Komáromy Krisztina Réka: Mali Losinj-Pula-Brijuni-Rovinj-2003

Komáromy Krisztina Réka: Mali Losinj – Liznjan – Pula – Brijuni – szigetek – Rovinj – 2003. 07. 21 – 08. 03

2003. julius 21-en, hajnali 00:20-kor elindultunk 3-an Kaposvarrol Horvatorszag fele: Komaromy Zsolt, az ocsem, Pinter Eniko, ocsem baratnoje es jomagam.
Az eredeti terv szerint Nagykanizsan talalkoztunk volna 4 budapesti fiatallal, akik kozul kettovel egyszer mar beszeltem is. A masik part meg nem is lattam. Egy ismerosuk helyere ugrottunk be az utba, mivel az apartmant mar lefoglaltak januarban. De mivel ok csak 00:44-kor indultak Bp-rol, igy nem tudtunk 02:00-kor Nagykanizsan osszefutni. Megbeszeltuk, hogy akkor Valbiska-n a kompnal talalkozunk, aztan a Mali Losinj-i utazasi iroda melle modosult a talalka helye.
Mi szepen haladtunk Letenyen, Zagrabon, Krk- es Cres-szigeteken at Losinj-szigetre, ahol Mali Losinj-ban volt a szallasunk. 10:00-kor ismet elmaradt a hon ahitott talalka az utazasi iroda elott, u.i. A.-ek csak 14:00-ra ertek oda. Addig mi strandoltunk egyet az egyik vadstrandon, nagyon elveztem, hogy ujra tengervizben lehetek. Kicsit kesobb atmentunk az altalam mar ismert Hotel Bellvue strandjara arnyek utan kutatni, mert mar irto nagy volt a hoseg. Ott el is szunditottunk, hiszen egesz ejjel egy hunyasnyit sem aludtunk. Ocsem vezetett vegig, mert nekem nagyon fajt a fejem es a hasam. Mondanom sem kell, hogy a tenger kozelsege egybol helyrerakott, mint ahogy ez midig is lenni szokott. 🙂
Szoval a strandon kiterulve pihentunk, mikor csongott a telefon, es csodak csodajara azt hallottuk, hogy az elveszett 4 emberke is befutott. Orultunk nekik, es mint kiderult, azert kestek, mert bekevertek Zagrabba, ahonnan Samobor fele idultak, Karlovac helyett.
Mindegy, a lenyeg az, hogy vegre ott voltunk mind a heten, es elindulhattunk a szallasunkra, ahol kicuccoltunk, a kisse olvadozo kajakat hutobe tettuk, es keszen voltunk immar ures csomagtartoju autoval utrakelni, hogy felfedezzuk a kornyeken levo strandokat. Megindultunk Veli Losinj fele, ami a szomszedos telepules, nevevel ellentetben nagyobb, mint Mali Losinj. Ugy hallottuk, hogy itt van egy homokos strand, amit tesomek szerettek volna kiprobalni. Csalodas volt a hely, mikor ratalaltunk, u.i. inkabb egy fokafarmra hasonlitott, ahogy az emberek tucatai egymas hegyen-hatan heveresztek a sarga homokon. Szornyu latvany volt! Mentunk kisse tovabb, majd a kisse muszeru molon telepedtunk le, ahol ismet jokat usztunk, snorklingeltem, es elveztuk, ahogy a nap szinte perzseli borunket…
Ezutan irany a szallas, Eniko fincsi vacsit utott ossze, majd Zsolt lefekudt aludni, hiszen irto faradt volt, es megerdemelte, hogy hagyjuk egy kicsit pihenni. Mi pedig lesetaltunk az apartmantol 5 perc setara levo ‘belvarosba’. Nagyon szep kis hely, de nekem a Szilveszter-i nyugi es csend utan nagyon nyuzsgos volt, es oszinten megmondom, hogy jobban tetszett, amikor nem kellett minden pillanatban arra figyelnem, hogy ne tapossan agyon a nyaralo emberek tomege. Ezt leszamitva hangulatos kisvaros, szep foterrel, delfines szokokuttal, ami kis szivemnek nagyon kedves. Ettunk egy jo adag fagyit, kepeslapokat nezegettunk, majd hazatertunk mi is es aludni probaltunk. Irto meleg volt, es az agyam nagyon kenyelmetlen igy kikoltoztem az ejszaka kozepen az erkelyre. Ott mar sikerult aludnom.
22-en, kedden reggeli utan az utazasi irodabol magunkhoz vettuk az utleveleinket, begyujtotten par infot a kornyek buvar bazisairol, majd fel is kerestuk a Cikat-obolben levo bazist. Ott strandoltunk, en beszeltem az adminisztrator csajszival a merulesi feltetelekrol, arakrol. Mar alig varom, hogy a masik vilagban legyek. 🙂 Zsoltek addig furodtek, napoztak, majd utrakeltunk az egyik cikk-cakkos szel korul, mert mindent latni akartunk… korbesetaltuk azt a partszakaszt, es nem csalodtunk. Kristalytiszta viz, gyonyoru sziklak, kedves kis kemping, es fenyo amerre a szem ellat. Szep kis hely! Talaltunk egy nudista strandot is, es en kicsi korom ota nem voltam ilyen helyen, ugyhogy kiprobaltuk. 🙂 Nudizas utan ismet Cikat-obolbe mentunk, ittunk egy kicsit, tesomek Ozujsko pivo-t, en meg sok od jagodat, nem volt banan juice. 🙁 Hrvoje nevu oktatoval megbeszeltem holnap delutan 3-ra az elso merulesem idopontjat. Alig varom mar! Este vacsi utan ismet a varosba mentem a “gyerekekkel”, ma legalabb ocsem is meglathatta, hogy mennyire szep Mali Losinj. Ismet az erkelyen aludtam ejjel. Az agy kibirhatatlan.
Szerda reggel be kellett koltoznom a szobaba, u.i. keleteni fekvesu az erkely, irto meleg volt mar reggel 6.30-kor is. Enikoek elmentek az egyik kozeli peksegbe – pekarna/nica – ahol isteni fankokat es reteseket szereztek. Reggeli utan irany a plaz(s)! Minden klassz volt, tenger, levego, Nap, de en mar csak a du-i merulesre tudtam gondolni. Es eljott az en idom, 3-ra Dive Club, ott volt Szabo Gyorgy nevu honfitarsam is, es o lett a merulo tarsam, nagyon jo fej srac. 🙂
Male Srakane nevu kicsi szigetnel levo falnal merultunk 25 m melyre, 45 percet. Egy szep angolna volt a legnagyobb szam merules alatt. Tetszett. Ujra elvezhetten a vizalatti vilag csodas “legkore”-t, mar nagyon hianyzott tavaly szeptember ota. Merules utan Gyurival megbeszeltuk, hogy reggel felvesz es ismet egyutt merulunk. Este otthon maradtunk, kepeslapokat irtunk, elmenybeszamolokat tartottunk, a csapat masik fele palacsintazott es Unoztak. Jo kis nap volt, elfaradtam…
24-en, csutortokon 7:45-kor keltem, egyedul reggeliztem, ahogy az osszes elkovetkezo merulonapon, es 8:53-ra jott Gyuri, mentunk merulni. Ma nem Hrvoje, hanem Dario volt a Dive Master-unk, o is kepzett, jo buvar. A Big Canyon nevu helyen mentunk le 32 m-re, egy oriasi halat is talaltam. Eloszor csak a farkat vettem eszre egy kisebb barlangban, es ez vezetett el a csodas latvanyhoz! Sajnos delfineket ma sem lattunk a hajout alatt, nem volt szerencsem. Gyuri meselte, hogy ok valamelyik nap reggel tobb peldany is ott ugralt toluk nem messze. Egyebkent Mali Losinj hires a kornyeken elo kb. 150 egyedbol allo delfin-populaciojarol, ami talan az egyik legnagyobb Horvatorszagban. Nekem sajna nem sikerult egyikojukkel sem osszefutnom. Merules utan log book iras, pecset a merulesvezetotol, aztan bucsu Gyuritol, o u.i. ma merult utoljara. Zsoltekkal kajalas, pihi, majd ujra merultem, 3-ra a bazison voltam, megkaptam a szerkot, u.i. teljes felszerelest bereltem – napi 18 Euro – osszeraktam mindent, lecuccoltam a hajora, es mar indultunk is 15:30-kor ismet Hrvoje feher hajojaval, hogy megtekintsuk a Zabodarski – Wall-nak elnevezett helyecsket.
Csodas volt ez a merules is, 32 m volt a fenekmelyseg, es nagyon tetszett. Lattam a sokfele halrajon, sunokon, csillagokon es egyeb igen gyakori allatokon kivul egy szep polipot, 2 homart es egy nagy kohalat is. 🙂 Merules utan termeszetesen most sem maradtak el a fejesugrasok a hajorol, ez is nagyon jol esett. Este vacsora utan hullakent zuhantam az agy helyett az erkelyi vackomba.
Pentek reggel ismet koran keltem, bazisra mentem kocsival, de mivel nem fertem be a reggeli merulesbe maradtam a kornyeken, fotoztam, beszelgettem a helyiekkel. Aztan felbukkant 6 magyar! Eljen, holnap ok is jonnek velunk merulni, szimpi kis csapat, Sopronbol jottek. Mige en a strandon suttetem magam, snorklingeltem, rakokat fotoztam viz alatt, addig ocsem es Eniko bejartak az egesz varost, gyalog, a kozel 45 fokos hosegben. Le a kalappal elottuk. En 15:30-tol ujra a tenger belsejeben voltam, Krivica, Polip-kert volt az uticel. Allitolag rengeteg polip lakik arrafele, mi csak 4-5 darabot lattunk, de ezek is csodasak voltak. 18 m-re mentunk ezuttal es osszesen 45 percet toltottunk vizalatt. Eleg nagy hullamok voltak a nemreg erkezett bora miatt, ugyhogy merulesbol visszaterve igencsak kellett kapaszkodnunk a rodeo-ride alatt. Mire hazaertem meg mindig nem voltak ocsemek sehol, de mikor visszajottek eleg szep kepekkel illusztraltak aznapi utjukat. Mivel Szilveszterkor en mar megismerkedtem a hellyel igy en mar nem voltam annyira aktiv varoslatogato, mint ok, en inkabb a “masik vilag”-got szerettem volna jobban kiismerni.
Masnap ismet merultem reggel, es mint mar emlitettem jottek a soproni buvarok is. Secca Misnjak-hoz mentunk, ami az Unije-sziget keleti reszen talalhato. Szep merules volt, de kisse csurhe jellegu, eleg nagy volt a kaosz odalent, eddig ezt meg nem tapasztaltam. 25 m-en voltunk, teljes merulesi ido 45 perc. Majd Zsolt jott ertem 12:30-ra, uttalan-utakon, szemettelep mellett elhaladva, athajtottunk az egesz Losinj-sziget M.L.-tol delre eso gerincen, es egy csodas, paradicsomi helyre ertunk. Eniko es o talaltak ra, mig en merultem. Ok voltak a felfedezok, es minden elismeresem az ovek, mert Isteni Hely volt ez. Mrtvaska a neve, es nagyon kozel van Ilovik- es Sv. Petar-szigetekhez. Teljesen elhagyatott terulet, mintha csak mi lettunk volna ott, el is neveztuk “Robinson-i hely”-nek. 🙂 Itt toltottuk a nap hatralevo reszet, majd kimerulten es sosan izzadtan hazaterve meg hideg viz sem volt… elegge felbosszantottuk magunkat ezen a tenyen… Nem az elso eset volt. Raadasul A., a srac aki szervezte az utat, hozta a kimutatast, hogy 20.000 Ft-tal tobbe fog kerulni a szallas, mint amirol eddig szo volt…
Este a varoskaban setaltunk, belyegeket vettunk, fagyiztunk, meg mindig nagyon jo a fagyijuk. Majd ismet hullakent zuhantunk halohelyunkbe.
Elerkezett a nagy nap! Vasarnap, 27-e, akkor merultem meg a Tihany nevu roncsot. Meg sosem voltam roncsnal, es 35 m-en sem, csak 33-on, mondjuk az mar majdnem mindegy. Szoval izgatottan vartam a 9:30-at, reggeliztem, fajt a fejem kisse. Lassan indulnom kellett, feltem egy kicsit. Kar volt. Az ut ismet nagyon szep volt, es hosszu.Egy szep kis vilagito-tornyot is lathattunk egesz kozelrol az ut alatt.
A Tihany az Unije-sziget nyugati oldalan irto kozel a parthoz futott zatonyra egy viharban 1914-ben. Az egyik Horvat-Magyar hajostarsasag gozhajoja volt, es szerencsere senki sem halt meg amikor a baleset tortent. Nagyon tetszett. 27 es 39 m kozott van a roncs, kisse az oldalara billenve, tele nagy halakkal, es meg egy oriasi homart is lattunk a feneken a roncs alatt. Isteni elmeny volt egy elsullyedt hajo korul uszkalni! 35 m-en voltam, es az egesz merules 40 perces volt. Emlekezetes merules volt. Hazafele a szloven tesokkal beszelgettem, es mivel ok fotoztak lent is majd kuldik a kepeket. 🙂 Kedves toluk. Majd meg a holnapi merulesemhez is hozzajarulnak annyiban, hgy eljonnek ertem koran reggel, igy tesomeknal maradhat a kocsi. Log book kitoltese ill. a szokasos ceremoniak utan Zsoltekkal Sveti Martin strandjat latogattuk meg, ami megint csak egy nagyon baratsagos kis hely. Egy gyori csaladdal talalkoztunk, akik hasznos infokkal lattak el minket a kornyeket illetoen. Zsolt nagyon szep csigahazakat es kagylokat gyujtott az obolben, ezeket osztogatjak majd, majd mint “szuvenyir” az otthon maradottaknak… Strandolas utan a kis varos templomja feletti reszt jartuk be es orokitettuk meg a szep kilatast. Nem csunya a hely, sot! Szivesen es batran ajanlom mindenkinek!
Hetfon reggel a szloven sracokkal mentem merulni – Peter es Samo – Kranj-bol. A Cathedral nevu hely volt az uticel, irto eros szel es hullamok kozepette ertunk oda, jo 70-80 perc alatt. Megerte olyan sokat zotykolodni, mert ez a merules is fantasztikus volt. Premuda-szigeten egy barlang-rendszer. A barlang aljan gyonyoru feher homok, es 5-10 meterenkent a kozet anyga miatt beszurodott a felszinrol a feny, es valalmi csodas fenyjatekot produkalt! Eszmeletlenul tetszett! Hazauton sajnos Peter tengeri beteg volt, a tobbiek is nehezen birtak. Egy belga agysebesszel beszegettem utkozben, erdekes volt. Kipakolas utan szloven haverjaim meghivtak egy jo kis hazi cevapcici-re, kenyerrel, paradicsom salataval, bodza szorppel. Nagyon finom volt. A nerezinei kempingben laktak, aranyos kis hely az is, mint minden mas a szigeteken. 6 utan hazavitt Peter, majd Zsoltek is befutottak a strandolasbol. Este atlatogattunk Veli Losinjba, ami nekem kisse jobban tetszik, mint M.L., mert nem annyira zsufolt es “heringes”. Vettem egy jo kis konyvet Cres- es Losinj-szigetekrol, meg szolot, fagyit. Korbesetaltuk a belvarost, majd nyugovora tertunk. Esett az eso egy kicsit, igy az erkely bejaratanal a foldon agyaztam meg magamnak…
29-en kedden reggel kisse megvaltoztak a dolgok… Keszulodtem az aznapi merulesemhez, mikor csorgott a telefonom, a fonokom volt az. Haza kellene mennem azonnal, mert jovo heten utaznom kell egy allasajanlatot kaptam, amit elfogadtam… Meg nem tudok menni, mondtam, de akkor csutortokon en is hazamegyek ocsemekkel, nem maradok meg 4 napot egy haverommal. Ahogy eredetileg terveztem. Ambivalens erzelmeim voltak az uggyel kapcsolatban… Zsolt vitt le a buvar bazisra, de mint kiderult a nagyon eros bora miatt megvaltoztattak az uticelt oda, ahol en mar voltam, igy lemondtam a mai merulesemrol, ami az utolso lett volna. Igy rendeztem a szamlamat, eleg huzos volt… vettem egy szep kis emlek-polot, a buvar centum emblemajaval, es egy konyvet a halfajtakrol, orultem nekik. Par csoportkepet keszitettunk a szemelyzetrol, majd erzekeny bucsut vettem ettol a franko kis csapattol, jo volt veluk merulni, kepzett, kedves es segitokesz banda.
Szallason masodszor is reggeliztem, majd egy internet kavezoban gyorsan eletjelt adtunk magunkrol. Ezutan ujabb strandok felfedezese, de semmi nekunk tetszot nem talaltunk, igy visszatertunk Sv. Martin melletti vadstrandhoz, ahol ismet lehetett kicsit nudizni. 🙂 Csodalatosan szep es vad volt a tenger, ahogy a bora hatasara 1000-rel csapodtak a hullamok a part menti sziklakhoz. Nehezkesen lehetett ott furdeni, de kuzdottunk, es nagyon jo fotokat keszitettunk egymasrol, ahogy harcolunk a tengerrel. 🙂 Mivel Eniko aznap lett 23 eves, este meghivtam oket a Lantana Konoba-ba, amit elozo nap nezett ki az unnepelt. Nagyon finomakat ettunk majd naplementet neztunk a hegygerincrol, aztan otthon kicsit italozva tovabb unepeltuk a szulinapost. Csatlakoztak a tobbiek is, kisse csodalkoztam, mert eddig ugy tunt vegig, hogy kerulnek minket, ami rendben is volt. Mindegy, jol sikerult az este is.
Szerdan reggel Enikovel lementunk a peksegbe, vettunk szep francia kenyeret, fankot, sos rudat. Aztan egy hajon arulo zoldsegesnel gyumolcsot vettunk. Visszafele szep kis tenisz szoknyat talaltam az egyik butikban, amit nem tudtam otthagyni. Majd ismet strand utan kutattunk, Valdarke, Veli Losinj es Artatore kornyeken, de maradtunk inkabb a jol bevalt Sv. Martin-nal. Meg egy utolsot strandoltunk, hiszen holnap reggel mar kell indulnunk hazafele. Mar teljesen beletorodtem, hogy megyek en is haza, es megcsonkitom a szabimat az uj melo miatt, mikor beszeltem a fonokommel, es megegyeztunk, hogy eleg ha hetfon megyek az eredeti terv szerint. Eljen! Hivtam is Attilat, hogy megis jojjon, ha van meg kedve hozza. Jo, jon! 🙂
Este elinteztuk az utazasi irodaban a szallast, igaz, voltak fennakadasok. Mint mar irtam a szervezonk par napja jelentette be, hogy 20.000-rel tobb lesz a szamlank, es hogy o is csak akkor tudta meg, mondta. Ott kiderult, hogy mar elso nap megkapta a kimutatast – horvatul, ami neki, mivel anyanyelvi szinten beszeli a nyelvet nem volt akadaly megerteni, de nekem nem szolt rola. Mindegy, a lenyeg, hogy vegul elengedtek a fenti ossszeget, de azonnal el kellett hagyni a szallast ezen esetben. Ok, hazamentunk, osszepakoltunk, de ekkor a haziak utunkat alltak… addig nem mehetunk, mig az egesz osszeget nem fizetjuk ki. Szloven haverokkal hivattuk a rendoroket, amit a haziak is megtettek, s vegul meg is erkeztek a rend orei. Ok sem tudtak mast tenni, minthogy meghallgattak minket, majd elmentunk mar becuccolva az utazasi irodaba. Ott a no mar mosolyogva vart minket, szoval tudta, hogy ugyis ez lesz a vege, azert engedte el a kerdeses osszeget a szamlankrol. Mindegy, kifizettem, de a tanulsag az, hogy soha tobbe nem megyunk mas szervezeseben sehova, mert sajnos vannak olyan emberek, akiknek a becsulet es a lelkiismeret ismeretlen fogalmak… Ezen kis incidens utan – mondanom sem kell sosem fordult meg ilyen elo velunk, mivel mindig sajat magunk szerveztuk az utjainkat – lekestuk a Merag-i utolso kompot, igy Porozine-nel kompoltunk at az Istriara ejfelkor, mert nem akartunk a szigeten a szabad eg alatt ejszakazni.
Ekkorra Attila mar uton volt Rijeka fele. 2 fele talalkoztunk es pakoltam at hozza. Tesomektol bucsut vettem, majd ok folytattak utjukat Kaposvar fele, mi meg Atival eredeti terveimmel ellentetben nem maradtunk fent Kvarner-ben, Crikvenica kornyeken, hanem elindultunk lefele Rovinj fele. Kesobb ezt is elvetve Pula iranyaba vitt az utunk, ott Medulint neztem ki tartozkodasi helynek. Hajnalban korbesetaltuk Medulin kozpontjat, nagyon aranyos kis helynek tunt. Mivel nem akartunk senkit felverni vartunk a szallaskeresessel 7-ig. Ekkor egy dohos szoba megnezese utan jott egy magyar rendszamu auto, es a bacsi azt mondta, hogy Anyukaja szomszedjaban van szallas a szomszed faluban. OK, kovettuk, es elvezetett minket Liznjan-ba, ahol tenyleg volt kiado szoba, ill apartman. Nagyon jo aron – 20 Euro / ej / 2 fo. Igy nagyon olcson megusztuk a dolgot, sot, mivel csak mi voltunk megkaptuk a felso szintet is. Csak az udvar volt meg rendezetlen epitkezes utani, a haz vadi uj, es nagyon jo. Szerencsesek voltunk, hiszen ugysem az udvaron akartunk lenni ebben a par napban, tehat az nem szamitott, hogy nem parkositott. 🙂
Nagyon faradtak voltunk, hiszen egesz ejjel nem aludtunk, de megis ugy dontottunk, hogy mivel kicsit borus volt elmegyunk Pulaba, es megnezzuk a latnivalokat. En mar voltam ott 2 eve, de meg igy is tetszett. Az Amfiteatrum szep, de tele volt allvanyokkal, u.i. Domingo-koncert volt 2 napja, allitolag szuperul sikerult. Az alatta levo archeologiai muzumba a 16 Kn-ert semmit sem lehetett latni, ami meg volt az sem hatott meg, u.i. csak horvatul volt minden kiirva a tablakra. Ez kicsit furcsa volt… Aztan az ovarosba mentunk, szep, regi, erdekes. Utkozben a kozelben levo Brijuni-szigetek-re inteztunk belepot holnap reggelre. Kettonknek 360 Kn volt a 4 oras ut, ami kicsit draga, kivancsi eszek, hogy megeri-e. Majd ebedeltunk egy kis etteremben es megkostoltuk a pulai fagyit is. Meg mindig a cavtati vezet. 🙂
Az egyik oriasplakaton ismet Niksa Kuselj filmejet hirdettek, aki olvasta regebbi beszamoloimat, az tudja, hogy kirol beszelek. Seta korutunk utan – lattuk a diadalivet, amit Sergiusnak emeltek, a Herkules kaput, Porta Gemina-t – hazafele vettuk utunkat, ami kb. 20 km-re volt Pula-tol. Horvat adokat tudtunk nezni, kicsit ment a teve. Es lass csodat, milyen klippet adtak le pont akkor? Igen, Niksa filmejenek egyik betetdalat, ahol o lovagolgat… Nem volt semmi. 🙂 Hullakent zuhantunk agyba a gyenge kis vacsi utan.
Augusztus 1-en, penteken 7-kor keltunk, majd Fazana-ba igyekeztunk, ahonnan a volt Tito-rezidenciara indulnak a hajok. Megerkeztunk, a hajojegyunket felvettuk, es 9-kor elindultunk Veliki Brijun fele. Ez a ha jol tudom 14 szigetecskebol allo sziget-csoport legnagyobb szigete. Egyebkent Nemzeti Parkka nyilvanitottak a teruletet. Hajozas utan kis vonattal folytattuk utunkat, eloszor szafari-parkon at vitt az ut, ahol zebrak, muflon, szarvas, ozek, elefant, gnu, emu, srtrucc, lama szaladgaltak. Majd a villak ill. romai romok, leletek vilagat tartak elenk. Lattuk a romos bizanci bazilikat es az Aphrodite-templom-ot is. Megneztuk az egyik legoregebb olajfat is, ami 1690 eves, es meg terem. Lattuk Koki-t a kakadut, ami Tito kedvenc madara volt, es beszel is. Jo pofa madar, mondtam neki, hogy: Ja sam Krisztina, erre o: Bravo. 🙂 Vicces volt.
Majd kis szunet utan atsetaltunk a Tito muzeumhoz, ahol a foldszinten kitomott allatokbol rendeztek kiallitast. Nagyon sokszor allatokat kapott ajandekba a kulonbozo orszagok vezetoitol, u.i. nagy allatszereto volt… Az emeleten egy fotokiallitas volt megtekintheto, 60 orszag vezetoje latogatta meg ot az itteni rezidenciajaban, es ezekrol keszult a fenykepek nagy resze. Kevesebb csaladi fotot is lathattunk, no meg par sajat felvetelt, hiszen o is szeretett fenykepezni, egyik kedvenc hobbija volt. Lattunk meg kaz(s)un-t is, ami kis kohazat jelent, az Isztria-n sok ilyen kis epitmeny lathato. Az idegenvezeto egy dinoszaurusz labnyomot is mutatott, de eleg nagy kepzeloero kellett hozza, hogy kiveheto legyen. Ezek utan letelt a 4 ora, es visszahajokaztunk Fazana-ba, megerte a kirandulas az arat, menjetek es nezzetek meg ti is. Ebben a kis halaszfaluban vettunk kepeslapokat, kaptam egy napszemuveget Atitol a kozelgo nevnapom alkalmabol. 🙂 Ebedeltunk, majd indulas tovabb.
