Dudás Béla: Cseh Svájc, Cseh Paradicsom, Óriáshegység

A cseh sziklalabirintusok európai unikumnak számítanak. A három legjelentősebb a Cseh Paradicsom, a Cseh Svájc és az Adrspach-teplicei sziklák.

Előszó
Az alábbi írás nem élménybeszámoló, inkább afféle itttiner, sorvezető. 30 év, és sok-sok kirándulás tapasztalata hordatta velem össze a lentebb olvasható adathalmazt. Nekem sokat segített, mert igyekeztem összeszedni minden hasznosat a tervezett útvonalról, így csökkent az útjaim során gyakran előforduló gyanakvásomat, hogy valami fontosat kihagytam. Természetesen nem kell, nem is tudtunk mindent megnézni. Mindig a pillanatnyi hangulatunk, kondíciónk (na meg az időjárás szeszélye) alapján döntöttünk, hogy a kemény túrázást, vagy a kényeztető programot (fürdés, városnézés egy söröző teraszáról, stb.) választjuk.
A tervezett útvonal bejárására (észak-csehország a bal felső saroktól a jobb felső sarokig) 10 napot szántunk. Mit mondjak? Egy árnyalattal strapásabb volt, mint 10 napig valamelyik strandon a felhőket figyelni. Amúgy Adrspach és Teplice sziklái egy hosszú hétvége alkalmából is megismerhetők. Vigyázat! Utána muszáj lesz újra és újra megnézni. A magyarok által látogatott útvonalakból észak-csehország valahogy kimaradt, pedig a néhol csak 2-3 m széles és 50-70 m magas sziklalabirintusok hihetetlenül meseszerű látványt nyújtanak.

Néhány gyakorlati megjegyzés
Kihagyhatatlan: Pravcicka brana, A Kamenice patak (úgy érdemes menni, hogy Hrenskoba érkezzünk), Porladó-sziklák (Prachovské Skaly), Tros vára (Trosky hrad), Hruba sziklák (Hruba Skala), Adrspach-Teplice sziklavárosa (ez kettő, egymástól 8-10 kilométerre van, és egy hosszú hétvége is elégséges rá).

Akinek hiányzik a kátyú, az vigyen magával, mert még a számozatlan utak is kitűnő minőségűek. Az útjelző táblákra már egy kicsit jobban oda kell figyelni. A látványosságok megtalálásához pedig szerencse és elhivatottság kell. Meg persze sokat segít egy helyben vásárolt térkép (70-90- CZK). Igazán jó turista térképet a neten sajnos nem találtam, viszont ha olyan faluba érkezünk, ahol kizárólag csak a parkolóban lehet megállni, akkor megérkeztünk. Figyelem! A rendőrök valamilyen genetikai mutációból kifolyólag igen érzékenyek a fizető parkolón kívül állóautókra. A felderítési arányuk és a büntetés pedig világszínvonalú, kár próbálkozni!
A parkolásnál és az éttermekben ugyan nincs, de a belépőknél érdemes a nyugdíjas kedvezményt igénybe venni. Igazolást nem kérnek.
Szállás mindenhol bőségesen van. Az árakról sajnos nem tudok írni, mi lakóautóval voltunk. A kempingek árai korrektek, a szolgáltatások (étkezőkonyha, zuhany, büfé) nyitvatartási ideje meglepetést okozhat. Mi találkoztunk ebédidőben bezáró étkezdével is.
Az üzletekben a globalizáció jegyében a „külföldön vagyok” filing teljességgel hiányzik. Mindenki saját, jól megszokott supermarketjében vásárolhat.
És végül: nem szoktunk beszélni róla, pedig fontos - és irigylésre méltó -, a mellékhelyiségek mindenhol kifogástalanul tiszták voltak!
A sziklalabirintus akár csecsemővel is bejárható három feltétel teljesülése esetén: jó kondiban levő papa, a kihívásokat bátran vállaló anyuka, és ütésálló csomagolás a kisded fejére.
Végezetül két térképcím, ahol utcaszintig lehet tanulmányozni a lehetséges útvonalakat. A neuralgikus helyeket, csomópontokat kinyomtatva írásos bizonyítékunk lesz arról, hogy nem a mi hibánkból tévedtünk el.
http://www.webmapy.cz/hledani/hledej/objekt.php?no=3900&co=klad&lng=en
http://www.mapy.cz/
És most lássuk a medvét:

Elbai-homokkőhegység

Kevés helyen látható a víznek és az időjárásnak, az idő “vasfogának” hegyeket romboló és alkotó ereje olyan világosan, tisztán, mint az Elbai-homokkőhegységben és “folytatásában”.
Ahol ma sziklák tornyosulnak az Elbai-homokkőhegységben ott egykor tenger zúgott. A lapos öblök vastag homokrétegei kővé tömörültek: a néhol vékony, máshol 50 méternyi vastagságú homokkő kagylók, csigák és egyéb tengeri állatok lenyomatát s hullámok barázdáit őrzi. Mintegy 14 millió évvel később, a földkéreg emelkedésével a tenger visszahúzódott. A homokkő szárazra került, a víz – amely addig építésében segédkezett – rombolni kezdte, s e folyamat ma is tart. A vidék központjának, az Elba-parti Bad Schandaunak híres szanatóriumait (a Kneip-féle gyógyintézeteket) az 1922-ben kiépített bővizű és vastartalmú források látják el gyógyvízzel. A XVIII. század elején épült templomának két reneszánsz műremeke: a homokkőtömbből faragott szószék, valamint a homokkőből, szász márványból és féldrágakövekből készült, 1572-ből származó oltár. A homokkőhegységnek az Elba jobb és bal partján, Pirna város és a cseh határ között elterülő mintegy 360 négyzetkilométer kiterjedésű részét Szász Svájcként is emlegetik, a cseh határon “átcsúszó” tornyai pedig Cseh Svájc (Ceské Švýcarsko) néven ismeretesek.

Pirna
A vidék legnagyobb városa a Drezdától délre található Pirna, amelyet Szász-Svájc kapujának is neveznek. Pirna rendkívül gazdag történeti műemlékekben, bár a második világháború bombázásai ezt a várost sem kímélték. Az egyik legszebb műemlék a 14. századi Domonkos-rendi kolostor alapjain épült Klosterhof (Kolostor-udvar), amelynek Káptalan termében városi múzeum működik. A Mária kápolna gyönyörű gótikus mérműves ablakai az eredeti kolostorból maradtak fenn. Az eredetileg román stílusú, majd átalakított kolostortemplom a világháborúban súlyos károkat szenvedett és újjá kellett építeni, de a 16. századi késő gótikus szárnyasoltár szerencsére túlélte a pusztítást.
Pirna óvárosának erkélyes, jellegzetes oromzatú házai között találhatunk gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyeket is. A 16. században épült Városháza különlegessége a barokk óra- és harangtornya, melynek nevezetessége a holdnaptár és Pirna címere a körtefával, aranygyümölcsökkel és két vörös oroszlánnal, amelyek felváltva ütik mancsaikkal az órát. A Városházától nem messze van a Mária-templom, mely 13. századi eredetű, de jelenlegi formáját az 1500-as években nyerte el. Művészeti kincsei közül kiemelkedik a reneszánsz főoltár, valamint a gótikus szószék és szenteltvíztartó.

Pirnától a cseh határ felé
Pirnától a cseh határ felé haladva a kanyargó Elba mentén található egész Szász-Svájc leggyönyörűbb vidéke, a híres Basteigebiet (Bástya-körzet). Kurort Rathennél kell átkelnünk az Elba jobb partjára, hogy közelről megcsodálhassuk a táblás hegyeket és sziklaalakzatokat, amelyek mintegy 200 méterrel magasodnak a kanyargó folyó fölé. Már a túlpartról magával ragadó a meredek sziklafal látványa, a Basteire felvezető erdei út pedig kitűnő túrázási lehetőséget nyújt a tiszta levegő és gyönyörű táj kedvelőinek. Maga a Bástya egy keskeny sziklatető, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a folyóra és a környező hegyekre.
A környék legimpozánsabb, emberi kéz alkotta műemléke a Basteibrücke, egy fantasztikus kőhíd, amely hetvenhat méter hosszan nyúlik el a Mardeltelle völgy fölött. Ehhez az egészen különleges építményhez mintegy 2000 tonna követ használtak fel 1851-es felépítésekor, előtte fahíd állt a helyén, amit a harmincéves háborúban leromboltak. A híd a Bástyát Neurathen sziklavárával kötötte össze, amelynek maradványait bejárni szintén fantasztikus élményt nyújt. A vár és maga az egész környék fontos menedékül szolgált a harmincéves háborúban, melyeknek emlékét őrzik a Svéd-lyukak (Swedenlöcher) elnevezés, ami rejtekhelyként szolgált sziklahasadékokat jelöl. A környéken található még egy szép tengerszem, az Amselsee (Rigó-tó), melyen romantikus csónakozásra is lehetőségünk nyílik és gyönyörködhetünk a közeli kis vízesésben.
A Bástya-körzettől délre van Lilienstein lenyűgöző magaslata, ahol táblás hegyek további nagyszerű példáival találkozhatunk. A hegy tetején a középkorban vár állott, de ma már csupán a lepusztult maradványait láthatjuk, illetve Erős Ágost állíttatott egy obeliszket a 18. század elején. Lilienstein azonban elsősorban természeti képződményei miatt nagyon népszerű turisztikai látványosság. A keskeny nyugati oldalon, amelyet alakja után Mulattfejnek neveznek, láthatjuk a Szószék és a Királyszék elnevezésű különleges sziklaalakzatokat. Lilienstein a Basteihez hasonlóan a túrázók és sziklamászók paradicsoma, amelyet a csodálatos panoráma tesz felejthetetlenné.

Königstein

Szász-Svájc másik szimbolikus települése Königstein, melynek középkori eredetű vára messze földön híres. Königstein az Elba bal partján, a folyó kanyarulatának kiugró helyén, a Biela folyó torkolatvölgyében fekszik. A városka legérdekesebb műemlékei a klasszicista stílusú Mária-templom, a Városháza illetve egy 18. századi szász postamérföld-oszlop, amelyen 73 különböző helység Königsteintől való távolsága szerepel. A königsteini vár mellett azonban eltörpülnek ezek a látnivalók.
A vár eredete a 13. századig nyúlik vissza, de mai formáját I. Keresztély szász herceg uralkodása alatt megkezdett építkezések után nyerte el a 17. század elején. A várból hatalmas erődítmény lett, amely különféle célokra szolgált. A szász hercegi család legbiztonságosabb erődjeként háború esetén ide menekültek a közeli Drezdából, valamint a kincseiket is Königsteinben rejtették el. Biztonságos volta miatt ugyanakkor az egyik legrettegettebb börtönként is szolgált.
A vár csodálatos harmóniában van a gyönyörű tájjal, a déli várfal tövéből úgy tűnhet fel nekünk, mintha a fal a szikla folytatása lenne, nem egy különálló építmény. Az erődítménybe két kapun és függőhídon keresztül juthatunk be egy hangulatos séta után. Közel a Medúza-kapuhoz fekszik a Császár-vár (Kaiserburg), amelyhez a Krell-torony csatlakozik, ami a tíz éven át itt raboskodott szász kancellár nevét viseli. Érdemes megtekinteni a régi és az új fegyvertárat is, előbbiben fegyvermúzeum működik, míg utóbbi arról nevezetes, hogy a hétéves háború során itt rejtették el a drezdai műkincseket.
A csodálatos panorámát nyújtó bástyasétányon mintegy háromnegyed óra alatt körbesétálhatunk, és közben megtekinthetjük az erőd további nagyszerű épületeit. Mind közül talán a legszebb az 1731-ben épített kis barokk kastély, a Frigyes-vár. A várfalon körbe több gyönyörű torony is magasodik, amelyekből szebbnél szebb kilátás nyílik a festői tájra. Aki azonban szereti a várak legtitkosabb zugait is felkeresni, ne hagyja ki a kazamatákat, amely mindig különleges látnivaló.
Az Elba mentén további gyönyörű kisvárosokat és csodálatos homokkősziklákat láthatunk, amelyeket nem lehet megunni, hiszen Szász-Svájc kimeríthetetlen természeti szépsége mindig új felfedezéseket kínál a kíváncsi látogatónak.

Kirándulás Szász Svájcban

A volt határtól kb. 5 km-re indul a túra. Kék jelzésen a Schrammsteinen keresztül, majd rövid zöld északnak, majd a piroson tovább a Wintersteinig (Hinteres Raubschloss). Onnan a zöldön vissza, majd a piroson Neuer Wildenstein felé (Ez nyilván az Elülső Rablóvár.), majd tovább a völgybe. Parkoló a Lichtenhainer vízesésnél van.

Cseh Svájc

Ajánlott program Cseh Svájcban:

1. Novy Borban séta és üvegmúzeum látogatás a világhírű cseh üvegipar központjába
2. Jetrichovice, a környéken levő csodás sziklákhoz vezető túrák kiindulópontja.
3. Hrensko közelében a természet által épített kőkapuban gyönyörködhetünk. Ezért, és a Kamenice patakért jöttünk ide!!!!!!!

Hrensko

Hrensko, sziklaország – egyik – központja 116 m magasan fekszik, mégis magashegyi táj – Svájc – benyomását kelti. A Drezda felé vezető hodu utu mentén helyezkedik el a volt határ mellett. Parkolójától a Pravcicka brana 3 km.
Ugyanerre van a Kamenice patak vájta szoros, a Soutěsky u Hřenska. A kirándulókat 10 személyes csónakokkal viszik fel-alá a 960 méteres Csendes (vagy Edmund) Szorosban (20 perc), a 450 méteres Vad Szorosban, ahol vízesések vannak (15 perc)

Nagykör

Cseh-Svájc legkedveltebb kirándulási formája. 17 km, kissé fárasztó, de igen szép hét óra. Vysoka Lipából északra Saunstein sziklavára felé (ebbe mindenképp érdemes felmászni!). Mala Pravcicka brana érintésével a halványpiroson megyünk tovább a, Pravcicka brana-ig. Ez állítólag Európa legnagyobb természetes kőkapuja,. (Pravcici kapu: 426.m. 26 m hosszú, 21 m magas és 3 m széles) Na ezt azért látatlanba nem hisszük el! Ezután a piros jelzésen tovább le a völgybe, egy kicsit az országút mellett az Elba felé, (ezt „kiválthatjuk a távolsági autóbusszal is. Gyors, olcsó, és nem olyan fárasztó!) majd vissza a sárgán a Kamence-patak völgyében fel Hrenskoig. Ez egy olyan szoros szurdok, hogy helyenként a folyó mellett még a turista (út) sem fér el, ilyen helyeken a folyó felett állványokon építettek utat (Öreg ez a híd, de biztonságos!), illetve csónakokban ülve viszik le-fel a turistákat 2 szakaszon 50 Czk-ért/ fő/szakasz. + a sziklába vágott, illetve néhol a víz felett vezető gyalogösvényért is fizetni kell 20 Czk-t.
Az utolsó csónak délután 5 órakor indul, tehát a völgybe tanácsos beérni 3 óra előtt. Aki mégis később érkezik, annak se kell ott aludnia, fáradságos gyalogutakon is vissza lehet jutni a szállodához.

Másik kőr - Kirándulás Studeny-be

Hrenskotól délkeletre Jetritchovice falu felé irányul. A falu fölött meredezik a Sokol, a Marina, Vilhelmina, és a Rudolf kő.
Indulás Visoka Lipából gyalogosan a legszebb úton Studenybe. Indulás észak felé, majd a halványpiros úton jobbra Ostroh felé. Onnan délre kitérve a kilátókhoz, és akik még nem unják a várakat, azok kitérhetnek Falkenstein várához. Jetrichovicen keresztül tovább a piroson jutunk le a Chribska Kamenice patak szurdokába, ami Studenybe vezet.
Különösen a Duris-szoros, a Vad-szoros (Durisova és Divoka souteska) nevű kanyonok érdekesek.

Panská skála

Novy Bortól (Észak–Csehország egyik legszebb fekvésü. S legjobban ápolt városa, üvegipai centrum. A főtéren üvegmúzeum) Kamenický Šenov határában (E442, 13) felé 5 km Práchennél bazaltsípok. Könnyen megközelíthető érdekes képződmény és fényképtéma

Sloup Cechách

Novy Borból a 268-as úton  Sloup Cecháchon strand, és sziklavár

A Cseh Paradicsom

A homokkővonulat az Elbai-homokkőhegységtől délkelet felé (Prágától északkeleti irányban mintegy 100 km-nyi távolságra) már egy másik elvarázsolt sziklavárosrendszer, a Cseh Paradicsom (Ceský Raj) területén folytatódik A 125 négyzetkilométer kiterjedésű természetvédelmi terület 400–500 méter magasságban húzódik. Leglátványosabb része Jičíntől mintegy 3–4 kilométer távolságra, Prachov falu mellett tárul elénk. A mindössze 3 négyzetkilométernyi Porladó sziklák (Prachovské Skály) különleges világát már a kőkor embere lakta, s ez a vidék adott otthont a huszita mozgalomnak is.
A Cseh paradicsom éppoly regényes, sziklás, erdőrengeteges turistavágyálom, mint a Szlovák paradicsom. 4-500 m magasságban fekszik a Turnov, Sobotka, Jičín, Rovensko által határolt 125 km2 természetvédelmi területen. Ezt a látványos térséget északon a Jizerské-hegység és az Óriás-hegység övezi, nyugaton pedig a Jizera-folyó kanyargós medre határolja. A mind természeti, mind történeti látnivalókban bővelkedő területet Sedmihorky fürdőhely lakói nevezték először Cseh Paradicsomnak a XIX. században. A táj rendkívüli változatosságának, ezen belül különösen a homokkő sziklaalakzatoknak, valamint értékes növény- és állatvilágának köszönheti, hogy az ország első természetvédelmi egysége volt, melynek területe ma 125 négyzetkilométer.
E tájat viszonylag kis – 400-500 m közötti – tengerszint feletti magassága alapján akár dombságnak is tekinthetnénk. Domborzati alakzatai többségében szintén dombvidéki jellegűek, főként széles, lankás lejtők, lapos, elnyúlt hegytetők, széles, lapos völgyek jellemzik. E területből kis szigetekként emelkednek ki a hegységi formát mutató, meredekebb alakzatok, melyek számos sziklakibukkanást tartalmaznak. Ahol ma sziklák tornyosulnak, ott egykor tenger zúgott. A lapos öblök vastag homokrétegei kővé tömörültek, a néhol vékony, máshol 50 méternyi vastagságú homokkő kagylók, csigák és egyéb tengeri állatok lenyomatát s hullámok barázdáit őrzi.
Mintegy 14 millió évvel később, a földkéreg emelkedésével a tenger visszahúzódott. A homokkő szárazra került, a víz – amely addig építésében segédkezett – rombolni kezdte, s e folyamat ma is tart.
A talajtakaró fölé emelkedő sziklaalakzatok anyaga szinte kivétel nélkül homokkő, mely az időjárás viszontagságaival szemben kevéssé ellenálló. Éppen ennek köszönhető a sziklatömbök rendkívül erős tagoltsága. A homokkő eróziója geológiai mércével mérve meglehetősen gyors folyamat. A csapadékvíz nem csak a sziklák felszínét pusztítja, hanem a kőzet repedésein a mélybe szivárogva azokat oldja, tágítja. Ennek során végeredményben vertikálisan szabdalja a kőzettömböket, néhol mély, szűk sziklahasadékokat, sziklaszorosokat, máshol tágasabb árkokat, szakadékokat hozva lére.
A sziklák formálásában azonban nem csak a víznek van szerepe, eróziós tevékenységet fejt ki a szél is, mely évezredek alatt gömbölyűre koptatta a sziklák felszínét. De részt vesz a kőzet alakításában az élővilág is. A sziklákra telepedő primitív növények, zuzmók, harasztok és az oda látogató molyok, bogarak felpuhítják a kőzet felszínét, melyet azután a víz, a jég, a szél tovább pusztít.
A terület már az időszámításunk előtti X. századtól lakott volt, amikor három évszázadon keresztül a Luzice-i emberek lakták, majd elnéptelenedett. A következő leletek időszámításunk szerinti VI. és X. század közötti időszakból valók, melyek Stary Hradek, Novy Hradek térségében kerültek elő.

Jičín, Rumcájz városkája

A települést először 1293-ban említik, mint Morvaország királynőinek birtokát, de a régió múltja egészen a VI. századig visszanyúlik. Ekkor érkeztek ugyanis az első szláv telepesek a térségbe és kihasználva a környék szikláinak természetes védelmét, letelepedtek. Fénykorát a XVII. században élte, mikor az osztrák hadsereg generálisa, Albrecht von Wallenstein olasz építészeket hozatott a városba, hogy a települést Frydlant központjává emeljék. Ebben az időben Morvaország első barokk városképét alakították itt ki. 1866. június 29-én az osztrák-porosz háborúk a város határában fejeződtek be.
Sok neves esemény dacára a város nem bővelkedik hírességekben. Itt született Josef Stefan Kubin író, a leánynovelláiról ismert Stanislav Rudolf és a festő, grafikus Zdenek Rehor. A leghíresebb alkotó azonban kétségtelenül Vaclav Ctvrtek, akit a városban eltöltött idő ihletett a népszerű Rumcájsz mesék megalkotására. A mesékhez a figurákat Radek Pilar képregény rajzoló álmodta meg. Rumcájsz és kalandjai annyira népszerűvé tették a várost, hogy Jičínt ma gyakran a mesék városaként emlegetik és minden év szeptemberében fesztivált is rendeznek a mesehősök tiszteletére.
A város főterének barokk stílusú árkádsora az 1700-as években alakult ki. A tér közepén álló szökőkút az 1800-as évek elejéről származik. A tér déli sarkában álló nagy barokk épület ma a helytörténeti múzeumnak ad helyet. A háromudvaros barokk kastély 1624-1633 között épült. Első emeleti tárgyalótermében kötötte meg a porosz, osztrák és orosz uralkodó 1813-ban a Napoleon elleni szövetséget.
Ettől nem messze találjuk a Szent Jakab templomot, amely egy boltíves átjáróval kapcsolódik az Albrecht von Wallenstein által 1627-ben épített érseki palotához.
A tér jellegzetessége mégiscsak város erőditményének megmaradt részét képező 52 m magas Valdice kapu. A Rumcájsz történetekben is megjelenő óratornyos kapu valaha a város bejáratát jelentette. Ma már csak a múltat választja el a jelen épített környezetétől. Az 1570-ben elkészült torony 52 méter magas és csodálatos kilátás nyílik erkélyéről a tér barokk és reneszánsz házaira, valamint a városra.

Turnov

Elsősorban féldrágakő lelőhelyeiről és csiszolóműhelyeiről ismert. Itt működik a különleges ékszeriskola, ahol kalcedont, jáspist, zafírt, cseh gránátot, achátkövet tanulnak csiszolni. A Csehszlovák Tudományos Akadémia ezzel kapcsolatos Kutatóintézete is itt van. Turnov műemléke a reneszánsz városháza és a gótikus eredetű, de ma barokk Szent Miklós templom. A város peremén található a HrubyRoho kastély értékes gyűjteményekkel, képtárral. Turnov múzeumát az un. Cseh paradicsom természeti szépségeinek szentelték. A város környékén legalább féltucat várromot és sziklavárost kereshetünk fel.

Zseleznice

Jičíntől északra 5 km-re Zseleznice: iszapgyógyfürdő, érdekes faházak.

Sobotka

Jičíntől nyugatra (16 km) Sobotka egy sereg bájos középkori faépülettel. Késő gótikus templomában értékes barokk faragványok között J.P. Molitor oltárképe látható. A városka feletti dombon a Czernin grófok Humprecht kastélya a stambuli Galata-tűztorony másolatával.
Esőnapi program: Kost vára a várostól északra kb. 10 km. A leszármazottak nemrég kapták (vásárolták?) vissza. Parkolás: 35 Czk, belépő: A, és B túra: 2x90 Czk. Érdekes feladat: az egyik teremben XIX-XX-ik sz-i magyar főrendek fényképeit láthatjuk. Nem sikerült megtudni, milyen körülmények között kerültek oda. Feltehetően családi kapcsolatok révén, de érdemes lenne kideríteni.

Porladó-sziklák (Prachovské Skaly)

Jičínből Sobotka felé a 16-os úton, majd Prachov felé befordulni, és a falu után 3 km.. Ez a terület egyik legfrekventáltabb turistaközpontja amely egy sziklaváros telis teli magas sziklatornyokkal, oszlopokkal és szoborszerü alakzatokkal. Parkolás: 50 Czk, belépő 50 Czk. A pénztár 8-tól 17-ig van nyitva, a kapu pedig mindig. (kerítés meg nincs)
A Porladó-sziklák területét sűrű turistaút-hálózat tárja fel a látogatók számára. A mindössze 3 km2-es területen a turistautak összhossza 15 km. Itt szinte minden sziklaalakzatnak saját neve van.
A Császár útja a Prachov-sziklák leglátványosabb és legnagyobb sziklahasadéka, melyet függőleges homokkő falak öveznek. Nevét I. Ferenc uralkodóról kapta, aki 1813 június 9-én tett látogatást a hasadékban, amikor is 4 napos Napóleon elleni koaliciós tárgyaláson vett részt Jičínben.
A Porladó-sziklák nem csak a gyalogos turisták, de a sziklamászók paradicsoma is. Különösen kedvelt mászóhely a Holló-szikla (Krkavci Skaly), a Moor-torony (Mourenin), a Drezdai-torony (Drásdánska-) és a Szent Vencel tornya (Svatovaclavska-).

A fennsíkról leereszkedve a Hegyi Imádság nevű sziklacsoportot láthatjuk a hasadékkal szemben. A Támaszkodó-torony alatti Babinec sziklalabirintus vad, árnyékos szakadéka az Amerikai-barlang, melynek bejárata előtt emléktábla látható, ami egy 24 fős prágai turistacsoport 1879. június 1-i látogatásának emlékét őrzi. A turistacsoport vezetője Vojta Naprstek volt, a résztvevők közt pedig jelen volt Jaroslav Vrchlicky, Ludmila Podlipská, valamint dr Baus természettudós is. Ez a túra volt a Prachovi-sziklák közti szervezett turistaság alapköve. Az emléktáblát 1929. június 2-án avatták fel.
A Porladó-sziklák a Cseh Paradicsom déli határán Prachov falu mellett 3 km2-en emelkednek, de ennek ellenére ez a terület egyik legfrekventáltabb turistaközpontja, ami annak köszönhető, hogy sziklaalakzatait még az itteni viszonyokhoz képest is különös változatosság és formagazdagság jellemzi. Ez egy sziklaváros telis teli magas sziklatornyokkal, oszlopokkal és szoborszerű alakzatokkal. A sziklák közt szakadékok tátonganak, a kis területet sekély és nagy mélységű árkok és völgyek szabdalják. Mindezek együtt alkotják azt a nemzeti természetvédelmi területet, melyben krétakori kialakulású homokkő sziklák közt erdei fenyő és lucfenyő növekszik mintegy 243 hektárnyi területen.

Rovensko

Turnovtól 8 km Jičín felé. Fordított harangok (belépő:20 Czk): ellenreformáció során császári büntetésként a templomot felégették. Az újjáépítést csak úgy engedélyezték, ha a harangot fejjel felfelé teszik „fel” a harangtoronyba. Megcsinálták.

Tros vára (Trosky hrad)

A Cseh Paradicsom egyik legimpozánsabb várromja Mindenki csináljon sok fényképet, mert különben az utibeszámolót senki sem fogja elhinni, olyan fantasztikus.
A 35-ös út Turnov felé. Újezd pod Troskami-nál forduljunk le balra Sobota irányába, majd a templomnál jobbra Troskovice felé. Innen már nem tévedhetünk el, hiszen a vár szinte uralja a környéket. A település után forduljunk megint jobbra és hamarosan beérünk a Trosky vár tövében található parkolóba. A parkolásért (40 Czk) és a belépésért (30 Czk) külön kell fizetni, de megéri. A Cseh Turista Paradicsom egyik legimpozánsabb várromját 488 méter magas sziklaszirteken találhatjuk.
A környék kiemelkedő pontja, bármerre kanyargunk a környéken szinte mindig feltűnik jellegzetes képe, amit mindig más és más oldalról látunk.
A várat az egymással szemben elhelyezkedő kopár kettős bazaltkúpokra (Érdekes, hogy itt bazaltkúpot találunk, hiszen egyébként mindenhol homokkövek vannak) Cenek von Vartenberk építtette 1380 és 90 között. A bazaltkúpra épült vár egy időben rablófészek is volt.
A két kúpon egy-egy torony áll. A magasabbik, 59 méteres Panna-sziklán a négyszögletű Szűz tornyot, míg az alacsonyabb, 49 méteres Hag-csúcson a hatszögletű Baba tornyot láthatjuk. A várat a Harmincéves háború során teljesen lerombolták. A tornyok csak részben maradtak meg, és az őket összekötő várfalat is felrobbantották 1648-ban. Ekkori tulajdonosa, Jiri Podebrady már nem kezdett a romok helyreállításába.
A kilátó tornyot 1828-ban állították helyre romantikus stílusban a Panna-sziklán, míg a másikhoz csak 2000-ben kezdtek hozzá. Ma már mindkét torony látogatható. Csodálatos a kilátás, bár meg kell jegyezni, hogy olykor orkán erejű szél fogadja a látogatókat.
A környék, tele van érdekesebbnél érdekesebb homokkő-sziklás szép fenyőerdőkkel, várakkal, hangulatos városkákkal.
A kellemes kirándulások után pedig megkóstolhatjuk a cseh konyha finom ételeit. Legismertebb a knédli, káposzta, sertéssült összeállítás, csehül:Vepřová pečeně s dušeným kysaným zelím a bramborovými knedlíky, népiesen Vepřo-knedlo-zelo. Ha valahol találkozunk vele, azonnal csapjunk le rá, mert sajnos egyre jobban kiszorítja a pizza és a hamburger, ami erősen illúzióromboló a méltán világhíres cseh sörfőzdék sörei mellett, amit nagy hozzáértéssel és viszonylag szerény árért csapolnak a környék városkáinak és falvainak hangulatos kocsmáiban (vagy ahogy ott hívják : hostinec, pivnice)
A parkoló melletti étteremben sajnos a kedvenc káposzta-sertéssült kombináció nem volt, viszont – miközben feltöltöttük a videomagnó akkumulátorát - itt ettem talán életem legfinomabb bécsi szeletjét.
A vár nyitvatartása:
IV, X :Szombat, Vasárnap 8:30 - 15:30
V - IX:Hétfő - Vasárnap 8:00 - 17:30
Belépő: felnőtt 30,- CZK gyerek 15,- CZK

Hruba szikla és a Wallenstein vadászkastély

Induljunk el a Trosky-i vár parkolójából Hruba Skala irányába. Utunk során elhaladunk a Vidlák-tó mellett, amely nyáron kiváló táborozóhely, ha több napot kívánunk eltölteni a környéken. Innen már csak a Hruba Skala táblát kell követnünk, eltévedés lehetősége teljesen kizárva. Úgy fél óra kacskaringózás után meg is érkezünk Hruba Skalába, a parkolóba. Ez minden turistaút kiinduló- és végpontja. A parkolásért itt is fizetni kell.. Itt a parkolóban találjuk a Hruba Skala szállodát-fogadót, azaz Skala kastélyt, mely egy, az erdők fölé emelkedő hatalmas, lapos sziklára épült.
A Skala kastély helyén már a XIV. században a Wallenstein család vadászkastélya állt. A kastélyt a XVI. században a Smiricky család emeltette reneszánsz stílusban. 1859-ben építették át a romantika jegyében. Később barokk és neogótikus részekkel is kiegészült. Ezen átalakításokat már az új tulajdonos, Aehrenthal lordja végeztette. Az udvar és a kilátópont a közönség számára is látogatható. Megtekintésre érdemes még az 1812-ben, késő gótikus stílusban épített Szent József templom.
Vágjunk hát bele. Mindig a piros úton, csak előre Valdstejn irányába. Az út kb. 3,5 kilométer hosszú, de egy csöppet sem fárasztó, inkább egy kellemes sétának tekinthető, mint túrának. Sétánk során a „Hruba Skala Kőváros” tetején járunk, ahonnan több kilátópontról gyönyörködhetünk a csodálatos kőképződményekben. Minden sziklának saját neve van. Találunk itt Oroszlánt, Ádám ágyát, de igazából a fantáziánkra van bízva, hogy mit látunk ki egy-egy alakzatból. A panoráma lenyűgöző, gyönyörködjük ki magunkat minden egyes kilátónál. Az út végén a gótikus Valdstejn kastély. Belépő: 30 CZK.
A bejutás nem egyszerű, mert egyszerre csak korlátozott számban engednek be minket, de szépen lassan az egész csapat bekerül. A három homokkő sziklára épült kastélyt eredetileg a XIII. században építtették a Markvartic család sarjai. Később került csak a nagy hadvezér, Wallenstein birtokába, mint hadi zsákmány. A huszita felkelések idején, a XVI. században szinte porig égett és egészen a XVIII. századig nem fogtak a helyreállításához.Ekkor vált csak a Wallenstein család igazi otthonává. 1713-ban készült el a ma is eredeti szépségében pompázó kőhíd és 1722-ben a Nepomuki Szent János nevét viselő kápolna. A régió legrégibb kastély 1920-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára. A kastély egyik alsó termében kipróbálhatunk két lovagi tornán használt trónust is. Hétvégeken gyakran rendeznek esküvőket is, ilyenkor a bejutás korlátozott.
Visszaúton haladjunk a kék turistaúton. Ez a sziklaváros főutcája. Most azon sziklák között vezet az utunk melyeket idefelé úton felülről csodálhattunk meg. Ha fentről lenyűgözőnek találtuk a sziklaóriásokat, akkor alattuk igazi törpének fogjuk magunkat érezni. Amennyiben jól gazdálkodtunk az időnkkel, akkor pont szürkületre érünk vissza a parkolóba.
Parkoló: 80 CZK/nap, belépő a kastélyudvarba és a toronyba (munkaidőben): 15 CZK

Hradec Králové (Königratz), Opocno, Kuks

Hradec Kralovéban (Königratz), az egyik legrégibb és a legszebb cseh városban. Felkeressük a középkori városfal maradványait, a gótikus Szentlélek-katedrálist, a reneszánsz Fehér-tornyot, a barokk Szűz Mária-templomot és a gyönyörű szecessziós épületeket. Délután kirándulás Opocnoba, ahol megtekintjük a reprezentatív reneszánsz kastélyt. Továbbutazunk Kuksba, ahol egyedülálló barokk épületegyüttes ejti ámulatba látogatóit

Fürdők - KOUPALIŠTĚ

FRÝDŠTEJN - KOUPALIŠTĚ FRÝDŠTEJN Nyitva: VII - IX 9:00 - 22:00
Medence 12,5 x 25 x 1,2 - 3 m, můstek 1 a 3 m, převlékárny, WC, sprchy, umývárny, půjčování slunečníků, občerstvení, volejbal, plážový volejbal, nohejbal, tenis

JIČÍN - KOUPALIŠTĚ KNÍŽE JIČÍN Nyitva: VI - VIII H - K: 10:00 - 18:00
3 medencey: 80 x 20 x 4 m, 60 x 20 x 4 m, 20 x 20, převlékárny, WC, sprchy, umývárny, půjčování slunečníků, občerstvení, restaurace, volejbal, plážový volejbal, házená, malý fotbal, stolní tenis, stolní fotbal, šipky, dětské hřiště, průlezky, houpačky, pískoviště

KOŠŤÁLOV - KOUPALIŠTĚ KOŠŤÁLOV Nyitva: V - IX H - K: 10 – 20
Medence 70 x 30 x 0,2 - 3,5 m, skákací prkno, skluzavka, převlékárny, WC, sprchy, občerstvení, ubytování, hřiště - volejbal, nohejbal, ruské kuželky, půjčování sítě, průlezky, houpačky, kolotoč, pískoviště

LOMNICE NAD POPELKOU - KOUPALIŠTĚ U OBORY Ny: VII - VIII H - K: 9 – 21
3 medencey 50 x 20 x 2 - 3,5 m, 50 x 15 x 0,7 - 1,5 m, 20 x 20 m, skluzavka, převlékárny, WC, sprchy, občerstvení, beach volejbal, minigolf, míč, síť na volejbal, minifotbal, průlezky, pískoviště

PRACHOV - KOUPALIŠTĚ PELÍŠEK

SOBOTKA - MĚSTSKÉ KOUPALIŠTĚ SOBOTKA Nyitva: VI - IX H - K: 9 - 19
Medence 70 x 40 x 1,2 - 4 m, převlékárny, WC, občerstvení, ubytování, beach volleyball, stolní tenis, dětské hřiště

SRBSKO - SPORTOVNÍ AREÁL RÁJ Nyitva: V - IX H - K:
Medence 20 x 8 x 1,5 - 2 m, WC, restaurace, ubytování, fitness, sauna, tenis, stolní tenis, minigolf, kulečník, biliár, šipky, šachy

LIBEREC – Centrum Babylon Liberec

egész napos belépő 290 Kč
1 óra 140 Kč
16 óra után 240 Kč
17 óra után 190 Kč
18 óra után 160 Kč
19 óra után 120 Kč
20 óra után 90 Kč
21 óra után 50 Kč

Aqua Centrum JIČÍN

Nyitva: 10-21, Vasárnap: 10-20. 2006.08.26-án 18 órakor zár.!
Belépődíj: 350 Kč
Úszómedence: 25 x 8m, mélység: 1,30 - 1,60 m, 24°- 26°C
Gyerekmedence:12,5 x 8 m, mély: 0,60 - 0,80 m, 27°- 28°C.
Csúszdamedece: mélység: 3,90 m.
Csúzda: 96 m.
Masszázssugár: 8
Vízhőmérséklet: 29°- 30°C.

 

Dečíni fürdő

Nyitva tartás 8-21 óráig

Belépők az időtartamtól függően

Látnivalók

Sziklaalakzatok Hruboskalsko, Klokočské a Betlémské Skály, Prachovské skály, Borecké skály, Ddrábovna, Kalich – Chléviště, Příhrazské skály, Sokol, Susché skály, Vranovský hřeben
Távolabb fekvő látnivalók: Hlavatice, Kozákov, Kopanina, Čeřovka, Měděnec, Mužský, Tábor, Zebín, vám umožní pohled na nádhernou čistou přírodu Českého ráje.
Podtrosecká údolí, Bartošova pec – Ondříkovické propadání, Údolí Jizery a galerie, údolí Plakánek, vás okouzlí okolní přírodou stejně jako Věžický rybník, Jinolické rybníky, Bílý rybník, Černý rybník, Žabakor, Jezírko pod Táborem, ale i potoky Libuňka a Žehrovka.
Zdejší oblast nabízí spoustu dalších přírodních zajímavostí, k nimž patří například
Dolomitbarlang: Bozkovské dolomitové jeskyně,
Káčov: bazalthegy – természetvédelmi terület 3 km-re Mnichova Hradiště-től
A Waldstein várnál 2 km-es hársfasor Libosad,
Rváčov,
Semtínská lípa:32 m magas, 6,90 m átmérőjü hársfa
Svatá Anna:barokk kápolna, nemzeti emlékmű

Cseh Óriáshegység

A Cseh Paradicsomtól kelet-északkelet felé haladva a homokkővonulat két “sziklavárosába” érkezünk Közös nevük: Teplic–aderspachi sziklák (Teplickó–Adršpašské Skály). A terület évmilliókkal ezelőtt alighanem fennsík volt, amelyet aztán az idő alaposan összeszabdalt. A sziklavárosok egyenként mintegy 20 négyzetkilométer kiterjedésűek, s 600-800 méternyire magasodnak ki környezetükből. A sziklafolyosók, -zúgók, -szakadékok, -utcák, -oszlopok és -figurák elnevezése az emberi képzelőerő megannyi pompás példája: Gólem, Szerelmesek stb. Egy kis tavacska mellett emléktábla és mellszobor hirdeti, hogy Goethe is járt ott 1790-ben. Innen a homokkővonulat kelet felé fordul, s átlépi a cseh–lengyel határt...
Végül napnyugta környékén érkezünk meg Náchod városába, amely mellesleg a legerősebb cseh sör hazája. Náchod kastélya XIII.sz.(a város feletti magaslaton) ma múzeum. Barokk és empire bútorzat, holland gobelinek.
Szállásunk elfoglalása után ismételten egy jól megérdemelt, ízletes vacsorával és hangulatos sörözéssel zárhatjuk a napot.

Adrspach-Teplice sziklavárosa

Adrspach-Teplice. Ez a név nyugodtan szerepelhetne egy délutáni tévés vetélkedő kiejtési feladatában. Kevesen tudják, hogy Csehország káprázatos sziklavárosát jelöli. Minden látogató csak kapkodja a fejét: sziklatornyok, üregek, útvesztők, alagutak és átjárók, kristálytiszta patakok, benne pisztrángok, bársonyos mohaszőnyeg, óriási páfrányok, szurdokok erdeje és színpadias látvány...
Trutnov és Náchod város között Trutnovtól kelet felé 20 km található egy kitüremkedés, melynek területe nem nagy, de annál érdekesebb. Ezen a területen terül el a két sziklaváros, melyeket Adrspachi és Teplicei szikláknak neveznek. A két különálló sziklaváros, sziklabirodalom gyakorlatilag homokkő. A homokkő sziklákat a víz és a szél kénye-kedve szerint alakította. területük 50 négyzetkilométer és magasságuk 6-800 m. A területet érdemes meglátogatni, de a 3-6 órás séta megterhelő is lehet, ha mindenre kiváncsiak vagyunk. A labirintusban érdemes figyelni az útbaigazító táblákat, bár nehéz eltévedni, még ha néha kilátástalannak is tűnik a helyes út megtalálása.
Cseh Óriáshegység szíve, Adrspach-Teplice sziklavárosa. homokkő tornyai túránk legnagyobb attrakcióját jelentik Egy kiépített körtúra útvonalán haladva barangoljuk be a fenyvesek között megbúvó, lenyűgöző formavilágú szürke homokkősziklák világát, a keskeny sziklaszurdokokat, a kisebb-nagyobb vízeséseket, melyek mindenkit újra meg újra elvarázsolnak.
Egész napos, de könnyű túra vár itt ránk. A távolság és a szintemelkedés szinte elhanyagolható, van azonban más, ami fárasztólag hathat: létrák, pallók és korlátok. Az anyatermészet sajnos nem mindenhol vette figyelembe a túrázók igényeit és néhol hiányzik a sziklatornyok közötti átjáró. Ezeken a helyeken létrára mászva tudunk átkelni egyik szurdokból a másikba. Mindez cseppet sem veszélyes, de annál kalandosabb. Ezért azok sem fognak csalódni, akik némi kalandot keresnek, mert nem egyszer a tornyok közti átjárók annyira összeszűkülnek, hogy csak keskeny fapallókon kelhetünk át a tornyok közt zubogó keskeny patakokon. Egyes helyeken a tornyok közti átjárók csupán 2 méteresek vagy még szűkebbek. Ha felnézünk, szinte alig látjuk a tornyok közt az eget. A körtúra után a Farkas-kanyonon keresztül folytatjuk utunkat, mely egy széles völgyet takar, de hamarosan ismét sziklatornyokhoz érkezünk. Itt már néhány vaslétrán is át kell kelnünk; a látvány azonban mindenképpen megéri a fáradtságot. Túránk legutolsó szakaszán is különböző homokkő formációk várnak és itt találhatóak a legnagyobbak és legérdekesebb formájúak. Táv: 12 km, szint: fel 350 m, le 350 m.

Adrspach-sziklalabirintus

Bejárat a Hotel Skalni Mesto-nál. két szép vízesés mellett. Goethe is járt itt annak idején.
Belépő és parkoló 50-50 CZK

Teplice homokkő tornyai

Bejáratánál, a Strmenské podhradí szakadék mellett Goethe itt tartozódására emléktábla figyelmeztet. A labirintus kb. ugyanakkora, mint az Adrspachi.

Broumov-sziklalabirintus

(közel az országhatárhoz) A városka mellett szintén van egy kevésbé ismert sziklavidék, amely átnyúlik Lengyelországba.

BOUZOV vára

A hatalmas meseszerű vár már sok mesefilm díszletéül szolgált.
Német Lovagrend szeretné visszaszerezni. Bouzovot 1696-ban vásárolta meg a lovagrend, az 1939–1945 közötti német megszállás idején viszont az SS tulajdonába került. A cseh állam 1945-ben államosította. A lovagrend jogi képviselője megemlítette, hogy a régióban erős a németellenes hangulat, aminek hatása lehet a per további sorsára. Egy nappal a Kokořínról született határozat után az olomouci bíróság meghatározatlan időre elnapolta a tárgyalást. A festői várat, amely rendkívül népszerű a csehországi és külföldi forgatócsoportok körében is, tavaly több mint 100 ezer fő látogatta meg.

Hronov

A legnagyobb cseh regényíró Alois Jirásek (1851-1930) szülőhelye. Főterén nyaranta műkedvelő színjátszók. Fa harangtorony 1610-ből. Ásványvízforrások parkja szabad uszodával.

---

info

1 CZK=10.46 HUF 15 napos matrica 200 CZK Dízel: 29.58 2006-07-25
Budapest-Brno- Adrspach-Teplice: 550 km
Adrspach - Trutnov – Janske Lazne (kitérő) – Jičín: 73 km
Jičín – Liberec – Hrensko: 134 km
Hrensko – Prága – Budapest 652 km
„Erre levágunk” típusú utak 200 km

Étkezés:

Gyorsétkezés: 2-4 EUR (1 EUR = 28.23 CZK 06.07.25.)
Olcsó étkezés: 3-4 EUR
Komplett vacsora: 7-8 EUR

Segélyhívó számok (remélhetőleg rájuk nem lesz szükség)

Szervezet	Hívószám
Autós segélyszolgálat	123
Központi segélyhívó	112
	155
Rendőrség	158
Tűzoltók	150
Városi rendőrség (bármely településen)	156

Hradec Králové régió infó

A térség kerületi városa Hradec Králové a régió teljes területével egyetemben építészeti és történelmi műemlékekben gazdag. Csaknem minden község és város rendelkezik helyi kulturális és műszaki emlékekkel. A régió a Krkonoše hegység tájegységen húzódik végig, és lakossága többnyire horali eredetű. A Krkonoše-beli természet meghatározta a terület kulturális és társadalmi arculatát. Festői környezetben, az Upa folyó völgyében fekszik a XI. században alapított Trutnov városa. Spindleruv Mlyn ismert sport-és turistaközpont. Jánske Lázne fürdőváros a hegyekben . Az Orlici-hegység alatt fekszik Rychnov nad Kněžnou városa. A vidék a látogatók számára könnyen elérhető, turista- és rekreációs központokban gazdag térség.

érdekes történelmi városok:	Hradec Králové, Rychnov nad Kněžnou, Náchod, Trutnov, Jičín, Žireč, Kuks, VrchlabíNové Město nad Metují
Várak, kastélyok:	kastély Jilemnicén, kastély Rychnov nad Kněžnou-ban, Pecka vára, Kuks kastély, kastély Vrchlabí-ban, kastély Hrádek u Nechanic-ban, kastély Ratibořiceban, náchodi kastély, Kost vára, opočnoi kastély, kastély Jičínben,kastély Nove Město nad Metují-ban
Nemzeti parkok:	Krkonoše nemzeti parkja
Múzeum:	orlicei hegyi múzeum, járási múzeum Jičínben, Božena Němcová-múzeum Česká Skalicán, Kelet-Csehország Múzeuma, Třebochovice-i múzeum
Természetvédelmi terület:	Broumovsko
Fürdők:	Aquacentrum Hradec Královén, Janske gyógyfürdő, Bělohrad, Velichovky
Duzzasztógátak:	Tešnovská
Víztárolók:	Rozkos
Nyári tevékenységek:	vízi sportok, természetjárás, kerékpárturizmus, kenu, szörfőzés, hegymászás, agroturizmus, rafting, lovaglás, vitorlázás és egyéb sportok
Téli tevékenységek:	síelés, sífutás, szánkózás és egyéb téli sportok
Síközpontok:	Pec pod Sněžkou, Ski areál Špindlerův Mlýn, Zvičina, Černa hora, Sv. Peter, Žacléř környéke, Benecka, Jánských Lázní, Rokytnice nad Jizerou, Říčky, Deštné az Orlice-hegyekben, Olešnice, Rokytnice az Orlice-hegyekben
Egyéb érdekességek:	Óriásakvárium Hradec Králove-ban, Slučí kövek, ZOO Safari - Králové nad Labem , Rumcajsov-ösvény, Adršpašsko - teplicei - sziklák, broumovi falak, teplicei sziklák, Orlické-hegység, třebochovicei betlehem

 

Usteci régió infó

A térség területét a hegyes Krušnohorsky vidék alkotja, mely Németországgal határos. A vidék számos természeti rezervátumáról, természetvédelmi területéről és váráról ismert, s ma Csehország egyik jelentős ipari központjának számít. Legnevezetesebb folyója a Dečín városon átfolyó Elba. Az Elba- és az Ohře- folyók találkozásánál épült fel az a vár, amely mellett később Litoměřice város is létrejött. Az Elba és a Bílina találkozásánál található Ústí nad Labem kerületi város, melynek történelme a huszita háborúk előtti időkbe nyúlik vissza. A térség további ismert városai: Most, Louny és Chomutov. Teplice fürdővárosról, melynek környékén hőforrásokat fedeztek fel, a VIII. századból származnak írott emlékek. Az erődváros, Terezín az Ohře-folyó jobb oldalán fekvő Kis erődjéről hírhedt, melyet a háború alatt a németek mint zsidó gettót használtak fel. Emberek ezrei vesztették itt életüket. Ma ez a hely nemzeti temető. Érdekes történelmi városok: Ústí nad Labem, Litoměřice, Duchcov, Nová Ves, Malířský Koutek, Dubice, Chlumec, Děčín, Terezín, Citoliby, Teplice, Most, Chomutov, Louny, Osek, Kadaň Várak, kastélyok: Střekov várrom, Blansko várrom, Libochovice kastély, Hazmburg vár, Ploskovice állami kastély, Třebušín melleti Kalich várrom, Helfenburg vár, mosti Hněvín vár, Jezeří kastély, Bílina és Chomutov kastélyok Děčínben, kastély Velké Březnoban, Krásne Březno állami kastély, Trmice állami kastély, kastély Teplicén, Doubravka várrom, Duchcov kastély, Krupka várrom, Křemýž kastély, Mirošovice, Světec, kastélyok Klášterec nad Ohříban és Krásny Dvořban Nemzeti parkok: České Švajčiarsko Természeti rezervátumok: Černy-halastó környéke, Bořeň, Východnéi Krušné hory természeti park, Špičák, Rač Habří mellett, Sluneční stráň Brné mellett, Kozí vrch, Libouchecké-halastavak, Vrkoč nemzeti természeti emlékmű Múzeum: Cseh Gránátkőmúzeuma Třebenicén, Népi Építészet Múzeuma Zubrnicén, Ústí nad Labem Városmúzeum, Vasútmúzeum Zubrnicén, Városmúzeum Chabařovicén, Kávédarálók Múzeuma Chabařovicén, Járási Honismereti Múzeum Litoměřicén, teplicei regionális múzeum, krupkai múzeum, Duchcov múzeum Turista gyalogösvények: Brné nad Labem tanulmányi út, Labský kerékpárút, Cínovec-Kytlice Népi építőművészeti rezervátumok: Zubrnice, Malé Březno katonai skanzen Természetvédelmi terület: České stredohorie, Labské pieskovce, Lužické hory Fürdők: Usti nad Labem, Teplice Strandfürdők: Povrly, Klise Víztárolók: Janov-Krizatky, Nechranice Termálfürdők: Brna Kilátók: Varhošť, Erbenov -kilátó, Nakléřov, Blansko, Rumburka melleti Dymník, Buková hora, Javorský vrch, Kozí vrch, Jedlové, na Děčínskom Sněžníku v Děčínských stenách, Velký Chlum nad Děčínem, na Tanečnici, Vlčí hora, Jedlové, Milešovka, Hněvín u Mostu, Mostná hora u Litoměříc, Kryry u Loun Nyári tevékenységek: Kerékpározás, hegymászás, lovaglás, golf, tenisz, vízi sportok, szörfözés, bouling, minigolf és egyéb sportok Egyéb érdekességek: emlékmű Terezínben, Most planetáriumt, csillagvizsgáló a Hněvín-i váron, autodróm Most – Nemzetközi autó- és motorverseny és Czech Truck Prix verseny, hipodróm Most, Podkušnohorský állatkert Chomutov, lanovka a Kamaří vížkuvra, Krušné hory, állatkert Ústí nad Labemban, sziklaváros Tisských skal, állatkert Děčínben, Milešovka-hegység, Říp-hegy

Libereci régió infó

Tervezett költség

Csak a legszükségesebbet tartalmazza szállás nélkül. Nekünk bejött. Az étkezés típusa (hátizsákból, étteremben, állva, ülve, elfelejtve), az üzletek mértéktelen látogatása, egynél több feleség a költségvetést teljesen átrendezheti. De tényleg!

árfolyam	9,93
Csk/lit.	lit	csk	Ft.
31	110	3 355	33 315
útdij		200	1 986
belépők		1 000	9 930
kaja	250 Csk/nap/fő	3 000	29 790
		7 555	75 021

http://www.webmapy.cz/hledani/hledej/objekt.php?no=3900&co=klad&lng=en

Magyarország Prágai képviselete

2006. augusztus 18-27.
Dudás Béla

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet (szállásközvetítéssel nem foglalkozunk) - E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Tiéd az oldal, magadnak építed!

Ugrás a főbejárathoz: (földi) Útikalauz >>Ugrás az érintett országhoz: Országkapu >>
Üzenőfal - írd le kérdésedet, véleményedet! >> Útitárskereső - ha üres helyed van >>
© BTSz Bt 1997-2007.