Győrffy Árpád: Medjugorje – a csodák városa – Bosznia-Hercegovina – 2004

Győrffy Árpád: Bosznia-Hercegovina – Medjugorje – a csodák városa – 2004. október

Bosznia-Hercegovina délnyugati részén található egy világszerte ismert városka, Medjugorje (vagy Medugorje), ahol bő két évtized alatt 20 millió turista fordult meg. Sok marketinges álma lenne ez az eredmény, de hiába is reménykednek, ilyen csoda csak ritkán történik meg máshol. Itt viszont állítólag azóta is naponta ismétlődik.
Hogy megértsük, hogyan is lett ennyire híres, ismerkedjünk meg a történetével. A hajdan apró falucskában 1981. június 24-ig nem sok minden történhetett. A nagy nap is valószínűleg úgy kezdődött, mint a többi. A kopár vidéken fulladozni lehetett a portól, a forróságtól, aki tehette, árnyékot keresett magának. S talán arra is gondolt valaki, hogy itt csak a csoda segíthet.

Nekünk Tereza nővér mesélte el a történetet, aki nyolc évvel ezelőtt érkezett ide Szlovákiából, hogy útját megtalálja. Turisztikai nyelven szólva azóta Mária “telepített idegenvezetőjeként” dolgozik, a zarándokokat istápolja, mesél nekik Mária üzeneteiről. Ahogy nekünk is. Külön érdekessé tette a csodával való találkozásunkat, hogy mindezt egy boszniai muzulmán hölgy, a tanulmányút szervezője, Sabina Mujezinović fordította magyarra.
A története szerint hat gyerek* a falu fölé emelkedő Crnica-hegy oldalában legeltette birkáit, amikor délután hat óra előtt fényekkel kísérve megjelent előttük egy nőalak.
A gyerekek – a legkisebb tizenöt, a legnagyobb tizenhét – ijedtükben hazáig szaladtak. A felnőttek hitték is nem is a mesét. Azt tanácsolták, ha újra látnák, locsoljanak rá szentelt vizet, mert ha a Sátán kísérti őket, akkor ettől elmenekül. Így is tettek, amikor másnap ismét megjelent. Ám a nőalak csak mosolygott az igyekezetükön, mert maga a Szűzanya volt. Harmadnap tiszta feketébe öltözve újra eljött, oda állt a kereszt alá, s sírva annyit mondott: Béke, béke, béke. Béke legyen az Isten és az ember, béke legyen az emberek között!
A gyerekek története gyorsan terjedt, messze környékről jöttek csodát látni. De jöttek a rendőrök is. A gyerekeket elmeorvosokkal vizsgáltatták, az őket pártoló papot börtönbe zárták. Az emberek hite azonban erősebbnek bizonyult.
A mába visszatérve a hajdani ötszáz lelkes falu helyén egy háromezer lakosú városkát találunk. Huszonhárom éve itt még nem volt vízvezeték, aszfaltozott út, telefon és villanyhálózat. Ma új házak mindenütt, a panziók, szállodák egyszerre 15 ezer vendéget képesek fogadni. A hatalmas három hajós templomba az egykori falu népe tízszer is beférne. A festett üvegablakok ellenére is nagyon világos, puritán. A mögötte kialakított színpadnál akár százszor annyian is várhatják a csodát.
A medjugorjei csoda hírét, a város békéjét eddig közel 20 millió zarándok vitte szét a világba. Ennyien jöttek el 23 év alatt, hogy a Megjelenés-hegyének oldalán felkapaszkodjanak oda, ahol Mária először szólította békére az embereket. Van aki mezítláb teszi meg a jézusi keresztút gyötrelmeit idéző sziklás ösvényt.

– Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben… – halljuk, amikor mi is felfelé botorkálunk a kövek között. Az egyik “stációnál” magyarok imádkoznak. A vajdasági Adáról, Szenttamásról jöttek, fiatalok, idősek vegyesen. Van aki már többször is jár itt. Halkan köszöntjük egymást, majd továbbmegyünk. Lassan távolodva még sokáig halljuk az “Üdvözlégy Mária…” ismétlődő sorait.

Olaszok, szlovákok, csehek, németek, magyarok és főképpen horvátok zarándokolnak el a szenthelyre. Az utóbbi tizenhárom évben különös súlyt adott a csodás jelenségnek, hogy azóta kiderült, az első figyelmeztetés napra pontosan tíz évvel a polgárháború kitörése előtt hangzott el.

Az egyszeri jelenség valószínűleg kevés lett volna Medjugorje mai híréhez. A kiválasztottak szerint itt a csoda folyamatossá vált. A mostanra felnőtt gyerekek közül három 1981. óta mindennap találkozik a Szűzanyával. A többiek már csak évente egyszer, mert ők közben megismerték az ígért tíz titkot. Vicka, Iván és Mária egyaránt a kilencedik titoknál tart. Hogy az utolsót melyikük mikor tudja meg, az még titok.

A titkok mellett a Szűzanya minden hónap 25-én üzenetet küld a világnak Mária Pavlovicon keresztül. Novemberben például arra kért mindenkit, hogy a kisgyermekeket is vezessék arra az útra, amely az Istenhez viszi őket. Az üzeneteket először csak a zarándokoknak adták tovább, 1997. óta földi adókon, műholdon és az interneten az egész világnak sugározzák a Béke Rádió napi 24 órás zenés vallási műsorában.

A 20 millió zarándok bizonyítja, hogy sokan hisznek a csodában. Persze vannak kétkedők, s ez megjelenik a viccekben is. Egyik szerint például az Isten, Jézus Krisztus és Mária azon tanakodik valamikor a 21. század első éveiben, hogy hová menjenek nyaralni.
– No, melyikőtök mit javasol – kérdezi Jézust és Máriát a Jó Isten.
– Én szívesen mennék a szülőhelyemre, Názáretbe – válaszol Jézus.
– Menjünk inkább Medjugorjéba! Ott még sohase voltam – mondja Mária.

Az egyházi vezetés álláspontja sem egyértelmű. A kilencvenes évek elején lefolytatott “tudományos” vizsgálat nem talált természetfölötti eseményekre utaló jeleket, de annak örülnek, hogy az ide zarándoklók hitükben megerősödnek. A Pápát is többször hívták, de szarajevói látogatásakor sem iktatták a programba medjugorjei kitérőt. Az egykori beszámolók szerint a szarajevói repülőtéren az egyik püspök újra megkérdezte, mikor látogat el a városba.
Mejugorje, Medjugorje…. – reagált megfejthetetlen mosollyal a Pápa.

Medjugorje maga a csoda. Csak ki kell tárni a szíveteket, és Isten segítségével megtölthetitek jó dolgokkal – magyarázza a kétkedőknek a Béke Rádió vezetője,Mario Krezovics barát. Amit ők csinálnak, az mindenesetre csodaszámba megy. A hét éve működő rádió az 1991-ben létrehozott Béke Információs Központra épül, amely a háború idején kb. 5 ezer kamion segély szétosztását szervezte meg az egykori Jugoszlávia különböző részeiben. Nem számított a vallás, a nemzetiség, csak az, hogy éheznek.
A rádió először csak helyi adással indult, ma már három országban koncesszióval földi sugárzással terjesztik. Kezdetektől van internetes adása, s tavaly karácsony óta műholdon is fogható a Föld legnagyobb részén a 24 órás horvát nyelvű program. (A rádiót ide kattintva hallgathatjátok élőben.) Az imákat a pillanatnyi lehetőségtől függően tolmácsolják – néha magyarra is. A műsor elsősorban vallási jellegű, de nem csak a katolikusok hallgatják. Bosznia-Hercegovinában például a hallgatóknak csak 15 százaléka katolikus, a többi muzulmán és pravoszláv. A vallási blokkok mellett rövid híreket adnak belföldről és a világról, aktuális információk az időjárásról, útviszonyokról, közölnek hirdetéseket és sok-sok olyan könnyű zenét, ami összefér a katolikus nevelési elveikkel. A Modern Talking nótái biztosan köztük vannak, mert ott jártunkkor több régi sikerük is megszólalt.
A rádió működését hirdetésekből, adományokból, a fun club támogatásából, könyv és videó kiadásból, hírügynökségi szolgáltatásokból finanszírozzák. De a legfontosabb, hogy a munkatársak többsége ingyen dolgozik. Az ország, sőt a világ különböző részein élő újságírók megtiszteltetésnek veszik, hogy dolgozhatnak a Béke Rádiónak – mondta Mario Krezovics barát.

Nemcsak a rádió, az egész város nagyon szervezettnek tűnt. A terek kialakítása is azt mutatta, hogy optimális körülményeket akarnak biztosítani a zarándok-turizmusnak. Így aztán nem csoda, hogy Medjugorje persze nemcsak hitéleti központ, hanem népszerű turisztikai attrakció is lett.

Az árakon először meglepődtünk, mert minden kb. háromszorosának tűnt az addig megszokottnak. Mint kiderült, itt az igazi hazai valuta a horvát állam pénze, a kuna – teljesen szabálytalanul. Persze, a márkát és az eurót is elfogadják. A szoros horvát kötődést bizonyítja az is, hogy a határtól való 20 kilométeres távolság ellenére megfelelő térereje volt az egyik horvát mobilszolgáltatónak.

A szálláshelyek mellett a szuvenír üzletek is felkészültek a zarándokok rohamára. Mária szobrok, olvasók, szenteltvizes üvegek, nyakláncok, karkötők ezreiből válogathat mindenki. A forgalomra valószínűleg jótékonyan hat, hogy Mária üzeneteiben többnyire imára buzdítja a híveket.

Sokan vásárolnak botot is, hogy a kapaszkodás megkönnyítéséhez. Egy-egy méretes suhángot 6 kunáért vagy 2 márkáért adnak a hegy lábánál található árusok. S amilyen rendesek, a lefelé jövőktől ingyen visszaveszik.
– Ne vesszen kárba, hadd segítsen más nehezen gyalogló embernek is! – teszik le a zarándokok. S amikor valaki ismét botot kér, a suháng újra megtermeli a 2 márkát.
Mielőtt felháborodnánk, gondoljunk arra, hogy a biztos üzleti haszon nélkül nem nagyon maradna fenn a zarándokhely lelkiekre épülő kínálata sem.

Összességében azt mondhatom, hogy azoknak is nagyon érdekes hely, akik már, vagy még nem hisznek a csodákban. Ha valaki arra jár, semmiképp se hagyja ki.

Győrffy Árpád

* Az eredeti leírásban – a hallottak alapján – a hat gyerek helyett “három lány, Mirjana, Ivánka, Mária és három fiú, Jakov, Vicka és Iván” szerepelt. Dr. Gaál Imre szegedi olvasónk több levélben erélyesen felszólított, hogy Vickát ne “fiúsítsam”, ezért inkább “nemtelenné” tettem a szöveget. Véletlenül sem szeretnék senkit félre informálni a csodával kapcsolatban. – gy.á.

A szerzőnek a következő címre küldhetsz levelet – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu