Müller Anikó: Friss tapasztalatok a horvát utakról – 2004.07.23-08.01.
Július 23-án 4 órakor indultunk Budapestről Sibenik irányába. Egy kis pihenővel 6:30-kor átléptük a határt. A horvát vámosok megnézték a hűtőtáskákat, húst keresve, ha találnak, el is veszik. Mi a tetejére paradicsomokat tettünk, így nem kutatták át, azt hitték zöldségek vannak benne (majdnem igaz is volt) (Erre a részre is vonatkozik, hogy szerintünk a szerző irói munkásságának része – a szerkesztő:::).
Kaptunk egy térképet, amin nyomon követhettük az utakat. Gorican-Zagrab között az autópálya 36 Hrk, aztán Karlovac felé kell tovább menni. Karlovacnál van egy félrevezető tábla, miszerint: Karlovac – Split, valamint egy másik Rijeka. Aki Split felé akar menni, de az új pályán, az a Rijeka feliratot válassza! Később van egy elágazás, a pálya egyik fele megy tovább Rijeka felé, a másik pedig Split (Josipdol) felé. Itt már rendesen ki van írva. Zagrab-Josipdol pályadíj 39 Hrk.
Josipdoltól van kb. 15 km-es elterelés, amely rész nem úgy tűnik, hogy idén meglesz. Az elterelés után az autópálya végig megy Pirovacig, az útdíj 80 Hrk. Közben az ember lenyugszik kissé, mert kb. 550 km-nél meglátja a Novigradsko More néven emlegetett kis öblöt, vagy kanálist, ami Senjtől nyúlik be hosszan, egészen Novigradig. Nagyon szép, és a pályáról látható része elég kietlen. Kb. péntek 12:30-kor léptünk le a pályáról, sehol nem volt dugó, még a sibeniki bekötőn sem, pedig hazafelé láttunk ilyesmit. Sibenik felé rendes utakon mentünk, a Sibeniki bekötőn rendőrök figyelnek, és állítgatnak meg. (biztonsági öv, stb! :)) Sibeniket szépen el lehetett kerülni, aztán később egy csomó kanyargós úton jártunk, mígnem elértünk a Rogoznica utáni kis faluba, Razanjba. A házigazdák meg voltak lepődve, hogy a tavalyi 18:00 órás érkezés helyett (azonos indulási idő mellett!) most 13:30-kor ott voltunk.
A faluban az árak még magasabbak, mint a városokban. Egy kenyér 8 Hrk hétvégén, 7 Hrk hétköznap; a kekszek kb. 40-50%-kal drágábbak, mint a városban, úgyhogy egy 200 grammos elérheti az 500 Ft-ot, a tej a városban kb. 200 Ft, a sör meg van akár 300 is; egy Kras csoki kb. 7 Hrk Trogirban, van 10 is a faluban. Ismerőseink egy görög és egy sárgadinnyét kb. 1500 Ft-ért vettek. Mi ennél okosabbak voltunk, két dinnyével érkeztünk Bp-ről. Egy péksütemény (rétes, fánk) 5 Hrk a faluban. Természetesen a húsfélék marha drágák, akár Olaszországban járna az ember. Az országba nem törtek még be a multik, egyetlen ismerős felirat a CBA volt. Trogirban a halpiacon a kalamari, halak és egyéb ilyesmik 100 Hrk/kg körül vannak, míg Rogoznyicában 40-50 Hrk, mi is ennyiért vettünk. Trogirban egy gombóc fagyi 4 Hrk, de kettőt adnak érte. Egy étteremben vacsiztunk, tintahalat, meg apróhalat, egy-egy kólával (drágább, mint a sör!!), 160 Hrk-t fizettünk. A számlán volt egy összeg, amit nem tudtunk beazonosítani. Primostennél tankoltunk egy Ina kútnál, 7.11 Hrk a benzin. Mikor már ott álltunk egy kút mellett, odajött egy figura a kannáival, és simán elkezdte tölteni, míg mögöttünk tök nagy sor állt. Utána bement fizetni, és a kutas telefonon cseverészett kb. 10 percig, úgyhogy addig nem tudtunk tankolni. Az ablakmosó lánynak (ha kéred, ha nem maszatol!!) adtam 70 centet (EUR), amiért rögtön szólt is a figurának, hogy kasszáljon már, mert nagy a sor.
Augusztus 1-jén, vasárnap 11:30-kor indultunk vissza, mert elhúztuk az időt az utolsó fürdőzéssel. Sibenikig simán ment minden, a város végén láttuk, hogy a pálya felől jövőkből legalább vagy 2 km-es sor áll, de mi simán haladtunk, leszámítva a rövidke felvezetős dugót. Eddig kb. 90 km-t tettünk meg, több mint egy óra alatt. A pályán minden flottul ment, úgy, ahogy az elején leírtam (habár az odafelé vezető út leírását módosítottam az új szakaszok átadásával, hogy ne legyen zavaró másoknak, hogy azóta átadták őket, szóval aki 23-án arra járt, és még 80 km-es leterelésben volt része, ne csodálkozzon, nekünk is!! :). Szóval Pirovac-leterelés 80 Hrk, 15 km leterelés, Josipdol-Zagreb 39 Hrk, Zagreb-Gorican 36 Hrk (vagy 5 EUR). Persze lehet fizetni a kapuknál EURban is, az egész számokat akár érdemes is abban perkálni. Nyilván nem papír pénzt adnak vissza!! 🙁 16:30-ra értünk a határra, ott egy órát eltöltöttünk, majd 17:30-kor indultunk haza. Balatonnál aztán egy kb. 25 km-es szakaszon Szárszó előtt, hatalmas kocsisor alakult ki, egyes szemtelenek próbálták megkerülni a kanyarodó sávokban, sajnos sikeresen, úgyhogy még hosszabb volt a sor miattuk. Ezt a szakaszt kb. 1,5 óra alatt tettük meg, úgyhogy az este 8-as hazaérkezésből este fél 10-es lett. Szárszó után a pályára simán fel lehetett menni, nem mondom, hogy üres volt, de lehetett haladni, általában a 130-as tempó tartható volt. Mikor Budapestre értünk, hirtelen minden zajosnak találtuk, a lágy, morajló tenger, és a simogató szél után. Szívem szerint azonnal visszafordultam volna abba a kis halászfaluba, ahol évek óta töltjük nyaralásunkat.
Üdv. és mindenkinek jó utazást: Müller Anikó
Anikó segítségével feltettük annak a térképnek a másolatát, amelyet a határon ingyenesen adnak a turistáknak az autópályákról. Mint az a beszámolókból is kiderül, a térképen szaggatott vonallal jelzett szakaszok már elkészültek.
A térkép olvasható méretben ide kattintva tölthető le jpg formátumban. A mérete 900 Kb >>
Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Horvátországról >>
Müller Anikó írásai az Útikalauzban >>
|
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkeszto
utikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés