Győrffy Zoltán: Római vakáció – 2006.május 22-26.
Egy perugia-i kitérővel bővített rövid római kirándulás története sok praktikus információval
Utitársak: Giuseppe (szobatársam immár másfél éve, őshonos Szárd), Tammy (volt lakótársunk a kenguruk földjéről), Janice (egy másik volt lakótársunk ismerőse, aki egyben a mi ismerősünk is, Dublinból)
hétfő
Érkezés Ciampino repülőtérre (Dublinból – a szerk.). A klímaváltozás sokkoló. Induláskor +9 fok zuhogó eső, érkezéskor +30 tűző napsütés. A háromórás út a világelső fapados légitársasághoz képest kellemes, ez főként köszönhető Alessandro-nak a vezető légiutas-kísérőnek, aki egy percig se hagyta unatkozni az utasokat. Na meg a feltehetően német kapitány, akinek szinte egy szavát se lehetett érteni. Mivel még Alessandro rábeszélő képessége se volt elég arra, hogy megvegyük a 8eurós buszjegyet a városba, az átszállásos metró+busz variáció (2euró) hallatán meg a csajok kezdtek el hőbörögni, így kénytelenek voltunk a taxit választani. A még magyar társaiknál is rosszabb arcú taxisok 30eurós ajánlatára rábólintottunk (négyfelé osztva elfogadhatóbb összeg), bár valószínűleg kevesebből is kijött volna ha még a taxióra is működik.
Szállás a Re di Roma metrómegállótól 2 percre. Kétszobás lakás, amit Giuse nagynénje szerzett 70euró/éjszakaért egyáltalán nem rossz helyi viszonylatban. Gyors vizit a rokonoknál, aztán ismerkedés az olasz konyhával. Közeli étterem, amely étlapján csak a 14eurós előételtől kávéig terjedő mindent magában foglaló menüje szerepel. Én kezdtem már egy kissé szkeptikus lenni, amikor már a nyolcadik előételt hozták négyünknek (Portugáliában pl az a szokás hogy kérés nélkül kiraknak eléd mindenféle kaját, aztán ha megeszed, akkor felszámítják, ha otthagyod, akkor viszont nem kell fizetni érte). Aztán főétel, desszert, tömény..meg a 0,66os Birra Moretti (helyi Borsodi, két koccintó parasztemberrel a címkén) . De végül semmivel se kellett többet fizetnünk a meghirdetett árnál, és akkor se néznek csúnyán ha nem adsz borravalót..pedig megérdemelték volna, csak hát mégis csóró turisták vagyunk.
Aztán indulás gyalog a városba a San Giovanni – Colosseo – Piazza Venezia útvonalon. Útközben futó pillantás a Forum Romanumra, meg a Mussolini által Viktor Emánuel tiszteletére emelt gigantikus emlékműre. Utána tovább a Via del Corso-n, pénzhajítás a Fontana di Trevi-be, ahol elfelejtettem kívánni bármit is, sör a Campo di Fiori egyik angolszász kocsmájában (6euró), ami után inkább ragaszkodtam a 0,66os Peronihoz.. Tovább a Piazza di Navonara, szökőkút, meg a templom ami le akar dőlni, aminek Rocco, Giuse nővérének barátja megpróbálta elmesélni a sztoriját is, de a végén nem lettünk sokkal okosabbak. Úgy 3 óra tájban indulás haza éjszakai busszal, ami ugyanúgy jegy nélkül “működik” mint a bkv hasonló szolgáltatása.. az ellenőröknek is kell aludniuk valamikor.. Egyébként meg jeggyel se lenne drága, €1ér 75 percig korlátlan számú buszon utazhatsz.
kedd
Nem szokásom a korai kelés, de a hőség szinte kibírhatatlan.. Hideg zuhany aztán cappuccino (€0.90) és brioche (kb általános név mindenfajta édes péksüteményre) a helyi bárban. Hazaérve miután a többiek is sikeresen felébrednek indulás a Vatikán felé. Útba ejtjük a közeli piacot, ahol erőszakosabbnál erőszakos árusok kínálják a mindenféle főként hamis vagy utánzat ruhaneműket és kiegészítőket. Végül befektetek egy Dolce&Gabbana napszemüvegbe 15euróért (lehet hogy többet kellett volna alkudni).
San Giovanni katedrális, aztán metróval a Vatikánba. A metrótól a Szt.Péter térig végig árulják a jobbnál jobb szuveníreket. Szentképektől Ratzingeres öngyújtóig bezárólag, de azért kolosszeumos hamutartót is lehet találni. A bazilikába viszonylag egyszerűen be lehet jutni. Igaz van fémdetektor meg napszemüveges carabinieri de nem kellett sokat sorban állni. Ha viszont a kupolába vagy a múzeumba is akartunk volna fel- illetve bemenni az jó néhány órás, netán egész napos sorban állás lett volna.
Aztán további városnézés, este pedig néhány sör a turisták által kedvelt Trastevere-i volt Zsidónegyedben.
Szerda
A terv az volt, hogy megpróbálunk korán felkelni, kimegyünk a Termini állomásra és felülünk egy vonatra. Abban persze még meg kellett egyezni, hogy pontosan hova is tartson az a vonat.
Aztán a korán kelés persze nem sikerült, de fél2kor kinn voltunk az állomáson. 10 percünk volt a nápolyi vonat indulásáig, de szerencsére sikerült lebeszélnem a többieket erről az opcióról. Nem mintha nem mentem volna szívesen Nápolyba, de azért hogy a majd négyórás út után jobb esetben két órát ott töltsünk, nem sok értelme lett volna. Így végül maradt Perugia, de tapasztalt idegenvezetőnk arra nem gondolt, hogy végállomás előtt is megáll néhány helyen a vonat, így például mehettünk volna a közelebbi Assisibe is. Igaz Perugia se rossz hely, sőt jó..már amennyit szűk másfél óra alatt láthattunk belőle, mivel az utolsó közvetlen vonat hatkor indult vissza, az átszállásos megoldás meg nem lett volna elég kényelmes egyeseknek. Így összesen 34 eurónkba fájt Eurostarral oda-vissza, plusz Tammynak még sikerült összeszedni egy 30eurós bírságot a helyi tömegközlekedésen, mert nem volt elég szemfüles.
Estére az egyetemisták által kedvelt San Lorenzo, ahol mindenki az utcán iszik (ezt állítólag semmi sem tiltja Rómában, és a rend őrei se úgy néznek ki, mint akiket bármennyire is zavarná), a vörösök pedig hozzák kutyáikat is (állítólag egyetemi órára se ül be kutya nélkül az igazi kommunista ifjú).
Itt meg is szakítom az időrendet, mert kezdek fáradni. Ami még említésre méltó, és láttuk: Caracalla fürdői, Circus Maximus (vagyis inkább egy nagy focipályához hasonló terült, ahol egykor a nevezett létesítmény állt), La Bocca di Verita (az igazság szája, ahol sok japán turista áll sorba, hogy fényképet készíthessen kezével a szájban).
A Vilaggio Globale nevű hely Testaccioban, ahova kb. úgy lehet eljutni, mint az egykori West-Balkánba. Egy romos épület (valószínűleg vasútállomás lehetett) és a körülötte levő terület ad otthont a szabadtéri fesztiválnak, aminek enyhén sélsőbalos fílingje van. Kutyák mindenütt, meg a benti kocsma Trattoria del Popolo elnevezés is sokat sejtet. De csak ajánlani tudom a helyet. A környéken még van sok kisebb-nagyobb főként szabadtéri hely, némelyikük nem túl bizalomgerjesztő.
Árak Rómában
Bár (az alábbi árak pultnál való rendelésre vonatkoznak, az asztalnál való kiszolgálás általában 60-80%kal drágább)
Espresso 0,50-0,60 (euro)
Cappuccino 0,80-1,20
0,5l ásványvíz 0,80-1,00
Brioche 0,50-1,20
Szendvics 2,00-2,50
Pizzaszelet 1,50-2,50
0,33 sör 2,00-3,00
doboz cigi 3,20-3,40
Étterem
turista menü 13,00-18,00 (előétel+főétel+desszert, általában kávé és ital is benne van az árban. Általában külön van halas menüje az éttermeknek, ami néhány euróval drágább)
pizza 5,00-8,00
élőétel 3,00-6,00
pasta 5,00-8,00
főétel 7,00-12,00
sok helyen felszámítanak személyenként 1,00-2,00 kiszolgálási díjat is.
Bolti árak
Kenyér 2,00-2,50/kg
Bor 1,00-csillagos ég
0,66 Dreher 0,85
0,66 Peroni 1,00
0,5kg pasta 0,50-0,70
1,5l ávíz 0,30-0,50
Tömegközlekedés
B.I.T 1,00 (75perc busz, vagy egy metro utazás)
B.I.G 4,00 (napijegy)
Hetijegy 16,00
Termini-Da Vinci reptér 9,50
Győrffy Zoltán
A szerző írásai Az Útikalauzban
Győrffy Zoltán: 24 óra Rigában – Lettország – 2006
Győrffy Zoltán: Edinburgh, Glasgow – Egy nap Skóciában – 2005
Győrffy Zoltán: Európa fapadoson – Árak Írországban – 2004
Győrffy Zoltán: Lisszabon – Portugália – 2006
Győrffy Zoltán: Manchester-Liverpool – 2005
Győrffy Zoltán: Római vakáció – 2006
Győrffy Zoltán: Valós riport egy ír popfesztiválról – 2005
Győrffy Zoltán: Villámlátogatás Frankfurt am Mainban – Németország – 2006
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu