Márkus Norbert: Mallorca – 2001
Tavaly voltunk ott egy Paguera nevu varoskaban, meg tiz eve is, de az mar nem szamit.
Mallorcan szerintem minden kulturalt, persze foleg a tengerpart egy kilometeres korzeteben. Helyenkent ugy erezheti magat az ember, mintha egy veletlenul mediterran eghajlatuva valtozott nyugat-nemet tartomanyban lenne, egyebkent a turistak, boltosok, stb. java resze is nemet. Minden kaphato. Az volt a tapasztalatunk, hogy a vendeglato helyeken nem voltak magasabbak az arak, mint Budapest belvarosaban.
Az elelmiszer es haztartasi boltokban pedig mondjuk osztrak arak voltak. A higieniara kulonosen adnak, eleg tuchtig nepseg, ettol tehat nem kell tartanotok.
Viz:
Mallorcan kronikus vizhiany van, amit igyekeznek nem erzekeltetni a turistakkal, pedig azok hihetetlenul nagy szama okozza. Meegis az a modszer, mar amennyire ezt meg tudtam allapitani, hogy a szallodaban
a csapbol meg a zuhanyrozsabol nem rendes viz folyik, hanem talan tisztitott (es talan majdnem teljesen sotalanitott) tengerviz, eroteljes vegyszerize van, a bort nagyon szaritja, inni nem lehet belole, meg se probaltuk, mert meeg ha a legprecizebben is ugyelnek a tisztasagra, a viz a deli helyeken hasmenest okozhat az “eszakiaknak”, viszont amikor ez a csapviz mondjuk fogmosaskor a szamba kerult, percekig pruszkoltem tole, akarcsak mintha a tengerben sikerult volna egy jokorat nyelnem. Vegul minden ivovizigenyunket palackozott asvanyvizzel kellett kielegitenunk, es kulonosen rigolyas napjaimon meeg fogat is azzal mostam. Az asvanyviz viszont helyben nem olcso, olyan arban adjak, meeg a buboreknelkulit is a boltban, mint a colat es tarsait. A szallodaban pedig egy kis uveg kerul annyiba, mint a boltban egy nagyagyu. Egyeb tekintetben viszont teljesen klassz hely, egymast erik a bankautomatak, korrektul valtottak, amikor meeg volt mit, jol szervezett tomegkozlekedesuk is van szamozott tavolsagi buszokkal, de a taxi is olcso. pl. egy 23 kilometeres utazas ejjel Palma de Mallorcabol Pagueraba kb. 3500 forintba kerult ejszakai plusztarifaval egyutt, es az ellenkezo iranyba se volt dragabb. A tavolsagi buszjegy ara ennek a toredeke, de mondjuk kis gyerekkel nem biztos, hogy a legszerencsesebb a tuzo
napon negyed orat varni a buszra, aztan egy orat zotykolodni.
Tipikus, hogy jar a buszban a legkondi, de minden ablak is le van huzva, a helyiek ugyanis mintha nem erteneek a legkondi mukodesi elvet, tehat el lehet kepzelni a hatast. A buszmegallokban a busznak nem az odaerkezesi idopontjat irjak ki, hanem azt, hogy a vegallomasrol mikor indul el, abbol lehet kisaccolni, hogy kb. mikorra varhato, de ez negyedoras szorasban valtozhat, hisz a vezetonel veszi az ember a jegyet, es nehol vesztegel ot percig, amig minden felszalloval elbeszelget, mas (elhagyatottabb) helyekre be se megy, mert mondjuk a szembe jovo busz vezetoje int neki, hogy sehol egy teremtett lelek. Es ugy este nyolc utan mar nemigen vannak buszjaratok.
Ja meeg valami: A tenger kora reggel a legtisztabb, delutanra teljesen osszepiszkoljak (foleg az oblokben), olyankor een felnottnek se ajanlom, ejjel vegzi szerencsetlen az ontisztulasat. Tehat reggel hat es kilenc kozt a legelvezetesebb, vagy valamivel ejfel utan, de az mar a kicsinek keso lesz. Ugy vettem eszre, nem nagyon vannak szunyogok, ennek kifejezetten orultem, es az ettermek teraszan se szemtelenkedtek legyek, mint mondjuk sok gorog helyen. A tengerpartokon boven vannak zuhanyok.
Majdnem mindenki beszel angolul/nemetul/spanyolul, osszesen a szallodank ettermi felszolgaloi voltak olyanok, hogy kizarolag a helyi nyelvet ertettek, ami a katalan egy elfajzott valtozata, veluk meg a spanyol is nehezkes volt. Neha odahivtak a fopincert, ha nem sikerult zold agra vergodni, es annak a kozvetitesevel kommunikaltunk angolul vagy nemetul.
Erdemes vinni nyitott oldalu szandalt, ami azonban fogja a labat, lehet ott is kapni ilyeneket 1500 forint koruli aron. Nekunk a szallodank 500 meterre volt a parttol egy aranylag meredek domboldalon, ahonnan mellekutcan lehetett leereszkedni. Minden ilyen utcacska jardaja diszburkolattal van fedve, aminek jellemzoje, hogy csuszik meeg szaraz idoben is. A villanyoszlopokat es fakat a jarda kozepere “ultetik” tehat az uttesten lehet a legegyszerubben kozlekedni, de ott meg szaguldoznak a berelt robogon rajcsurozo sracok, tehat a partra jutas volt az egyetlen kellemetlen mozzanat az egesz napban. Mondjuk szerintem majusban es oktoberben joval nyugisabb, mint juliusban. (a mult evben juliusban voltunk, tiz eve meg oktoberben, a kulonbseg eg es fold). Lehet hogy a tenger meeg nem lesz tul meleg.
Magunk is szerveztunk magunknak kirandulasokat mindenfele jarmuvekkel, meg befizettunk par szervezett kirandulasra. A tapasztalat az, hogy a nemet TUI iroda altal vezetett utak nagyon szuperek, a holland D-reizen se rossz, csak nem annyira utaskozpontu, inkabb arra mennek, hogy teljesitsek a bestrigulazott programot, viszont talan valamivel olcsobb, na es persze hollandul beszelnek, ami kulon mufaj.
Palma belvarosa nagyon aranyos, szep a katedralis belseje (Gaudi megpreparalta egy kicsit), hangulatos a kb. ezereves ovaros, a legklasszabb a dombteton levo arab-furdo, amiben ma mar nem furdenek, inkabb olyan, mint egy oodon lugas. A szazeves nosztalgiavonatot Soller de Marba es ott a nosztalgiavillamost nem szabad kihagyni, es kenytelenek lesztek hajokazni is valamicsket, mert az is nagyon szuper. Puerto de Antraitxh nagyon szep, de nincs mit csinalni ott, a tobbit meg majd ugyis felfedezitek.
Bocs az esetleges elirasokert, a mult nyar mar kicsit regen volt.
Legszivesebben visszamenneek, de nem hiszem, hogy sikerulni fog.
Erezzetek jol magatokat!
Udvozlettel:
Márkus Norbert
A szerző írásai Az Útikalauzban
Márkus Norbert: Korfu – 1999
Márkus Norbert: Mallorca – Spanyolország – 2001
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet – E-mail: szerkeszto
utikalauz.hu