Fónad Tibor: Nyaralás Bulgáriában – Sveti Vlas – 2007. július – odaút Románián, visszaút Szerbián át
A beszámoló várhatóan a Bulgáriába indulók meghatározó olvasmánya lesz az útikalauzban. Az utazás részletes leírása és más fontos információk mellett rövid áttekintést kapunk több tengerparti üdülőhelyről
Előzmény
Pontosan 25 éve még kamaszként voltam a mostanit megelőzően a szüleimmel Bulgáriában, a csernomoreci Gradina kempingben (még most is megvan). Visszaemlékezve az akkori szép élményekre meg a különböző fórumokon olvasott pozitív véleményeknek köszönhetően döntöttünk úgy, hogy egy hetet eltöltünk a bolgár tengerparton.
Kocsival terveztük az utazást; a 3 gyermekünk még pici és sajnos egyébként sem nagyon bírják a hosszú autóutat, ezért – köszönhetően annak, hogy anyósom vállalta, hogy egy hétig vigyáz rájuk (a picik imádják őt – egy igazi türelmes, jétékos kedves nagymami) – ketten indultunk útnak a feleségemmel.
A gyerekekkel általában egyelőre még „csak” belföldön szoktunk nyaralni, most júniusban Zalakaroson voltunk egy hetet, és nagyon élveztük.
Több éve minden nyaralásra szállást interneten foglalok (Görögország háromszor, Montenegró, Prága, belföld is, stb.) most sem tettem másként. Az a tapasztalatom, hogy az egyes helyekre több nagy nemzetközi és bolgár internetes foglalási ügynökség is kínál szállást, de az áraik és a válaszleveleik sebessége és információtartalma eltér. Ezért érdemes időt szánni a keresésre, összehasonlításra; kérdezni tőlük sokat és nem mindjárt lefoglalni az első ajánlatot..
Odautazás
Bulgáriába mindenképpen Románián át terveztem a leutazást, aminek az volt a fő oka, hogy öcsémék tavaly ugyanebben az időben, július elején mentek oda Szerbia felé, és sajnos belekeveredtek a török vendégmunkások hazautazó áradatába. Emiatt a magyar-szerb határon 3 órát; a szerb-bolgár határon 6 órát (!) várakoztak. Én nem vagyok annyira türelmes és toleráns az ilyen több órás várakozós helyzetekkel szemben, mint az öcsém, ezért a legkisebb esélyt sem szerettem volna hagyni arra, hogy ez velünk megtörténhet.
Mivel Vác mellett lakunk, ezért eredetileg az M3-ason terveztünk Debrecenig menni, majd az ártándi határt átlépve Nagyvárad után Déva, Nagyszeben, Rimnicu Valcea, Pitesti, Bukarest, Giurgiu, Ruse, Várna volt a tervezett útvonal. Sógornőm erdélyi származású barátja viszont azt tanácsolta, hogy menjünk le az M5-ön Szegedre és Nagylaknál menjünk át, úgy gyorsabb. Végül is erre indultunk el délután 5-kor. A gond az volt, hogy már Pest szélén, a Szentmihályi út be volt állva, 10 perc alatt 5m-t mentünk. Mi lehet akkor a város belsejében, hogy fogunk eljutni az M5-ig? Nem hezitáltam sokat, megfordultunk és vissza az M3-ra. Jöhet az eredetileg tervezett út. Debrecenig autópálya, ott tankolás, kis evés és irány a határ. Ártándnál simán átjutunk. Ott az első kioszkban megpróbálok a romániai utakra érvényes vinyettát venni, de csak kamionokra árulnak; a hölgy benzinkutat javasol. Kb. 2 percre onnét egy MOL kútnál veszek, a legrövidebb időtartamra érvényes (1 hetes) 2 EU-ba kerül (forintot is elfogadtak volna)
Nagyváradig 2×2 sávos út vezet a határtól, igaz elvileg csak 60-nal lehet menni, de ezt senki se tartja be, így mi se. Nagyváradon a városon belüli utakon már elkopott a sávok felfestése, így picit szokatlan volt vezetni és besorolni a megfelelő nem létező sávokba. Jó dolog viszont a másodperc-visszaszámolós jelzőlámpa, ez eléggé jellemző Romániában és Bulgáriában is; kár, hogy nálunk még fehér hollónak számít.
A Déva fele vezető út jól ki volt táblázva. Ezután következett a teljes utunk talán legnehezebb szakasza. A Nagyváradot követő Félixfürdő kivételével a következő kb. 5-6 faluban egyátalán nem volt közvilágítás, vagy max. 1 égő a központban. Ezután az út egyre kanyargósabbá, emelkedőkkel -lejtőkkel tarkítottá vált és a toldozott-foldozott aszfalt miatt csak kb. 40-70-nel tudtunk haladni. Még jó, hogy viszonylag kicsi volt a forgalom. Ahogy közeledett az út Dévához, úgy vált egyre jobb minőségűvé és egyre egyenesebbé. Ezen örökkévalóságnak tűnő hosszú és lassú szakasz után Dévánál fordultunk rá a Nagyszeben fele vezető főútra. Micsoda különbség! Sima aszfalt, egyenes út, kapaszkodósávok az emelkedőkön. Itt már 90-110-es tempóval lehetett menni. Lassan éjfél körül járt az idő, így jóformán csak kamionok közlekedtek az úton, de nem voltak zavaróak, mert egyrészt elég gyorsan mentek, másrészt a kapaszkodósávokon mindenhol meg lehetett előzni a lassabbakat. Köszönhetően az éjjeli szinte nulla forgalomnak, Sebes városán valamint Nagyszebenen úgy mentünk át, mint kés a vajon. Utána irány az Olt völgye. Az Olt völgyében jó az út, lehet haladni, a kamionok is száguldanak. Kár, hogy a valószínűleg szép tájból nem sokat láttunk. Szeben után kb. 50 km-t tettünk meg, mikor hajnali 3 körül éreztem, hogy most már kell aludni egy picit. Egy nem üzemelő benzinkútnál álltunk meg, ülés hátradönt, cipő le, párna elő, majd kísérlet az alvásra. Kb. 1,5 órát sikerült. (Feleségem a Nagyvárad – Pitesti szakaszt kisebb megszakításokkal végigaludta mellettem.)
Felkelés, evés az otthonról hűtőládában hozott rántott csirkéből, hideg víz a fejre, aztán gyerünk tovább… Calimanesti jött majd Rimnicu Valcea. Ez utóbbi egy kb. 105 ezres város, ennek megfelelő volt a kora reggeli forgalom is, de a pestihez képest nem vészes. Pitesti még nagyobb város és ez igaz volt a forgalomra is. Bár Romániában minden városban már a szélén jól ki van táblázva, hogy merre lehet elkerülni a városközpontokat, én – hallgatva korábbi fórumosok tanácsára – nem ezt tettem, hanem mindig keresztülmentünk. Kivétel csak Bukarest volt, (sajnos). Pitesti végén rámentünk a Bukarest fele vivő autópályára. Kb. 120 km autózás után elértük a bukaresti körgyűrű Giurgiu fele is vivő lehajtóját. Figyelem: ez a körgyűrű nem az M0!. Egy keskeny, kétsávos, viszonylag rossz minőséggel és iszonyatos nyomvájúkkal tarkított normál utat kell elképzelni. Egyszercsak dugó, megállás. Zömmel kamionok sorban előttünk. Néhány helyi autós az út melletti erősen bukkanós padkán meg a tarlón próbál előrejutni. Közben fiatal helyi srácok jönnek kezükben digitális mérleget, törölközőt, női és férfi cipőt, meg mindenféle kacatot árultak a dugóban ácsingózóknak. Egyik olyan agresszív, hogy leállok alkudozni egy BMW-s törölközöre. 5 EU-ról indul; a végén már 2-ért is adná, de a sor végre elindul, othagyjuk. Kb. 200 m után újra megállunk. Az araszolgatás kb. háromnegyed órát tart. Az oka: erről a körgyűrű szakaszról az egyik helyen le lehet fordulni balra a város fele, de annyi a bibi, hogy egy sorompós vasúti átjáró is van ott, így ha vonat jön, akkor a lefordulni akaró feltartja a mögötte egyébként egyenesen haladni akarókat is. Nincs külön fordulósáv.
Elhagyva a „körgyűrűt”, Giurgiu fele megyünk. Itt jó az út, zömmel kétszer két sávos, lehet haladni. Giurgiuban tankolás a MOL kútnál, evés, ivás, stb. majd irány a határ. A Duna-híd és a határátkelő a városon kívül van. Várakozás gyakorlatilag nincs. Kb. 7,14 EU hídpénz fizetése után átkelünk Bulgáriába. Itt a határon szintén fizetni kellett bolgár úthasználati díjat, ez drágább, mint a román: kb. 6 EU volt, nem emlékszem pontosan. Ruse centrumába elvileg egy autópálya-szerű út vezet; a gyakorlatban az egyik oldalát lehet csak használni, a másikat renoválják. Nem megyünk be a centrumba, hanem az egyik felüljárón áthaladás után megfordulok az úton és – követve a táblát – lefordulok a Várna fele vezető útra. Az első kb. 110 km sima főút, de széles, jó minőségű, többnyire elkerüli a településeket. Már csak kb. 90 km van Várnáig, amikor Novi Pazar környékén jön az autópálya. Innét 130-as tempó Várna széléig. A városközpontot elkerüljük; irány a burgaszi főút. Ez is jól ki van táblázva. Eztán kb. 90 km autózás és – beérve a Napospart szélére – jön a Sveti Vlas + Elenite felé vezető lehajtó. 10 perc múlva a szállásunknál vagyunk. Magyar idő szerint du. 3, ottani szerint 4 óra van; mindent egybevetve 22 órát utaztunk.
Az odautazás tanulsága az eztán Románián át utazóknak: a Nagyvárad – Déva közti lassú, kanyargós és rázós főutat és a bukaresti „fapados” körgyűrűt nem ajánlom. Helyettük Nagylaknál kell átkelni a határon, illetve Bukaresten is talán érdemesebb a városon keresztül menni Giurgiu fele. A sebességkorlátozásokat mindig be kell tartani, ha a helyiek is betartják és akkor is, ha villognak a szembe jövők. Sok rendőr van az utak mellett, de mi a teljes nyaralásunk alatt „megúsztuk” őket.
Sveti Vlas
Ez egy viszonylag kisebb és nyugalmas üdülőtelepülés közvetlenül a Napospart mellett, annak centrumától kb. 7 km-re. Sok szálloda és apartmanház mostanában épült ill. épül. Az építkezések nem zavaróak, nem zajosak; talán csak annyi velül a gond, hogy az építési törmelék, papírok, nejlonok nincsenek mindenhol összegyűjtve és elszállítva; így egy kicsit rendezetlennek hat az egész. Ha viszont pár év múlva befejeződik az építkezések zöme, és rendezik a környezetet, akkor merőben más lesz a helyzet.
Az apartmantelep, ahol laktunk
Panorama és Marina Fort Beach a neve a telepnek, de a főkapura az van kiírva, hogy FORT NOKS. Leginkább egy magyar lakóparkra hasonlít. Sorompós kapu van biztonsági őrrel (rendesek, segítőkészek, de angol tudás nélkül). Több épülettömb van (nem számoltam meg, összesen kb. 10-12 db), ezek 5-6 emeletesek, mindegyikben 2 vagy 3 lépcsőház és minden lépcsőházban lift. Modern, tiszta és rendezett az egész; állítom, hogy a világon bárhol megállná a helyét. Az apartmanok töredékében van csak vendég.
Az épületek között összesen 8 db édesvízi vízforgatós medence található, ebből 4 kifejezetten gyerekeknek készült, van egész apróknak való pancsoló is. 2 medencében nyomógombbal indítható jacuzzi is be van építve, igaz ezek nem mindig reagáltak az indítási szándékra. Amit én már túlzásnak tartottam, főleg itt a tengerparton: van egy hullámmedence is! Minden medence mellett 10-15 napozóágy és napernyő, ezeket ingyen lehetett használni, de nagyrészük állandóan szabad volt, az emberek többsége a homokos tengerpartra ment pancsolni. Több kisebb vadiúj játszótér, padok, virágok, kisebb fák találhatóak az épületek között.
A telepen két étterem van (az ételek kifogástalanok, de az árak picit magasabbak a naposparti, sveti vlas-i vagy pláne pl. az obzori éttermi áraknál.) Található még minibolt (alapvető élelmiszerek, naptej, gumimatrac, stb.), fodrászat és kozmetika, internet szoba kb. 5-6 PC-vel (ha jól emlékszem, kb. 3 leva volt fél órára, én nem használtam.). A tengerpart közvetlenül a telep mellett egy kb. 5-6 m magas meredek partszakasz; le is van zárva egy vaskerítéssel. A homokos rész e meredek rész mellett van, oda egy mágneskártyás kapun és lépcsőkön lehet lemenni.
A homokos part viszonylag tiszta, csak néhány zavaró cigarettacsikket kell „arrébb tessékelni”, mielőtt matracot terítünk. A tenger is kifogástalan. Néha zöld hínárt sodor a partra a víz, de nem minden részen és nem mindig, így lényegében szinte senkit se zavar ez. Beach guard-ok felügyelnek a tengerben fürdőzőkre. A homokos rész elég hosszú és a miénken kívül még 3 szálloda is van itt, köztük az egyik egy impozáns 10 emeletes panoráma liftes „csodapalota”. A turisták zöme orosz és bolgár. Rajtunk kívül csak egy magyar családdal találkoztunk. Elvétve van egy-két angol, cseh és lengyel család. Német szót nem hallottam. A parkoló autók mennyiségéből és rendszámából is érzékelhető, hogy a külföldiek nagy többsége repülővel jött.
Megérkezve a szállásra a biztonsági őr bekalauzolt az ügynökség irodájába. Itt egy kedves, nagyon aranyos és csinos, mosolygós fiatal hölgy fogadott (Radostina). Ő volt az egyetlen ember egyébként a teljes bulgáriai nyaralásunk alatt, akivel találkoztunk és jól (kb. középfokon) lehetett beszélgetni angolul. Papírok kitöltése és az 50 EU kaució átadása után elkísért, hogy megmutassa és átadja a szobánkat.
Mi egy 1 hálószobás apartmant foglaltunk le, de egyébként van 2 és 3 hálószobás is a komplexumban. Már a foglaláskor külön kértem, hogy nemdohányzó, csendes helyen levő és lehetőleg tengeri kilátású legyen. Mindhárom teljesült. Az apartman kb. 4 csillagos szállodának megfelelő felszereltségű és minőségű volt; lakásnak is elfogadtam volna. Teljesen felszerelt konyha, külön háló (kényelmes ággyal!) és óriási terasz. A nappali részben fotel és kinyitható kanapé, tehát 4 ember is bőven elfért volna. Légkondi (a háló és nappali külön berendezésen), TV. Rálátás a szinte alattunk hullámzó tengerre, ill. a Napospartra. Távolabb látszik a 15 km-re levő Nesebar is. Gyönyőrű az egész!
Ja, még azt elfelejtettem az elejéről, hogy a szállásfoglalásnál több más miatt azért is választottam ezt az ügynökséget, mert egyedül itt nem kellett előre átutalással fizetni.
Kirándulások
Mi általában azért is megyünk nyaralni autóval, mert szeretünk ugyan fürödni, napozni, de nem egész nap. Most is általában naponta 2-3 órát töltöttünk a tengerparton, a fennmaradó időben pihenés, étkezés, kirándulás, csavargás volt a program.
Burgas + Sozopol
Burgasban a belvárosban parkoltunk, 3 percre a sétálóutcától. Fizetni nem kellett a parkolásért. Itt találtunk először DSK bankot (OTP leány), így aztán azonnal vettünk is fel levát a számláról, kihasználva a viszonylag olcsó készpénzfelvételi lehetőséget (1 EU). Különöset nem tudok Burgasról írni, szerintem nem egy turistaközpont. Páromnak vettünk itt egy fürdőruhát, nekem egy pólót. Az árak a magyar alatt vannak, sőt talán még a többi tengerparti turistacentrumnál is olcsóbbak.
Sozopolba 2 x 2 sávos, kiváló minőségű út vezet. A központban nem lehet parkolni, így egy kicsit kijjebb sikerül egy mellékutcában megállni.Ez már igazi turistaközpont. Az óvárosi rész nagyon szép és hangulatos. Sajnos – és ez jellemző Nesebar-ra és Pomorie-ra is – rontja az összképet az, hogy a temérdek utcai árus gyakorlatilag egy nagy városi bazárt csinált ezen városok központjából. Tetszettek a jellegzetes házak és a városka hangulata. Nagyon jó éttermek vannak, korrekt, a balatoniaknál kb. 20%-kal alacsonyabb árakkal. Obzor vagy Sveti Vlas kb. 10%-kal még olcsóbb.
Nesebar:
Sokan és sokat írtak már róla. Az óváros szépségét, hangulatát itt is erősen rontja a bóvlibazárok erdeje. Az egy négyzetméterre eső turisták száma itt volt a legmagasabb: erősen szlalomozni kellett. A történeti múzeum sajnos nem volt nyitva.
Napospart:
Ide egyik este mentünk be. Hát én ekkora tengerparti életet még sehol nem láttam. Az biztos, hogy aki itt a tengerparti részhez közeli szállodák valamelyikében foglal szobát, az nem sokat alszik éjjel. A bulihangulat viszont fantasztikus, szinte mindenkit elragad. Vidámparkok, űrhajó, diszkók, kocsmák, pizzériák, night club-ok, kígyó és krokodilsimogatás – itt minden van, ami a bulizáshoz kell.. És mindenhonnan dübörög a zene.
Obzor:
Kis városka Sveti Vlas-tól kb. 30 km-re északra. Széles és hosszú tengerpartja van, első ránézésre majdnem akkora mint a naposparti, de a homok nem annyira finom süppedős. Viszont nagyobban a hullámok és egy cseppet talán hűvösebb a víz (ez nem öbölben fekszik). A városka északi részén impozáns tengerparti szállodák vannak: pl. Casablanca, Helios Bay, Obzor Beach Resort. De kb. annyi szálloda építése van folyamatban, mint amennyi jelenleg már üzemel. Az éttermi árak itt voltak szerintem a legolcsóbbak azon helyek közül, ahol ettünk.
Biala:
Obzortól északra kb. 4 km-re található. Ez egy tipikus falu. Egy – két kisebb szálloda, 2-3 étterem, építkezés nem nagyon van. És itt csak nyomokban vannak bazárok… Aki nagyon nyugodt nyaralásra vágyik az itt keressen szállást – főleg családi házaknál láttunk hirdetéseket. A tengerpartra nem mentünk le.
Pomorie:
Félszigetre épült városka. Erről is sokan és sokat írtak. Őszintén én sok vonzót nem találtam benne; bár a beach részén nem voltam, az igaz. Itt is főutca=bazár kontexus az uralkodó a város belső részén. Egy nagyon klassz étteremben ebédeltünk; kagylók a falakon, külön kis boxok képezve, kitömött kisebb-nagyobb halak felfüggesztve a mennyezetre, stb.
Valutaváltás:
1 Euróért a legkevesebbet a Napospart Sveti Vlas-hoz közeli részén adták (1,85 Leva), a legtöbbet pedig Burgaszban (1,95 Leva). A többi helyeken az Euró-Leva árfolyam (vételi) e kettő között van, de a legjellemzőbb az 1,91-1,93-as arány. Több helyen (főleg Nesebarban tapasztaltam) nem is írják ki a vételi csak az eladási árfolyamot… Ezzel vigyázni kell!
DSK bankfiók és készpénzautomata a centrumokban van (kivéve Biala és Sveti Vlas). Az ismert Magyarországon is jelen levő bankok közül szinte minden centrumban található Raiffeisen bankfiók is (ebből a román városokban is úton-útfélen van fiók). A hitelkártya elfogadási arány sokkal rosszabb a magyarnál, még a benzinkutak nagy részében sem fogadják el (MC), sőt a nagyobb supermarketekben sem. Így aki biztosra akar menni, OTP vagy Rai kártyát vigyen, amiről ott vesz fel kp-t vagy Eurót vigyen ki, amit – ha megteheti – Burgasban váltson át Leva-ra.
Visszautazás:
Sveti Vlas-tól Burgas fele indultunk délután 5 körül. Aheloy-nál kanyarodtunk Szófia fele. Kisebb rázósabb szakaszoktól eltekinve viszonylag tempósan lehetett haladni a Balkán hegység vonulatai mellett haladó főúton egészen egy Karlovo nevű városkáig, ahol beleütköztünk (majdnem szó szerint) egy városközponti teljes útfelújításba és útzárba. A táblázás nem volt egyértelmű, így két fiatal „helyi vagánytól” kérdeztem meg az utat Szófia fele. Ők – egyébként nagyon segítőkészen és lelkesen – kézzel-lábbal elmagyarázták, hogy ne menjek tovább ezen a főúton, hanem menjek el az 50 km-re levő Plovdiv-ig déli irányba, aztán ott fel az autópályára és azon Szófiába. Megfogadtam a tanácsukat. Szófián egyszerűen nyílegyenesen végigmentem a városon, minimális volt a forgalom kb. hajnali fél egykor. A szerb határ fele mutató táblával csak már a város külső részén találkoztam. Innét a határig egy olyan út vezet, amelyet több helyen felújítanak, 40-es tempóra kell lassítani és terelőtáblák mellett szlalomozni. Van olyan szakasz is, ahol jelzőlámpás egyirányú a forgalomkorlátozás. Nincs nagy forgalom, így állnunk sehol se kell, de el tudom képzelni mi lehet itt nappal. A bolgár-szerb határon is simán átmegyünk. „OTP Banka” – hirdeti egy felirat a határ szerb oldalán. Gondoltam veszek ki egy kis dínárt az autópályadíjakra, de készpénzautomata nincs. Az „OTP Banka” annyiból áll, hogy egy álmos szemű ember előkerül a szomszédos irodából és be tudok váltani 20 EU-t dínárra. Mint később kiderül ez nem lesz elég, de csak ennyink maradt és akkor még optimista voltam.
Kicsit később megállunk egy nagyobb JP benzinkútnál pihenni és enni. A nagy, modern benzinkút mellett egy grillsütő van felállítva, és kb. 20-30 ember rendkívül jó hangulatban mulat, táncol, énekel helyi élő népzenére. Jó az énekes hangja, kedvem lenne nekem beállni táncolni, de még hosszú út van hátra. Eztán egy valószínű szép tájon mehetünk, mert több kisebb alagúton megyünk át; az éjjeli félhomályban látszik a környező hegyek sziluettje. Nisnél fel az autópályára.
Kb. 100 km-t megyünk, amikor le kell állnom egy parkolóba aludni. Innét sima az út Belgrádon át Újvidékig; attól eltekintve, hogy kifizetjük a beváltott dínárunk nagy részét autópályadíjra ill. azzal a ténnyel szembesülünk, hogy Belgrád-Újvidék közötti autópálya több helyen felújítás alatt van, így azért nem az igazi. Az Újvidék utáni fizetőkapunál 400 dínárt kellene fizetnünk, de nekünk csak 170 van. EU-nk nincs, forintot nem fogadnak el, így visszafordulunk és a félautópályával majdnem párhuzamos nem fizetős, de falvakon, kisvárosokon átvivő főúton megyünk Szabadkáig. Ott vissza a félautópályára, majd pár km-re ott a határ.
A romániai oda ill. a szerbiai visszautat összevetve véleményem szerint Románia fele (Arad-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest-Ruse) érdemes utazni. A szerbiai út talán valamivel gyorsabb, de ennek ára van: kb. 26 EU az autópályadíj, ami összevetve a román 2 EU-s útdíjjal, azért jelentős különbség. Ezen kívül én nem próbálnám ki nappal a Szófia előtti útfelújításos – szlalomozós részt; biztos, hogy csak csorogni lehet…
Az ottani kirándulgatásokkal, kisebb kerülőkkel együtt összesen 3070 km-t autóztunk; a kocsi 7,2 litert fogyasztott 100 km-en átlagban (Peugeot 307).
Nagyon jó volt, gyűjtjük és pénzt és jövőre is tervezzük ugyanide, de gyerekekkel.
Az éjjeli autózás picit fárasztóbb, de a kis forgalom, az ebből adódó dugómentesség és a kellemes hőmérséklet kárpótolt talán még azért is, hogy több, valószínűleg szép tájat sajnos nem láttunk.
Ha bárkinek kérdése van, szívesen válaszolok:
Fónad Tibor
A szerző írásai az Útikalauzban
Fónad Tibor: Sveti Vlas – újratöltve… – Bulgária – 2009
Fónad Tibor: Nyaralás Bulgáriában – Sveti Vlas – 2007
Egy kis kiegészítés olvasói kérdések alapján
– Bulgáriába szeretnék utazni családommal. Autóval mennénk. Több helyen olvastam, halottam bulgáriával kapcsolatban negatívumként a közbiztonság helyzetét. Mi az Ön tapasztalata. Például a szállás kiválasztásnál fő szempont legyen az őrzött parkoló?
– Írta, hogy interneten foglalta a szállást. Meg tudná adni az apartman netes elérhetőségét? > > Válaszát köszönöm!
Tisztelettel: Kovács Márton – 2007. július 20.
Tisztelt Kovács Márton Úr!
A bulgáriai üdüléssel kapcsolatos kérdéseire az alábbiakban válaszolok.
Az általunk tapasztalt közbiztonsággal Bulgáriában az égvilágon semmilyen probléma nincs. Az apartmantelep, ahol mi voltunk sorompóval zárt és biztonsági őrrel védett parkolóval rendelkezett, de őszintén mondom, hogy részemről a kiválasztásnál ez nem volt szempont. Ahogy láttuk Sveti Vlas-ban és a környező települések esetén az a jellemző, hogy a nagyobb szállodáknak saját zárt vagy mélygarázsos parkolójuk van, míg a kisebbek esetén az utcán állnak a vendégek autói. Az utcák – mint mindenhol – a felkapottabb, ismertebb településeken (Napospart, Sozopol, Nesebar, Pomorie) szinte mindenhol tele vannak emberekkel késő estig ill. hajnalig, míg a csendesebb helyeken (Sveti Vlas, Obzor, Biala) inkább csak a centrumokban jellemző ez. Ezzel együtt az utcák is biztonságosak. Mi minden nap elautóztunk megnézni egy környező várost és arra a pár órára, amit ott töltöttünk, mindig az utcán álltunk meg, zárt fizető parkolót egyet sem láttam, de nem is kerestem. Sosem hagytunk a kocsiban értéket, sem látható, sem nem látható helyen. Mindent egybevetve el tudom mondani, hogy az egy hét alatt Bulgáriában semmilyen olyan jelét nem tapasztaltuk a közbiztonságnak, ami miatt aggódnunk kellett volna.
A szállásunkra vonatkozóan mi több ügynökségtől kértünk ajánlatot, végül is ár ill. a válaszlevelük információtartalma és gyorsasága miatt a booking.com-on foglaltunk; de az érdeklődő form kitöltése után már egy szófiai irodától jött a konkrét ajánlat, ill. egy ottani nagyon kedves és készséges ügyintéző hölggyel leveleztem le a további részleteket.
Az apartmantelep linkje: http://www.booking.com/hotel/bg/panorama-fort-beach.html
Sent: Sunday, March 02, 2008 8:47 AM Subject: Bulgária
Tisztelt Fónad Tibor Úr!
Olvastam a Bulgáriában töltött nyaralásával kapcsolatos írását, ami felkeltette az érdeklődésemet. A családommal szeretnék én is ezen a helyen nyaralni a nyáron. Az apartman foglalással kapcsolatban szeretném megtudni az ön tapasztalatait. Biztonságos-e megadni -interneten keresztül- a bankkártyám számát a hozzátartozó CVC kódot? A foglaláskor megadott árat a helyszínen kellett-e fizetni, előleget kértek-e és az változott-e megérkezéskor? A szállással és a tartózkodással kapcsolatban merültek-e fel egyéb költségek? (pl: strandbelépő) A szállást mikor érdemes lefoglalni, ha július elején tervezzük a nyaralást? Vittek-e itthonról ennivalót,innivalót az ott tartózkodás idejére, vagy nem érdemes a hasonló árak miatt? Milyen az ivóvíz minősége, iható-e?
Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Böhm Béla
Tisztelt Bőhm Béla Úr!
Bulgáriával kapcsolatos mai levelét megkaptam és örömmel válaszolok.
1. Biztonságos-e megadni -interneten keresztül- a bankkártyám számát a hozzátartozó CVC kódot?
Nos, nekem még nem volt semmi gondom vele, pedig elég sokat vásároltam már interneten. Bár hozzá kell tenni, hogy alapvetően én is bizalmatlan vagyok, ezért ilyenkor soha nem a hagyományos dombornyomásos hitelkártyám adatait adom meg, hanem az ún. internetkártyámét. Ez az internetes adatmegadás szempontjából pontosan úgy “viselkedik”, mint egy klasszikus hitelkártya, viszont van néhány nem elhanyagolható különbség: 1.Ez debit (betéti) kártya, ergo csak annyi pénz van rajta, amit – pl. internet bankon keresztül közvetlenül vásárlás előtt – az ember rátesz. 2. Nincs rajta se mágnescsík, se chip, tehát fizetésre csak és kizárólag az interneten használható fel. Egyébként a tárgyi szállásfoglaló rendszer előzetesen csak az azonosítás miatt kérte a kártyaadatokat (gondolom azért, hogy lássák, hogy létező személy érdeklődik ill. foglal), pénzt előre nem vontak le. Ott sem volt kötelező előre fizetni, mi is csak elutazás napján, távozás előtt fizettünk.
2. A foglaláskor megadott árat a helyszínen kellett-e fizetni, előleget kértek-e és az változott-e megérkezéskor?
Igen, a helyszínen kellett a teljes árat fizetni. Levát és Eurót is elfogadtak, én vegyesen fizettem. Nem kellett előleg és az ár pontosan annyi volt, amit a bookings.com-on folytatott levelezésemben előzetesen visszaigazoltak (biztos, ami biztos, én azért a levelezéseket kinyomtatva ilyenkor mindig magammal viszem…). Viszont bejelentkezéskor fizetni kellett deposit-ot (50 EU volt, ha jól emlékszem), ezt távozáskor – ha rendben van a szoba – vagy visszaadják, vagy beszámítják az árba. Én az utóbbit választottam.
3. A szállással és a tartózkodással kapcsolatban merültek-e fel egyéb költségek? (pl: strandbelépő). Strandbelépő nem volt. A homokos partra egy lépcsőn lehet lemenni, miután az ember kinyitott egy mágneskártyás kaput (kártyákat a recepción adtak). Az árban csak a szállás ill. a kocsi parkolási díja van benne, az étkezés nem. A szállás (apartman) viszont nagyon jól felszerelt, edények, mikró, villanytűzhely, tányérok, poharak, stb. Csak merőkanalat nem találtunk, azt vennünk kellett (néha főztünk levest.) Ha Önöknek kell, ajánlom azt vigyenek, mert háztartási bolt nem nagyon van a környéken.
4.A szállást mikor érdemes lefoglalni, ha július elején tervezzük a nyaralást?
Én kb. 3-4 héttel előre foglaltam. Ha most mennék, akkor 6-8 héttel előre foglalnék, mert szerintem az a telep idén felkapottabb lesz. Láttam a booking.com-on a véleményeknél, hogy utánunk azóta már több magyar is járt ott (kár, hogy nem kértem a cégtől anak idején jutalékot…:-))
5. Vittek-e itthonról ennivalót,innivalót az ott tartózkodás idejére, vagy nem érdemes a hasonló árak miatt? Csak az utazásra vittünk akkus hűtőládában szendvicseket, rántott csirkecombot, italt. stb. Ottartózkodásra nem érdemes, mert amit itthon egy átlagos élelmiszerboltban kapni lehet, azt ott is, sőt! Az árak pedig becslésem szerint átlagosan 20%-kal alacsonyabbak voltak. Ez igaz az átlagos éttermekre is.
6. Milyen az ivóvíz minősége, iható-e? Igen, teljesen iható a víz, bár mi inkább ásványvizet ittunk (illetve én rendesen pusztítottam az ott kapható, jó minőségű és fajlagosan olcsó 1,5-2 literes műanyag palackos bolgár söröket is…)
Üdvözlettel Fónad Tibor
A szerző újabb kiegészítése 2008. április 19-én
Kedves Olvasók!
A bulgáriai nyaralásról írott tavalyi élménybeszámolómban ajánlottam a Románián át való utazást.
Mivel a napokban volt alkalmam volt picit több tapasztalatot szerezni a romániai forgalmi viszonyokról (Nagylak-Nagyszeben ill. vissza) , azért az ajánlásomat annyiban módosítanám, hogy aki Románián át szeretne menni, az okvetlenül éjszakára vagy vasárnapra tervezze az átvezetést országon. Hétköznap, nappal az említett úton kb. annyi a jármű, mintha az otthoni M1 és M7 autópályák forgalma (a kettő együtt!) egy sima főútvonalon bonyolódna le. A városok környékén (mindegy, hogy körgyűrű vagy keresztül) hosszú araszolgatásokra (pl. Arad kb. 1,5 óra), sűrű útfelújítás miatti megállásokra, rengeteg kamionra, teherkocsira és ebből adódóan extrém szennyezett levegőre lehet számítani.
Fónad Tibor
Szia! Én Lénártné Kata vagyok. Pár kérdésem lenne, remélem tudsz válaszolni. A családommal június végén Bulgáriába, azon belül Burgasz/Elenite üdülő falu/Hotel Andalúzia utazunk. Van egy 8 hónapos kisfiunk is, és azt szeretném tudni, hogy a hotel közelében van-e olyan üzlet, ahol pelenkát és bébi ételt lehet kapni. Jó lenne ha nem kellene 11 napra ezeket itthonról vinni! Jó lenne ha esetleg egy pár mondatban leirnád ezt a helyet! Előre is köszönöm! (Friday, June 13, 2008 8:34 PM)
Kedves Kata!
Előrebocsátom: nem tudok 100 százalékos biztos választ adni.
Elenite a mi tavalyi szállásunktól kb. 1 km-re volt, és én annyit láttam belőle, hogy a homokos parton az egyik nap szépen átgyalogoltam oda, és megnéztem a partról az impozáns szálllodákat (meg persze a csajokat…). Nem mentem be az üdülőtelepre, így nem tudom van-e ott olyan bolt, ahol pelenkát és bébiételt tudsz venni.
Egy viszont biztos: A Napospart (Slancsev Brjag) Sveti Vlashoz közeli részén (Elenitetől cca. 4-5 km-re) van egy nagy bolt. Majdnem akkora, mint nálunk a Lidl-ek vagy a Kaisers-ek. Ennek a helyét megjelöltem a csatolt képen (GoogleEarth légifelvétel).
Mi mindig itt vásároltunk. Reggel 9 körül nyitott és este 9 körül zárt. Bébicuccot nem vettünk, de ahogy visszaemlékszem a választékra, én bátran mernék fogadást kötni, hogy ott kapható pelenka és babakaja is.
Ha kocsival mentek, akkor Elenite fele menet útba esik: Várna felől a főútról lefordulni a Sveti Vlas táblánál balra; majd az első nagy lámpás kereszteződésnél szintén balra. Eztán lesz egy íves jobbkanyar, majd jön a bolt, bal kéz felől. Van egy parkolója is. Hitelkártyával nem lehetett fizetni (ez azért meglepett.)
Ezen kívül a Napospart főútján és pl. Neszebárban is van egy halom bolt (nem beszélve Burgaszról), biztos vagyok benne, hogy találtok olyat, ahol tudtok venni a picinek cuccot. Olyan hipermarketek, mint pl. nálunk a Tesco/Interspar/Auchan a tengerpartnak azon a részén nincsenek. Itthonról csak az útra érdemes kaját vinni. Ott is lehet mindent kapni és tavaly minden olcsóbb volt. Kisebb boltocskák az út mellett éjfélig is nyitva vannak.
Jó utat! Jó helyet választottatok. Üdv: Fónad Tibor (Saturday, June 14, 2008 12:20 AM)
Szia Tibor,
Július végén utazunk a Napospartra (majdnem Neszebár) nagyobb társaság, több autóval. Pár kérdésem lenne: elég-e a személyi igazolvány vagy útlevél kell? A másik: többen félnek az autós úttól, mert azt hallották, hogy nagyon lopják a kocsikat. Te hallottál erről valamit?
Működik még a Naposparton a sorompós beengedő rendszer ill. van-e őrzött parkoló?
Nagyon köszönöm a segítségedet! Vali (June 18, 2008 7:31 PM)
Kedves Vali!
Ahogy Árpi is írta, ha Szerbia fele mentek, akkor útlevél okvetlen kell, ha Románia fele, akkor elég a személyi. Még felhívnám a figyelmet az autós zöld kártya meglétére. Itt nem a hazai környezetvédelmi kártyát értem ezalatt, hanem a kötelező biztosítás meglétéről szóló idegen nyelvű igazolást. Ezt kérhetik a határon is és a rendőrök is.
Kocsilopás: cca. 10-15 éve én is hallottam ilyesmit, és akkor is persze olyanoktól, akik életükben nem jártak Bg-ban. Írtam pár hónappal ezelőtt a biztonságról egy választ, Árpi fel is tette a beszámolóm után; javasolom, hogy olvasd el. Szerintem egy dekányival se rosszabb a közbiztonság, mint nálunk. Én – a szállásunk kivételével – sehol se láttam zárt, őrzött parkolót, igaz nem is kerestem, egyszerűen nem éreztem úgy hogy okvetlen fontos lenne. Vannak olyan utcai parkolók (többnyire a centrumokban), ahol ha megállsz, fizetni kell, de ezek sem őrzöttek, mert csak egy emberke van aki szedi a pénzt és adja a jegyet.
Naposparti sorompó: én ilyet ott nem láttam. A Napospart olyan, mint bárhol a világon egy tengerparti üdülőhely: van egy főút, mellette jobbra-balra egy halom szálloda, bolt, étterem, stb. és néhány kisebb-nagyobb lejáró a közvetlen homokos partra.
Üdv:FT (June 19, 2008 2:47 AM)
Kedves Tibor!
Tóthné Terka vagyok Dunafalváról, Burgasz környékére szeretnénk menni nyaralni, mint mindig, csak autóval. (Férjem semmi más közlekedési eszközt nem vesz igénybe) Az eddigi nyaralásainknál (Montenegróban és Görögországban is) nem foglaltunk előre szállást, csak az uticélt jelöltük ki magunknak és odaérkezésünkkor kerestük meg a megfelelő apartmant. Most is így szeretnénk, csakhogy Bulgáriáról így nem sokat hallottunk. Kérdésem, hogy belevághatunk e, mit tapasztaltál a “cimmerferi” kiírásokról? Láttál e kiadó szobákat, házakat és esetleg az árakról tudnál e infót adni? /Szimpatikusnak tűnik nekünk amit Bialáról írtál, szeretjük a kicsi nyugis helyeket. /Két kocsi, 4 felnőtt 3 gyerek. Előre is köszönöm, várom válaszod. Tóthné Terka (2008. Június 26. Csütörtök, 16:22:51)
Kedves Terka!
Bialában – ahogy emlékszem- sok házon ki volt írva a “cimmerferi” és a “rúmforrent” is. Nem láttam és nem kérdeztem árakat. Mi is voltunk Görögo-ban több helyen és Montenegróban is a közelmúltban, de én mindenhova előre foglaltam szállást, mert nem szeretek 20 órányi autózás után kiadó szoba után kajtatni. Egyébként nagyon sokan írták, hogy lehet Bg-ban is helyben keresni, nyilván nincs is vele semmi gond, csak én az átlagnál türelmetlenebb vagyok; ez van…
Biala egyébként jó hely, akkora mint egy közepes méretű magyar falu. A tengerpart fele vivő úton van egy kis nyüzsi este, de nem mérhető a Naposparthoz, de még a közeli (cca. 5 km) Obzorhoz sem. A központban nénik árultak dinnyét, gyümölcsöt olcsón. Vegyesbolt, élelmiszerbolt is van a központban (meg persze kocsma…)
Üdv:FT (2008. Június 26. Csütörtök, 18:07:51)
Kedves Fónad Tíbor !
Olvasva tapasztalatait nagyon sok hasznos információra tettem szert bulgáriai üdüléssel kapcsolatban. Ezeket ezúton is szeretném megköszönni.
Ez év augusztusára szerveztem üdülést Bulgária tengerpartjára. Kisbusszal vágunk neki a távnak két baráti párral egyetemben, összesen hatan. Az útvonalat Románián keresztül tesszük meg. Ezen az útvonalon semmilyen tapasztalattal nem rendelkezem, mert eddig minden esetben a horvát tengerpart volt az uticél.
Kérdésem a romániai tankolásra korlátozódik, Önnek mi a tapasztalata, milyen kúton érdemes tankolni, illetve tankoláskor milyen fizetési módok az irányadóak.
Amennyiben elkerülhetetlen a román fizetőeszköz használata, abban az esetben azt a minimális értékre szeretném korlátozni, mivel csak tranzit minőségben szeretném igénybe venni.
Köszönettel: Sáradi János Tatabánya. (July 18, 2008 6:29 AM)
Kedves János!
Én Romániában eddig mindig MOL-nál tankoltam, de ez abból is adódik, hogy abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy céges autót használok és azt preferáljuk. Ilyen kút ott rengeteg van, itt a teljes listát megtalálja: www.mol.hu/hu/autozzon_velunk. Saját tapasztalatom Déva, Kolozsvár és Giurgiu esetében az, hogy sehol se volt probléma, a kutak pont olyanok, mint a hazaiak.
Hitelkártyával vagy betéti kártyával lehet és érdemes fizetni. Van pl. sok ÖMW kút is, de a helyi nemzeti szolgáltató (Rompetrol a neve, ha jól emlékszem) kútjai is kívülről maximálisan kulturáltnak, európai szintűnek tűnnek.
Azért – ha kártyával akar fizetni – nem árt töltés előtt a kutastól vagy benn a shop-ban valóban rákérdezni, hogy lehet-e, mégpedig úgy, hogy saját kezében tartva megmutatja neki a kártyát. Személyes tapasztalatom szerint ez egyébként inkább Bulgáriában fontos, mert közel sem fogadják el annyi helyen a kártyát, mint nálunk. Volt olyan eset is, hogy akkor éppen műszaki hiba miatt nem lehetett kártyával fizetni, de az csak az előzetes rákérdezésnél derült ki, kiírva sehol sem volt.
Az esetleges bosszúságaikat mérséklendő még két baráti tanácsot engedjen meg a romániai tranzithoz:
1. Ha a Szeged-Arad-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest úton mennek, akkor javasolom, hogy az útnak ezt a részét szombatra, vasárnapra vagy munkanapokon éjszakára időzítsék. Munkanapokon nappal a forgalom a hazai főutakhoz képest megszokottól jóval nagyobb, sok a részleges útlezárás, kamionok, traktorok, stb.
A Debrecen-Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó út jóval kisebb forgalmú (meg szebb is), de az ugye igencsak nagy kerülő Bulgáriába, kivéve persze, ha Észak-Kelet Magyarországról mennek.
2. Minden román város elején táblák jelzik az elkerülő irányt. Ez kamionoknak kötelező. Ne dőljenek be. A személyes tapasztalatom az, hogy sokkal haladósabb meg látványosabb is, ha inkább keresztülhajtanak a városon. Az elkerülő utak minősége rossz, dugig vannak kamionokkal és sokkal több lesz az araszolás, időben nem fognak nyerni.
Jó utazást! Üdv: FT (July 19, 2008 7:20 AM)
Most megyünk Burgaszba augusztus 3-án. Szállást is foglaltunk egy jó hotelban. Kocsival mennénk, egy ford galaxy val. Ön szerint érdemes elindulni? Ja, és autóval kb. menyi idő az út? Pihenés nélkül le lehet vezetni? A tenger partjárol az egyik utazási irodában azt mondták, hogy egyszerűen szörnyű, mert olaj fúrók vannak a parton. De én ezt nem akartam elhinni, mert qestor travelba meg az mondták hogy tök jó és semmi baj nincsen. Kiváncsian várom válaszát. fati (2008. július 25. 10:52)
Név: Fónad Tibor | E-mail: #tibor1216@gmail.com | 2008. Július 25. Péntek, 23:44:22 |
Szia Fati!
Az út Burgaszba időben kb. 16 – 23 óra. Függ az iránytól, a forgalom nagyságától (főleg a határokon és – ha Szerbia fele mentek – az autópálya fizetőkapuinál) , a megállások számától és időtartamától. Pihenés (értsd ezalatt: pár óra alvás) nélkül – szerintem – nem lehet biztonságosan levezetni, de nem vagyunk egyformák, bizonyára van akinek megy.
Én oda és visszajövet is a kocsiban aludtam 2-3 órát. Elég volt; igaz késő délután indultunk és zömmel éjszaka, hajnalban, reggel és délelőtt utaztunk.
Nem láttam Burgasznál olajfúró tornyokat, bár ettől még lehetnek. Nem tudom, hogy ott milyen a városi strand, de ha úgyis kocsival mentek javasolom, hogy nézzetek meg több strandot is a környéken, megéri. Minden egyes településnek van saját strandja, némelyiknek több is, ezek általában homokosak vagy fövenyesek.
Burgasz amúgy – szerintem – nem egy turistacentrum. Egyet sétálni, fagyizni meg vásárolgatni lehet, de sok említésre méltó nincs benne. A közeli Sozopol és Nesebar sokkal hangulatosabbak, főleg esténként.
Üdv: FT (2008. július 25. 23:44)
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu