Szekeres István: Budapest-Belgrád- Szófia – Szaloniki – 2003. junius 4 – 2005. március 24. – 1.1
A legújabb – 5.0 – változat innen érhető el – 2009 >>
Utvonaljavaslat: Budapest >>> Szeged 160 km >>> Roszke +20 km >>> Novi sad (Ujvidek) +130 km >>> Belgrad + 70 km >>> Nis + 230 km >>> Dimitrovgrad (hataratkelo) + 110 km >>> Szofia + 55 km >>> Balgoevgrad + 100 km >>> Kulata (hataratkelo) + 80 km >>> Szaloniki + 120 km. TOTAL: ~1055 km.
Tipikus tiszta menetidő: Budapest-Belgrad 4-5 ora (hatarral) Belgrad-Szofia 4.5-5.5 ora (hatarral) Szofia-Kulata 2.5 – 3.5 ora (+ hatar: szerencsetol fuggoen 0.5-3 ora) Kulata-Szaloniki: 1-1.5 ora
A Budapest-Szerbia-Bulgária (Napospart) utazáshoz innen tölthető le Szekeres István Az Excel táblába írt program az ott jelzett időpontban érvényes üzemanyagárakat és útdíjakat használja, de szabadon módosíthatjuk mi is az adatokat.
Budapestrol indulva az M5-os Europa egyik legjobb minosegu autopalyaja, zajvedo falakkal, vadallat-atkelokkel, segelykero telefonokkal. Az autopalyadijat ket reszletben kell fizetni, osszesen 3120 forintot (2002.05.31 >>> www.aka.hu).
Aktuális üzemanyagárakat itt találsz >>
Kifele Szeged elott 50 kilometerrel er veget a sztrada, ami eleg nagy baj, mert altalaban nagy a forgalom. Szegeden van kerulout (az Esso benzinkut utan kell rogton jobbra leterni; tabla jelzi), ugyhogy nem kell bemenni a varosba. Termeszetesen Roszke az utirany, bar legtobbszor Belgrad van kiirva.
A hataratlepes nem sok ido, nem szokas kotozkodni, egyik oldalon sem. A magyar oldalon arra kell vigyazni, nehogy bealljunk az AFA-visszateriteses sorba. Ezt arrol lehet felismerni, hogy csak jugo rendszamu autok allnak benne, tobbnyire csucsra pakolt csomagtartoval.
NAGYON FONTOS FIGYELMEZTETES: a nalunk levo valutat BE KELL JELENTENI a vamhivatalban, ahol errol adnak egy igazolast. Az orszag masik felen kerik a papirt, ha nincsen meg, rengeteg kellemetlenseggel szamolhatunk, akar el is kobozhatjak a megtalalt penzt!
A hatar jugo oldalan, vagyis Horgoson rogton indul a jominosegu autout. Harom savos, de negy auto is siman elfer rajta. Ha valakit utolerunk, az altalaban lehuzodik a leallosavra, igy a szembejovok zavarasa nelkul tudjuk megelozni. Eppen emiatt tanacsos a tukrot nezegetni, nem ert-e utol bennunket is valaki.
Az elso kb 100 kilometer a magyar ut folytatasa is lehetne, hibatlan, sima, es nincsenek lakott telepulesek. A bekotoutak elott 80 kilometeres korlatozas, es szinte mindegyiknel allhatnak sebessegmero rendorautok.
Ujvidek elott romlik a minoseg, foltos az ut. Relative szepen meg van csinalva es nem is nagyon raz, pedig veszelyesnek nez ki. Ujvidek elott az elso dijfizeto kapu, itt 300 dinart kernek. Euroban is lehet fizetni, de a hivatalos arfolyambol 20% jutalekot is levonnak, tehat nem nagyon eri meg.
Ujvidek elott kozvetlenul lampas keresztezodes, es rendorsegi ellenorzo pont.
Ujvidek utan egy kicsivel rosszabb az ut, bar mar lehet latni, hogy epul az autopalya. Hamarosan atkelunk a Dunan, fizetunk 300 dinart a kovetkezo kapunal, es megjottunk Belgradba. Belgrad elott egy ujabb rendorsegi ellenorzo pont, sebessegkorlatozassal. Magaba a varosba egy durva jobbkanyar utan erkezunk. Egyelore nem terunk le az utrol, bar nincs semmi kiirva, csak megyunk. Van ket lampas keresztezodes, mind a kettoben gyerekek mossak a szelvedot es neha kicsit aggresszivak. Ha latjuk, hogy piros a lampa, megallhatunk a keresztezodestol tavolabb, de ha csapdaba kerulunk, meg mindig erdemesebb 1-2 eurot fizetni, mint fenyezot keresni. Nehany szazmeter mulva megjelennek a kiirasok: nekunk a belgradi korgyuru kell, “Transit ” illetve Nis van kiirva. Jobbra leterunk az eddigi utunkrol a kiirasnak megfeleloen, es egy klassz negysavos, osztottpalyas uton talaljuk magunkat, amelyik elhalad az eddigi utunk felett (nehez elrontani ezt a leterest, mert ha az elozo uton tovabbmegyunk – ahogy en tettem eloszor – villamgyorsan elfogy az aszfalt, es ott allunk egy mezo kozepen, amit alighanem egybol eszreveszunk).
Innen nagyon nehez eltevedni: leteres nelkul megyunk egyenesen elore, idonkent biztatoan integet felenk egy-egy Nis tabla. Atmegyunk a Dunan, ahonnan latni az egesz varost es a hid tulfelen, baloldalt a Belugyminiszterium (volt) epuletet, amit meg NATO-ek lottek ki. A varost elhagyva egy durva emelkedo es egy lejto valtja egymast, es hamarosan megerkezunk az ujabb dijfizeto helyre. Itt csak a kapuban ulo jegykiado melletti automatabol kijovo biletat kell elvennunk, fizetni Nisnel fogunk. Ez a szakasz nyugat-europai minosegu autopalya, a kijarok ejszaka gyonyoruen ki vannak vilagitva. Nehany szakaszon kicsit romlik az ut minosege, erre tablaval figyelmeztetnek, de ez sem veszes.
Nis elott ujra kapu, elveszik a biletankat es kernek 790 dinart. Mind a negy eddig felsorolt kapu utan kozvetlenul allhatnak rendorok, akik le-leintik az autokat.
Megyunk tovabb, par kilometer mulva vege az autopalyanak: ket utiranyt valaszthatunk, Skopje-Thessaloniki illetve Sofia van kiirva. Mi megyunk tovabb a Sofia felirat utan, leterve a foutrol. Athaladunk egy ujabb dijfizeto kapun, de ez persze nem mukodik, mert ez az autopalya-szakasz korulbelul 10 kilometer utan veget is er. Az ut innentol mar csak ketsavos. Gyonyoru helyeken, egy sziklaszoroson megyunk keresztul (Sicevo). Az alagutakban (van vagy 10-15 rovidebb-hosszabb) altalaban rossz az ut, ugyhogy idejeben lassitsunk le. Az elkovetkezendokben helyenkent razos lesz az ut, katyuk is meg-megjelennek.
Ket olyan pont van, ahol szinte biztosan radaroznak: az alagutas szakasz utan kb 10-15 kilometerrel egy “gyalogosveszely” es egy 60-as tabla van egyuttesen kirakva. Ez a szakasz tobbszaz meter hosszu es itt mindig mernek. A masik hely a bolgar hatarhoz mar igen kozel talalhato: egy kis falu elott 40-es tabla es Radarska Kontrola felirat (ezekbol a kombinaciokbol csak egy van). Ezeken a helyeken tehat vigyazzunk.
Es ekkor megerkezunk Bulgariaba. Fizetnivalok a hataron, a vamellenorzes utan: fertotlenites 2 EUR (meg a ket orszag kozotti Senkifoldjen at kell hajtani egy pocsolyan, amiben allitolag fertotlenitoszer van), utdij… Ha valamit kerdez az ember az utdijas bodeban, az csak az lehet, hogy merre megyunk (Zakade?). Vagjuk ki magunkat: Kulata vagy Garcija (Gorogorszag). Erre mond egy osszeget euroban, tipikusan 2 eurot ker.
Meg egy fontos dolog: az utlevelunkbe mellekelnek egy statisztikai lapot, amivel nincs mas teendonk, mint megorizni a kilepesig es a gorog hataron leadni. Ezt nagyon ne veszitsuk el! Neha csak a sofor kap ilyen lapot, neha o sem (rossz a szamitogep), de ilyenkor specialis pecset kerul az utlevelbe – tudjak mit csinalnak.
A hataratkelorol kigordulve csak egyenesen tudunk menni, es az ut szepen be is visz Szofiaba.
Szofia korul korgyuru van, a varosba tehat nem kell bemenni. Az uttol balra egy Metro aruhaz all, utana parszaz meterrel lampas keresztezodes, ahol jobbra kell leternunk. Tabla jelzi (Kulata, Pernik, Blagoevgrad).
Az ut sz*r, nagyon kell figyelni, de legalabb a tablak tovabbra is megvannak: Kulata az utirany (neha Perniket irnak, az is jo, illetve feher “Tranzit” tablak is segitenek). A bolgar orszagimazs-kozpont legnagyobb banatara a varos leglepukkantabb lakotelepen keresztul vezet az ut (Ljulin).
Figyeljuk a tablakat, mert nehany kilometer utan (kb 8-10) jobbra le kell ternunk. Eloszor a bal oldalon elhagyunk egy Shell-kutat, aztan onnan kb 1 kilometerre egy nagy, lampas keresztezodesnel megyunk jobbra. A nekunk kello uton villamos is jar, tehat ha villamossineken megyunk keresztul, akkor tulhajtottunk. Az uj ut kezdetben macskakoves, de aztan hamarosan vege a razos szakasznak.
Kijottunk Szofiabol, megyunk Pernik iranyaba. Athaladunk egy rendorsegi ellenorzo allomason (40 km/h), aztan egy nagy, 2 kilometeres, negysavosra megcsinalt lejto utan a lejto aljan Shell-kut. Innen kb 1 kilometerre van a leteres jobbra Kulata fele. Blagoevgrad is ki van irva, de a tablat mindig ellopjak (hol kint van, hol nincs). A leteres csinal egy kurflit az eddigi út alatt, es hamarosan egy negysavos uton talaljuk magunkat. Ez mar a celegyenes. Itt az elso par km egy kicsit hepehupas, de aztan kb 30 km mulva megjavul az ut, es az utolso 150 km a hatarig mar kifejezetten kulturalt, jo reszet mostanaban ujitottak fel. A telepuleseken viszont nem mindenhol csinaltak meg az utat, itt eleg sok katyut is kerulgethetunk.
A hataron nyaron gyakran kell orakat varni — erdekes, a gorogok nagyobb bunkok mint a bolgarok. Az autot a gorog oldalon “el kell vamoltatni:” a sofor kap az utlevelebe egy pecsetet. Fizetni nem kell, de be kell erte menni a vamepuletbe. Termeszetesen semmilyen hataror vagy vamos sem beszel semmilyen nyelvet, a gorogok se. A magyar autokat neha atterelik a rovidebb es kulturaltabb EU sorba, de ha nem szol a hataror, akkor magunktol meg ne csatlakozzunk az EU-hoz.
Gorogorszagban vezetunk laza 120 kilometert Szalonikiig, mindossze egy helyen kell leterni, de az egy T-torkolat, tablazva is van, nem lehet elrontani. A gorog betuket sem kell ismerni, minden ki van tablazva latin betukkel is. A gorogoknel minden ut sima, rendorok nem jellemzoek.
FAQ Mi a helyzet a dinarral, a levaval es a bankkartyakkal?
Penzt erdemes a hatarokon valtani. Mind a szerb, mind a bolgar hataron ejjel-nappal mukodnek penzvaltok. Szerbiaban a Menjacnica feliratot keressuk, a bolgar hataron pedig siman a “Change” felirat hivogat. A penzvaltokat mindenhol egyertelmu megtalalni, kiveve a szerb-bolgar hatar bolgar oldalan levot: ott az utdijas fizetokaput elhagyva, jobb kez fele van egy elhanyagolt kulseju parkolo, oda nez a penzvalto ablaka.
A hatarra telepult penzvaltok varosi kollegaiknal 3-5 szazalekkal rosszabb arfolyamon dolgoznak, de legalabb nem kell idegen varosokban tekeregnunk.
Szerbiaban 1 euroert 63-66 dinart adnak. Dinarra mindenkeppen szuksegunk lesz, mert az autopalyadijat dinarban olcsobb fizetni. Szerbiaban meg nem altalanos a bankkartya hasznalata, bar dinamikusan no az elfogadohelyek szama. Leginkabb a MasterCard es a Visa hasznalhato. A Belgrad-Nis autopalyan levo OMV kutaknal ezeken felul a Maestro es a Visa-Electron kartyakat is elfogadjak, illetve vegszukseg eseten euroval is lehet fizetni.
Bulgariaban az euro arfolyama 1.93-1.95 dinar, bankkartyazni szinten nem nagyon lehet, bar az OMV kutak elfogadjak a Visa es MasterCard kartyakat.
Benzinkutaknal, parkolokban, utmenti ettermekben elokerulhetnek kedves, magyarul par szot beszelo egyenek (“Szia Madzsar, hodzs vadzs?”), akik penzt szeretnenek valtani. Udvariasan, de hatarozottan alljunk ellen.
Mit, hol es hogyan lehet tankolni az uton?
A szegedi kivezeto uton a varos hataraban van egy Shell-kut, aztan az utolso “markas” benzinkut Szeged utan egy Agip kut, viszonylag alacsony arakkal. Jugoszlaviaban siman lehet kapni benzint, egy liter 95-os 48 dinarba kerul, a dizel 37.50. Minosege elfogadhato. Tobbnyire jugoszlav benzintarsasagok vannak, de a hatartol nem mesze Lukoil benzinkut van, Belgradtol szaz kilometerre delre Nis fele pedig vadiuj OMV kutat nyitottak (mindket iranyban egyet-egyet). A legtobb auto Pesttol idaig el tud gurulni, hiszen kereken 500 kilometerrol van szo.
A hatar utan a bolgaroknal 15 kilometerre van az elso normalis benzinkut, de ha meg birjuk, vezessunk ujabb 40-45 kilometert, mert Szofiaban es utana van jonehany OMV es Shell-kut ami utbaesik: peldaul a szofiai korgyurun, aztan Pernik elott, aztan Dupnicanal (leanykori neven Sztanke Dimitrov, Dimitrov gepallomas), tovabba Blagoevgradban, aztan a gorog hatar fele tobb is. A 95-os benzin 1.32 leva. A minoseg OK, a kutak pont olyanok mint otthon, meg a shopban is nagyjabol ugyanazt lehet kapni. A hatar elott kozvetlenul van egy Shell-kut a menetirany szerinti bal oldalon. Itt erdemes telitankolni az olcso bolgar benzinbol.
A gorog benzinar csak egy kicsivel tobb, mint Bulgariaban, de a kutak rosszabb allapotuak (!), igy en minden szempontbol a bulgariai tankolast javaslom.
El lehet-e kerülni a fizetős autópályákat?
Magyarorszagon az M5-ost nem nehez elkerulni az 5-os uton. Ha az ingyenes 5-os utat valasztjuk, Kecskemetet erdemes kikerulni az autopalyan, az ingyen van. Tablakkal jol jelzik, mindket iranyban (a Kecskemet ill. Szeged iranyokat jelzo tablakon az M5 felirat mellett nincsen “Utdij/Toll” kiiras). Ejszaka a forgalom az orszaguton is minimalis, az ut pedig jo minosegu, tobbnyire itt sem kell 120 ala mennunk, kiveve a lakott telepuleseket, ahol viszont ejszaka 40 km/h (!) a korlatozas. Trafipaxot meg sosem lattam.
Szerbiaban Szabadkatol Belgradig el lehet kerulni az autopalyat. Fontos, hogy legyen nalunk jo minosegu terkep. En elsore, “hibapont” nelkul megcsinaltam a kerulest, de a terkepet sokat kellett hasznalnom.
Lefele, kb 45 kilometerre Szabadkatol van a Srborban/Feketic leteres. Srborban-on keresztulhaladva lehet eljutni Ujvidekre, a fizetokaput kicselezve. Ujvideken a Tranzit jelet kell kovetni. Ha igaz, egy mindossze egysavos vasuti hidon megyunk at a varosbol kierve, ez vezet Belgrad fele.
Visszafele majd a belgradi korgyururol a Zemun kijaraton kell lejonni, es a Glavna ulica (Fo utca) folytatasa lesz az Ujvidek fele vezeto út (ez egyebkent Cara Dusana nevre hallgat).
Ez a kerulo meglehetosen sok idoveszteseget jelent, az út eleg gyenge minosegu, raadasul sok a lassu jarmu es a rendor. A latnivalok szama minimalis.
A Belgrad-Nis szakasz “Őrült elmebeteg” nevű topiktársunk szíves kozlese alapjan a Pancevo-Kovin-Smederevo utvonalon olcsobbithato meg – ekkor 190 dinarral kevesebb lesz az autopalyadij. A sztrada tobbi resze a terkep alapjan nem, vagy csak korulmenyesen kerulheto ki.
Tenyleg olyan rettenetesek a szerb rendorok?
Az esetek donto tobbsegeben a legcsekelyebb kifogas sem erheti oket, tisztessegesen vegzik a dolgukat. Mas kerdes, hogy a Magyarorszagon megszokottnal tobb helyen lehet rendort latni.
A rendorok sotetkek egyenruhat, feher tanyersapkat es szeles, fenyvisszaveros feher mandzsettat viselnek. A rendorautok feherek, Policija felirattal. A magyar hatar fele egy Volvo V40 (kombi) es tobb vadiuj Peugeot 307 dolgozik; az orszag belseje fele a Peugeot-k mellett uj Fiat Puntok is feltunnek. Elofordulnak meg kek-feher szinu Zastavak, de vannak regi Mitsubishi Lancerek es ujabb, “Florida ” nevre hallgato Yugok is. Altalaban radarpisztollyal dolgoznak az út menten, de ujabban, a magyar hatarhoz kozel egy regi (!) fekete (!!) BMW-bol (!!!) a feluljarokrol is szoktak radarozni. Ekkor a parszaz meterre telepitett rendorok allitjak meg a gyorshajtot. Ha mar itt tartunk, a sebesseget egyebkent eleg sok helyen ellenorzik, de csak gyorshajtas eseten allitanak meg. A szembejovok szoktak elore villantgatni.
Ha a rendorok megallitanak bennunket, az meg nem ok az aggodalomra, tobbnyire megnezik az utlevelet es udvariasan elkoszonnek. Neha viszont kotozkodnek es kerik a mentodobozt, a haromszoget, az izzokeszletet, a poroltot es a vontatokotelet. Utananeztem, ez utobbi ketto nem kotelezo meg Jugoszlaviaban sem, de ha megvan es meg tudjuk mutatni, az mindig egyszerubb, mint egy jugo rendorrel mindenfele idegen nyelveken vitazni.
Szoktak kerni a zoldkartyat is, ami egyebkent Bulgariaban es Gorogorszagban is kotelezo. (A biztositonk ingyenesen koteles kiadni.)
A buntetesek osszege 600, 1100 vagy 1500 dinar lehet. Ezekrol elore nyomtatott, a helyszinen kitoltott bizonylatot kapunk. Az utobbi idokben eleg nagy a fegyelem, a megvesztegetesi kiserletekre negativan reagalnak.
Ugyanakkor nagy ritkan elofordul az ugynevezett “ottalvos” trukk. Ezt foleg jelentos sebessegtullepes eseten alkalmazzak. Ilyenkor – miutan az utlevelunket mar a kezukben tartjak – azt a tortenetet adjak elo, hogy ez szabalysertesi eljarast von maga utan, ott kell aludnunk az adott helyen es reggel 8 orara kell a birosagra befaradnunk. Ez a sztori velem egyszer esett meg, szinten heti-ketheti rendszeresseggel fordulo kollegaimmal osszesen meg ket nagyon hasonlo eset tortent. Ennek a tortenetnek altalaban ketfele vege van: vagy 1000-2000 dinar fejeben elengednek (ilyenkor nincs csekk), vagy irnak egy 1500 dinaros csekket, ha latjak, hogy hajthatatlanok vagyunk es nem lesz baksis.
Hat a bolgar rendorokrol mit kell tudni?
A bolgar rendorseget alaposan gatyaba raztak. A kulfoldiektol kifejezetten tartanak. Ha megallitanak, az ajtot azert ne nyissuk rajuk, mert azt fenyegetesnek veszik. Tekerjuk le az ablakot es bajmosoly. Rengeteg helyen mernek sebesseget, de nem hallottam olyat, hogy valaha csaltak volna. A szembejovok itt is szoktak elore villantgatni.
Kulfoldieket nem buntethetnek meg a helyszinen, csak a statisztikai lapra pecsetelnek, de – szerb kollegaiktol elteroen – a bolgar rendorok igazabol megvesztegethetok, es jobban jarunk, ha inkabb megprobaljuk “helyben” elintezni a dolgot. 5-10, max 20 leva altalaban hat, es az orszagbol kilepve nem kell orakat acsorogni a hatarallomason, hogy befizessuk a hasonlo osszegu buntetest. (Ezt altalaban mindenki igy csinalja. En egyszer nem tudtam a helyszinen elintezni, akkor a hataron oriasi fejetlenseg tamadt, senki nem tudta, mi is pontosan a teendo egy ilyen pecsettel.)
A rendorauto maga nem szignifikans: ujabban hofeher Astra-k a rendorautok, de van meg piros Audi 80, ezustszinu Nissan Sunny, feher Chrysler, seszinu Lada (Nivak is), sot, meg egy osregi, lepusztult fekete Volga is (Szimitli kozeleben). A rendorok messzirol foszforeszkalo neonzold mellenyt viselnek.
Milyen a kozbiztonsag a szerb es bolgar utakon?
A kozbiztonsag mind a ket orszagban a magyarhoz hasonlo szinvonalu. A rendorseg a tranzit utvonalakat a szokasosnal is jobban biztositja. Ezzel egyutt elofordulhatnak a kulfoldiekre utazo bunozok, igy bizonyos helyzeteket celszeru elkerulni – nyilvan nem tanacsos egy kivilagitatlan parkolo kozepen penzt szamolni.
Mit es hol lehet az uton enni-inni?
Magyarorszagon nyilvan mindenki meg tudja oldani maganak. Szerbiaban uditot a benzinkutaknal mindenhol lehet venni. A Coca-Cola termekek siman kaphatoak mindenfele, de en ajnalom a Knjaz Milos nevu helyi asvanyvizet, ami kulonosen finom.
Ujvidekig ket nagyobb vendeglatoipari komplexum van, az egyiket a Mandics testverek (Braca Mandic) a masikat a Rodics testverek uzemeltetik. Mindket helyen kulturalt wc es etterem/kavezo van.
Belgrad utan, a “kartyaelvevos” dijfizeto kaputol kb 20 kilometerre talalhato a MAG nevu pihenohely: benzinkuttal es szervizzel (0-24) egybeepitett kulturalt parkolo, viszonylag normalis (bar pottyantos) wc-vel.
Ha birjuk meg negyven kilometert, Lozovicka Cesma neven kellemes etterem es pihenohely is lesz az uton. Elore jelzik. Itt az arak turhetoek, egy szendvics kb 1 euro, egy rendes foetel 3-4 euro.
Ajanlott meg jo konyhaja miatt a szerb-bolgar hatartol kb 5 kilometerre levo bolgar Atlantik etterem, bar etlap csak a falon es csak bolgarul van. Szofiatol delre az ut mellett jo par falatozo talalhato, egymastol nehany tiz kilometerre: altalaban kiteszik a menut a kirakatba (nem az etlapot, magukat a kajakat!), tudunk mutogatni. Ez mar melyen a Balkan: jofele husokat sutnek az ut menti grilleken. Egy kebapcse-szendvics (“pitka sz kebapcse”) 1.5-2 leva, egy kola (“kola”) 0.5-1.5 leva, egy kave (“eszpreszo”, vagy a dupla: “dvojno kafe”) (tobbnyire nagyon finom) 0.4 – 2 leva. Kulonosen ajanlott a Kreszna volgyeben, egy festoi szorosban talalhato komplexum (Blagoevgrad utan kb 25-30 kilometerrel).
Nem emlitettem kulon, de a nagyobb benzinkutaknal is van lehetoseg a kulturalt etkezesre. Kulonosen patyolattisztak es gusztusosak az osszes OMV-kuton megtalalhato Viva ettermek. Az emlitett osszes hely ejjel-nappali nyitvatartasu.
Hol lehet az uton megszallni?
Magyarorszagon a hataratkelotol nehany kilometerre levo Forro fogado (http://www.autoinfo.hu/ettermek/forro/frame.htm) kiprobaltan kellemes hely. Szerbiaban eleg keves a szinvonalas szallas, az út menten talalhato egy-ket motel mindegyike gyanus kinezetu. Belgradban lepattant (mint az osszes tobbi), am olcso es kozponti fekvesu a Balkan szallo (http://www.hotels.co.yu/hotels_yugoslavia.cfm?Hot_ID=75&tip=1&lng=1) ami effektive a hires Terazijen fekszik es kozvetlenul elotte is lehet tobbe-kevesbe biztonsagosan parkolni. A szobak ara kb 20 euro fejenkent. Kellemes helyek meg a zimonyi (Zemun) Hotel Lav (ez oroszlant jelent) (http://www.hotels.co.yu/hotels_yugoslavia.cfm?Hot_ID=368&tip=1&lng=1), ahol fejenkent 30 euro az ar, ezert viszont orzott parkolo, legkondi es muholdas tévé is jar, bonuszkent pedig kozel van az autopalyahoz.
A Belgrad-Nis autopalya vegen levo “Nais” komplexum is turhetoen nez ki, szemelyes tapasztalat azonban nincs.
Bulgariaban Szofiaban viszonylag sok hely van, ezek meglepoen magas szinvonaluak, am nem art elore lefoglalni a szobakat. A szallas ara fejenkent 10-20 euro koruli (a Google rengeteg talalatot dob ki). Vendegeimnek en mindig a www.moriahflats.com cimet ajanlom. Szinten szemelyes ajanlasomat elvezi a Blagoevgrad utan nehany kilometerrel az uton levo “Monza” motel is. Egy eles balkanyarban talalhato, az út jobb oldalan, kozvetlenul mellette nagy Nissan szerviz. Az ar utoljara 10 euro volt fejenkent.
Sok sikert, jo utat, es ha kerdesetek van, irjatok.
Stevie a bolgar kapcsolat :-)))
Ráadás a bulgáriai tranzitszállásokról
http://hotels-bg.com/simona/en/za_nas.htm – varos szeli, pont a “mi utunkon”, tablak is jelzik, nagyon olcso (10 euro/szoba/ejszaka), kifejezetten tiszta. Van egy kivalo sajat etterme + biztonsagos parkolo.
Hatrany: mindentol messze van. Mintha nalunk az M0-n szallna meg valaki.
Kenyelmes, de ertelmetlen 🙂
www.moriahflats.com — ezek belvarosi lakasok, lakasonkent (nem szemelyenkent!) 30-45 euro az aruk. En mindig itt szallok meg. A varos legbelso, legjobb helyein vannak a lakasok. Szofia mindenkepp meger egy esti varosnezest, es erre kivaloan alkalmas ez a fajta szallas. Hatrany, hogy be kell navigalni a varosba, illetve hogy az autot nem szabad a haz elott hagyni, orzott fizetos parkolot kell keresni, ami nem olyan olcso. En azt csinalom, hogy egy kulvarosi lakotelep orzott parkolojaban hagyom a kocsimat napi 2 euroert, aztan betaxizom a lakasig, ami kb 3 euro koltseget jelent. A belvarosi parkolokban napi 10 euro korul van a tarifa…
Kempingek csak a tengerparton vannak Bulgariaban.
Stevie – 2005.03.24.
Bolgar arlista, 2002. majus 20.
1 BGL, bolgar lev(a) = 0.52 EUR (kotott arfolyam)
1 0.5l sor, hazai, boltban: 0.30 – 0.80
1 0.5l sor, hazai, vendeglatohelyen: 0.80 – 2.00
1 uveg bor, hazai, boltban: 1.50 – 8.00 (“Domain Boyar”: 20.00)
1 uveg bor, hazai, vendeglatohelyen: 4.00 – 16.00
1 rovidital (1 dl!) vendeglatohelyen: 1.00 – 2.00
buntetes gyorshajtasert: 5.00 – 10.00 (hataron fizetni)
olcso szallas, nemszofia, nemtenger, nemsipalya: 10-40
olcso szallas, Szofia, tenger, sipalya: 15.00 – 50.00
vonatjegy, 100 km: 5.00 (nemzetkozi diakot esetleg elfogadjak, de nem mindig, akkor 50%)
buszjegy, 100 km: 4.00 – 7.00 (diak nem jatszik)
vonatjegy, Szofia-Varna: 15.00 + 3.00 a kusett (ejszakai jarat)
mozijegy: 2.00 – 5.00 (Hollywood elobb mint Pesten)
szinhaz/koncert: 1.50 – 7.00
1 kaja: min. 1.00 (szendvics 2 fasirttal [pitka s dvojka kebapcseta], salataval)
1 kaja: normal 3.00 – 8.00 (pl 35cm pizza v. sult hus korettel v hasonlo) Borravalo (ha nincs a szamlahoz kulon hozzairva) altalaban 5-8%, de nem kotelezo es meg sem sertodnek. “Ha nincs hat nincs.” (Magyar Narancs eszrevetele)
McDonald’s Big Mac menu: 4.80
1 l tej: 0.60
1 kave: 0.15 – 0.80
1 kg kenyer: 0.80-1.50
(Itt van az első változat is. Ne hagyjátok ki! – gy.á.)
Szekeres István: Bulgária – 2000 – 1.0
Eloljaroban azt kell leszogeznem, hogy ellentetben a kozhiedelmekkel, Bulgaria roppant baratsagos, szeretheto orszag – bar termeszetesen megvannak a sajatossagai, amelyek kenyelmetlenseget okozhatnak azoknak, akik mashoz vannak szokva.
A legjobb dolog Bulgariaban a hamisitatlan del-europai eleterzes. Laza, konnyed az emberek eletvitele. En ugyan a magam reszerol fraszt szoktam kapni, amikor ket oraval a lapzarta elott a bolgar kollegaim kiveszik megerdemelt kaveszunetuket, ami ritkan tart egy oranal rovidebb ideig, de valahogy megis minden elkeszul. Legfeljebb kicsit csuszunk, es akkor mi van? 😉
A bulizos hangulat hetkoznap is altalanos: az emberek szinte minden nap eljarnak szorakozni, az ejszakai elet tiz ora elott ritkan kezdodik, viszont hajnalig tart. Ennek megfeleloen a varosok tele vannak szorakozohellyel, minden mufajban: sima kis kavehazak, ettermek, tavernak (mehanak), sorozok, gorog-rendszeru klubok (hangos zene, de nincs tancparkett), diszkok minden elkepzelheto zenei mufajban. Egyaltalan: mi szem-szajnak ingere. Kulon pozitivum, hogy ezek a helyek olcsok (legalabbis a mi zsebunknek), marcsak a konkurrenciaharc miatt is: a belepo ritkan tobb 3 levanal
(1 leva = ~130 forint), egy kola maximum 1.5 leva, a sor pedig mondjuk 2-3 leva, de sok hely van, ahol olcsobb.
Ahogy egy hedonista nemzethez illik, a kajaik elkepésztoen finomak. Ugyebar mezogazdasagban Bulgaria mindig is jo volt. A konyha nem tul eredeti, tobbnyire a szomszed nepek otleteit hasznalja, tehat aki a torok vagy gorog kajakat szereti, az nem lesz bajban. A kis fuszerezett fasirt-szeru husgombocok (kjufte vagy kebabcse), a legendas paradicsom-uborka-fetasajt osszetetelu sopszka-salata kihagyhatatlanok. Egyik kedvenc kajam az agyagedenyben szervirozott, a mi porkoltunkhoz hasonlo, de zoldsegdarabokat is tartalmazo kavarma. (Hiaba, a nevekbol is latszodik a torok-gorog vonulat.) Ezekhez jol mennek a helyi borok: mind a feherek kozott (Targoviste kornyekiek, illetve Khan Krum, az ottani “tokaji”), mind a vorosek kozott (Melnik kornyekiek, esetleg a ‘Lovico’ markanevvel forgalmazottak) vannak remek dolgok; peldaul beszelik, hogy duplawe Churchill kizarolag a melniki vorosborokat itta. Meg is nyerte a masodik vilaghaborut 😉 A borok kifejezetten draganak tunhetnek az otthoni arakhoz kepest, de ezek legalabb tenyleg szolobol vannak.
Ha mar az italoknal tartunk, a so:ro:kkel sincs gond: a sorgyarak tobbnyire nemet kezben vannak, es jo minosegu, bar nem extra soroket gyartanak. A helyi “Kobanyai,” a Kamenitza a legolcsobb es meglehetosen finom, az egyebek (Zagorka, Gold, Astika) dragabbak, de nem jobbak. Amstel, Heineken es Stella Artois kaphato me’g majdnem mindenhol, amde minek.
Vannak barna sorok is, pl. Stolichno (nem keverendo ossze a Sztolicsnajaval, mert az orosz es vodka). Roviditalbol a rakija nevu palinkafe’leseg a helyi specialitas: tobbfele gyumolcsbol tudjak fozni, alapertelmezesben szolobol keszul (grozdova rakija). Az ouzo bolgar valtozata a masztika.
Meg egy szo az erzekek birodalmabol: a bolgar emberek, amellett hogy igen baratsagosak es alapertelmezesben kedvelik a magyarokat, szepek is, kivetel Trifon Ivanov, a legendas ’94-es bolgar focivalogatott vedoje, aki speciel egy banatosfeju moncsicsire hasonlit. Aki a sotet tipusu embereket szereti, akar fiuban, akar lanyban, az igazan legeltetheti a szemet. Valami antropologiai oknal fogva az emberek sudarak, jo alakuak. A lanyok bajuszkajarol szolo legendakat meg feledjuk el… 😉 Raadasul az emberek a fizetesuk nagyobb hanyadat koltik ruhazkodasra, mint a legtobb europai orszagban – ezt a meglepo statisztikat eppen ma olvastam. Mindenesetre jol oltozottek, az teny.
Ha eltekintunk a hedonizmustol, es kifejezetten a termeszeti szepsegek erdekelnek, Bulgaria akkor is jo valasztas. Itt minden van. Telen Europa egyik legjobb siterepe. Egy helyen talalhatoak meg a konnyu-, kozepes-, nehez, sot extrem palyak is. A sifelvonok es egyeb szolgaltatasok kiepitettsege ugyan meg hagy nemi kivannivalot maga utan, de ami van az normalis es olcso. Borovetz a brit sielok torzshelye, de olaszok es svajciak is jarnak oda. Pedig ok biztosan tudjak, mi a jo.
Nyaron ott a tengerpart: tapasztalatom alapjan maga a tenger es a homokos part jobb minosegu mint Eszak-Gorogorszagban. Ha nincsenek kulonosebb igenyeink, a kempingek es maganszallasok nevetsegesen olcsok (4-20 leva/fo), ha igenyesek vagyunk, akkor meg ott vannak a szallodak, amik nagyreszt nemet kezben vannak, ami latszik is egyreszt a minosegen, masreszt az arakon. Nyaron a tengerpart kifejezetten hasonlit a Balatonra: kulfoldi turistak (kozottuk rengeteg orosz), oriasi nyuzsges, beach life. Osszel es tavasszal a gyonyoru hegyekben lehet kirandulni (Rila, Pirin, Sztara Planina), ahol lepten-nyomon egy-egy csodalatos kolostorba botlunk. Vannak kozottuk turista attrakciok is (peldaul a hires rilai kolostor, a bolgar kultura bolcsoje), de jonehany “futottak-meg” kategoriaju is. Ezek specialitasa, hogy tobbnyire meg mindig funkcionalnak, sot, a szerzetesek alkalomadtan vendegul latjak az arra tevedo turistat, angolul beszelgetnek vele, es bar alapertelmezesben nincs aram, a kedveert bekapcsoljak az aggregatort, es egyutt nezik a CNN muholdas adasat…
A varosok nincsenek igazabol kitalava. Ez fokozattan vonatkozik Szofiara. Altalaban hatalmas szocreal lakotelepek alkotjak a varosok jo reszet, amik elso ranezesre teljesen le vannak pattanva. Igazabol ez csak az elozo negy evtized bosszuja: “ami kozos az nem az enyem” alapon a koztulajdonnal nem foglalkoznak. A vilagitas nelkuli, gyakran vakolatlan es/vagy korlattal sem rendelkezo lepcsohazakbol aztan otthonos, tiszta, baratsagos lakasok nyilnak. Barataim lakasaban egy visszatero furcsa momentumot figyeltem meg: nincsen csillar. Meg az izlesesen berendezett lakasokban is gyakran csak egy meztelen villanykorte himbalozik a plafon kozepen.
Ezen a ponton oszlassunk el egy ujabb tevhitet: a pottyantos wc-k ideje lejart. Az utmenti vendeglokben, palyaudvarokon -praktikussaguk miatt – meg elofordulnak, de hivatalokban, vendeglatohelyeken, urambocsa’ lakasokban mar teljesen attertek az angol rendszerre.
A varosok a mi ertekrendunk szerint szemetesek, az utcai vilagitas finoman fogalmazva hianyos, csordakban jarnak a kobor kutyak (altalaban baratsagosak), foleg a videki varosokban egy-egy kecske vagy birka is feltunik az utcakon, de az utobbi idoben hatarozottan megfigyelheto valami elorelepes. Szofia belvarosa peldaul ujabban kifejezetten vilagvarosi szinvonalu, otletesen megvilagitott kozepuletekkel, rengeteg elegans bolttal es kavezoval, rendezett parkokkal, tiszta utcakkal.
Az autopark is lassan modernizalodik: rengeteg meg az oreg szovjet auto es a nyugat-europai orszagok roncstelepeirol szarmazo szokeveny, de mintha az also-also-kozepkategoria uj autoi is megjelentek volna, kulonosen a fovarosban.
Regebben sok kifogas erte a rendorok faragatlan modorat, meg persze az igazsagtalan bunteteseket. Nos, a rendorseget mostanaban igencsak gatyaba raztak. Bar rengeteg helyen merik a sebesseget, a helyszinen nem buntetnek. A kulfoldiek az orszagba valo belepeskor kapnak egy ugynevezett “statisztikai kartyat,” es a rendorok arra pecsetelnek szabalysertes eseten. Az orszag elhagyasakor a hataron kell fizetni a buntetest. Gyorshajtasert a tipikus buntetes 5-10 leva. De ezt is el lehet kerulni: be kell tartani a sebessegkorlatozast es kesz. Ha a lakott teruleten 50-nel megy valaki, azzal nem fognak nekiallni kotozkodni. Az 51 az mar veszelyes lehet. De legalabb mar nem a lenyulando ellenseget latjak a kulfoldi autosban.
A neha tulbuzgo rendorokon kivul az utak allapota neheziti meg a kozlekedok eletet. A magyar utviszonyokat szokas szidni, de aki a magyar utakban kivetnivalot talal, az meg nem ismeri a bolgar viszonyokat. A fo gond az utepiteskor alkalmazott technologiak alacsonyrendusegeben keresendo. Nem vagyok utepito-mernok, de vak sem: az az utszakasz, amit tavaly marciusban ujitottak fel Pernik es Szofia kozott, az idei tel vegere ujra szinte jarhatatlanna valt a sok katyu miatt. Hogy egy uj ut meg egy evet se birjon ki, ahhoz bizony nagyon trehany munkat kell vegezni es/vagy rengeteg alapanyagot kell kisporolni.
Ezzel egyutt, nem lehetetlen Bulgariaban autozni, csak meg kell szokni, hogy az ut gyakran nem tukorsima, es kulon figyelni kell az alattomos katyukra, kulonosen december es aprilis kozott. A tavasz vegere altalaban befoldozzak az utakat, es a kovetkezo fagyokig nincs is gond.
Fel szokott meg merulni, hogy Bulgariaban allig felfegyverzett marcona maffiozok fosztogatjak a kulfoldi autosokat, viszik az autojukat, adott esetben jol megeroszakoljak a noket. Ez kerem szepen a legnagyobb hujeseg, amit valaha hallottam, macimese.
A vonatok, buszok szinten biztonsagosak, legalabbis semmivel sem veszelyesebbek, mint Magyarorszagon. Esznel kell lenni, ennyi a trukk. Ha peldaul kimegyunk a vonatfulkebol, nyilvan nem hagyjuk benn az ertekeinket. A fo gond a vonatoknal a lassusag (a multkor egy kozonseges eticsiga 25 percet vert rank a Blagoevgrad-Szofia viszonylatban), a tavolsagi buszoknal pedig a menetrend hianya. Nagyjabol ugyan lehet tudni, hogy mikor indul a busz, de ha mar elobb megtelik, el is indul. Ha viszont nincs elegendo utas, fel orat is acsorog meg a buszpalyaudvaron, hatha. A nagyvarosok kozotti buszjaratok persze precizebbek.
Szofiaban es a nagyvarosokban (Varna, Burgasz, Plovdiv) a tomegkozlekedes is letezo fogalom, igaz a jaratok ritkak, lassuak es tomottek, ejszaka pedig gyakorlatilag semmi sem jar. Viszont a taxizas nem draga: egy kilometer nem dragabb fel levanal (~65 forint), az is csak ejszaka. A varosok tele vannak taxival, amiket kotelezo elenk sargara festeni. A taxisoforok megkiserelhetik atverni az idegent, de tapasztalatom szerint a pragai kollegak sokkal durvabbak.
A nyelvek kozul az angol a sztar a fiatalok kozott, az idosebbek kozul nemetul beszelnek sokan. Az oroszt gyakorlatilag mindenhol megertik, es a bolgart is lehet kovetni az oroszbol kiindulva. Maga a bolgar nyelv nem ordongosseg, bar a szlav nyelvek kozott eleg specialis. A mellekneveket es a foneveket nem ragozza, van viszont hatarozott nevelo es letige. Sok a torok eredetu szo, csakugy mint a magyarban, igy a kovetkezo bolgar szavakhoz peldaul nincs szuksegunk szotarra: pulyka, szablya, baksis, pogacsa, macska (na jo, ez a ketto val’szeg inkabb szlav), vicc, haver stb.
A legnagyobb furcsasag persze az “igen” es a “nem” jelzese: a fejukkel pont forditva csinalnak, mint Magyarorszagon. Tehat a “nem” jelzese egy eroteljes bolintas, mig az “igen”-t a fejuk ingatasaval mutatjak. Konnyu belejonni, kiveve amikor angolul beszelgetek valakivel. Olyankor neha ra kell kerdezni: ez egy bolgar nem volt, vagy egy angol igen?
Szekeres István
Szekeres István írásai az Útikalauzban >>
Szekeres István blogja: Hurrabulgaria.blog.hu
Facebook oldala: https://www.facebook.com/pages/Hurr%C3%A1-Bulg%C3%A1ria-a-bolg%C3%A1r-tengerparton-nyaralunk/374681519270902
Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Bulgáriáról >>
|
A szerkesztőnek a következő címre küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkeszto
utikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés