Kozma Ákos: Két európai utazás – 1998, 2000

Kozma Ákos: Két európai utazás – 1998, 2000

Eraclea Mare, Castellane, Remoulins, Tossa de Mar, San Sebastian Donostia, Lourdes, Pont en Royans, Richeliau, Carnac

Egy olasz, francia, spanyol körút mellett ráadásként megismerhetjük egy két évvel későbbi Loire-ba, Bretagne-na, Normandiába vezető autós kirándulás történetét

Utazás az óceánig – Olaszország, Franciaország, Spanyolország – 1998. augusztus

A lakókocsival történő utazás iránti családi igény fokozatosan alakult ki, melyet a fiatal-kori dunai vízi túrázás, majd a motorkerékpáros sátras szlovákiai, erdélyi utazgatások vezettek be, és egy vállalati szervezésű 3 éjszakás nyugat európai körút indított el. Megismertük az egyéni utazásos, egyhetes apartmanos, a kéthetes apartmanos, majd a kéthetes, két egymástól nem túl távoli apartmanos elhelyezéssel és 4 – 8000 km utazással egybekötött családi nyaralás előnyeit, hátrányait. Számunkra ez a fajta nyaralás egy felfedezési, megnézési vágyat elégít ki, és nem a klasszikus értelembe vett pihenést szolgálja.
Nagyon élvezzük az utazások megtervezését is, és ezért is böngésszük a térképeket keresve a piros, vagy fekete csillagokat, majd lapozgatjuk az útikönyveket, hogy megtaláljuk ezek jelentését. Mindezekhez alkalmazzuk a számítógép adta útvonal tervezési lehetőségeket.
Az előzetes terveinkben egy Svédországi körutazás homályosan csiszolt terve, egy Adriai, Földközi tengeri és Atlanti Óceáni fürdés vázlata, valamint egy részletesen kidolgozott 18 napos német-holland körutazás szerepelt.
Mivel az indulásunk előtti második napon a német TV adásában Köln utcáin megszólított – átmeneti kabátos – járókelők mindegyike azonnal az égre mutatott a szemerkélő esőben végérvényesen a tengerparti körutazást választottuk a lakókocsiba már bepakolt meleg holmik megritkításával.
Mivel szerelvényem összsúlya 3500 kg, a már jól bevált 70 ill. 60 km/óra átlagsebességgel
terveztem (számítógéppel) az egyes szakaszokat – attól függően, hogy autópályán, vagy egyéb úton kell haladjunk -, mely figyelembe veszi az útközbeni pihenőket is.

Eraclea Mare (I) (850 km) fürdőhelyen – ahol már többször nyaraltunk apartmanban – korábban kinéztünk egy igen jól felszerelt és zárt kempinget (4 fő, lakó- kocsi, szgk., elektromos áram) 75000 ITL (!) napi áron.
Ez a kemping igen kedvező kiskorú gyermekesek részére, hiszen a saját tengerparton kívül 2 db édesvizes medence is (csak fürdősapkával!) a vendégek rendelkezésére állt. Délután 5 órától animátorok aerobik-, sport- és egyéb programokat vezettek a gyerekek, fiatalok részére, akik így kb. 22 óráig foglalkoztatva voltak. 22 órától 24 óráig minden este diszkó van. A felnőttek eközben a foci VB-t nézték az önkiszolgáló étterem 150 cm képátlójú tv-in.
Mivel mindkét este az utazás, illetve napi program miatt fáradtak voltunk, és a VB. helyezései már 22 órakor eldöntöttnek látszottak, éjfélig nyitott szemmel aludtunk a diszkó hangereje miatt. A VB. döntő napján Padova-t néztük meg, fürödtünk, valamint a fürdőhely sétányát jártuk.
Két éjszaka után a Castellane (F) (730 km) egyik eldugott völgyében lévő, de igen csendes kempingjébe (80 FFr) érkeztünk áthaladva Grasse-n, a parfümgyártás köz-
pontján, valamint Provance hegyvidékes, levendulaföldekkel színesített kanyargóin.
Volt ugyan némi szorongásunk a kempingek férőhelye és számunkra elfogadható színvonala miatt, de igen hamar meggyőződhettünk arról, – melyet Önök, rutinos kempingezők már rég tudnak -, hogy ahol valamilyen látványosság van, ott kemping-kempinget ér, és csak az egyéni igények döntenek abban, hogy melyiket válasszuk, melyet egy gyors körbejárással fel lehet térképezni. A mi elsődleges szempontunk, – mint azt már Önök is sejtik – az esti-, éjszakai csend, hiszen utazással töltjük a nappalt, és
e mellet igazán nem túl nagy igény az sem, hogy legyen legalább 1 – 2 db angol WC is, az sem baj, ha nincs ülőkéje és a papírt is nekünk kell vinni.
Este – természetesen – sétáltunk a város szűk utcáin, bámészkodtunk a késő estig nyitva
lévő boltokban, és megvettük az ajándékba szánt parfümös üvegcséket a sokféle illattípus hosszas szaglászását követően, mely mennyiségre az eladó még ráadást is adott.
A pachuli nem véletlenül pacsuli illatú és az ámbra valamint a levendula azért a parfümgyártás kiinduló tömeg-alapanyaga, mert egy nem kifejezetten jó, de átható szagból indítják a különböző fantázianevű illatokat. Csodálatosak az e tájra jellemző színősszeállítású keményített vászonterítők, valamint bőszoknyák, kötényruhák és ruhaanyagok.
Castellane mellett található az igen látványos Grand Canyon du Verdon kanyon, mely a
kissé hideg vizű Lac de St. Croix víztárolónál végződik. Ezt mi már két évvel ezelőtt megismertük, így most a Digne-Sisteron-Gap-Barcelonette-Castellane utat jártuk be. Különleges élmény volt a fejünk felett 10 m-re induló 1-2 személyes paplanernyősök suhogása a Gap-tól keletre lévő Lac de Serre-Poncor hatalmas víztározó körüli hegyi út mellett és a Castellane-tól északra lévő vízerőmű hatalmas gátjánál lévő útszéli “kilátó”, telis-tele magyarázó ábrákkal, többnyelvű érintős-képernyős bemutatófilmmel.
Két éve megnéztük Nimes nevezetességeinek egy részét és a Pont du Gard vízvezetéket, így most a Gard folyó melletti és a római kori híd felett kb. 1 km-re lévő Remoulins (F) (220 km) kempingben (125 FFr) töltöttünk 2 éjszakát megnézve Avignon-t és Arles-t.
Élvezetes volt a Gard folyó leszűkülő, így gyorsfolyású részeiben fürdeni. A kempingben helyi árus szétnyitható asztalokra kirakva kínálta a jellegzetes helyi borokat és borpárlatokat, befőttes üvegben tartósított libacombot és májat, pástétomot és köménymagban és levendulamagban érlelt kolbászt, ez utóbbiak és a bor kóstolóval egybekötve. Érdekes ízűek voltak a kolbászok, de az árusnak is ízlett a Békésszentandráson készült paprikás kolbász, amivel mi kínáltuk meg.

Következő úticélunk – az általunk még nem ismert – Costa Brava volt. Önök élvezték már a Dél-Francia és a Spanyol parkolók szolgáltatásait? (Szennyvízleeresztő hely, kémiai WC ürítő-mosó, fürdőruhás zuhanyzó … stb.).
Tossa de Mar (E) (350 km) fölött kerestünk és találtunk saját tengerparttal rendelkező úszómedencés kempinget (6250 PTES) kempingen belüli jól felszerelt élelmiszer bolttal. Este megnéztük a szomszéd üdülőváros forgatagát, majd másnap Andorrában tettünk egy körutat. Harmadik nap kiadós fürdése után Lloret de Mar nevezetességeit és esti forgatagát élvezhettük.
Az Atlanti Óceán! Majd később, de előtte át kell vágni az útikönyvek által is kietlennek és sivatagosnak említett Ebro völgyén! A terepjárónk – amúgy mindig mozdulatlan – vízhőmérséklet mérője is elindult fölfelé egy-egy hosszan emelkedő autópálya szakaszon pedig árnyékban “csak” 37,5 °C volt, bár jelentős volt a hátszél és fiam is nyomta 100-al. Mindenhol kopárság, mint a horvátországi Pag félszigeten, de ahova el tudták vezetni a folyó vizét, ott a hidránsokból folyamatosan öntözték a gyümölcsösöket, kukorica másodvetéseket. Igen látványosak Pamplona előtt a dombtetőkön lévő szélerőművek!
Baskföldön az óceánhoz közeledve szinte méterről-méterre megváltozott minden, a növényzet, az időjárás, a forgalom, a bekötőutak sem zúzottkövesek voltak.
Kempinget (3900 ESP) Zarautzba (E) (645 km) találtunk egy hegyoldalban, rálátva a tengerre, a városra, egy golfpályára, a távoli sziklasziget világító tornyára.(Felettünk a dombtetőn is volt egy kemping). 21:36 órakor lement a nap és reggel 7:00 körül virradt.
San Sebastian Donostia igazi nagyváros, a parkolási gondokkal együtt! A parkolás ideje korlátozott a legtöbb helyen, ezért már megérkezéskor fiatal egyenruhás lányok mosolyogva felírják a rendszámot és az érkezési időt, és büntetnek ha a körzetükbe – egy kör megtétele után – visszaáll valaki! Pedig a KRESZ kimondja, …, nálunk, de ott mások a parkolási szokás(szabály)ok. A földalatti parkoló – ilyen melegben – a legkellemesebb, de a legdrágább. Az óceán partja Zarautztól Biarritzig csodálatos, bár a tengerparti fürdőhelyek itt is igen egyformák. A hullámok viszont “lesújtóak”, amit egy szemüvegem is bánt, hiába hittem azt hogy a kezemben tudom majd tartani !
Érthetetlen, hogy az itthoni időjárás jelentésben az óceán itteni vízhőmérséklete 20 °C ! Hiszen a víz itt is közel olyan meleg, mint az Adria-, illetve a Földközi tengernél !

Lourdes (F) (220 km), kempinget (80 FFr) ismét jól előjelezve, kitáblázva, nagy választékban, tetszés szerinti közelségben találhatunk a nevezetes helytől.
Koradélután bejártuk a híres templomokat, fürdető helyet, csapokat, a forrást, a szent helyet. Fenségesek, felemelők a templomok és szívfacsaró azok látványa akik saját, vagy mellettük vonszolt és értetlenül nézelődő gyermekük miatt érkeztek ide és a szent helyen megpróbálják a csodát beindítani. Az értékrend a korral is változik, de itt szemmel is látható, hogy az egészség a legfontosabb. De jó, hogy turistaként vagyunk itt !
Hatalmas terek, a templomoknál, a nevezetes helyeken kisebb csoportok, de hol van az hatalmas tömeg, ami a képeslapokon is látszik? És hol van a földalatti templom?
Ekkor fölhangzik a kórus, az orgona, a hang irányába lemegyünk a föld alá és ott a
10-15000 ember! Vége a misének, 30-40 fehér palástos pap sorfala között elvonul 8-10 jóval korosabb és díszesebb ruhájú. A kórus befejezi az éneket, de az orgonista olyan nyomasztóan kezd játszani, hogy az ártatlanok is bűntudatot éreznek. A tömeg rendezetten és nyugodtan árad kifelé vigyázva a tolókocsiban és fekvőkocsikon tolt hívőkre,
és már kezd megtelni a tér.
Valence és Grenoble között a Royans “folyó” partján Pont en Royans (F) (650 km) vízparti kempingje (94 FFr) a már megszokott színvonalú. A környék a Francia ellenállás bölcsője, így ehhez kapcsolódnak a helyi nevezetességek. A környék hegyei a sziklamászás kedvező terepe, a kis települések rendkívül szépek, utcái szűkek, akár csak a sziklába vájt hágók. A helyi kempingben térképes prospektusokat mutatják be a környék nevezetességeit, a látnivalókat. A környéken található a Le Palais Ideal (álompalota?), melyet a helyi postás épített egy életen át, mint a soproni Taródi a várát, vagy a székesfehérvári Bory az övét.

A hazafelé vezető út Svájcon keresztül Landeck-i 1-2 napos kempingezéssel és a Vorarlberg újabb részeinek megnézésével folytatódott volna, de a 16. napon 19:00 órakor már senki nem volt hajlandó lakókocsit telepíteni, elősátrat állítani, így a szerelvényt nem lehetett megállítani és egy késő éjszakai benzinkúti alvást követően a szép, de fárasztó körutazás a 17. napon 7340 km megtétele után ismét – szerencsésen – célhoz ért.
Az körutazás emlékeit 4 tekercs film és 7,5 óra videó felvétel rögzítette, és a bajoknak is mindig volt jó oldala, hiszen a negyedik napon az előző kocsiról felpattanó kő nem törte be, csak megsértette a szélvédőt, és az általában 15 km/órás többletsebességet a 3 lézeres sebességmérés akkor éppen nem észlelte, és nem kerültünk olyan helyzetbe, mely megkeserítette volna az utazás emlékét.

 

Loire, Bretagne, Normandia – Franciaország – 2000. július

………………

Az eltervezettek szerint haladva és Heilbronn környékén megszállva megnéztünk néhány szép részt és az egyik működő sóbányát (ami gyermekeinknek nagyon tetszett, de nekünk ilyenkor mindig Wieliczka emléke jön elő) és ismét jó szerencsével Bad Wimphen-nél belecsöppentünk egy “majálisba”.

Nancy környékén a Marne csatorna partján szálltunk meg, megnézve a St.-Louis és Arzviller közötti hajóliftet, mely két csatorna között hidal át 44,5 méter szintkülönbséget (alig találtuk meg, mert “Plan incliné” néven jelzik, szinte csak St. Louis-nál egy helyen, az útikönyv sem említi, a hajózók meg úgyis észreveszik, amikor véget ér a csatorna). Az általunk Maginot-vonal néven ismert védelmi rendszer létesítményeit sem ezen a néven jelzik (ennyire nem büszkék a néhai hadügyminiszterre!). Támpontot adott a korábbi Karaván újság Lembach és Schoenenbourg jelzésével. Szépek az északon lévő várak !

Loire völgyben Chaumont-ban kempingeztünk. Az időjárás itt volt a legrosszabb, de szerencsére többnyire éjszaka esett, ami az alvást zavarta, napközben inkább szitált és ez esernyő használata nélkül is elviselhető volt. A nevezetesebb kastélyok megtekintése után az útikönyv ajánlására elmentünk a Chinon alatti Richeliau-be, ami az útikönyv szerint Franciaország egyik legszebb falujába.
Itt – szerencsénkre – a bíboros korát felelevenítő igen színvonalas, kosztümös felvonulásra és hagyományőrző játékra érkeztünk, mely két napon keresztül tartott és a szereplők a városka lakói voltak! Megjegyzem, hogy már korábbi utazásaink során is többször szerencsésen belefutottunk valamilyen rendezvénybe a céltudatos, vagy akár céltalan autózás közben !

Carnac környékén értük el az óceánt, a víz 15 fokos volt, a szeles időjárás csak a speciális ruhába öltözött széllovasoknak és hullámdeszkásoknak kedvezett. Az amúgy igen jó eligazodást segítő barnás színű útjelző táblákat követve lépten-nyomon megnézhettünk menhireket, dolmeneket és tumulusokat. Megnéztük a környező látványosabb helyeket és elkalandoztunk a Quimper-nél lévő Pont du Raz-nak nevezett nyugati csúcsig. Bretagne vadsága, zordsága itt érzékelhető igazán a verőfényes napsütésben is velejéig hatoló széltől ami füles sapka és “téli öltözet” nélkül csak rövid ideig élvezhető. A fák a széliránynak engedelmeskedve elhajolva nőnek, de a virágzó páfrányos (?), borókás (?) aljnövényzet szép látványt nyújt. Ezen területek védettek (kijelölt közlekedési utak) és a meredek sziklás tengerpart miatt egyben veszélyesek is.
Bretagne, itt élnek a bretonok, július 14-e a franciák nagy ünnepe, de nem a bretonoké!
Ők a nevezetes dátum előtti, vagy utáni héten rendeznek Brest-ben, vagy Douarnenez-ben
vitorlások felvonulását, így itt mi július 14-én mindháromról lemaradtunk.

Dinan (ez volt a megnézett városok közül számunkra a legszebb) feletti részen ismét több látványos és zord partvidék található, és érdekesek a kikötők és folyótorkolatok a nagy árapály jelenség miatt. Itt működik a legnagyobb európai árapály erőmű is (Dinard). Szerencsénkre láthattunk egy szerényebb halászok-hajósok ünnepét a feldíszített hajók felvonulásával.

Mont-St.-Michel szigetét érintve érkeztünk Caen fölé Normandiába, Merville-Franceville-i állomásunkra. Megtekintve a partraszállás néhány helyszínét számtalan múzeum közül lehetett választani. A part leginkább lankás, néhol itt sziklák helyett meredek löszfalak találhatók.
A partraszállási részen – valószínű kegyeleti okokból – a partszakasz szinte érintetlen, úgy láttuk, hogy a településeket itt üdültetési szempontból nem bővítik.

Az út végén a Haguenau-ban és Passau környékén pihentünk útközben 1-2 napot a környék nevezetességeit járva.

Kozma Ákos

A szerző írásai Az Útikalauzban

Kozma Ákos (KÁkos): Kárpátalja I-III. 2005-2006

Kozma Ákos: A téli Kárpátalján. 2006-2007

Kozma Ákos: Az Árpád-vonal bunkerei Kárpátalján – 2008

Kozma Ákos: Kárpátaljai kirándulás 2006

Kozma Ákos: Két európai utazás – 1998, 2000

Kozma Ákos: Nápoly, Amalfi, Vezuv – Olaszország – 2006

Kozma Ákos: Norvégia? – gyönyörű! – 2001

Kozma Ákos: Riga, Tallin – Baltikumi utazás – 2006

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet  – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu