglalása után és fallal vetette körül 1472-78-ig és folyamatosan ujabb épületeket adtak hozzá a következő szultánok egészen a 19 C. -ig.  Ceremonial Kapun lehetett belépni a Palotába, majd a parkon keresztül következett a Carriage Kapu,  amely a Hárem-be vezetett. Ezen kapunál a szultán titkos őrsége vigyázott.  Kb.  400 évig éltek itt a szultánok,  250 szobát,  több fürdőt és belső udvart tartalmazott.  A Fekete Eunich-ok vigyáztak a háremre, akiket kiheréltek már a fiatal korukban.  A szultánok nem laktak itt állandoan, de még 1908-ban is éltek itt a szultán udvarának maradványai.  Kinti és benti fürdő szolgálta a bentlakok kényelmét.  Szultán anyja négy szobát, terhes háremhölgyek egy szobát, más háremhölgyek 2-3 lakott együtt és guggoló WC-t használtak.  Szultán fogadojában megtaláltuk a tiszta arany tronusát, majd a kincstárban a szultán ruháit,  kék, vörös és rozsaszinü porcellán gyüjteményét.  A drágakövekkel kirakott fegyverzetek,  gyürük és ékszerek a szemet kápráztattak.  

Mivel 16. 30-kor indult a gépünk Bpestre,  igy taxival jöttünk ki a Palotába.  A taxi vezetője nem beszélt angolul, igy az indulási időt a taxis markába irtuk fel, aki pontosan fel is vett bennünket.  Igy 17. 30-kor már Bpest Ferihegyi Repterén szálltunk le,  ahol három barátom és volt-osztálytársaim vártak bennünket nagy szeretettel.  

Annak ellenére, hogy a Kanadai kormány figyelmeztette a Törökországot látogatni szándékozo turistákat a terrorista veszélyre,  de a mosolygos és udvarias a török lakosság,  főleg a nagyszámú rendőrség és katonaság eloszlatott minden félelmet!

Csak Törökországban voltunk többszörös milliomosok,  mivel 100. – CAD-ért kaptunk 27 millio török Lirát !!!!

Horváth Lajos
Toronto, 1999. julius 1.  

A szerző írásai Az Útikalauzban

Horváth Lajos: Chichago -1995

Horváth Lajos: Hawaii-szigetek – 1978

Horváth Lajos: Isztambul – Törökország – 1999

Horváth Lajos: Kinai Nagyfal -1999

Horváth Lajos: Moszkva, Szentpétervár – Oroszország – 1995

Horváth Lajos: Toronto – Kanada – 1999

Horváth László: Görögországba YU-MAC-on át – 2000

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu