Mohl Miklós dr.: Palermo tavasszal – Szicília, Olaszország – 2011
Rövid felderítő út kellemes benyomásokkal az emberekről, környezetről, tájról és más látnivalókról. Tömör, jól szerkesztett beszámoló szép fotókkal illusztrálva
Sferracavallo Porta Nuova Porta Felice Capo Gallo Monte Gallo Vucciria Monreale Capella Palatina Villa Giulia Terrazza Mare Giardino Inglese Palazzo Reale Ballaro Giardino Garibaldi
A Palermóról bennünk élő kép nagyon megváltozott az ott töltött pár nap során, pozitív irányba. Ezért is döntöttünk úgy, hogy a szicíliai utunk palermói élményeit külön leírásban adjuk közre.
Olaszországi Útikalauz célpontok nagyobb térképen való megjelenítése
Az alábbi két kép stílszerűen két nevezetes városkaput ábrázol, melyek a város, pontosabban az óvárost kelet-nyugati irányban kettészelő, kb. 2 km-es főútvonal végein találhatók. A Királyi Palotával egybeépített Porta Nuova biztos azért szebb, mert egy német-római császár tiszteletére emelték 1535-ben. A Porta Felice, a XVI. században elkészült főutca tenger felőli kapuját jelezte, ahol ma egy vonzó tengerparti zöldterület található.
A Porta Nuova V. Károly császár emlékére épült
A Porta Felice nevét egy alkirály feleségéről kapta
Egy kilencnapos szicíliai autós kalandozás után (Útikalauz: Szicíliai tavasz, felfedező túrák a sziget észak-keleti részén és Salina szigetén – 2011) négy kellemes napot töltöttünk Palermóban, amihez, minden bizonnyal, különös mértékben járult hozzá a szállásadók kedvessége és segítőkészsége. A szálláskeresésnél az ár mellett a legfontosabb szempont az volt, hogy ne a zajos nagyvárosban, de lehetőleg annak közvetlen közelében legyen. Internetes kereséssel találtuk a családiasnak tűnő B&B panziót (40 €, kétágyas szoba reggelivel) a nagyon szép fekvésű Sferracavallóban. A szállást bemutató képek alapján különösen vonzó volt a kertben felszolgált reggeli lehetősége és egy természetvédelmi terület, a Capo Gallo gyalogos elérhetősége. Ez utóbbit egyik reggel ki is próbáltuk egy kb. kétórás túra keretében. Bár a hűvös reggelek miatt a kertben nem tudtunk reggelizni, de ezt bőségesen kárpótolta a többi vendéggel, közös asztalnál elfogyasztott reggelik hangulata és a szerencsére nem-tipikus olasz reggeli, mely itt tojást és házilag készített dzsemet, stb. is tartalmazott. A valóban csendes, kétágyas szobánk ablaka udvar felé nyílt, így nyitott ablaknál aludhattunk.
Sferracavallo, amit a Monte Gallo (370 m) választ el Palermótól
A Capo Gallo felé vezető ösvény
Sferracavallo, kikötő
Sferracavallo és a Monte Gallo
Palermóba korán reggel indultunk Gioiosa Mareaból, mert legkésőbb délben kellett leadni a kocsit a reptéren. A reggeli közlekedési csúcs valószínűleg már a vége felé járt, így csak kb. 10 percig álltunk vagy araszoltunk dugóban a városon átvezető autópályán. 10 óra körül rendben elfoglaltuk a szállásunk. A reptér felé már gyors volt a pálya és a kocsit is hamar leadtuk. Aztán mintha akkor érkeztünk volna repülővel, felszálltunk az Aerobuszra (4.80 €). A busz a végállomásig (Stazione Centrale) csak egyszer állt meg. A kb. 45 perces út során egy kis kóstolót kaptunk abból, hogy milyen is a város.
Palermó a Monte Pellegrinóval
A kikötő, háttérben a Monte Pellegrinó
Már az első benyomások sokkal jobbak voltak a vártnál. Eléggé rendezettnek tűnt és a közlekedés is meglepően folyamatos volt. A Stazione Centrale (központi pályaudvar), az óváros szélén, a buszos közlekedés és gyalogos városnézés szempontjából is kiváló kiindulási pontnak bizonyult. Innen indulva hamar elértük a híres Quattro Canti nevű útkereszteződést, ami az Óváros középpontját is jelöli. A négy csonkolt saroképület falain a hajdani Habsburg uralkodók szobrai láthatók. Onnan csak pár lépésnyire volt egy nagyon érdekes tér a városháza előtt, a Piazza Pretoria, melyet szinte teljesen betölt egy szobrokkal túlzsúfolt szökőkút. Mivel éhesek is voltunk, meg csak pár utcányira volt Palermó leghíresebb, félelmetes hírű piaca, a Vucciria, oda indultunk. Ez egyesek szerint már csak árnyéka hajdani voltának, míg mások szerint nem változik évszázadok óta. Így aztán lehet, hogy túlságosan is rákészülve, nagyon óvatosan jártuk végig Palermó e „legélettelibb” részét, a helyet, ahol állítólag „kibontakozik a város lelke”. Hátha tényleg a város lelkének képi megjelenítését láthattuk, akkor az ijesztően elhanyagoltnak látszott, mintha a középkori megépítés óta csak használták volna a legcsekélyebb felújítás nélkül. Az épületek egy része részben már leomlott, a többi, számunkra úgy tűnt, hogy az összeomlás határán van. De hát ez volt igazán érdekes, egyszerre ijesztő is meg egy kicsit elbűvölő. Az ott elfogyasztott tenger gyümölcsei tál mindenesetre ízletes volt.
A Piazza Pretorián Michelangelo tanítványainak alkotásai láthatók
A Vucciria nem is olyan félelmetes
Omladozó épület a Vuccirián, egy a sok közül
A vasútállomás előtti téren 10 buszjegyet vettünk. Ez elég is volt 4 napra, ami részben köszönhető szállásadónk kedvességének is. Egyik reggel ugyanis érdeklődtek, hogy érdekel-e minket a Palermóval szomszédos Monreale, mert ott lesz dolguk délután és el tudnának vinni. Természetesen örömmel vettük a lehetőséget, mivel busszal csak három átszállással tudtuk volna elérni. Ráadásul kiderült, hogy épp akkor szüntették meg a 389-es, közvetlen buszjáratot az Indipendenza térről.
A Monreale katedrális belső tere
Monreale, Benedek rendi kolostor kerengője
Monreale katedrálisát méltán a legszebb normann építészeti emléknek tartják Szicíliában. 1182-ben készült el. Állítólag a későbbi beavatkozások, átépítések az eredeti szépségét érintetlenül hagyták. Az építtető uralkodó, William II., egyik célja volt, hogy még szebbet és nagyobbat alkosson, mint a nagyapja Roger II. által épített Palatine kápolna Palermóban a Királyi Palotában. A templomba lépve (ingyenes) a látvány tényleg lélegzetelállító, ahogy körbenézünk és meglátjuk az óriási Jézus mozaikot. Ugyancsak világhíres a katedrális melletti kerengő (chiostro, belépő: 6 €), melyet 216 csodálatosan faragott, hihetetlenül gazdagon díszített oszlop szegélyez, melyek mind különbözőek.
A Palermói Katedrális jobb, tér felőli oldala a mostani bejárattal
A Palermói Katedrális apszisának egy része
A Palermói Katedrális jelenleg nem használt főbejárata
Palermo templomai közül a normann korban épült katedrális tetszett a legjobban, kívülről. Sétáink során háromszor érintettük és rendre megcsodáltuk az óriási erődítményszerű épületen található különböző építészeti stílusokat, melyek több évszázad (XII-XVII.) alatt alakultak ki. Sajnos a templom belső terében nem így működött a sorozatos átépítés. Az adott kor ízlésének megfelelően nem őriztek meg semmit és rendre teljesen átépítették, végül „sikerült” annyira megváltoztatni, hogy a templomba belépve elmarad az a hatás, ami a kívülről teljesen hasonló stílus-keveredést mutató Monreale katedrális esetében megmaradt és fantasztikus élményt okoz.
A gótikus-katalán stílusú oszlopcsarnok, a jelenleg használt bejárat
Szicíliai-spanyol díszítés (1426, Gambara) a főbejárat felett
Hasonló lélegzetelállító látványt nyújt a Királyi Palotában látogatható Capella Palatina falait borító mozaik. Érdekes, hogy a várkápolna apszisának boltozatát díszítő, áldást osztó Krisztus mozaik szinte teljesen azonos a Monreale katedrálisban láthatóval. További érdekesség, hogy a fent említett három templom közül csak a Palatinába szednek belépődíjat (8 €).
A királyi palota udvari homlokzata
A várkápolna bejáratánál
Részlet a várkápolna
Részlet a várkápolna
Palermóról általában
Lehet, hogy a tavaszi időpontnak köszönhető, de nem tapasztaltunk olyan félelmetes jelenségeket, mint amilyeneket néhány útleírásban olvastunk. A város nagyobb részét meglepően rendezettnek, szépnek és kellemesen mediterrán hangulatúnak érzékeltük. Bár az óváros jelentős része, különösen a piacok utcái és környéke meglehetősen elhanyagolt, de ez könnyen tolerálható, ha elfogadjuk, hogy itt ezt szokták meg és ez a természetes. Különben az óváros tenger felé eső részén több utcában is gyönyörűen felújított vagy felújítás alatti épületeket láttunk, ami jelzi, hogy megkezdődött e lerobbant városrész szépítése.
A Villa Giulia, egy park a Botanikus kert mellett
A Terrazza Mare zöldje az óváros és a tenger között
Nagyon értékeltük és pihenésre többször is használtuk a gyönyörű parkokat és a kikötőnél levő óriási zöldfelületet (Terazza a Mare). Az óváros kellemes színfoltja a La Cala vitorláskikötő szomszédságában a Giardino Garibaldi. A legrégibb közparkot, a Villa Giuliát és mellette a Botanikus kertet kb. 10 perces sétával értük el a Stazione Centraletól. A város közepét átszelő főútvonal mentén, az egymással szemben fekvő Villa Trabia és a különösen szép Giardino Inglese eléréséhez a belvárosi buszos körjáratok egyikével (linea rossa) utaztunk.
Giardino Inglese
Giardino Inglese
A Palazzo Reale, ahogy a Villa Bonanno parkból látszik
A tömegközlekedés
A szálláshely megválasztásánál el akartuk kerülni a zajos Palermót, így kerültünk a vele szomszédos Sferracavalloba. Ez nagyon jó választásnak bizonyult, mivel két buszjárat is összeköti a nagyvárossal. Mi mindig a Stadio-hoz közlekedő járatot (628) választottuk, ahol legalább 10 további járat végállomása volt. Itt átszállva, a csúcsidőben kb. 10 percenként közlekedő, csuklós 101-esre 10-15 perc alatt elérhető volt a híres Quattro Canti és a Stazione Centrale a várost kettészelő, több km-es és nyílegyenes főútvonal másik végén. A négy nap alatt a buszozás miatt csak kétszer volt kellemetlenségünk, de akkor nagyon.
A „Stadio”, egy eléggé leharcolt átszállóhely Sferracavalló felé
Egyik este, úgy 7 óra után, több, mint egy óráig nem jött a sferracavallói busz. Felhívtuk a szállásadónkat, aki azonnal jelezte, hogy kocsival értünk jön. Alig fejeztük be a beszélgetést berobogott az elveszett busz. Természetesen felszálltunk rá és felhívtuk a hölgyet, hogy ne jöjjön, mert már a buszon vagyunk. Ő rávett, hogy szálljunk le az első lehetséges megállónál, majd ott felvesz. Hát az izgalom csak most kezdődött, hogy fog minket sötétben megtalálni, pláne, hogy nem tudtuk megmondani, hol is szálltunk le. A helyzet szerencsére 10 perc múlva megoldódott.
A 101-es, a jól bevált járat a belvárosba
A másik eset is eléggé kellemetlen volt s megtépázta a palermói buszozás iránti frissen szerzett lelkesedésünket. Egy jó húzásnak tűnő ötlettel, hogy időt nyerjünk, az Indipendenza térről (egy szép, központi tér, melynek közelében a Palazzo Reale és a Porta Nuova is található) egy közvetlen járattal indultunk hazafelé. Nem tudtuk, hogy e járat a városon átvezető autóút melletti szerviz-úton próbálja átverekedni magát a délutáni csúcsforgalomban illetve, pontosabban, csúcsdugóban és ez közel másfélórás késést eredményezett.
Araszolás a délutáni csúcsban
Az 1.30 €-ba kerülő jegyek 90 percig érvényesek, így szerencsés esetben akár többször is át lehet szállni velük. Tűrhető információ angol nyelven csak az Interneten, a Palermo bus map oldalra kattintva nyerhető. Érdekes módon az óváros bejárását igen jelentősen megkönnyítő és olcsóvá tevő három körjárat leírása csak az olasz nyelvű oldalon érhető el. (Valószínűleg azért, hogy a külföldiek a jóval drágább, hop on – hop off körjáratokat használják.) Mi még itthon kiderítettük és alig akartuk elhinni, hogy ez a speciális jegy mindössze 0.52 €-ért egész nap érvényes a zöld, sárga és piros körjáratokon, a belvárosban.
Buszsáv a város főútvonalán, a Via della Libertán
Így aztán, egyik reggel mindhárom járatra akartunk venni jegyet, gondolván arra, hogy ezzel majd a belváros-óváros kimerítően bejárható. Kiderült, hogy csak egy jegyet kell venni, de az érvényes a sárga és a piros vonalra is (linea gialla, linea rossa), a zöld pedig éppen nem jár. Egyszer sikerrel próbáltuk ki mindkét vonalat, de menetrend és térkép hiányában többet nem használtuk. Az utazási információ szolgáltatásra jellemző módon, a jegyárus, a főpályaudvarnál lévő irodában nem tudta vagy nem akarta megmondani annak a három megállónak a nevét és helyét, ahol a két vonal megállói egybe esnek. Térképe sem volt, így megmutatni sem tudta. Nyomtatott, kifüggesztett térképet és menetrendet sehol sem láttunk és persze nem is kaphattunk. Ezért, talán a legnegatívabb palermói élményünk a tömegközlekedésre vonatkozott, ami valahogy úgy működött, hogy a helyiek megszokásból úgy is ismerik, a többi meg nem érdekes.
Piacok és magyar emlékek
A piacok bejárása az Óvárosban mondhatni kötelező palermói program. A félelmetes hírű piacok közül kettőt különösebb izgalom és inzultus nélkül jártuk be, nappal, vagyis ilyen nézelődésre este vagy sötétben biztosan nem vállalkoztunk volna. A leghíresebbnek tartott Vucciria mellett nekünk jobban tetszett a Ballaro, mely a Corso Tüköryről indul egészen közel a főpályaudvarhoz. Rendkívül sűrű és hosszasan kanyarog szűk utcákon a katedrális irányába.
A Ballaro, egy másik híres palermói piac
A Ballaro sűrűjében
A palermói emberek kedvesek és segítőkészek voltak és többnyire tudtak arról, hogy magyarok is harcoltak Garibaldi oldalán. Különösen jól esett a szállásunk mellett levő pizzás kedvessége és figyelmessége, pedig nem is volt alkalmunk ott enni, miután mindig este, a városból hazafelé jövet, már vacsora után, vagy reggel, a panzióból jövet, a reggeli után mentünk el a pizzéria előtt. Ilyenkor barátságosan integettek. Esténként rendre behívtak egy kis kóstolóra. Természetesen hamar meggyőztek, hogy a szicíliai pizza az igazi és a legfinomabb, melynek jóval vastagabb és puhább a tésztája, mint az általunk ismert, tipikus olasz pizzának.
A pizzériában Szicíliáról tanultunk a főnöktől
Az ajándékba adott térkép segítségével „oktat” a pizzéria főnöke
Fizetni nem engedtek. Ha már behívtak, próbáltunk közös témát találni. Így került szóba a magyar légió és Tüköry ezredes hőstette, amiről meggyőzően volt ismerete. Nem úgy tűnt, hogy csak a kedvünkért bólogat. Valószínűleg jól tanítják a történelmet a helyi iskolákban. Büszkén vallotta magát szicíliainak és lehet, hogy ezért, megkaptunk a Szicíliát ábrázoló terítőt ajándékba.
A városban sétálva jó volt megismerni, ahogy a helyiek emlékeznek a magyar hősökre. Azt tudtuk, hogy a főpályaudvartól, azzal szemben állva, jobbra indul egy főútvonal, a Corso Tukory, amit emlékül, az 1848-as szabadságharc emigráns őrnagyáról, Tüköry Lajosról neveztek el, mivel, Garibaldi mellett esett el 1860-ban a Palermo bevételéért vívott csatában. A főútvonal elején örömmel fedeztünk fel egy emléktáblát, melyen a hős katona neve, a magyar és az olasz szövegben is helyesen szerepel.
Emléktábla a Corso Tukory főútvonal egyik épületén
Nem messze innen, egy igen becses helyen, egy gyönyörű mediterrán parkban – a Piazza Marina téren levő Giardino Garibaldi kertben – már Aloysio Tüköry néven szerepel egy 1937-ben állított szobor talapzatán. Az Aloysio használata biztos arra utal, hogy az olaszok még inkább befogadták, hasonlóan ahhoz, amikor mi Verne esetében Gyulát írunk Jules helyett.
A Giardino Garibaldi, egyik legszebb hely Palermóban
„Aloysio Tüköry” szobra a Garibaldi kertben
A Giordano Garibaldi egyébként egyik legszebb emlékünk Palermóból. Az 1863-ban épített park, – tervezője nyilván méltó emlékhelyet akart kialakítani a szabadságharc hőseinek-, tökéletes pihenőhelye lehet a palermói óváros bejárásában elfáradt turistának is. Többször is körbe sétáltuk, hogy megcsodáljuk a növényeket, különösen a park közepét uraló, óriási, hatalmasra nőtt, ezernyi gyökerű Ficus magnolioidest.
Egy óriási Ficus Magnolioides a Giardino Garibaldi közepén
De a parkot körülölelő épületek is nagyon szépek. Itt már jól érezhető az óvárosban megkezdett épület-felújítások hatása.
Felújított épületek az Óvárosban
Felújított épület részlete az Óvárosban
Milyen is volt Szicília és Palermó? Amikor pár héttel az indulás előtt az útitársam elolvasott egy 2007 nyarán született szicíliai élménybeszámolót, csak hosszas érvelés után tudtam meggyőzni, hogy ha már az utazást és a szállást lefoglaltuk, akkor mindenképpen menjünk el. Tény, hogy 4 évvel később és tavasszal, mi nagyon élveztük kéthetes ottlétünket és nem tapasztaltunk ilyen szélsőségeket. A négynapos, kényelmes palermói városnézés és élményeink leírása után döbbentünk rá, hogy mennyi értéket nem láttunk még, így biztos, hogy hamarosan újra úti célként választjuk.
Mohl Miklós
Mohl Miklós írásai az Útikalauzban >>
Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Olaszországról >>
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkeszto
utikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés