Fodor Lajos: Buffalo Bill emlékmúzeum – Golden – USA – 2008
Rövid múzeumi kalauz az ifjúkori olvasmányok felidézéséhez – néhány szép fotóval
Ki ne emlékezne gyermekkorunk egyik hösére az indián-ölö Buffalo Bill-re, ki Old Surehand és Old Shatterhand mellet harcolt, hogy megvédje az amerikai telepeseket az indiánok ellen. Persze ez csak gyermekkori emlék, a valóság egy kicsit más, mint ahogy a May Károly könyvek leirták. Mikor megtudtam hogy a Buffalo Bill emlékmúzeum itt van a közelben Denver mellett, az elhatározást tett követte és meglátogattuk.
Az emlitett múzeum Denvertöl, Colorado állam fövárosától, észak-nyugatra van mintegy 10 km-re Golden városában. Golden, Colorado állam elsö fövárosa, mint az állam sok más települése, valamikor bányaváros volt. Ma azonban inkább turisztikai jelentöségü, fötere mintha egy régi filmet elevenitene meg. Legjelentösebb ipara a Coors sörgyár, mely a reklámok szerint a világ legnagyobb sörgyára.
Denver felöl érkezve egy útjelzö tábla hamar jelzi a Buffalo Bill emlékmúzeum balra, a Lookout Mountain (Kilátó hegy) tetején van. Habár a hegy nem néz ki túl magasnak az öreg Buick-om erösen szuszog. Igaz 5-en vagyunk benne. Kapkodom a kormányt a tűkanyarokban és végül szerencsésen feljutunk a tetőre. Ahogy kapaszkodtunk a dombon, a fennsik kopárságát észrevétlenül a dombtető fenyvesei váltották fel. A kilátás csodás, a lábunk előtt keletre Golden városa s egy kicsit távolabb Denver felhökarcolói látszanak. Nyugatra pedig a Sziklás-hegység hófedte cúcsai. Szerencsénk van, az idö szép, csak egy-egy felhő uszkál az égen.
A múzeum egy igénytelen épületben van, s miután beteltünk a természet adta szépségek bámulásával bemegyünk. Egy idös hölgy fogad, s miután kifizettük a bélépti dijjat ($3 fejenként) megkérdezi honnan jöttünk. Mondom hogy erdélyi magyar barátainkkal vagyunk s látszik rajta hogy gondolkodik, Erdélyt nem tudja hova tegye. A magyar azonban már ismerös és elö is veszi az ismertetö könyvet hogy megmutassa hol is vendégszerepelt Buffalo Bill magyarhonban.
Kezdjük olvasni a listát, Budapest, Debrecen, Békéscsaba, eddig rendben is volna minden. Ami azonban ezután következik – Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad, Szeben, Munkács, Ungvár, Pancsova, Gyulafehérvár, Marosvásárhely, Kassa – egy kicsit zavarba hoz. Mondom is a hölgynek, hogy itt valami hiba történt, mert ezek a városok nem Magyarországon vannak. A hölgy jól megnéz, egy kicsit gondolkozik, de utánna magabiztosan hozzáteszi hogy: lehet hogy ezek a városok most nincsenek Magyarországon. Mikor azonban Buffalo Bill 1906-ban ott járt, akkor Magyarországon voltak.
 |  |
Egy kicsit elszégyellem magam hogy igy kioktattak, mert az idegenvezetönek valóban igaza volt. Azt azonban már nem tudta hogy 1906 óta volt egy Trianon, volt az I. bécsi döntés, meg a II. bécsi döntés is, amikor a “Vae victis” (jaj a legyözöttnek) elv alapján jól megnyirbálták Magyarország határait.
William F. Cody, alias Buffalo Bill, 1846-ban született a mai Iowa állam területén. Élettörténete mely részben legenda, részben valóság, s a mai napokban is az egykori határterületek mitoszaként él, regénybe illő. Irtak is róla sokat.
Apját 11 éves korában elvesztette és fiatalon beáll a vasúthoz árukisérönek. Kalandos élete során volt csikós, aranyásó, felderitö a kiowa és komanche indiánok ellen, huszár, postakocsi kisérö, szálloda tulajdonos és még ki tudja mi minden. Becenevét állitólag akkor kapta, mikor 18 hónap alatt 4.280 bölényt ölt meg a Kansas Pacific vasuttársaság épitöi ellátására.
Hirnevét azonban az 1883-ban alapitott “Buffalo Bill’s Wild West” müsorának köszönheti. A “Buffalo Bill Vadnyugatja” tulajdonképpen egy szabadtéri elöadás-egyveleg volt. Az elöadás lovas felvonulással kezdödött a világ legismertebb lovaglóival. Csapatában voltak többek között török, arab, mongol, kozák valamint argentinai lovasok. Egyesek szerint ezek az elöadások voltak a jelenkori rodeók ősei. Az előadásban volt bölényvadászat igazi bölényekkel, eredeti indián harcosok támadása, postakocsi rablás stb. Sok eredeti vadnyugati egyéniség is szerepelt az előadásokon. Ilyen volt Sitting Bull sioux törzsfönök és Annie Oakley mesterlövész, ki a DuPont cégnek is reklámozta a puskaport. Az elöadásokban a történelem keveredett a cirkuszi ripacskodással, érzelmesség szenzációhajhászással és hatalmas sikert aratott. E siker három évtizedig tartott és átterjedt Európába is. Elöadást tartott Victoria kiránynönek, találkozott XIII Leo pápával és 1906-ban Magyarországon is turnézott.
!917-ben halt meg veseelégtelenségban.
 |  |
A bejáratnál egy pár hatalmas Buffalo Bill kép tekint vissza reánk, utánna pedig bejutunk egy kis vetitö terembe ahol egy rövid film ismerteti Buffalo Bill életét, sok eredeti felvétel kiséretében. Utánna következnek a folyosó két oldalán kiállitott emléktárgyak, korabeli reklámok. Itt van Buffalo Bill nyerge, Sitting Bull törzsfönök nyilvesszöi, eredeti indián öltözék, korabeli fegyverek, indián fejdiszekés és sok más.
A múzeum melleti épületben a megszokott emléktárgy halmaz. Van itt korabeli metszet, képeslap, sarkantyú, cowboy kalap, indián csodaszerek és ki tudja még mi minden. Egy szóval a megszokott giccs gyüjtemény, mely úgy néz ki vele járója az ilyen kiállitásoknak. Az épület másik végén egy falatozó. Dél elmult régen igyhát szétnézünk. Hamar megállapitjuk hogy azért nem vagyunk elég éhesek hogy itt együnk, dehát nem is ezért jóttünk ide.
 |  |
Összefoglalva, Buffalo Bill múzeum nem egy három csillagos látnivaló, de aki szereti a vadnyugattal kapcsolatos történelmet, annak feltétlenül meg kell látogatnia ha a közelben jár.
Fodor Lajos
Fodor Lajos írásai az Útikalauzban >>
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkeszto
utikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés