Rácz Tibor: Tatabányától Makrigialosig – Görögország – 2007

Rácz Tibor: Meteorák és az Olympos hegy – Görögország – 2007.07.

Rendkívül precíz összefoglaló az utazásra való felkészülésről és az utazás közben szerzett tapasztalatokról – látványos fotókkal
Letölthető az a térképekkel ilusztrált Excel tábla is amit a szerző az utazás előtt készített és egy másik, amit már a 2007-es tapasztalatok alapján a 2008-as úthoz. Ráadásként egy állomány, amivel a Google-Eartban mutatja meg az útvonalat a fontosabb helyekkel

Tatabánya-Makrigialos itiner Excel állományban – 2008 július

Tompa-Makrigialos itiner Excel állományban – 2008 tavasz

Google-Earth vezérlő állomány (kmz)

Útvonal: Tatabánya – Budapest – Röszke(H)/Horgos(SCG) – Belgrád – Nis – (Skopje) – Gevgelija(MK)-Evzoni (GR) – Makrigialos. (Utazás autóval.)

Az uticél
Ehhez a két kiránduláshoz (és még a környéken levő többihez) mindenki megtalálhatja a számára ideális kiindulóbázist. Aki nyugalmas, csendes helyet szeretne az esetleg Makrigialost, aki bulizósat az Paralia környékét is választhatja. Makrigialosról sok hasznos régebbi írás jelent már meg, így azt most nem részletezném. (Például a szerzőnktől is – a szerk.) Azonban megjegyezem, hogy most is sikerült kiváló fürdőhelyet találnunk, ami szinte kristálytiszta és sekély. Lehet válogatni Makrigialostól Paralia felé már 2 km távolságtól kezdve. Azért 40°C-ban nem ajánlom gyalog megtenni ezt a távot!

Mi is kell a nyugodt utazáshoz? Szerintem az út pontos ismerete és a várható költségek helyes kalkulálása az alapja a nyugodt kirándulásos üdülésünknek.
Éppen ezért az első amit készítettem, egy költségtáblázat. Persze ehhez meg kellett tudni, hogy:

1) Mennyi km-t fogunk menni összesen?

Kiinduló hely és a célállomás közt 1100 km (ezt vesszük 2x)
Helyi utak 120 km (Katerini 2x 20 km = 3 út)
Tempi völgye, Meteórák (az Olympost megkerülve a teljes úton) 400-450 km
Olympos 2x 70 = 140 km (vigyázat a szerpentin miatt csalóka)

Tehát olyan 3000 km-rel számoljunk, amit egy 8 literes átlag fogyasztással számolva 240 liter binzint jelentene. Felhívom mindenki figyelmét arra, hogy az utazás során nagyon valószínűleg fullra pakolják a kocsit, és néha gyorsabban is mennek, ezek pedig növelik a fogyasztást. Nekem az egész éves átlagom 7 liter, 100-110-nél 5,5, míg 140-nél 8 liter. Megpakolva, nagyobb sebességnél és légkondival lett 8 liter körüli (ez persze nem esett jól, csak a kellemes belső hőmérséklet). Kint 46°C volt nappal. Ehhez kapcsolódik a tankolás díja. Terv szerint még Magyarországi tankolás (hiba volt – a határ túloldalán is lehet kártyval fizetni a MOL-nál), Majd Lapovónál ismét kártyás tankolás.

Az útvonalterv készülhet papíralapú térkép és már akár PDA/PNA segítségével is. Mindkettő jól megfelel (és még az is lehet, hogy a papírtérkép a régebbi)

2) Milyen útdíjakkal kell számolnom és mennyi pénzt váltsak?

Magyarország, autópálya 10 napos és pont benne voltunk még 4200 Ft (itthon vesszük meg)

Szerbia, autópálya (vagy csak fél) 400 – 400 – 1050 – 240 RSD volt (az aktuálishoz a keresőbe írd be: cene putarina és állítsd pdf-re a keresett fájl típust – a jobb oldali oszlopok vonatkoznak a külföldiekre), ehhez váltok a határon (rendes váltóhelyen) dínárt oda-vissza viszonylatban az árfolyam szerint 53 € körül. Egy tankolással számolva (nem kártyás helyen, ha úgy adódik, illetve a maradék eltankolása) 36 liter 86 RSD/liter = 3096 RSD = ~39 €. Így a kettő együtt 100 € váltást eredményezett. És ha még sem olyan helyen tankolunk, ahol lehte fizetni kártyával, akkor még mindig lehet váltani a későbbiekben.

Macedónia (FYROM), mivel 2007 novemberéig építés alatt volt egy szakasz, így arra ők nem kértek díjat. Azaz 50 – 0 – 60 MKD. Mivel 1 € = 61,50 MKD és sokan ajánlották, így nem váltottunk dénárt. Mint ez utóbb kiderül, súlyos hiba volt! Ugyanis hivatalosan nem lehet euroval fizetni, és ezzel vissza is élnek rendesen (akinek nincs MKD-ja, az ne ugráljon, maximum próbálkozhat helyreállítani az árfolyamot.)

Figyelem, ha terepjárónk van, vagy utánfutónk, akkor más lehet a tarifa: link

Görögországban 2€/szgk a díj a szakaszok itt találhatóak: link Kateriniig csak 1 kapu van, Malgaránál.

3) Mennyi lesz a bruttó szállásdíj?

Katalógusban megadnak egy árat. De ez csak az alap (nagyon az alap).
Ehhez jön még:
*  A biztosítás (miközben feltételként szabják, hogy náluk kössük meg – ez egyáltalán nem etikus),
*   Idegenforgalmi adó (érdemes végignézni, kérdezni más szervezőket, mert esetleg többet kérnek),
*  Ágynemű mosatási díj (érdekes, mert itthon az benne van az árban)
*  Storno biztosítás 2%
* Légkondi használati díj. Ha ezt nem rendeljük meg előre, akkor előfordulhat, hogy ott már nem lesz rá lehetőség, mert olyan stúdiónk van, amiben egyáltalán nincs légkondícionáló gép.
Na így lesz a 30 ezer Ft/fő/hétből 50 ezer, azaz 67%-kal magasabb díj. Erre feltétlen számítsunk, és tisztázzuk előre!

4) Mennyit fogyasztunk naponta?

Mindenki ismeri a saját szokásait. Akinek sok pénze van rá, az ehet minden nap akár mindent.
Akinek nem jut rá, az visz 1-2 dolgot itthonról: Kenyérfélét, zacskós ételek, konzerv, szalámi, kolbász, olaj, fűszerek, vaj, tej, paprika, paradicsom, uborka, bor (aki szereti), ropi-sütik, … Ami itthon olcsó, kint meg drága.
De azért ez nem jelenti azt, hogy ha ezek elfogynak (vagy anélkül), akkor nem veszünk az ottani kínálatból, erre részletessebben is kitérek a későbbiekben, hiszen a helyi ételek nagy élményt jelentenek.
Tehát amit itthonról viszünk, az csökkenti a napi kiadásainkat. Tervezzük meg mindennapra, hogy mit fogunk enni, és mennyit.
Ha ott vásárolunk, akkor számoljuk a magyar árak dupláját a tervezéshez. Egy főétkezés kb. 8-12€/fő, itallal együtt. Egyébként Tatán a Víz-Zene-Virág Fesztiválon egy Gyros pitában 700-800 Ft volt, míg ez Görögországban 1,7-2,5€ és még igazi görög is, bár jobb ha szólunk, ha nem akarjuk a kechupot 🙂
Mi úgy kalkuláltunk, hogy napi 8€/fő + az otthonról hozott ételek, italok.

5) Mennyit szánunk ajándékokra?

Mindenki számolja ki, hogy rokonaira mennyit szán. Tájékoztatásul: közepes kagylóstál meg a csecsebecse olyan 3-4€. Tehát írjuk fel kinek hozunk, és adjuk össze.

6) Hogyan készüljek az útra? A személygépkocsi felkészítése és a vezető felkészítése.

Személygépkocsi éves szervízt lehetőleg végezzük el előtte (olajcsere, fékek vizsgálata, …).
Töltsünk fel minden tartályt a megfelelő szintre (hűtőfolyadék, fékolaj, motorolaj, ablakmosó),
Legyen nálunk ablaktisztító spray, törlőpapír, tartalék ablakmosó, és fékolaj
Tartozékok közt legyen vontató kötél, indítókábel, emelő, pótkerék, tartalék ízzókészlet, elemlámpa, szükséges mennyiségű szerszám (van Bp-n olyan áruház, ahol mindezek igen olcsón beszerezhetőek)
Mi vettünk egy kis (1300 Ft-os tűzoltó készüléket is, ennyit megér),
Megnézni a mentőládát, hogy nem járt-e le a szavatossága
Ellenőrizni a kocsi papírjait (forgalmi, zöldkártya – ez igen fontos, mert kérik, ami úgy is ingyen van)

A vezető(k) készüljenek az útra kényelmes cípővel, kávé, vagy vörösbika ébrentartóval és minimum 3 óránként pihenő, és egy adag ezek közül. Esetleg az utasnak nem árt egy fejpárna sem (bár a sofőrök jobban szeretik, ha van velük valaki ébren). Térképen az útvonal többszöri áttekintésével memorizáljunk, de az első 100 km után mindent el fogunk felejteni, ezért nem árt részletekbe szedni és kinyomtatni A4-es oldalakra, aztán erre jegyzetelhetünk is (mivel egy 5 ezer forintos térkép nagy, kényelmetlen és az utitársunk nem tudja kikeresni a következő szakaszt). IGO még nem teljes, de nagyon hasznos.

Mire leírtam ezeket a sorokat, már nem volt kérdés a PNA beszerzése, hiszen hiába volt Katerini térképem (bolti, kiváló), ha egyszer nem írják ki az utca neveket a házakra, még egy benzinkutas is alig tudott rámutatni, hogy hol vagyunk. Míg egy PNA megmutatja, hogy hol vagyunk és még ki is visz a városból a megfelelő irányban. 🙂

Az utazás Magyarországról Görögországba személygépkocsival: (papíralapú navigációval)

Sok-sok információt kaptam a Görögországgal kapcsolatos fórumokon és a legfontosabb Földi utikalauz oldalról. Így készítettem egy utitervet, amelyet EXCEL táblázatba foglaltam, hogy a változásokat ne kelljen számolgatni újra, meg újra. A távok teljesítésének idejét is úgy adhatom meg (változtatgatva), hogy mindjárt jelzi a távra vonatkozó átlagsebességet, amelyet összevetek a sebességkorlátozással. Így úgy kalkuláltunk, hogy 14-15 órás lesz az út, ha mindent figyelembe veszünk (határátlépések, pénzváltás, tankolás, közlekedési szabályok betartása). Így nem csak a részbeni km távolságot kaptuk meg, hanem az utazási időt is. Kedves ismerőseimtől pedig kaptam tanácsokat az éjszakai vezetéshez szükséges fortélyokról (lehetőleg előtte délután aludni minimum 1-2 órát, majd este 11 után 3 óránként 1 vörösbikát meginni – nekem volt 3 és egy kávé, ami pont elég is volt).

Tankolások

Másnap 11-12 óra körül szerettünk volna megérkezni (időeltolódás 1 óra, tehát helyi idő szerinti 11-12, ami nekünk 10-11 óra). Tehát célszerű elindulni este 20 körül. Az izgalmak miatt el is indultunk 19 órakor 🙂 A magyar határig spórolos üzemmódban, kényelmes 100-110-es tempóban autóztunk. A teljes táv 1100 km, amit szerettünk volna 1 közbeeső tankolással teljesíteni, de nem sikerült, mert az ismeretlen miatt nem szívesen centizi ki az ember. Így tankoltunk a magyar határ előtt Szatymaznál MOL 295,9 Ft/liter áron (autópálya). Mint kiderült ez súlyos hiba volt, mert a szerb oldalon a határ után 1 km-rel van egy MOL kút, ahol ~274 Ft/liter az ár (MOL BMB 87,8 RSD/liter). Mivel csak viszonylagos információink voltak, ezért Lapovónál tankoltunk ismét, ami olyan féltáv körül van, amelyet kártyával fizettünk. Így a görög határt átlépve ismét tankoltunk (EKO unleaded 1,11€/liter).

Visszafelé még Kateriniben tankoltunk (Champion unleaded 0,96€/liter), amelyre nem ártott volna rátankolni a határ közelében (kb ez is 10 km-rel előtte) ahol még 1,047€/liter volt az ár, majd a határ előtt közvetlenül 1,14-ért lett volna még lehetőség. Így igen ki volt centizve, de NIS előtti JP-nél tankoltunk, ahol dínárban fizettünk (kártyát nem fogadnak el). Egyébként Láthatóan épülnek a benzinkutak a macedón határtól Nis-ig szép számmal, talán jövőre meg is nyílik belőlük néhány. A maradék dínárt aztán eltankoltuk egy OMV kútnál, valamint közvetlenül a magyar határ előtt MOL kútnál teljesen tele is tettük a pici kocsit (olcsóbb volt mint nálunk) és itt már kártyával fizettünk.

Szerbia

Az igénybevett utak jó minőségűek (ha a magyar utakat vesszük alapul). Sajnos még sok autópályát csak építenek, de délebbre már az is meg van. Érdemes betartani a sebességkorlátozásokat, mert elverik a port a rosszalkodókon. Velünk nem problémáztak, de nem is mentünk gyorsabban, mint a megengedett. Innentől érdemes figyelni a helyi szokásokat is, azaz lehúzódással elősegíteni a gyorsabban közlekedőket.

A határtól 80-as “tempó”, de itt is vannak néhol további korlátozások. Hamarosan (talán 70 km) elértük az első fizetőkaput (Feketic – Novi Sad közti szakasz) 400 RSD és már megyünk is tovább. Na a pályán 120, de nem sokáig tart 🙁
NoviSad környékén érjük el a második kaput, ahol ismét 400 RSD-t fizetünk. Elérjük Belgrádot és ha jól figyelünk, akkor nem térünk le csak a jó helyen NIS felé. Kifelé menet jegyet adnak csak a kapunál, amit el kell tenni, mert az alapján fizetünk (bár nem értem, mert úgy is a maximumot fizetjük). A Lapovói OMV kút jól ki van táblázva, ott pihentünk is egy negyed órát (wc, kávé, torna). Majd Paracin környékén a fizető kapunál a leadott jegy mellé fizetünk 1050 RSD-t. Később a NIS környékénél található utolsó fizetőkapunál még adunk 240 RSD-t. És megyünk egészen a Presovó-i határállomásig.

Macedónia (F.Y.R.O.M.)

A határ túloldala Tabanovce, ott érdemes venni rendes pénzváltóban MKD-t. Miért is? Mert a kapuknál dupla vagy tripla árat mondanak. Mi is kifizettük az elsőt, mert a feleségem majdnem rosszul lett az izgalomtól (erőszakos fellépés, és az azt figyelő rendőrök – biztos ők is kaptak belőle). Így 3€-t kellett adnunk. A másodiknál nem kellett fizetni, mert jelentős felújítás folyik a szakaszon. ez legalább becsületes. A harmadik kapuig viszont megnyugtattam a feleségemet, hogy legalább engedjen próbálkozni a gyér nyelvtudásommal. Ők mondták az árat én meg mondtam, hogy “Ej, ej” és közöltem velük, hogy a skopje-i Nemzeti Bank hivatalos árfolyama szerint 1 € = 60 MKD. És szerencsére bejött, utána már elég volt az 1€. Így visszafelé már a macedón belépést követően egy Postabankos bódéban váltottam 5€-t, amiért kaptam 300 dénárt, a maradék jó lesz legközelebb. A kapuknál semmi vita, minden ok a dénárral, de papírt nem adtak róla sehol sem 🙁

Görögország

Belépés után már ne akarjunk visszamenni a DuttyFree-be, mert azt nem engedik. De majd haza felé, bár inkább csak a szesz az olcsó.

Egyből azt vettük észre, hogy itt szinte mindenki a megengedett sebesség + 20-30-cal megy, viszont azonnal jelzik, ha mérés van. De vigyázzunk, mert ha bemérnek, akkor nincs kegyelem, drága a bünti. És ráadásul nem a majdra alapoznak, itt ugyanis leveszik a rendszámot és elveszik az útlevelet, s csak akkor kapjuk vissza, ha kifizettük a borsos büntetést, pedig Uniós ország. Magyarországon miért kell ész nélkül csinálni mindent?

A szállásunkat bőven elértük, még vártunk is 2 órát, ami alatt ismerkedési “delet” tartottunk. A szállás olyan, mint amilyet vártunk. Sajnos a házigazda autói is bent parkoltak, így kevesebb hely maradt és néhányszor kint kell hagyni a kocsit, ami nem baj, csak az ember haja égnek áll, ahogy a trakecok elhuznak mellette. Egyedül a légkondi használatról nem egyezett a véleményünk, és nem is sikerült elintézni az egész üdülés alatt. Ők kapcsolgatták ki-be az ezt ellátó áramot, ami nem volt igazán etikus, hiszen kifizettük. Persze takarékoskodni kell egy országos felszólítás miatt, de nem így! Na hát ezt sem árt tisztázni az utazás előtt, és nem árt írásba fektetni mindezt!

Nem árt figyelni a házigazda (utazási iroda) által előírt időpontra, amikor meg lehet rendelni a fakultatív programokat, mert különben nem lesz rá már lehetőség. Mi idén is elmentünk Skiathosra és nem bántk meg, sőt az idő rövidsége miatt, bepótoltuk a tavaly kimaradt részeket. Majd ezeket figyelembevéve elkészítettük az időbeosztásunkat (kirándulási napok, piac napja, fürdőzések és vásárlások időpontjai – bőven jut mindenre idő).

Kirándulás az Olymposra hegyre

Terv: A célunk, hogy feljussunk az utolsó parkolóig, ami Prionia néven van a térképen. Kedvünk szerint túrázunk a környéken. Majd lefelé, meg megállva gyönyörködjünk a tájban. Stavros pihenőhelyen egy kicsit több időt is eltöltünk, majd séta Litohoroban. Zeusz kádját nem látogatjuk meg, mert ilyenkor már lefolyt a víz.

Készültünk rá sok térképpel (Olympos, Litohoro), amelyeket sikerült beszerezni az internetről, sőt rendeltünk Görögországból is igen részleteset is (itthon ilyet nem lehet kapni). Ezek mind nagyon hasznosak voltak. Észak felöl érkezve (Katerini közeléből) nem kell fizetni az autópálya használatért, mert idáig még nincs újabb kapu. Miután letérünk Litohoronál az autópályáról, érdemes megállni az első benzinkút környékén és készíteni néhány képet, esetleg panorámafotót. Júliusban már régen kiégett a fű és sárga előteret ad (Bizony ezek a képek teljes magasságú képként mutatnak jól a képernyőn).

Litohoroban szépen ki van táblázva az útirány felfelé. A szerpentin elején, az út mellett, egy kis háznál, egy ember integet, hogy álljunk meg. Statisztikai adatokat gyűjt. Hányan mennek, milyen nemzetiségűek? És felhívja a figyelmet, hogy nem szabad dohányozni sem. A kérdezgetés nagyon kedves és jó kedvű hangulatban zajlott.
Az emelkedő középtáján egy forrást találunk. Ahol rengeteg darázs fogadott minket, és a vize szinte langyos volt. Egyszer csak 3 magyar autó jött és kérdezték hogy hova vezet az út. Hát így is el lehet indulni. Szívesen tájlkoztattuk, majd nem sokára ismét utol is értük őket. Ugyanis olyan 1 km-rel Prionia előtt elfogyott az aszfaltos út, így kissé elbizonytalanodtunk, de mi mentünk tovább a szűrke kavicsos, néhol egészen összeszűkült úton, és lám nem sokára meg is láttuk a parkolót. (~2000 m-en)
Itt találtunk egy forrást, amely jéghideg és kristály tiszta vize nagyon finom volt. Érdemes hozni üveget is hozzá.
A hegyi patak már csak gyéren folydogált, de megért egy függőleges panorámaképet.
A tengerparton még 45°C volt a levegő, míg itt olyan 26°C 🙂
Aki hoz magával túra felszerelést, az mehet feljebb is. Mi ezt most nem tettük meg, kellemesen elidőztünk itt a pihenőn, de talán jövőre.
Lefelé több helyen is megálltunk néztünk a panorámát és szívtuk a csodálatos levegőt magunkba. Majd megálltunk a Stavros pihenő-kilátónál (~910 m). A párás levegő azért korlátozza a panoráma mélységét, de így is pazar.

Visszafelé álltunk meg Litohoroban, ahol találni szép számmal parkolóhelyet és gyalog be lehet járni a szép környéket.

Kirándulás a Meteorákhoz

Terv: Tempi völgye, Meteorák, és az Elassona – Katerini közti kiemelt szépségő táj meglátogatása.

Ugyanis úgy döntöttünk még itthon, hogy olyan úton is megyünk, amit nem reklámoznak az utikönyvek. A sok-sok utánjárás ellenére sem voltunk teljesen biztosak, hogy mi vár ránk. Így elhatároztuk, hogy visszafelé fogunk az Olympos mögött menni. Kalambaka – Deskati – Elassona – Katerini (ez utóbbi táv a térképeken kiemelt szépségű jelzéssel van ellátva). A kirándulás szervezéséhez tartozik, hogy az interneten keresztül megkerestük a belépő árakat és nyitvatartási időket. Sokat szerettem volna fotozni, így az is fontos volt, hogy szép legyen az idő és ne legyen pára sem.

Tehát ez döntötte el alapvetően, hogy odafelé autópályán megyünk és Platamonásnál most nem állunk meg (kissé be voltunk sózva és mihamarabb szerettünk volna eljutni a Meteorákhoz) csak a Tempi völgyénél egy rövid pihenőre. A völgy maga gyönyörű, azonban a parkoló állandóan zsúfolt és ha érkeznek a buszok akkor szinte csak sodródni lehet a tömeggel. Szabályosan lerohanják a látnivalókat, emlékhelyet, vallási helyet. Aztán, ha jobban körülnézünk, láthatjuk, hogy ez a mesterségesen kiépített emlékhely sok-sok betonnal, ami nem valami szép. De hát nem is ez volt a célja, hanem a túlélők hálából emelt vallási emlékhelye. A folyót közelebbről megnézve elszomorító a benne rejlő fél deszkaajtó, stb. Talán az a baj, hogy mást vár az ember. De a táj egyébként lenyűgőzően szép, bár a vezető inkább ne nézelődjön, mert hamar lent találhatja magát.

Tovább indulunk Larissa felé. Autópálya a hegyekben nincs, de attól még fizetős szakasz. A szakaszok meg a különböző irányból érkezőknek máshol van a fizetési pont.

Fizetési pontok: Mindössze 1 kapu van, de az irányonként 2 helyen. Az egyik Litohoro után, Leptokaira, a másik a Tempi völgyében. Tehát irányonként csak az egyiknél kell fizetni. 🙂

Larissánál figyelni kell a Trikala táblát, különben bevisz minket Larissába, amit nem szeretnénk. Így viszont gyönyörűen kerüljük meg a várost és nem tévedünk el. Csak az E92-es utat kövessük.

Trikala után széles többsávos úton is haladunk Kalambaka felé. Kalambakánál jól ki van táblázva a Meteórák felé vezető szerpentin. Mindenki a kedve szerinti sorrenben nézheti meg a monostorokat és állhat meg fényképezni. Nagyon jó elhelyezkedési képet találni a neten, amely segít tájékozódni a monostorok közt LINK.

A kapukon belül azonban figyelni kell, hogy hol nem szabad fotózni!

Kilátás az Agios Stefanos teraszáról csodálatos (az eredeti kép ~16 megapixeles)!

A háttérben egy kiszárad folyómeder látható. Ilyenkor már csak folyómedreket láttunk minden felé az út mellett. Kicsit fura a kavicságy felett átívelő híd látványa. És érdekes ettől nem drágább a víz és szabad öntözni is!!!

Ezeket a panorámaképeket természetesen nagyban kellene nézni, de az sem lenne rossz, ha a helyszínen néznénk meg!

A Meteorák belsejében a görögkatolikus vallás szerinti ábrázolásmóddal találkozunk, de ott nem szabad fotózni. Mi vittünk magunkkal melegítőt, vállat takaró felsőrészt (kocsiban elfér). A belépők 2€-ba kerülnek. Fontos, hogy ne rohanjunk végig rajtuk, álljunk meg és gyönyörködjünk! És szippantsuk magunkba a számunkra multat és jelent. Ha netán valakinek éppen ekkor kell toalettre menni, hát az is van. De ne lepődjön meg, ha az szépen csempézett ugyan, de álló kivitelű, balkáni típusú.

Kellemes meglepetés volt, hogy az árusok beszéltek rengeteg idegen nyelvet (és a mi esetünkben nem csak az áruhoz szükséges mennyiséget). Leemeltem egy Görögországról szóló könyvet, amely “magyar” (azért idézőjeles, mert egy kicsit töri a nyelvet az írás) nyelvű volt, és azonal magyarul szólítottak meg az árusok is. Ja, igen, és csak 7€ volt, pedig ez kiemelt idegenforgalmi hely, és még sem akarnak minden bőrt lehúzni a turistákról. Így nem is volt gont ez a tört magyarság.

Szomorúan vettünk búcsút a Meteoráktól. Majd elindultunk le Kalambakába és onnan Ioanina felé. Hamarosan megálltunk egy dinnyeárusnál, mert igazi, szép sötétzöld dinnyéket találtunk, amelyek még 1970. körül voltak mindennaposak Hevesben. Azonban az ára már EU-s volt 55 cent/kg (Kateriniben 18c/kg volt a csíkos dinnye), míg a sárga még drágább volt. Így hamar elment egy tizes. Majd kb 10 km-re elfordulunk Grevena irányába. Röpke 13 km-re lesz egy ismételt elágazás, ahol letérünk erről az útról és a 26-os útra, amely elvisz minket Elassona városába. A papír navigációval valahogy sikerült az egyik körforgalomnál benavigálni magunkat egy kisvárosba, ahol olyan utcák voltak, hogy csak éppen elfért széltében az autó a házak közt. Élő labirintus volt.

Elassona elött az út úgy tűnt, mintha a végtelenbe tartana. A második képet 10x nagyítással készítettem, és még ott sem látni a végét igazán. A képeken jól látszik, hogy nincs nagy forgalmi dugó 🙂

Elassona és Katerini közt a hegyvidéken ilye látvány tárult elénk. Erre nem találkoztunk turistákkal. Sőt helybeliekkel sem nagyon.

Itt megálltunk és kiszálltunk a kocsiból. Sem madár hang, sem rovar zümmöség nem volt. Csak a nagy csend, szinte süketnek éreztük magunkat. A táj viszont egyedi. Ha lett volna nálunk GPS, akkor még azt is tudtuk volna, hogy milyen magasan járunk.

Tudom ajánlani ezt az útvonalat mindazoknak, aki szeretik a szép de egyszerű tájakat.

Vásárlás

Persze ki, mit szeretne vásárolni? Ruhát? Élelmiszert? Ajándéktárgyat? …?
Ruhaneműt mi nem néztük most meg, de tavaly az is volt, csak olyan piacos. Az általános élelmiszerek beszerzéséhez ajánlom a Champion hálózat boltjait mindenkinek. Az árai többnyire még nekünk is megfelelnek. link1 link2.
A helyi piacon is találhatunk sok finomságot, azonban az árak kissé magasak, bár a zöldárú olcsóbb, mint a zöldséges boltban, és ráadásul lehet alkudni is, és nem hajthatatlanok. Érdemes a helyi pékek pékáruit is végig kostolni, mert itthon már ilyet nem kapni, s mivel eláll, még hozni is érdemes. Ajándéktárgyak vásárlása előtt viszont nagyon ajánlott megnézni több boltot is, mert ez is változó. Viszont a kis boltban itt is lehet alkudni, ha többet veszünk. De előfordul, hogy maguktól is kínálnak vásárlási kedvezményt.

Szép volt, és biztosan visszamegyünk ezekre a helyekre, miközben más szép görög tájakat is felkeresünk.
Rácz Tibor

A szerző írásai Az Útikalauzban

Rácz Tibor: Makrigialos – autóbusszal – Görögország – 2006

Rácz Tibor: Makrygialos – Pieria – Makedónia – Görögország – 2008

Rácz Tibor: Tatabányától Makrigialosig – Görögország – 2007

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet  – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu