Bakonyváriné Illés Katalin: Dalmácia – Bosznián át – 2004

Bakonyváriné Illés Katalin: Dalmácia – Bosznián át – 2004. augusztus

Nem vagyok már a fiatal korosztályba sorolható, de életemben először jártam az Adrián, pedig a Mecsekalján lakunk. Ígérem nem utoljára voltunk ott, az Adria – Dalmácia – szerelmese lettem.

Mielőtt elindultunk Horvátországba, elolvastam mindent, amit csak találtam a neten. Többek között a Ti honlapotokat is.
Bepakoltuk a kocsit, szállásra eurót, költőpénznek kunát, tankolásra Visa kártyát vittünk. Nem foglaltunk szállást, információnk szerint van bőven és így olcsóbb is.
Augsuztus 6-án pontban éjfélkor elindultunk Mohács felé – mert a drávaszabolcsi átkelő zárva van. Terveink szerint reggel 8-9 óra között a dalmát tengerpartra szerettünk volna érni. Útvonalunk Bosznián keresztül vezetett. – Egyik kollégám minden évben arra megy és semmi probléma nem volt eddig.
A határátkelőhelyeken simán átmentünk – a bosnyák határőrök a forgalmira is kíváncsiak voltak. Az utak minőségére nem panaszkodom, mert aki a 6-os utat használja, az úgy érzi, otthon van a boszniai utakon. Éjszaka nem voltak teherautók, folyamatosan tudtunk haladni. A sebességkorlátozásokat be kell tartani, mert éjszaka legalább 10 trafival találkoztunk. Igaz, szembejövő autóstársaink folyamatosan figyelmeztettek.
A Bosna folyó völgyében végig nagy köd volt, csak sejteni lehetett az utat. Amint felkelt a nap, megláttuk a szépséges környezetet, de a szétlőtt házakat is.
9 órára le is értünk a tengerpartra, Omis és Makarska között félúton. Örök élmény lesz az első pillantás a tengerre… Kb. 470 km-t autóztunk idáig.
Elindultunk Makarskára, mert először ott szerettünk volna eltölteni egy-két napot. A város gyönyörű, de a tömeg emlékeztetett a 80-as évek Balatonjára. Egy rövid városnézés után elindultunk Split felé, kicsit csöndesebb környéket keresni.
Végig néztük a tengerparti településeket, Omis külvárosában Duce-ben megállapodtunk.
Homokos tengerpart, olcsó (10 euró nap/fő) és jó minőségű szállás – terasz a tengerre néz-, igen kedves házigazda, 50 méterre a tenger, bolt és pékség a közelben, étterem 10 méterre, parkoló.
Mindjárt ott is ragadtunk. Terveink szerint csak pár napot töltöttünk volna itt, de annyira megtetszett, hogy végig itt maradtunk. Gyönyörű 10 napot töltöttünk el ebben a dalmát városkában.
– Omis belvárosában napközben forgalmi dugó van, a várost átszelő tengerparti úton.

Négy kirándulás fért csak bele a 10 napba. Többszöri esti omisi séta mellett, voltunk hajókiránduláson Brac szigetén – Bolban,
Dubrovnikot is megjártuk (legalább 5 óra kell a tengerparti úton, kb. 200 km), Split nevezetességeivel is megismerkedtünk,
a Cetina mellett felmentünk a hegyekbe, hazafelé pedig Plitvicét fedeztük fel.
A tengert több különböző strandon próbáltuk. Sziklás, kavicsos, homokos, aprókavicsos. Talpmaszírozásban részesültünk, de a tenger mindenhol szuper.

Két kellemetlen élményünk volt. Az egyik a hajókirándulás. Az Omisból Bolba menő hajón semmi sem volt igaz abból, amit ígértek! Bocs a grillezett hal nagyon finom volt, és a sziget tényleg csodálatos! A többi ígéret nem igaz! (A hajó nevét a korábbi gyakorlatnak megfelelően kihúztam a beszámolóból. bocs! – gy.á.)
A másik – a tengerpart takarítása kívánni valót hagy maga után. Igaz ez a nyaralók hibája. A parton végig szemetes edények, éjszaka kiürítik, de a kedves nyaralók nem dobnak bele minden szemetet. Reggel takarítással kezdtük a strandolást.
Ez a két kellemetlen élmény sem tud eltántorítani a tengerpart felfedezésétől.

Hazafelé Splittől Plitvice felé mentünk, – meglepve tapasztaltam, hogy nemcsak az autópályát fejlesztik a horvátok.
Jóval több kilométer megtétele és autópályadíj kifizetése után hosszabb idő alatt értünk haza, mint Bosznián keresztül.

Házigazdánk telefonszámát felírtuk, 2005 nyarán barátainkkal együtt megyünk hozzá.

Összefoglalva:
– Érdemes bankkártyával fizetni (nekem Visa – OTP van), mert így 33-34 forintba kerül a kuna, Pécsen 35 forintért váltottuk. Omisban már van bevásárló központ, ahol ezt megtehetjük.
– Boszniában igen sok benzinkút van, többsége teljes kiépítettségű, elfogadják a bankkártyát.
– Dalmáciában igen kevés benzinkutat találtunk, igaz lehetett mindegyiknél kártyával fizetni.
– Szerintem, ha az uticél Dalmácia déli része érdemes megpróbálni Bosznián keresztül éjszaka lejutni a tengerpartra. Nappal igen nagy a teherautóforgalom.
– Az éttermek igen drágák, de egyszer legalább ki kell próbálni a jellegzetes tengerparti ételeket. Megjelentek már a magyar étlapok is.
– A strandokon található kisebb éttermek olcsóbbak, megfizethetők.
– A dalmát emberek nagyon vendégszeretők, a legtöbbje mindent megtesz a vendégért.
– A bolt kb. 10%-kal drágább mint nálunk.
– A meleg az állandó szél miatt elviselhető.

Mindenkinek ajánlom a dalmát tengerpartot, egyszer legalább ki kell próbálni. Szeretem a Balatont, de nem ugyanaz a kategória!!!!

Bakonyváriné Illés Katalin, Pécs

A szerző további írásai:

Bakonyváriné Illés Katalin: Bosznián át Horvátországba – 2005

Bakonyváriné Illés Katalin: Görögország – Platamónas – 2005