Füzesi Sándorné: Snorkelezés Eilatban – Izrael – 2008 augusztus
Érdekes helyre látogathatunk a halfigyelés szépségeit bemutató rövid beszámolóval, amit látványos képek illusztrálnak
Egy hónapos Izraeli tartózkodásom alatt kirándultunk családommal Eilatra.
Már nagyon vártam az utat, mert néhány évvel ezelőtt voltam és most izgatottam vártam milyen csoda fog elém tárulni. Reggel fél 7-kor indultunk Gederából – Tel-Avivtól kb 3O km-re lévő város – és a sivatagon keresztül és fél 1-re értünk Eilatra. Eilaton repülőtér is van, igy aki talál közvetlen csatlakozást Tel-Avivból, egyenesen odarepülhet. A déli tengerparton Egyiptom felé, 2 szobás, légkondicionált apartmanban szálltunk meg, melyet megfizethető áron kaptunk. Az apartmanban fürdőszoba wc-vel, külön wc, hűtőszekrény, vízforraló várt bennünket. Az úton szendvicset ebédeltünk, így odaérkezésünkkor csak egy kávét kavartunk és már indultunk is az út tuloldalán védett területen lévő partra.
Mivel védett területről van szó, fizetni is kellett néhány sékelt. Körülbelül 8-1O napvédő van, melyet száraz pálmalevél takar, így szórt fényben lehet napozni. Egy ilyen alatt foglaltunk helyet. A napra kifeküdni a nagy forróság miatt nem érdemes. Fontos a legalább 45 faktoros fényvédőkrém használata. Eilatban való tartózkodásunk alatt 4O fok volt a hőmérséklet.
A túlsó parton már Jordánia van
A védett korall-part messzebbről
közelről
A parton való pihenés alatt figyeltem a tenger színeit. Az 5-6 színű kékség megbűvöli a nézgelődőt. A legsötétebb kéknél kb 7OO méter a mélység. A terület az ázsiai és afrikai törésvonalon helyezkedik el. Szemben Jordánia, majd Szaud-Arábia sziluettje látható.
A mélység változását mutatja a víz színe
A parton lehet bérelni széket, napozóágyat és a snorkelezéshez elengedhetetlen felszerelést. A parttól két móló vezet be a tengerbe, hogy a védett korallokat ne tapossa le senki. Ha valaki mégis betéved, hangosbeszélőn figyelmeztetik. A víz bársonyos tapintása már sok igéretet tartogatott. Külön élveztem, hogy a sós tengervízben hason feküdve egyáltalán nem fárasztó hosszabb távon sem tartózkodni. Próbáltam a halakat színük, vagy fajuk szerint számolni, de egy idő után feladtam. Annyi fajta szín és halkavalkád mellett nem ment. Izgatottan fedeztem fel egy oroszlánhalat, mert ilyet még nem láttam. Előszőr csak az tűnt fel, hogy két “szárnya” van. Később kiderült, nem kettő, hanem négy uszonya volt, amelyt kiterített a vízen és sebesen haladt vele.
“Belefutottam” egy hatalmas raj pici lila halba, amelyek megnyíltak előttem, majd körbevettek. Elneveztem őket nyoszolyó halaknak, mert közéjük érve úgy vettek körbe, mint a baldahinos ágy. Közben a nap szinte függönyt horgolt a tenger aljára a hullámok által alakított csipkéből.
Hirtelen úgy éreztem nem vagyok egyedül. Alattam megjelent néhány búvár. Figyeltem mit, hogyan csinálnak. Egy darabig elkísértem őket, de sajnos vissza kellett fordulnom. A 3 nap alatt több búvárral is találkoztam. Mint kiderült, a parton van búvároktatás a hozzá szükséges szereléssel együtt.
Mivel pici lány volt velünk, mindig vigyázott rá valamelyikünk. Karúszóval és kis gumicsónakkal felszerelve érkeztünk, de ő is a vízbe kívánkozott, így vásároltunk számára egy pici mentőmellényt 25 sékelért és a karúszóval kiegészítve velünk együtt élvezhette a fűrdőzést.
Este fájó szivvel búcsúztam a tengertől, bár tudtam reggel újra megyünk. A szállás udvarán hússütő van kialakítva, így a vacsoránkat ott tudtuk elkészíteni és elfogyasztani. Utána autóval bementünk a városba sétálni. Illúzió romboló volt a csodálatos tengerparti luxusszállodasor előtt, a szinte kínai piac szerű forgatag. Így nem is töltöttünk ott sok időt.
Másnap reggel – mivel a szálláshoz reggeli is jár – a sokféle zöldség, sajt, tojás, szósz, gyümölcs között válogathattunk. A part nyitására már mi az elsők között érkeztünk. Az első vízreszállás “eredménye” egy rája volt. Egy darabig kísértem, de eltűnt a korallok között. A part másik irányába indultam el, hogy új területeket fedezzek fel. Hatalmas korallépítmények megszámlálhatatlan fajtája között megbúvó halakat lestem. Egy világító zöld hal annyira beleolvadt a szintén olyan színű, salátaszerű korallba, hogy nagyon kellett figyelnem látom-e még.
A móló alatt több, kb 😯 cm-es bothal tartózkodott, mintha zavarná őket a napfény. Figyeltem őket egy darabig, de nem jöttek elő. Néha pihenőt tartottam, hogy átmelegedjek.
Partszéli korallok
Péntek este lévén, a sábesz miatt már 5 órakor bezárt a strand. Vacsora után újabb eilati sétára indultunk, most már csak a tengerpart mellett. A telihold és az alatta ringatózó hatalmas vitorláshajó – mögötte Jordánia fényeivel – már csak korona volt a látványra.
Harmadik nap újult erővel vetettem bele magam a nézgelődésbe. Újabb és újabb csodás korall csoportokra bukkantam. A bennük búvó halak és sünök ejtettek újra és újra ámulatba.
Kár, hogy olyan gyorsan eltelt az idő, mert 3 órakor már készülődtünk haza, hisz a sivatagon át még 4-5 órás út vezetett hazáig, mely szintén sok a természet által épített látnivalóval kényeztetett bennünket.
Izrael/Gedera 2OO8.O8.14-16.
Fuzesi Sandorne
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet E-mail: szerkeszto
utikalauz.hu