Ekkor kaptam egy SMS-t, hogy 17-en kell Houston-ba repulnom, ugyhogy meg jo, hogy fonokom nem cibalt haza akkor amikor akart. Buvar bazist szerettem volna talalni, neztunk egyet Puntizela-ban, majd Rovinj-ban kettot. Attilanak Rovinj-t mindenkeppen meg szerettem volna mutatni, hiszen csodas kis varos, 2 eve jartam itt eloszor es most 3-szorra. Az o szivebe is belopta magat a varoska a maga szepsegeivel. Mar ahogy megerkezunk a varosba csodas panorama tarul elenk, majd a parti setany a kikoto mellett, a Katarina- es Voros-szigetek, a sikatorok, es a Szt. Eufemia-templom mind megfogtak ot is, ahogy szerintem szinte mindenkit, aki idelatogat. Lattam egy kis szigetet is, Banjole a neve, mint masnap kiderult, es azt kivantam, barcsak ott merulhetnek, mert biztos tuti szep hely… Ahogy setaltunk fel a templom fele, mi eszrevettuk, hogy ugyanolyan sikos, csuszos koves az ut, mint pl. Dubrovnik-ban, de az az olasz Harley Davidson-os bacsi aki elcsuszott eppen mellettunk sajnos nem vette eszre es ezert ezt nem dijazta. Nagyon mondott vmit, de nem a kovet dicserte, az tuti. 🙁 Ati segitett neki felemelni a motorjat. Fenykepezgetes, gyonyorkodes, majd a 3-as szamu buvar bazison lebeszeltem, hogy masnap kettot merulok, es Ati is johet fotozni, es megprobalni aterezni a merules elotti keszulodes es izgalmak csodas erzeset. Egyebkent ez a Scuba nevu bazis volt. Seki a merules vezeto, reggel 9-re kellett mennem. Meg egy kicsit maradtunk Rovinj-ban, mert a Nap nyugodni keszult, es le kellett fenykepezni, nagyon jol sikerultek a kepek, gyonyoru naplemente volt. Egy ora alatt ertunk vissza Liznjan-ba, ahol nemsokara mi is nyugovora tertunk.
2-an szombaton reggel ismet orara keltunk, hiszen 9-re Rovinj-ban kellett lennunk, kicsit elkestunk. Leadtam a kartyamat es a merulesi engedelyemet, felvettem a buvar szerkot, osszeszereltem, majd 10-kor indultunk. Rengeteg magyar volt ott, 6-8 jott is merulni kozuluk, a nok tobbsege a parton maradt. Foleg Budapestrol erkeztek, egyikuk nagyon szimpi volt.
Szoval elindultunk, es mit adj Isten merre, hova? Igen, arra a kis Banjole nevu szigetre, amirol tegnap almodoztam, hogy jo lenne ott merulni. Orultem neki, foleg amikor megtudtam, hogy jo-par barlang is van alatta. Seki-vel a DM-el merultem, visszautasitva a szimpi bp-i srac ajanlatat, de mint vegul kiderult jobb volt igy. Eleg eros szel fujt, es az aramlas is nagy volt, mi pont a hajonal ertunk fel merules utan ok meg valahol egy masik hajonal, es nehezkesen tudtak csak visszaevickelni hozzank. Csodas merules volt ez is, egy nagyobb es ket kisebb barlangot lattunk, a barlangokban oriasi halak. Itt mondjuk a tobbi hal is nagyobb volt, mint eddig mashol. Erdekes.
Merules utan termeszetesen fejesekkel zartam, majd parton irany enni a szomszedos kis etterembe. Siettunk, mert du. egy roncshoz keszulodtem, Baron Gautsch, nem is akarmilyen roncs. Sokak szerint a legszebb az Adrian. 1914 aug. 8-an sullyedt el, sokan meghaltak… Aknara futott a hajo, amely katonak rokonait es menekulteket szallitott a Kotor-i Obol-bol es Dubrovnik-bol Triest-be. 40 m-en van az alja, a felso fedelzet meg 28 m-en. A hajoroncs hossza 85 m es majdnem 12 m szeles. A roncs belseje tele van angolnakkal, mas nagy es latvanyos halakkal, szivacsok ill. algakkal lepik be az egeszet, fantasztikus!! Eletem legszebb merulese volt!!! Lent ket ruhaban is faztam, de megerte, csodalatos erzes volt. 39.8 m-en voltam, eletem eddigi legmelyebb merulese. Orokke emlekezni fogok ra, felejthetetlen elmeny!! Visszafele is napoztunk a hajo tetejen, es megbeszeltuk, hogy haverokkal tuti visszajovok, nekik is latniuk kell ezt a csodat! OK. A fonoksegtol kaptam egy ajandek plakatot is a hajoroncsrol, majd rendeztem a szamlat, ami kevesebb volt, mint amiben megallapodtunk. Vettem egy irto jo konyvet – Ivana Ostoic: Buvarkodjon Horvatorszagban c.-mel. Minden H.o.-ban merulo buvarnak tudom ajanlani, nagyon jol osszeszedte a holgy a dolgokat benne. Kozos fenykep a crew-val, majd bucsu toluk es Rovinj-tol is.
Meg du. F. Laci, a bp-i srac kerdezte, hogy nem megyunk-e este veluk vacsizni, de mivel nem tudtunk elore josolni, hogy mint alakul a progi abban maradtunk, hogy meglatjuk. SMS-t kuldott, majd mikor a valaszomat megkaptam mar keso volt u.i. mi meg Pula-ban jartunk az Aquarium-ban, ok meg mar mentek kajcsizni. Igy az esti talalkozo elmaradt. Nekem a dubrovniki Aquarium sokkal jobban tetszett, itt nagyon keves allatot mutatnak be es szornyen kis helyen tartjak oket. Nem ajanlom olyanoknak akik mar lattak ilyesmit, akik nem azoknak meg lehet nezni, 15 Kn nem sok erte. Keson este ertunk vissza a szallasra, ahol 50 Eurot hagytam foglalokent a tulajnal, mert Anyukamek is szerenenek jonni 21-31-ig augusztusban. Ok, van hely, johetnek. 🙂 Osszepakoltunk, ettunk, majd aludtunk meg egyet a kis hazban.
3-an reggel 6-kor keltem, befejeztem a borondbe cuccolast, elugrottunk Medulinba egy peksegbe, majd reggeli utan utrakeltunk. Bucsut vettunk a csaladtol, nagyon kedves emberek, majd Pulan, Rijekan at Karlovac fele haladtunk. Ott egy Mirna nevu etteremben ebedeltunk isteni grillezett pulykat ill. oslic-ot, ami a kedvenc horvat halam, eszmeletlenul finom volt. Zagrabon at jottunk Letenye fele, majd Nagykanizsat is elhagyva 19:00-kor Kaposvarra ertunk. Anya kedvenc kajammal vart minket, jol esett ismet egy kis hazai a gyomrunknak.
Csodas 2 hetet toltottem ismet Horvatorszagban, sok erdekes es ertekes emberrel ismerkedtem meg, akikkel a jovoben tartjuk a kapcsolatot es remelem baratsagokka alakulnak at ezek a friss ismerettsegek. Mali Losinj-t, Medulin-t, Rovinj-t es ezek kornyeket nyugodt szivvel merem mindenkinek ajanlani, szerintem senki sem csalodna bennuk.
Meg egyszer az ut tanulsaga, hogy vadidegen emberek szervezeseben ne nagyon menjunk nyaralni, mert abbol csak baj lehet. Sajnalom, hogy ezt kell mondanom, mert en mindig bizom abban, hogy az emberek alapvetoen es eredendoen jok, de sajnos neha csalodnom kell, es azt nem szeretem…
Ha valaki esetleg kivancsi bizonyos arakra, akkor keressen e-mail-ben.
Most hosszabb utra kelek, de amint tudok es van mirol irok. Remelem lesz ra lehetosegem…

Komaromy Krisztina Reka

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu