Doktor Virág: Izraelben jártam – 2000

Doktor Virág: Izraelben jártam – 2000

Rövid beszámoló szép képekkel egy hat évvel ezelőtti utazásról

2000. nyarán Izraelben jártam, s hogy miért csak most írok róla, annak 2 oka van:
egyfelől csak mostanában bukkantam rá a weboldalra, másrészt úgy érzem, nagy aktualitása van annak, hogy bemutassam Izrael szépségeit, most amikor ki tudja, mi marad belőle.

Már 4 éve leveleztem Rickivel, izraeli levelezőtársammal, amikor meghívtam hozzánk Magyarországra, s a következő évben rajtam volt a sor, hogy meglátogassam őt hazájában. Levelezésünk érdekessége, hogy amikor leveleket kezdtünk küldözgetni egymásnak, én nem tudtam, hogy neki magyar gyökerei vannak. Csak két levélváltás után derült ki, hogy az apukája tulajdonképpen magyar, aki folyékonyan beszél magyarul. Ricki sajnos nem tanulta meg a nyelvet, s mivel én meg héberül nem beszélek, angolul kommunikáltunk.

2000 júliusában az izrael-palesztin konfliktusok újabb kiéleződése előtt szálltam repülőre. Mivel még sosem ültem repülőn, a látvány lenyűgözött.
Tel-Aviv légterében 1 órát köröztünk, ugyanis forgalmi dugó volt a repülőtéren.

A gépből való kiszálláskor forró, nedvesen tapadó levegő csapott meg, olyan amilyet még sosem tapasztaltam s a következő 9 napban, ha nehezen is, de meg kellett szoknom. A forróságot a látvány enyhítette, amit Tel-Aviv városa nyújtott: modern épületek, felhőkarcolók, pálmafák, tengerpart, bevásárlóközpontok…. A Tel-Avivval egybe épült Jaffa ősi épületei pedig a múltat idézték A régmúlt és a jelen látszólag jól megfért itt egymás mellett..
A forgalmas út mellett egy kis tisztáson arabok piknikeztek dallamos arab zene mellett, mellettük hol turisták, hol hosszú fekete ruhát öltött ortodox zsidók, hol a vallást kevésbé gyakorló ‘átlagos’ zsidók sétáltak el. A tenger közelsége, az épületek sokszínűsége valami eddig nem ismert érzést ébresztett bennem: tetszett ez a város.

Az elkövetkezendő napokat Ricki városa, Petach-Tikva és Tel-Aviv között ingázva töltöttük. Azután egy nap felkerekedtünk Jeruzsálembe. Nagyon izgatott voltam, hogy egy ilyen ősi, kulturális s történelmi emlékekben gazdag város kapuin tehetem be a lábam, s be kell vallanom, nem csalódtam. Beszéljenek a képek a szavak helyett, bár sem a képek, sem a szavak nem tudják visszaadni azt a felemelő érzést, amit e város bejárta során éreztem.

Jeruzsálem falairól állítólag kivehető volt a Holt-tenger is, amit időhiány miatt nem nézhettem meg, ugyanis a házigazdáktól függtem. Ha lesz még rá valaha alkalom, hogy visszatérjek ide, a legelső dolog ez lesz, amit megtekintek.

Két nappal később Haifába, a kikötővárosba utaztunk autóval, az egyik legcsodásabb városba, amit valaha láttam. Ezt a gyönyörű várost, most 2006 nyarán szétbombázva láttam a tévében, s a szívem összeszorult egy pillanatra. Félő, hogy mind a libanoni, mind az izraeli oldalon megismételhetetlen, páratlan értékű történelmi emlékek lesznek semmivé egy értelmetlen harc által.
Ezen a napon továbbautóztunk egészen a libanoni határig, Rosh Hanikráig. Útközben arab településeket láttam. Nagyon különös benyomást keltettek a rendezetlenül, itt-ott elszórt tetőnélküli házak.

A libanoni határnál a határőrök s egyéb fegyveresek állig katonai öltözékbe felszerelkezve jártak-keltek, de ekkor még nem kellett semmi veszélytől tartani, s nyugodtan átpillanthattam, sőt még a kezem is áttehettem a libanoni oldalra egy nagykapun keresztül.

Izraelben 9 napot töltöttem, amit jól az emlékeimbe véstem: a zsúfolt piacokat, arab dallamokat, a száraz, kenyérszerű piaféleséget, a héber nyelv különlegességét, az emberek sokszínűségét s mégis egységességét s egyszerűségét, a szokatlan tájat, vendéglátóimat, Jeruzsálemet, …mindent.

Végezetül néhány adat Izraelről:
Az ország területe 20770 négyzetkilométer
Lakossága: kb. 5 millió fő
Fővárosa: Jeruzsálem (1947-ben az ENSZ által hivatalosnak nyilvánított főváros Tel-Aviv)
Államformája: köztársaság
Pénzneme: 1 sékel- 100 új agorot
Hivatalos nyelv: héber, arab
Népesség: zsidó 88 százalék, arab 10 százalék, egyéb: 2 százalék
Vallások: zsidó, mohamedán, keresztény
Legmagasabb pontja: Har Meron 1208m
Fő folyói: Jordán, Heymar, Tsin
Legnagyobb tavai: Holt-tenger, Kineret(Tibériás)- tó, Nazareth-tó
Éghajlat: mediterrán
Gazdasága: ipar-agrár ország, jelentős a turizmus

Doktor Virág, Eger, 2006.08.16.

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet   – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu