Részletes leírás a horvátországi autópályák aktuális állapotáról és a használatukért jelenleg kért díjakról. Az írás készítésébe több olvasónk is besegített.
Ezt az ismertetőt elsősorban azoknak írtam, akik még nem jártak Horvátországban, illetve egy adott útszakaszon, vagy kíváncsiak a változásokra. Több éve frissítem az árak változása és az új szakaszok átadása szerint – a legutóbbi jelentős frissítés 2012. június 11-én volt, az árakat 2013 júliusában ellenőriztem.
Először is bemelegítésként vessünk egy pillantást a Horvát Idegenforgalmi Közösség térképére, ami jól mutatja az autópályák kiépítettségének pillanatnyi helyzetét. A zöld vonalak jelzik az autópályák, a kékek az autóutak 2014 tavaszi helyzetét. (A térképre kattintva nagyobban is megnézhetjük.)
Udvar-Zágráb
A Magyarország keleti, délkeleti széléről indulóknak praktikusabb lehet, ha nem mennek el Letenyéig, hanem a Mohács-Udvar határállomásnál átkelve, az Osijek(Eszék)-Dakovo között kiépített A5-ös autópályán át rámennek a Zágrábot Belgráddal összekötő, A3-as jelű autópályára. A magyar határtól az A5-ösig 50 kilométert kell megtenni főutakon, 2011-ben ugyanilyen hosszú az A5-ös meglévő szakasza is. A Belgrád-zágrábi A3-as autópályán még további 200 kilométer kell Zágrábig menni. Tehát összesen 300 kilométert kell autóznunk a magyar határtól a Zágráb melletti Ivanja Reka csomópontig, szemben a Lentitől számított 93 kilométerrel. (Az autópálya használatáért egy úton 76 kunával, mintegy 3100 forinttal kell többet fizetnünk annál, mintha Letenyénél tértünk volna rá. Persze, közben ezzel itthon kihagyhatjuk a hazai autópályát, és akár üzemanyagot is spórolhatunk – az indulás helyétől függően).
A fenti útvonal térképen
Letenye-Zágráb
Amióta Budapest és Letenye között teljesen kiépült a horvát autópálya magyarországi szakasza, a honfitársaink többsége ezt az útvonalat választja, ha az Adriára indul. A határig tartó résznek M7-es a neve, a táblák magyarul vannak, a díjat előre kell fizetni forintban, de euróban – vagy bankkártyával és SMS-sel is lehet. Bővebbet erről a (magyar) Állami Autópálya Kezelő Zrt. oldalán lehet olvasni.
Ami fontos lehet még, hogy az utolsó benzinkút a horvát határtól mintegy 40 kilométerre, Zalakomár térségében van a pálya mindkét oldalán, így oda és vissza is megállhatunk a készletek feltöltésére.
Itt tisztázzuk azt is, hogy Horvátországban is van elég benzinkút az autópályák mellett. A Dubrovnik felé vezető szakaszon a legnagyobb távolság két egymást követő töltőállomás között 49 kilométer. Ennyire még a tartalék is elég legtöbb kocsiban.
A magyar turisták többségének a horvátországi autópálya első, Goricánnál kezdődő, Bosiljevoig tartó szakasza többnyire azonos. Bosiljevonál kell eldönteni ki megy tovább délre, Split felé az A1-es autópályán, vagy ki választja a nyugati irányt, hogy a Kvarner-öbölt, Rijekát (Fiumét), a Krk-szigetet vagy az Isztriai-félszigetet megközelítse.
A Gorican és Bosiljevo közötti út Zágrábig – Sveta Helena csomópontig – tartó részét A4-esként jelzik. Ez Zágráb határában találkozik az Eszék felől érkező A3-as autópályával – amiről az előbb már írtam.
A Zágrábot dél-kelet, dél felől megkerülő szakaszt A3-asként számozzák- Luckonál ebből ágazik le délnyugati irányba az A1-es autópálya, amin Bosiljevoig együtt autóznak a Split felé és a Rijeka felé igyekvők. Az út a Bosiljevo 2. csomópontnál válik ketté a Split irányába haladó A1-es és a Rijekába menő A6-os autópályára.
Ha a hétvégi napokon, a megszokott a turnusváltási időben megyünk, ne lepődjünk meg a pénztárak előtt álló hosszú kocsisorokon. Főleg visszafelé, a Zágráb előtti, luckói kapunál lehet nagy a tumultus. Ha valaki szeret felkészülni a nehéz helyzetekre, lélekben otthonról is beleélheti magát, ha hasonló időszakokban ide kattintva megnézi a luckoi kapu két oldalán működő webkamerák képeit.
Péter írta 2009-ben: |- #ptrus98@yahoo.com – … Tegnap este érkeztem haza Splitből. Az Útikalauz leírása nemigen foglalkozik a vissza-irányú utazással, pedig ott van (lehet) néhány probléma. Ezek közül a legfontosabb, hogy a Split – Zágráb autópálya (A1) zágrábi végénél (Lucko) óriási dugóra lehet számítani. Nekünk több, mint 1 óráig tartott, amig átjutottunk a fizető kapun. Sajnos a “CASH” (készpénzes) irányt választottuk. A probléma jelentősen csökkenthető, ha van bankkártyánk és a “NO CASH” irányt választjuk, ott jóval kevesebben vannak.
A másik gond az lehet, különösen azoknak, akik először járnak erre, hogy a Zágrábot elkerülő autópályán tragikusan rosszak a jelzések. 10-20 km-en keresztül csak Slav.Brod-ot, esetleg Osijek-et jelzik előre, a letenyei irányról szó nem esik. Különösen zavaró, hogy Zágráb alatt van egy Gorica nevű falu, ahová viszont gondosan jelzett lehajtó vezet. Nem szabad beugrani, ez nem azonos Gorican-nal, ahová igyekeznünk kell, ha Letenyénél akarunk átkelni a magyar határon. A lényeg, hogy Ivanja Reka csomópontnál térjünk le az A3-ról az A4-re, Varazdin, Cakovec, vagy Gorican irányt válasszuk.
Irány Dél
A második bosiljevoi csomópontnál azoknak kell elfordulni Zadar illetve Split felé, akik Selcétől, Crikvenicától délebbi részekre mennek. Pontosabban nem is kell fordulnunk, mert a Zágrábtól A1-es jelzésű autópálya maga fordul ebbe az irányba, így csak követnünk kell a fő irányt.
Plitvicei-tavak
Ha a tengerpart mellett másra is kíváncsiak vagyunk, az ogulini kijáratnál letérve érhetjük el a magyar turisták egyik kedvelt célpontját, a Plitvicei-tavakat. Így a magyar határtól 269 kilométert kell megtennünk addig.
Ha spórolni akarunk egy kicsit az autópályadíjjal, és kicsit látni akarunk a településekből is, akkor már az A1-esről letérhetünk Karlovacnál, hogy az 1-es főúton keresztül jussunk Plitvicére. Plitvicét Karlovactól 85 kilométerre (a magyar határtól 239 km) találjuk, közvetlenül a főút mellett. Ugyanezen az úton mehetünk tovább a tengerpart felé. Az autópályára a Gornja plocai feljárónál, a Sveti Rok alagút előtti második csomópontnál hajthatunk fel. Az útviszonyokról egy 2006-os beszámolómban olvashattok – igaz, fordított irányban. A 150 kilométeres Gornja Ploca-Plitvice-Karlovac távolságot mi akkor netto 2 óra 5 perc alatt tettük meg.
Leírásunkkal visszatérve az A1-es főútra, a Zuta lokvai kijáratnál lekanyarodhatnak azok, akik Senjbe, Rabra, Pagra indultak. A Pagra menők választhatják a gospici kijáratot is, ahonnan több más mellett Priznát, Karlobagot is el lehet érni.
A Plitvicénél délebbre igyekvők itt még nyugodtan nyomhatják a gázpedált. A korábbi években sokszor hatalmas dugókat okoztak a sokáig csak egy járattal működő alagutak. Amióta a Sveti Rok és a Mala Kapela is kétcsövűvé vált, inkább csak balesetek miatt kell hosszabb ácsorgásra számítani.
A következő fontosabb kijárat a Sveti Rok délnyugati oldalán lévő maslenicai, ahol a Starigradba és környékére menők szállhatnak ki a rohanásból.
A következő leágazás Posedarjenél lesz, ahol Novigradra, Povljanara, Pagra fordulhatunk le.
Az alig négy kilométerre lévő Zadar 1. kaputól Zadar, Nin, Privlaka, Vir felé vehetjük az irány, majd a Zadar 2. kijárattól Zadar, Bibinje, Sukosan lehet a célpont.
Zadart után a benkovaci kijáratnál Biograd felé, a pirovacitól Pirovac, Murter, Tribunj, Vodice felé, a sibenikitől Sibenik, Krapanj, Primosten, Rogoznica, Razanj felé, a prgometitől Trogir, Mali, Kastel Stari felé, a dugopoljeitől Split, Omis, Brac, Hvar felé, a Blato na cetineitől Omis, Lokva Rogoznica, Baska Voda felé, a sestanovacitól Makarska, Drvenik (Hvar) felé, végül az autópálya 2011-es végpontját jelentő vgoraci kijárattól Drvenik, Ploce, Trpanj, Orebic, Korcula és az összes többi, déli, délkeleti irányban lévő település illetve Montenegro felé indulhatunk el.
Nagyon emlékezetes lesz valószínűleg mindenkinek a Neretva torkolatvidékének buja szépsége a többszáz kilométeres aszfaltos, sziklafalas száguldás után. Érdekes momentum lehet az is, hogy közben Neumnál átkelhetünk Bosznia-Hercegovina alig 10 kilométeres tengerparti sávján is. (Ide is elég a személyi igazolvány.)
Az autópálya végétől Dubrovnikig még 110 kilométert kell megtennünk viszonylag keskeny, igaz néha nagyon szép kilátást nyújtó utakon. Persze, mi ez ahhoz képest, amikor még az egész ilyen volt.
Bosznián át Dalmáciába
A Dalmácia déli részét megcélzók, illetve a Magyarország keleti részéről indulók Bosznia-Hercegovinán át is megközelíthetik a tengert. Magyarországot az udvari határátkelőhelyen át elhagyva először a fent már leírt Eszék-dakovói autópályán mehetünk. Bosznia-Hercegovinába Slavonski Brodnál vagy Slavonski Samacnál kelhetünk át, és innen Szarajevón, Jablanicán, Mosztáron át juthatunk el Dalmáciába a Metkovi határátkelőhelyet használva.
Utunk első szakasza Bosznia szerb részén vezet keresztül, így ne lepődjünk meg, ha cirillbetüs útjelző táblákat látunk. Ha nem is értenénk ezeket, de figyelünk a számozásra, biztosan nem tévedünk el.
Ha valami érdekeset akarunk látni, akkor mindenképpen álljunk meg Szarajevóban – például egy éjszakai vezetés után ott tölthetjük a délelőtti, kora délutáni órákat, vagy eleve ott éjszakázunk. A bazár különösen az esti órákban rendkívüli élmény. Néhány órára álljunk meg a Neretva-völgyében Jablanica környékén, és persze ne hagyjuk ki Mosztárt sem.
A boszniai átkeléshez választhatjuk a Barcs-Gradiska-Banja Luka-Jajce-Jablanica-Metkovi útvonalat is.
A kalauz boszniai fejezetében tucatnyi beszámolót találtok az utak állapotáról és más fontos tudnivalókról. Figyelmetekbe ajánlom a 2006 júliusi kirándulásunkról szóló, Szarajevón át Hvar-szigetre című írásomat, amelynek első részében részletesen olvashattok az Eszéken, Szarajevón át az Adriáig vezető utunkról. A szarajevói, mosztári kitérőket bőven illusztráltam képekkel is.
2011-es augusztusi tapasztalatok szerint az utak már jó minőségűek, a korábban alíg 10 kilométeres autópálya 35 kilométeres lett, az ára 2 márka (1 euró). Igaz, a folytatás építése miatt van egy kb. 10 kilométeres elkerülő szakasz, ami nincs leaszfaltozva.
Összegezve: vitathatatlanul gyengébb utakra kell számítanunk, a kisebb távolság, a kisebb költség és főleg az érdekes tájak, emberek, kultúrák miatt mégis ajánlom mindenkinek, hogy legalább egyszer próbálja ki ezt az útvonalat. De legyen itt másnak is a véleménye az Üzenőből:
Megérkeztünk Montenegróból és az ígéretemhez híven megosztom az úttal kapcsolatos tapasztalatainkat. Uticélunk Bar volt. Az általunk választott útvonal Mezőszilas – Udvar – Eszék – Doboj – Zenica – Szarajevo – Foca – Niksic – Podgorica – Bar. Az út 741 km volt, viszont volt egy igazán kalandos szakasza. Foca és a határ, Scepan Polje közötti szakasz egy egysávos, néhol omladozó, rendkívül szerpentines hegyi út. Viszont a táj csoda szép. Hazafele Dubrovnik – Mostar – Szarajevo – Zenica – Doboj – Eszék útvonalat választottuk, ez 848 km volt. Négy autóval mentünk a fent említett úton. Két család viszont a horvát autópályát választotta. Sokszor megy a vita különbözo fórumokon, hogy merre gyorsabb, jobb. Az ismeroseink közel 1100 km-t tettek meg, fizettek kb. 11000 ft útdíjat, plusz a 350 km-re eső többlet üzemanyag költségét.
Mi sokszor megálltunk, mert 10 kisgyerekkel utaztunk, de még így is több mint 2 és fél órával előbb odaértünk. A táj szépségérol már nem is beszélve.
Mindenki természetesen maga dönti el merre akar menni, de én nyugodt szívvel merem ajánlani a Bosznián át vezeto utat.
Üdvözlettel: Vargáné Pincési Zsuzsa (August 19, 2009)
Sziasztok Utazók! Bocs, hogy most, de szeretnék infót megosztani Veletek. Korculára Bosznián át utaztunk. Tavaly Dubrovnikból hazafelé Metkovic-Mostar-Banja Luka-Jajce -Barcs útvonalon, most Udvar-Bosanski Samac-Maglaj, Zenica-Sarajevo-Mostar-Metkovic útvonalon. Szóval, aki erre szeretne menni jövőre figyeljen, mert Sarajevo előtt építik az autópályát (ami már hosszabb, mint tavaly volt kb 20-25 km)és elfogy az út kb. 5 km szakaszon. Murvás úton kell menni. Szóval ne rohanjatok!!! Igaz a rendőrök miatt ez nem is lehetséges. Fizetni 2 KM-t kell. Érdemes Km-et vinni, mert nem mindegyik kapus veszi el az eurót. Mi kifogunk egy igazán morcos figurát és nem engedett, csak Km fogadott el. Ezenkívül nagyon rugalmasak a bosnyákok, elfogadják az eurót.Bosznia továbbra is fantasztikus ország, kedves emberekkel és nagyon finom bosanski cevappal és baklavával.Az árak nagyon barátságosak a benzin olcsó!!!a legdrágább bezint euro 100-as, 2.25 Km volt, de ennél olcsóbban is vettük 2 Km (1 euró). Szóval érdemes erre is menni, rövidebb, olcsóbb kicsit lassabban megyünk, de a táj, a Jablanica tó gyönyörű színe és a Neretva völgy kárpótol. Álljatok meg egy napra Mostarba.Érdemes!!! Tavaly 3 órát álltunk meg, most egy napot töltöttünk ott. Az esti Mostar fantasztikus!hazafelé is erre jöttünk és Sarajevóban álltunk meg egy napra. Az óváros pazar, egy más világ! Este minden müezzin énekel, a hegyek visszaverik az éneket, félelmetes. Nekünk ráadásul saját minaretünk volt müezzinnel. Reggel Ő ébresztett bennünket.(szállodánk közvetlen közelében volt) Egy napot megér, az élmény felejthetetlen! Próbáljátok ki, nem fogtok csalódni!!! Az útépítés igazán nem zavaró, csak infónak szántam. Jó utat mindenkinek!!!Ja és Korcula leírhatatlanul szép!!!
Komáromi B. Erika – 2011-10-31 23:08:00
Irány a Kvarner-öböl
Egyes statisztikák szerint a Horvátországba látogató magyar turisták többsége a legrövidebb és legsimább utat választja a tengerpart felé, Rijekába, a Kvarner-öböl környékére és az Isztriai-félszigetre megy nyaralni. Ahogy már korábban írtam, ehhez a Bolsiljevo 2. csomópontig együtt halad a Dalmáciába indulókkal az A1-es autópályán, majd innen már A6-osként számozott úton haladhat Rijeka határáig.
A Krk-szigetre és a Bakar-Kraljevica-Crikvenica-Slece közötti területre tartóknak az ostrovicai kijáratnál kell lekanyarodni az autópályáról az 501-es jelű főútra. 13 kilométer megtétele után az 523-as útra fordulva mehetnek a Krk-sziget hídjához, vagy a parton észak-nyugatnak Rijeka felé. Akik Crikvenicába, Selcére mennek, azok az 501-esen, majd a 8-as főúton folytathatják az utat délkeleti irányba. A Krk-szigetről további szigeteket érhetük el kompokkal.
Az A6-os autópálya rijekai végpontjától juthatunk el Rijekán kívül többek között Opatijaba, Lovranra, Bakarra, Cresre, Losinjra.
Irány az Isztriai-félsziget – Pula, Medulin, Rovinj, Vrsar, Porec, Novigrad, Umag
Rijeka mellett elhaladva közelíthetjük meg a másik fontos úticélt, az Isztriai-félszigetet.
Rijekától egy rövid szakaszon az A7-esen, majd az A8-ason mehetünk tovább a félsziget belsejébe vezető Ucka-alagutig. Az 500 méterrel a tengerszín felett megépített 5 kilométer hosszú, 9 méter széles, 2×1 sávos alagútban 80 kilométeres sebességgel haladhatunk. Az alagútdíjat a bejáratnál kell fizetni.
A félsziget közlekedésében a 2011-ben nagyobb változások történtek. Az Isztriai Ipszilonnak nevezett út észak-déli irányú szakaszán elsőnek 2010 júniusában készült egy 24 kilométeres valódi autópályaszakasz a Kanfanar-Pula közötti részen.
2011 júniusában Kanfanar és Umag között is autópályává alakították a korábbi kétsávos gyorsforgalmi út további 50 kilométeres szakaszát. Ezzel együtt az egész észak-déli ágon bevezették a szakaszok szerinti díjszedést.
Október végén tovább bővült a kétpályás rész, Kanfanartól az Ucka-alagút irányába menő út első, 18 kilométer hosszú, Rogoviciig tartó szakasza készült el. Mivel ez a “közös részen” van, gyakorlatilag mindenkit érint az új díj. Ahogy a bevezetőben is írtam, a 2012-es szezon indulásakor már csak az Ucka és Rogovici szakasz működik autóútként, ennek megfelelően csak ezen a szakaszon nem számolnak fel útdíjat. (A konkrét díjak az írás későbbi részében.)
Az ipszilon kanfanari elágazójánál a Rovinjba indulók letérnek a gyorsforgalmi útról, a többiek ismét két csoportra válnak szét. Délre fordulva a Vodnjan jug kijáratot használva Fazanaba és Brijuni szigetére juthatunk. Ha elmegyünk az autópálya déli végéig, akkor Pulát, és a félsziget csücskében lévő Medulint érhetjük el.
A Kanfanarnal északra fordulók a medaki kijárattól Vrsart, Funtanát, a badernaitól Porecet, a Nova vasitól Novigradot, a bujeitől Lovrecicat érhetik el, az autópálya végén pedig Umagot találják.
Az ipszilonnak ezen az ágán található Novigrad közelében a Mirna-folyó mocsaras területe fölött átvezető Mirna-híd. A 2005-ben elkészült 1,4 kilométer hosszú, 10 méter széles alkotmány legnagyobb magassága 40 méter, a 22 tartóoszlop között 51-70 méter között alakul a távolság.
Kecskecsapáson az Ucka helyett
Korábban többen is felvetették, hogy ki is lehetne kerülni az Ucka-alagutat, és akkor ezért nem kellene fizetni. Elvben nincs akadálya, út is van, de kicsit nehéz lenne a nagy emelkedők miatt. Hisz az alagutat éppen azért csinálták, mert egyébként bajos lenne átkelni a félsziget közepét elzáró, több mint ezer méter magas hegyen. Az alagút díjat biztosan többszörösen megfizetnénk a nehéz terep miatt megemelkedő fogyasztásban és az autó fokozott amortizációjában. Persze, aki szereti a kalandot, próbálja meg, de utána mindenképp küldjön beszámolót az Útikalauznak.
Végig az Isztria keleti partja mellett
Kiss Zoltán – #kisszoltan88@gmail.com – küldte 2011. augusztus 27-én az alábbi útvonaljavaslatot.
Egy beszámolóval szeretnék segíteni azoknak, akik Pula (Isztria) irányába indulnak.
Horvátország – Autóval az Isztria keleti szélén – nagyobban
Az útvonal a következőképp nézett ki: Letenye-Zagrab-Rijeka-Opatija-Labin-Pula. Augusztus 22-én reggel fél 3-kor indultunk el a Balaton mellől. Az út elejét nem részletezném, mivel azt már előttem Árpád megtette. A mi utunk attól különböző, hogy az Ucka alagút és az onnantól kezdődő autópálya helyett, mi a tengerparton közelítettük meg Pulát. Szóval onnan folytatnám hogy reggel fél 8-ra kényelmes tempóban megérkeztünk Rijekához. Itt letértünk az autópályáról bementünk a városba, bár nem álltunk meg. A reggeli forgalom szinte elhanyagolható volt. Ezután Opatija felé vettük az irányt, az út városias, 40-50es korlátozás. Az út kanyargós de cseppet se mondanám követhetetlennek. Ez így is marad egészen Lovranig. Lovrant elhagyva kezd vadregényes lenni az út, a táj gyönyörű, lehet kattogtatni a fényképezőgépekkel, mi itt többször is megálltunk fényképezni, sétálgatni, pihenni. Kicsit kanyargós 60-80-as tempó, néhol egy-egy falu. Az út nem vészesebb a magyarországi Dobogókőre vezető útnál, szerintem jóval enyhébb. Az úton érdemes figyelni azoknak akik mártózni szeretnének egyet a tengerben, mivel vannak félreeső helyek ahol le lehet menni tengerhez. Az út ilyen marad, amíg el nem érkezünk Plominig. Innentől jóval egyenesebb az út. Labin előtt belebotlottunk egy útfelújításba. Ez a szakasz kb. 15 percet vett igénybe. Itt 30-as tempóban lehetett haladni(földúttá változott a 66-os út pár kilométerig). Ezután Labinba érkeztünk. Az út innen teljesen követhető semmi korlátozás, útfelbontás, egyéb akadályozó tényező nem volt.. Az út minősége jó. 10:30-ra meg is érkeztünk Pulára. Ez 3 órát tesz ki, de mi sok helyen is megálltunk nézelődni fényképezni. Ha ajánlanom kellene az utat, akkor azoknak javaslom ezt az útszakaszt, akik szeretnek nézelődni megállni, vagy nem fontos, hogy az autópályán menjenek végig idő hiányában. Szerintem különösebb vezetői képességeket nem igényel az út megtétele, egy átlagos sofőr gond nélkül le tudja vezetni ezt a szakaszt. Fogyasztás tekintetében nem volt különösebb gondom, az autót nem kellett legyilkolni, így nem ugrott meg jelentősen. A visszafele utat autópályán tettük meg, mivel kíváncsi voltam hogy milyen arra a látvány, így arról már nem tudok beszámolni. :).
Kiss Zoltán
Szlovénián (Ausztrián) át az Isztriára
A horvát autópályák kiépítése előtt az Isztriai-félszigetet sokan Szlovénián keresztül közelítették meg. Ehhez átvágtak Horvátország észak-nyugati és Szlovénia észak-keleti részén, hogy Slovenska Bistricától autópályán, illetve autóúton folytassák az utat Postojnáig vagy Radrtoig, majd onnan főutakon az Isztriáig. Mások ausztriai kerülővel hosszabb, de gyorsabb megoldást választottak. A Rédicset Mariborral összekötő autópálya megépítése óta a korábbinál is jobb lehetőségként kínálkozik a szlovéniai utak használata.
A magyar határtól számolva Umagig mintegy 50 kilométert spórolhatunk meg a horvát autópályához képest, tehát még akár Pulára sem jelentene nagy kerülőt. Nem is szólva arról, hogy amíg egy umagi út díja Horvátország felé oda-vissza 14000 forint (342 kuna), addig a kéthetes szlovéniai matrica 9000 Ft (30 EUR), az egyhetes pedig csak 4500 Ft (15 EUR).
A csak egy hétre indulóknak még akkor is érdemes elgondolkodni a szlovéniai kerülőn, ha Pulába mennek. Igaz, akkor oda-vissza hozzájön 3000 ezer forint (74 kuna) az isztriai autópálya használatáért, és a plusz 2×50 kilométerért fizetendő üzemanyagár – jelenleg az is mintegy 3000 forint (2012.06.11.) – hisz még így is 3500 forintot spórolhatnak. (Meg talán a horvátok is előbb rájönnek, hogy kicsit túlzásba estek a díjemelésnél.)
Persze, ez már egy másik történet.
Autópályadíjak Horvátországban
A Letenye felől érkezőknek Zágráb előtt kell először fizetni a Sveta Helena csomópontnál azzal a kártyával, amit még a magyar határ után kaptunk. (A kártyákat egy-egy fizetős szakasz kezdetén ugyanolyan kapuknál kapjuk, mint amilyennél a végén a pénzt elkérik. Van úgy, hogy egy személy nyújtja át, de olyan is előfordulhat, hogy nekünk kell egy gomb megnyomásával elkérni az automatától.)
Zágráb után újabb kártyát kapunk, amivel az A1-es pálya elhagyásakor kell ismét fizetnünk. Izgulni nem kell, nem feledkeznek meg rólunk, kártyát is adnak időben és a pénzt is mindig elveszik.
A kijáratnál fizetni lehet:
– kunával,
– euróval – a napi árfolyamuk szerint
– és a bankkártyák közül az American Express, Diners, Visa, Mastercard és Maestro kártyával.
A fizetésnél elektronikus díjfizető berendezést is lehet használni. Az ENC (ETC) (elektronikus útdíj beszedés) egy a járműbe beépíthető készülék, amivel megállás nélkül ki lehet fizetni az útdíjat. Mondhatnám, röptében.
Különböző csomagokban (420, 610 ill. 1000 HRK) kapható, amiből 120, 100 ill. 100 Kn maga a készülék ára, a többi pedig útdíj fizetésére fordítható. A rendszer használóinak 10 százalékos kedvezményt biztosítanak, ezért 1000 kunás használat után megtérül a befektetés. 🙂
Létezik egy feltölthető SmartCard rendszer is ami ugyancsak 10 százalék kedvezményt biztosít, és itt csak 20 Kn a kártya ára. Egy feltöltésnek legalább 100 kunásnak kell lenni.
A fizetésnél ügyeljünk arra, hogy működő, illetve a fizető eszközünknek megfelelő kapuhoz álljunk. Ha csak készpénzünk van, akkor a “Cash” feliratot kell választanunk. Ezzel egyúttal beletörődtünk abba is, hogy esetleg hosszan kell várakoznunk, amíg végre rendezhetjük a számlánkat. A készpénzes fizetésre érdemes megfelelő mennyiségű apróval készülni.
Ha el akarjuk kerülni a várakozást – és van megfelelő bankkártyánk – akkor válasszuk a “No Cash” feliratot! (Ami fentebb nincs felsorolva, azzal nem lehet fizetni, bármennyire is fáj ez a csajágröcsögei takszöv vagy az OTP házikártyás ügyfeleinek.)
A díjakat a megtett út mellett a jármű fajtája határozza meg. A kezdeti I kategóriát 2009 tavaszán IA jelűvel bővítették, amiben a motorosoknak és a motorok különböző mutációinak szabtak árakat (addig az I kategória árait fizették ezek is). A különböző kategóriákat jól szemlélteti az alábbi ábra.
A konkrét számok kunában
Az alább következő táblázatokba kigyűjtöttem, hogy néhány fontos üdülőhelyre mennyibe kerül az autópálya egy útra. Az első oszlopban a kijárat neve, a következőben az onnan elérhető üdülőhelyek. Egyes üdülőhelyek két kijáratnál is szerepelnek, mert különböző szempontok alapján nem egyértelmű, hogy melyik kedvezőbb választás.
A harmadik oszlopban a kijárat Letenyétől való távolsága látható. A díjakat is az autópálya elejétől számolva adtam össze.
Ahogy már írtam, először Sveta Helena csomópontnál kell fizetni a táblázatban szereplő összeget. Zágráb után újabb kártyát kapunk, amivel majd a végső lehajtásnál kell fizetni. Azt az összeget úgy kapjuk meg, ha a táblázat szerint az adott kijáratra megadott teljes díjból kivonjuk az Sveta Helenánál fizetendő részt.
Az árakat 2013. július 22-én ellenőríztem. A díjak kunában olvashatók (2013. július 22-én 41 forintért lehetett vásárolni a Quintchange-nél.)
A táblázatok utolsó sorában olvasható az az összeg, illetve távolság, amit akkor kell hozzáadni az érintett sorokban látható számokhoz, ha Letenye helyett Eszék felől közelítenénk meg Zágrábot.
Természetesen előfordulhat, hogy ha rosszul számoltam, vagy elnéztem valamit – ha valaki hibára lel, kérem, jelezze.
Aki a lenti táblázatoknál és részletesebben ismerni akarja a díjakat, az a horvát autópálya társaság oldalán megtalálja. Figyelem! A lenti díjak egy útra szólnak. Visszafelé újra fizetni kell.
A díjak és távolságok Dalmácia felé
Autópálya kijáratok (nulla pont a letenyei határátkelőhely) |
Az adott kijárattól elérhető egyes üdülőhelyek |
Távolság |
IA |
I. kat |
II. kat szgk utánfutóval |
Zágráb -Sv Helena |
93 |
24 |
41 |
62 |
|
Karlovac |
Plitvice (239) |
155 |
36 |
59 |
95 |
Bosiljevo |
193 |
42 |
72 |
118 |
|
Ogulin |
Plitvice (269) |
200 |
53 |
84 |
136 |
Zuta Lokva |
Senj, Rab, Pag |
239 |
61 |
102 |
163 |
Gospic |
Prizna, Pag, Karlobag |
295 |
77 |
128 |
203 |
Maslenica |
Starigrad |
357 |
93 |
156 |
245 |
Posedarje |
Novigrad, , Povljana, Pag |
364 |
95 |
158 |
251 |
Zadar 1 |
Zadar, Nin, Privlaka, Vir |
368 |
96 |
162 |
254 |
Zadar 2 |
Zadar, Bibinje, Sukosan |
378 |
99 |
166 |
260 |
Benkovac |
Biograd |
393 |
104 |
176 |
274 |
Pirovac |
Pirovac, Murter, Tribunj, Vodice |
415 |
111 |
186 |
289 |
Sibenik |
Krapanj, Primosten, Rogoznica, Razanj |
343 |
116 |
195 |
301 |
Prgomet |
Trogir, Mali, Kastel Stari |
466 |
125 |
209 |
322 |
Dugopolje |
Split, Omis, Podstrana, Brac, Hvar |
494 |
132 |
222 |
341 |
Blato na Cetine |
Omis, Lokva Rogoznica, Baska Voda |
523 |
140 |
234 |
362 |
Sestanovac |
Makarska, Drvenik Hvar |
530 |
142 |
238 |
367 |
Vgorac |
Drvenik-Hvar, Ploce, Trpanj, Orebic, Korcula… Dubrovnik |
580 |
156 |
261 |
401 |
Udvartól indulva az alábbi távolságot illetve díjakat kell hozzáadni a Letenyétől számítotthoz* |
+210 |
+45 |
+76 |
+109 |
* A Letenye-Zágráb közötti szakasz díjával csökkentett összeg, illetve távolság – ez csak egy virtuális szám, amit azért ebben a formában adtunk meg, hogy ne kelljen minden kijáratra külön feltüntetni.
A Kvarner-öbölbe – Krk-szigetre, Rijekába és környékükre
Autópálya kijáratok |
Az adott kijárattól elérhető egyes üdülőhelyek |
Távolság |
IA |
I. kat |
II. kat szgk utánfutóval |
Ostrovica*** |
Bakar Kraljevica Crikvenica Selce |
244 |
60 |
101 |
170 |
Grobnik*** |
Bakar Kraljevica Crikvenica Selce |
255 |
65 |
110 |
186 |
Rijeka |
Opatija, Lovran, Bakar, Cres, Losinj |
262 |
65 |
110 |
186 |
Ostrovicai elágazó+Krk-szigeti híddíj** |
Krk, Punet, Baskam, Cres, Losinj |
264 |
81 |
136 |
216 |
Udvartól indulva az alábbi távolságot illetve díjakat kell hozzáadni a Letenyétől számítotthoz* |
+210 |
+45 |
+76 |
+109 |
* A Letenye-Zágráb közötti szakasz díjával csökkentett összeg, illetve távolság – ez csak egy virtuális szám, amit azért ebben a formában adtunk meg, hogy ne kelljen minden kijáratra külön feltűntetni.
** A KRK-szigeti díjat csak odafelé kell fizetni (normál személykocsira 35 kuna)
*** Kiss Karola 2012-07-06-án arról tájékoztatott bennünket, hogy útépítés miatt le volt zárva az ostrovicai elágazó, ezért a grobnikit ajánlotta helyette. Egy héttel később Pálfi Erikától már arról kaptunk hírt, hogy ismét járható az ostrovicai lejáró.
Az Isztriai-félszigetre
További információ és az esetlegesen frissebb árak a Bina Istra honlapján.
Autópálya kijáratok |
Az adott kijárattól elérhető egyes üdülőhelyek (A Rijekáig tartó szakasz hosszát, árát beépítettem) |
Távolság |
IA |
I. kat |
II. kat szgk utánfutóval |
Kanfanar |
Rovinj |
339 |
88 |
146 |
239 |
Vodnjan |
Fazana, Brijuni |
356 |
94 |
155 |
253 |
Pula |
Medulin |
368 |
96 |
158 |
258 |
Medaki |
Vrasar, Funtana |
346 |
91 |
150 |
245 |
Baderna |
Porec |
353 |
94 |
154 |
251 |
Nova Vas |
Novigrad |
375 |
102 |
165 |
268 |
Buje |
Lovrecica |
381 |
104 |
168 |
273 |
Umag |
Umag |
386 |
106 |
171 |
278 |
Udvartól indulva az alábbi távolságot illetve díjakat kell hozzáadni a Letenyétől számítotthoz* |
+210 |
+45 |
+76 |
+109 |
* A Letenye-Zágráb közötti szakasz díjával csökkentett összeg, illetve távolság – ez csak egy virtuális szám, amit azért ebben a formában adtunk meg, hogy ne kelljen minden kijáratra külön feltüntetni.
Az Isztrián belül autózóknak az umagi és pulai végpont között 37 kunát kell egy útra személygépkocsival fizetni, a kisebb szakaszok arányosan olcsóbbak.
Ami még fontos lehet
A horvátországi üzemanyagárakról a http://www.ina.hr/default.aspx?id=306 oldalon tájékozódhattok.
Az Ina cég üzemanyagkútjainak helyét a http://www.ina.hr/default.aspx?id=475 címen elérhető keresővel deríthetik ki, ha a kívánt üzemanyagot bejelölik, majd a “search” utasításra kattintanak.
Mikor utazzunk Horvátországba?
Mivel a horvát szállásadók csak abban tudnak gondolkodni, hogy vasárnaptól szombatig tart a világ, mindenki egyszerre indul el nyaralni, s ennek megfelelően egyszerre indul hazafelé. Így aztán könnyű dolga van a Horvát Idegenforgalmi Közösségnek, amikor sok éves tapasztalat alapján minden évre előre megsaccolja, hogy a nyár melyik napján várhatók a legkeményebb forgalmi csúcsok. A 2014-re szóló jóslatuk az alábbi ábrán látható.
Egy jól megválasztott indulási idővel akár plusz egy kellemes napot is nyerhetünk. Persze, ehhez megfelelő szállást is találni kell.
A horvátországi közlekedésről további információkat található az országot általánosan bemutató írásban.
Győrffy Árpád
Győrffy Árpád írásai az Útikalauzban
Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre
[ninja_form id=5]