Hargitai Judit: Újév köszöntés Isztambulban – Törökország – 2010/2011

Egy igazán csábító beszámoló, amelyik a város legfontosabb látnivalóinak bemutatása mellett az ott töltött néhány nap kellemes hangulatát is felidézik – mindezt szép képekkel illusztrálva.

Sultanahmet, Nagy Bazár, Kék Mecset, Hagia Sophia, Yerebatan Sarayi, Topkapi Sarayi, Aranyszarv-öböl,  Fűszer Bazár Misir Carsisi, Új Mecset Yeni Cami, Galata-híd, Galata-torony, Boszporusz, Márvány-tenger, Kumkapi

Az elmúlt évek szilveszteri tapasztalataiból okulva, most nem külön-külön programok szervezésével vágtunk neki az év utolsó napjainak, hanem három kamasz lányunkkal közösen indultunk el egy izgalmasnak ígérkező utazásra.

A WizzAir légitársaság kedvező áron kínál repülőjegyet Isztambulba. Aki ezt választja, arra kell felkészülnie, hogy a Sabiha Gökcen Airport, ahová a repülőgép érkezik, közel 50 km-re van Isztambul központjától. (http://www.sgairport.com/havaalani/eng/start.asp) Bejutásra menetrend szerinti buszjáratot, shuttle buszt javasolnak, de minden szálloda előzetes igény alapján megoldja a transfert. A reptér az ázsiai oldalon van, a bevezető út jellemzően (mint általában Isztambulban minden autóút) igen forgalmas. Nekünk 1,5 óra alatt sikerült eljutnunk a szállásunkhoz, ami egy nagyon kedves családi szálloda volt a Sultanahmet városrészben, séta távolságra a Kék mecsettől, valamint a Nagy Bazártól.


Törökországi úticélok az Útikalauz.hu oldalain nagyobb térképen való megjelenítése

A környékre főként jellemző, de Isztambul egész területén is hallható a napi ötször felhangzó, imára hívó müezzinének. Így számunkra megoldottá vált, hogy ne késsük le soha a reggelit, ébresztőnk napkeltekor a Müezzin hangja volt.

Sultanahmeti Sultanahmeti
Sultanahmeti Sultanahmeti

Sultanahmeti séta

kilátás szállodánk teraszáról

A személyzet nagyon kedves volt, a családi szoba ára 5 főre 115 euró/éj. Az árban egy nagyon kellemes reggeli és éjjel nappal fogyasztható (recepciónál elkészíthető) tea, kávé szerepelt. Ingyenes wifi-t is hirdettek, de ezt megkoronázták azzal, hogy az igazi keleties hangulattal rendelkező halban gép is állt a vendégek rendelkezésére, ami lányaim számára nagy kincs volt, így már két gép jutott hármójukra, mert természetesen teljesen nem tudtak a barátoktól elszakadni..
Először a gyalog bejárható környéket fedeztük fel. Sultanahmet a város nevezetességeinek igen jelentős részét tartogatja számunkra. Dimbes-dombos a környék, magas sarkú nem ajánlott, sok a macskakő és a hegymenet, de megéri itt bolyongani, hangulata fantasztikus, és aki szereti a macskákat, annak külön élményeket tartogatnak a kis utcák.
Bár tény, hogy macskával lépten-nyomon találkozhatunk, csak a sirály után a második leggyakoribb a városban.
(török macska török tálakkal – jobbról)

Elsőként az útikönyvek által is ajánlott „kötelező” látnivalókkal kezdtünk, Kék Mecset – szinte egész nap és ingyenesen látogatható. Ez alól kivételek a szertartások időpontjai. Cipőnkből természetesen ki kell lépni, kis zacskót adnak a cipő tárolására. Fantasztikus élmény a hatalmas kupolák alatt süppedős szőnyegen állva rácsodálkozni az épületre.

Kékmecset Isztambul

Kékmecset Isztambul

Kékmecset Isztambul

Kék Mecset

Ezt követően a Hagia Sophia-t vettük célba. A templom múzeumként üzemel, nyitva tartás 9.30-16.30 között (hétfőn zárva, belépő felnőttek részére 20 TL).
Itt hosszú sorra kell a bejáratnál számítani, és míg várakozik a turista, megjelennek a hívatlan, kéretlen árusok. Mellettük szóljon, hogy kedvesek, és csupán finoman erőszakosak, hasonló kedves, de határozott szavakkal könnyen leállíthatóak.
A múzeumra szánjunk minimum egy órát. Járjunk-kelljünk benne, hagyjuk, hogy megérintsen.
A hajdani bizánci ortodox bazilika a legnagyobb volt a keresztény világban, I. Justinianus császár uralkodása idején 537. december 26-án szentelték fel. Mozaikjai még ma is csodálatosak.

Hagia Sophia

Hagia Sophia Isztambul

Hagia Sophia

Hagia Sophia

Gyalogtúránk következő állomása a Yerebatan Sarayi – Elsüllyedt Palota Ciszterna a Sultanahmet tér közelében.
Ez egy igazán különleges földalatti víztározó, melyet a VI. sz-ban építettek. A zárt ciszterna 140 m hosszú és 70 m széles, boltozatát 336 db 8 m magas oszlop tartja. Érdekessége továbbá az a két különleges oszlopfő, melyet inkább oszloplábnak kellene neveznünk, melyek Medúza fejű oszlopok.
Elsüllyedt Bazilika Meduza IsztambulA legenda szerint egy hős elment megküzdeni két medúzával, akik mindenkit kővé változtattak, aki rájuk nézett. De a hős fényesre csiszolta a pajzsát és úgy ment ellenük. A medúzák meglátták magukat a pajzsában és kővé váltak.
Illetve még egy érdekességre bukkantunk. Az egyik oszlopon egy lyuk található, körülötte fényessé kopott az oszlop. Az emberek bedugják a hüvelykujjukat a lyukba, majd a tenyerüket körbeforgatják a lyuk körül. Mi is megtettük, közben kívántunk is, mert azt gondoltuk, abból bajunk nem eshet… (A Hagia Sophia-ban is van egy ilyen oszlop. Van egy babona, mely szerint, ha a Hagia Sophia „Síró Oszlop” –ának nyílásába beledugjuk hüvelyujjunkat, és megforgatjuk benne, kívánhatunk valami szívünknek kedveset. Azért nevezik síró/izzadó oszlopnak, mert a kőzet, melyből épült nedvességet szív fel, ami kicsapódik az oszlop bronzzal fedett oldalán.)

Elsüllyedt Bazilika

Elsüllyedt Bazilika

Természetesen a Topkapi Sarayi/Topkapi Palota sem maradt ki a látnivalók sorából.
1453-ban kezdték építeni, II Mehmet Szultán uralkodása alatt. 400 évig oszmán uralkodók rezidenciája volt. A palota együttes ma múzeumként üzemel. Magába a palotába is kell belépőt fizetni (20 TL), és a Harem látogatásáért külön is (15 TL). Fontos, hogy sem kártyát, sem euro-t nem fogadnak el a pénztárban, legyen nálunk török líra! Itt is kell sorra számítani, de megéri várni, lenyűgöző. Nyitva tartás 9.00 – 17.00, kedden zárva!

Topkapi Sarayi, Harem

Topkapi Sarayi, Harem

Topkapi Sarayi, Harem

És végre eljutottunk a Nagy Bazárba is, amire a lányok már nagyon vártak. És tényleg érdemes volt várni, hihetetlen élmény az a nyüzsgő embertömeg, ami portékától portékáig vándorol, az árusok, akik a szó legszorosabb értelmében udvarolnak, és az áruk, amitől fantasztikusan színessé válik ez a fedett, hatalmas csarnok. És minden félelem, negatív hang ellenére mi azt tapasztaltuk, hogy sem tolvajoktól, sem rosszakaratú árusoktól, sem túlzott erőszakosságtól nem kell tartani. Becsületükre váljék, hogy bár a termékek eredetét nem tudom, mennyire (Armani, Prada, Gucci, stb…) megbízhatóak, de alkuban, adott szóban, betyárbecsületben megkérdőjelezhetetlen a tisztességük. Mikor két nap elteltével visszamentünk, emlékezett, és arra is, meddig jutottunk az alkuban. És onnan folytattuk…  Pedig igen sok ember megfordult ezekben a napokban is a Bazárban.

Szóval kihagyhatatlan, gondolom persze ezzel nem mondtam újat. Érdemes tudni, hogy este hét órakor bezár, illetve vasárnap nincsen nyitva.
Ha már a Bazárig eljutott az ember, mindeddig gyalogosan felfedezve a környéket, megkönnyebbülhet, mert villamosra szállhat.

Fedett Nagy Bazár

A villamos

Az Aranyszarv-öblön átívelő Galata-hídon jár az a villamos, amivel talán a legérdemesebb, mint tömegközlekedési eszköz utazni. A Bazártól eljuthatunk az Új Mecsetig, majd át a hídon. Onnan pedig némi sétával a Galata-toronyig, vagy földalatti siklóval (Funicular) a Taksim térig.
Minden tömegközlekedési eszköz használatához zsetonra lesz szükségünk. Ezt vagy automatából, vagy jegypénztárnál vehetünk. Ez utóbbi ritka. Egy zseton 1,75 TL. Minden megálló körbe van építve, csak kapukon keresztül lehet bejutni, ahol a zseton bedobása adja meg az engedélyt. Van egy másik módszer is, egy kis szerkezet, (szállodánkban kaptuk kölcsön) melyre pénz lehet tölteni, majd erről „lehúzni” a megfelelő összeget belépéskor. Ez kicsit olcsóbb, feltöltés esetén egy utazás 1,65 TL.
A tömegközlekedés messze nincs olyan fejlett, mint más ilyen hatalmas városban. Talán Londonhoz hasonlíthatnánk lakosságát tekintve (12 millió ember), de ne számítsunk mindenhová eljutó metróhálózatra, vagy villamoshálózatra. A fontos és lényeges területeken van egy-egy gyűjtő vonal (általában rengeteg utassal). http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons

Ha eljutottunk a villamos Eminömü megállójáig, szálljunk le, és nézzünk körül. Mi is ezt tettük. Az első, ami a nőknek tutti, de főzni szerető férfiaknak is lélegzetállító, a Fűszer Bazár (Misir Carsisi). Már maga az épület is figyelemre méltó, 1600-as évek elején épült. De ami belül van! Fűszerek, édességek, gasztronómiai különlegességek, minden, ami a török konyha elengedhetetlen része. No és persze tömeg, de ez már megszokottá vált pár napos isztambuli tartózkodást követően.
A bazár szomszédságában van az 1663-ban épített Új Mecset (Yeni Cami).

Spice Bazar

Fűszer Bazár

Galata torony IsztambulSzintén ez az a terület, ahonnan a hajók Ázsia felé indulnak, menetrend szerinti járatok Üsküdar-ba, illetve felfelé a Boszporuszon. (a menetrend szerinti járatok szintén zsetonnal működnek, bár ez más méretű zseton, mint ami a villamoshoz vagy a metróhoz kell.)

És innen lehet felsétálni a Galata-hídra. Ennek a hídnak érdekessége, hogy míg a felső szinten, ahol a gépkocsik is járnak, a járdát szinte teljes szélességben elfoglalják a pecások, addig mi kedvünkre sétálhattunk alul, ahol éttermek özöne csábított minket. A Galata-híd az Aranyszarv öböl két oldalát köti össze, rálátással a Boszporuszra és a Boszporusz-hídra.

A túloldalon, a Karaköy megállótól lehet földalatti siklóval feljutni a Tunel-ig, vagy gyalogosan, érintve a Galata-tornyot. Ide azért bandukoltunk fel, mert a toronyba fel lehet menni lifttel, és a körteraszról látni egész Isztambult. Természetesen következett a sorbaállás, jegyvétel (10 TL), majd a panoráma. Megéri!

kilátás a Boszporusz felé

Kilátás a Boszporusz felé

Innen mi gyalogosan mentünk el az előbb említett Tunel-ig, ahonnan indul Isztambul legnyüzsgőbb utcája az Istiklal Cadessi. Ez sétáló utca, közepén villamos sínnel, amin egy nosztalgia villamos jár. Most karácsonyi díszbe öltöztetve közlekedett. Ez az út vezet el a Híres Galatasaray gimnázium kapuja előtt. A Galatasaray Lisesi Törökország legrégebbi középiskolája, melyet 1481-ben alapítottak. A francia, kéttannyelvű iskola tanulói alapították 1905-ben a futballcsapatáról híres Galatasaray sportklubot.

A sétálóutca másik vége a Taksim tér. Ide a Boszporusz partján közlekedő villamostól szintén földalatti siklóval lehet feljutni. A Taksim tér Isztambul egyik központja. Az Újév köszöntésére rendezett tűzijátékot is innen lőtték, hatalmas tömeg várta hangos visszaszámlálással 2011-et. Mi is köztük voltunk. No persze mi magyarul számoltunk, és örömködtünk!
Látnivalókból számunkra ebben a pár napban ennyi jutott. Pontosabban még egy kisebb hajóút is belefért a Boszporuszon, Eminömü és Üsküdar között. (menetrendszerinti járattal, 20 percenként indulnak a kikötőből)

Mutlu Yillar

Boszporusz

Még rengeteg ötlet volt a tarsolyunkban, de nem bánkódunk, ide biztosan visszatérünk még.

És most pár szó az étkezéseinkről.
Reggelink főként édességekből állt, kilencféle házi főzésű lekvárt kínált a szálloda (lenti kép). Felvágott nem nagyon volt, ellenben sajtok és olajbogyó igen. Indulásnak tökéletes.
Aki szereti a tengeri herkentyűket, halakat, annak feltétlenül érdemes ellátogatnia Kumkapi-ba. A Márvány-tenger partján halpiacra bukkantunk, és onnan beljebb haléttermek tömegére. Mindenhol csábító ajánlatokkal próbáltak rávenni minket arra, hogy beüljünk egy vacsorára, vagy csupán egy italra. A „nyertes” ingyen desszerttel vett le minket a lábunkról, és a már korábban említett török becsület alapján meg is kaptuk fejedelmi vacsoránk megkoronázása képpen.
Itt egy előétel 5-10 TL között, a főétel 18-22 TL között mozog. És ami alkoholt kedvelőknek fontos, itt lehet bort, sört (Efes) és Raki-t is inni. Ez nagy szó, mert jellemzően nem árulnak alkoholt a hagyományos török éttermekben.

 Kumkapi

Kebab, vagy Köfte (török fasírt) árusító éttermek szinte mindenfelé találhatóak, legtöbb helyen hatalmas párnák, puha karosszékek között ehetünk. Ilyenkor télen is működtetik a teraszt, vagy gáz, vagy infra melegítővel felszerelve. Mondjuk szerintem 10 fokban ez minden melegítő mellett is hideg, de szabad a választás.
Köfte nagyon finom, de óvatosan, legtöbb helyen csípősen készítik. Általában sült krumplival és salátával adják, de van, hogy pitában, vagy rizzsel. (az árak adagonként, helytől függően 6-16 TL között)
És akkor jöhetnek a kávéházak, cukrászdák! No, hát azok nagyon látványosak. Szerintem látványosabb, mint finom, de ízlés dolga.
Persze a török kávét megkóstoltuk. Egyszer mindenképpen érdemes, mert egész más íze van, mint a mi kávénknak. Létezik kicsit cukros, cukros és nagyon cukros változatban, de cukormentes nincsen. Nagyon bonyolult az eredeti török kávé elkészítése, többször kell felmelegíteni, habot leszedni, stb… Állítólag egy török lány addig nem mehet férjhez, amíg meg nem tanulja a tökéletes kávé elkészítését. Nekem nem lett a kedvencem, de megkóstoltam.

baklava

Török kávé és az édességek

Amit viszont napjában többször is ittunk, az az alma tea. Ezt szinte mindenhol árulják, pici üvegpoharakban, és lányaim olyannyira megszerették, hogy hazafelé a bőröndünk szinte csak azzal telt meg. (no meg a Bazárban vásárolt csecse-becsékkel) Ha nem mondjuk külön, hogy alma teát kérünk, akkor hagyományos török fekete teát hoznak (mint itthon) Az alma teát nem kell ízesíteni.
Az utcán rengetek a perec és a sült gesztenye árus. Az útikönyvek azt írják, tőlük inkább ne vásároljunk. Mi kockáztattunk, vettünk sült gesztenyét, kétszer is. Finom volt, és túléltük…

Perecárus

Mi angolul kommunikáltunk, általában sikerrel. A Bazárban persze jó kereskedő módjára felismerték, hogy magyarok vagyunk, magyarul beszéltünk egymás között. Rögtön örültek is ennek, és hívogatóan mondták: „nem sok, nem drága, gyere magyar!” De ezen túl maradt az angol.

Szilveszter este egy igazi Nargile bárban (Ali Baba Nargile Salonu) kötöttünk ki. Nargile=vízipipa. A Galata torony alatti városrészben (Tophane) több ilyen hely is akad. Ez nekünk nagyon tetszett, hatalmas karosszékek, kanapék mellett, rengeteg színes, mozaikos lámpával körbevéve, friss (igazi tűzből kivett) parázzsal működtetett vízipipát kaptunk. Lányok is megkóstolták, a nagyobbaknál tetszést aratott, a legkisebb nem barátkozott meg vele. (Szerencsére, végül nem tereltük rossz útra, hiába próbáltuk). Mi meg a férjemmel csak élveztük…..
És mindezt nem borsos szilveszteri áron, hanem a normál mindennapi áron. Persze ha valaki akar, talál műsoros újév köszöntő vacsorát 150-200 euró/fő áron, de ha erre nem vágyunk, választhatunk egy számunkra kedves éttermet, szalont, bárt, ahol felár nélkül búcsúztathatjuk az óévet.
(Fontos – cigarettázni majdnem minden vendéglátóhelyen tilos. Legalábbis tábla jelzi, 69 TL a büntetés. Ennek ellenére láttunk több helyen is dohányosokat, szelíden megtűrve..)

Hatalmas élmény volt ez az Isztambuli négy nap. Rengeteg a látnivaló, de ennél számomra sokkal nagyobb örömet okozott az a pozitív hangulat, az a nyüzsgő barátságos, színes tömeg, akikkel találkoztunk. 20 évvel korábbi tapasztalataihoz képest rengeteget változott a város, a frekventált helyek nagyon tiszták, folyamatosan takarítják, a közbiztonság abszolút rendben van, rendőrautók jönnek-mennek, és vigyázzák a rendet. De tényleg semmi, de semmi negatív élmény nem ért minket, csupán a kedvesség és a segítőkészség, amit tapasztaltunk.
A karácsony, újév ünnepe igen más, mint minálunk, vallásukból adódóan. De hogy felzárkózzanak a nyugathoz, és kedvezzenek a turistáknak egy-két dolgot átvettek.
Csak kicsit másképp… Náluk az újévhez kötődik a Mikulás, akit ők Noel Baba-nak neveznek. Pedig a Mikulás a mai Törökországból származik. Ennek ellenére a törökök a hozzá tartozó történetet nem ismerik, és a hozzá kapcsolódó ajándékozást sem. Ők mindent összevonva egy napon ünnepelnek, így nem meglepő, hogy mindenki mikulássapkában közlekedett, csillagszóróval a kezében.
Ami szintén szokatlan volt számunkra, hogy mindebből nem csináltak két napos nemzeti ünnepet.
31-én a megszokott módon dolgoztak, a boltok, üzletek késő estig nyitva voltak. Majd mindenki örömködött, az emberek kimentek az utcára ünnepelni, és másnap reggel újra indult az élet, a boltok, üzletek kinyitottak, az utca tele volt, és minden működött, mint egy normális, átlagos szombaton.
Kicsit irigyeltem őket, látszólag nem tehernek élik meg a mindennapokat, hanem teljes természetességgel. Persze ez a látszat, ismerni, nem ismerek senkit, akit megkérdezhetnék, hogy is van ez. De számunkra mindenképpen jóleső volt, és nem csak élményekkel, hanem sok-sok pozitív hatással térhettünk haza.

Mutlu Yillar Istanbul!

Hargitai Judit

Az isztambuli múzeumok megújult honlapjait az alábbi címről lehet elérni: https://muze.gen.tr/Museums

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)

[ninja_form id=5]

Ez az oldal sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

Cookie szabályzat Őszintén szólva mi sem vagyunk szerelmesek a Cookie-ba, mert nem szeretjük, ha olyan dolgokat alkalmaznak velünk kapcsolatban, amivel nem vagyunk teljesen tisztába. De egyszerűen nem tudunk mit tenni ellene, ha működtetni akarjuk az oldalunkat, mert az általunk használt szoftverek, segítő alkalmazások erre épülnek. Néhány ilyen, általunk használt Cookie az egyes szolgáltatások működéséhez nélkülözhetetlen, vannak, amelyek információt, statisztikát gyűjtenek a weboldal használatáról, adatokat elemeznek, hogy segítsenek számunkra, vagy az oldalunk működését segítő, biztosító partnereink számára megérteni, az emberek hogyan használják az online szolgáltatásokat, hogy fejleszthessük azokat. A Cookie-k közül egyesek átmenetileg működnek, és a böngésző bezárása után eltűnnek, de tartósak is megtalálhatók köztük, amelyek a számítógépeden tárolódnak. Ha látogatása során Ön mellőzi a Cookie-k használatát, tudnia kell, hogy a oldal nem fog az elvártaknak megfelelően működni. Ha a számítógépén már megtalálható Cookie-k közül szeretne törölni, kattintson a böngészőben található "Súgó" menüpontra és kövesse a böngésző szolgáltatójának utasításait! Még többet megtudhat a Cookie-król, azok törléséről és irányításáról a www.aboutcookies.org weboldalon!

Bezár