Gyebnár Péter: Szerbián át Görögországba – 2003. június 27.
Kiegésziteném Szekeres István útleirását saját tapasztalatommal. Én 2003.junius 27-én utaztam Görögországba. Szekeres Úr leirása tökéletes, csak néhány gondolatot tennék hozzá.
1. Szerbiában mindenképpen nappal utazzunk, kötelezően tartsuk be a sebesség korlátozásokat! Én éjjel mentem és megbüntettek mert “gyorsam hajtottam”. 50 km/h -val haladtam, de szerintük a radar bemért engem. /radar a környéken sem volt/. Hazafelé nappal jöttem, kb. 10-05 helyen mérték a sebességet, de sehol sem állitottak meg,
mivel betartottam a korlátozást. Általában az autóút fölüljárói alatt, a kijáratoknál és a sebességkorlátozó táblák után mérnek.
Ha mégis sor kerülne birságolásra, lehet alkudni óvatosan. Nálam bejött.
2. Úthasználati dijakat dinárban fizessünk mert euróval drágább / + 20% / a visszajárót dinárban adják, jelentősen megkurtitva azt is. Dinárt a határon nem biztos, hogy lehet kapni, azt mondják egyszerüen, hogy nincs.
3. Tankolás Szerbiában és Bulgáriában is 0,8 euró/liter a 95-ös. Görögországban átlagosan 0,7 euró.
4. Szerbiában csak a nagyobb benzinkutaknál álljunk meg pihenés vagy bármi más céljából!
5. A határokon a nálunk lévő valutáról senki nem kérdezett.
Megkérdeztem, de nem kell bejelenteni sehova.
Nekem ez volt a tapasztalatom, remélem segitettem az arra utazóknak.
Görögországi tapasztalatom? -100 %-ig pozitiv, egyszerüen jó ott lenni! Nagyon szeretik a magyarokat, amit úton-útfélen ki is nyilvánitanak.
Az ország és természetesen a görögök szabad, gondtalan üdülést, szórakozást biztosit. Kicsit bánt a dolog, hogy csak egy hétig vettem ezt igénybe, többé nem követek el ekkora bakit. Görögországba minimum két hétre kötelező menni, annyi látni-, kóstolni- és természetesen szórakozni valót nyujt szerényebb áron mint mi. Természetesen a pénztárcától függően.
Csak a leutazási kellemetlenségek miatt aggódik az ember, de ezt azonnal elfelejti ahogyan megérkezünk ebbe a csodás országba.
Sok helyi specialitást megkóstoltunk mind ételben, mind italban is egyaránt és a kaja végén az elmaradhatatlan kedvességük egy-egy gyümölcs vagy fagylalt tál ajándékba.
Hát egyszóval: nekünk van még mit tanulni!
A tengerpart? Azt nem tudom elmondani, kérem aki teheti, tessék kipróbálni! Számos látnivaló, szórakozási lehetőség minden felé, éjjel-nappal.
Tőlem egyenlőre ennyi, remélem legközelebb két vagy három hét élményét oszthatom meg az olvasókkal.
Jó utazást kiván: Gyebi
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet – E-mail: szerkeszto
utikalauz.hu