Szekeres István – Stevie: Minden, amit jó tudni a bolgár tengerpartról – 2010
Könnyen fogyasztható sűrítmény abból a rengeteg információból, tapasztalatból, amit szerzőnk Bulgáriáról sok év alatt összegyűjtött. Frissítve 2010. júliusában.
A Budapest-Szerbia-Bulgária (Napospart) utazáshoz innen tölthető le Szekeres István Az Excel táblába írt program az ott jelzett időpontban érvényes üzemanyagárakat és útdíjakat használja, de szabadon módosíthatjuk mi is az adatokat. |
1. Tervezés
1.1 Melyik települést válasszuk?
1.2 Szállástípusok
1.3 Időjárás
2. Utazás
2.1 Repülővel
2.2 A román és a szerb útvonal összehasonlítása
2.3 Utazás Szerbián keresztül
2.4 Utazás Románián keresztül
2.5 Törökök (és más vendégmunkások) az úton
2.6 Autóval Bulgáriában
2.7 Autókölcsönzés
3. Nyaralás
3.1 Evés-ivás
3.2 Bolgár ételek és italok
3.3 Pénzváltás
3.4 Egészség
3.5 Egészségi kockázatok
3.6 Kommunikáció
1.1 Melyik települést válasszuk?
A bolgár tengerparton legdrágább a három nagy nyaralótelep, Aranyhomok, Albena és Napospart – igaz, ez a három nyaralóhely a szolgáltatások színvonalában is átlagon felüli. Ha ide utazunk, a budapesti és balatoni áraknál valamivel drágábban jövünk ki, nagyjából az olcsóbb görög, spanyol vagy éppen horvát tengerparti üdülőhelyek árszintjén. Aranyhomok árban és színvonalban is kiemelkedik a trojkából.
Aranyhomok
Ez sem Párizs, Aranyhomok
Napospart
Albena
Szozopol, Neszebar, Balcsik, a nagyvárosok (Várna, Burgasz) ennél olcsóbbak, de a legjobb árakkal a nagy üdülőtelepek közötti településeken (Obzor, Bjala, Pomorje), illetve délen (Primorszko, Carevo, Kiten, stb) találkozunk.
Balcsik – arborétum
A nagyobb nyaralóhelyeknek saját egyéniségük van. Napospart és Aranyhomok, illetve a mára gyakorlatilag velük egybeépült, egykor önálló üdülőtelepek (Sv. Vlas, Sv. Konstantin i Elena, stb) a bulizni vágyó, pörgős fiataloknak lettek kitalálva, családosoknak talán túl nyüzsis, zajos helyek. Ezeken a helyeken kizárólag turisztikai létesítmények vannak, állandó helyi lakosság nincs, télen például teljesen kihaltak.
Napospart, tengerparti chillout café
Látnivaló a nagy szállodákon, és a több kilométer hosszú tengerparti sétányokon kívül kevés van – igaz, a sétányok annyira jól kiépítettek, hogy egy hétig sem lehet megunni őket. Van ott minden, különböző vidámparkoktól, utcai mutatványosoktól, boltoktól-bazároktól az ezerféle vendéglátóhelyig minden, “kalózhajón,” “szerájban” vagy éppen “középkori várkastélyban” berendezett éttermek, “népiesch” bolgár mehanák originál folklór műsorral (parázson járás kötelező), trendy beach chillout lounge-ok, és persze forgatag, nyüzsgés, akár a késői hajnali órákig is.
Valódi eredeti D&G termékek a tengerparti butikban, de van felhozatal Adidas-ból is
Mindennek Bulgáriához kevés köze van, bolgárokat sem sokat láthatunk itt, inkább turistákat, tipikusan oroszokat, románokat, briteket, németeket és skandinávokat. Napospart és Aranyhomok vendéglátása kifejezetten a package turistákra épít, akik repülővel érkeznek, emiatt meglehetősen röghöz kötöttek — ez a magyarázata a magas áraknak, a magas árak pedig annak, miért nincsenek bolgárok. Ez egy ördögi kör, mert ha nincsenek bolgárok, eleve kicsi a vendégek visszatérésének esélye, tehát nem is érdemes hosszú távra berendezkedni…
Ez az “egyszezonos” hozzáállás sok helyen látszódik is, a pimf lehúzási kisérletektől a csalódást keltő vendéglátóhelyekig (fantáziátlan menüsor, színvonaltalan alapanyagok, idénymunkás pincérek).
Albena is klasszikus nyaralótelep, de annyiban más, hogy az idősebbek, kisgyerekes családok igényeit is ki tudja elégíteni. A szállodák közt nagy zöld parkok és ligetek vannak, érezhetően kevesebb a hangos szórakozóhely, de persze esténként itt sem kell unatkozni. Valamilyen ok miatt itt nem engedtek új szállodákat építeni, inkább a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek helyi szot-üdülőit újították fel kívül, de főleg belül. Első ránézésre még mindig béna kockaházak, de belülről azért már beköszöntött a 21-ik század, és a “belsőépítészet” fogalma sem ismeretlen.
Albena
Szozopol vagy Neszebár már mások: igazi, élő városok, saját állandó lakossággal, iskolákkal, halászokkal, műemlék épületekkel, szűk sikátorokkal, galériákkal, kulturális programokkal. Az utóbbi években itt is rengeteg szálloda épült, a tengerparti részek hasonlítanak is az előbb említett nyaralótelepekre, de megmaradtak az eredeti történelmi óvárosok is, sőt, igényesen fel is újították, kitatarozták azokat. Forgatag és hömpölygés itt is van, de pár utcányira a belvárostól, ahol a helyiek laknak, akár pihenni is lehet már.
Szozopol hajnalban
Szozopol nappal
Szozopollal és Neszebárral kapcsolatban időről időre felmerül, hogy kommerszek lettek: tény, hogy az eredeti, párszáz éves “vazrazsdane” (bolgár polgári újjászületés) stílusú házakban, vagy előttük a kirakodóvásárban árult filléres szuvenír-bóvlik ellepték a várost, de azért még mindig megmaradt valami az évszázados hangulatból.
Neszebár
A tavalyi év slágere: kosztümös fényképezkedés.
Zöldséges Neszebárban.
Titkos tippem a Szozopoltól csak pár kilométerre lévő Csernomorec: ugyanazt tudja, mint Szozopol, leszámítva a történelmi városközpont hiányát, viszont lényegesen olcsóbb. A burgasziak tipikusan ide kezdtek járni bulizni esténként és hétvégenként, mivel Szozopol számukra elturistásodott. Rengeteg új szórakozóhely nyílt a közelmúltban, és egy sor színvonalas, mégis tűrhető árú szálloda épült.
Külön kategóriába sorolom a “déli” településeket. Szozopoltól délre egyre kevésbé üdülőparti a hangulat, inkább halászfalukat, kedves kisvárosokat találunk (pl. Kiten, Carevo, Szinemorec, vagy pláne Ahtopol, Varvara). Mindegyiken van strand persze, meg egyszerűbb éttermek, büfék, időutazás a hetvenes évek Balatonjára, csak egy kicsit még több ronda épülettel 🙂
Errefelé a külföldi turisták aránya egyre alacsonyabb, a kisgyerekes bolgár családok, szünidős egyetemisták aránya egyre magasabb. Az érezhetően alacsonyabb szolgáltatási színvonalért kárpótol, hogy itt valódi bolgárok élik a mindennapjaikat, akik mellékesen délutánonként vagy hétvégenként kijárnak a strandra is. A turisztikai ipar itt is megvetette a lábát, vannak szép szállodák, éttermek, de azért ezek egyszerű kisvárosok – mintha Törökszentmiklósnak lenne tengerpartja.
A két nagyváros, Burgasz és Várna nyaralás céljára nem az igazi, egyikük sem kifejezetten turistáknak való, bár rossz idő esetén egy félnapos programnak megteszik. Vásárolni például klasszul lehet mindkét város sétálóutcáiban: a ruhák, de különösen a cipők, ezen belül a férficipők a magyar áraknál érezhetően olcsóbbak.
Várna talán több “hagyományos” látnivalót kínál (székesegyház, delfinárium, tengeri múzeum), Burgasz ellenben egy kicsit hangulatosabb. De a belvárost és a tengerparti sétányt leszámítva bizony ezek klasszikus kikötővárosok, ronda lakótelepekkel, komoly iparral, például a Balkán egyik legnagyobb kapacitású olajfinomítójával Burgaszban (Neftochim).
1.2 Szállástípusok
A horvát és görög turizmusból ismerős apartmanház gyakorlatilag nem létezik Bulgáriában. Aranyhomokon és Naposparton leginkább szállodák találhatóak: a vízparton a nagy szállodaláncok elegáns, drága, több száz fős hoteljei, kicsit távolabb a tengertől már kisebb, hangulatos családi panziók, szállodák is.
Jellemző, hogy a magyar túroperátorok (tour operator) csak néhány szállodával szerződnek le: a prospektusok alapján úgy tűnik, mintha üdülőhelyenként csak négy-öt szálloda lenne, pedig a valóságban a szálláshelyek száma százakban mérhető.
A három nagy üdülővároson (Aranyhomok, Napospart, Albena) kívül szinte mindenhol találni kiadó szobákat: ezeket a balatoni Zimmer Frei tapasztalatok alapján érdemes elképzelni. A lényeg, hogy egy családi házban egy vagy több szobát is kiadnak. Néha csak turisták osztoznak a házon, néha a házigazda is ott lakik. A kiadó szobák mellé gyakorlatilag mindig jár külön fürdőszoba, a konyha használata viszont problémás (hacsak nem a komplett házat béreljük – erre is van lehetőség). A szobák berendezése változó, de garantáltan makulátlanul tiszták. A fürdőszobák specialitása, hogy zuhanyozó van, de nincs zuhanytálca. A zuhanytálca műfaját nem ismerik: a padló középre lejt, az összefolyásnál pedig ott a lefolyó, slussz. Elsőre nekünk furcsa, ott ez az általános.
Ha a Zimmer Frei (“szvobodna sztaja”) megfelel, egész nyugodtan elindulhatnak foglalás nélkül is, érdemes a helyszínen válogatni a kiadó szobák, házak, panziók közül. A bolgár tengerpart csak a főidény hétvégéin üzemel 100 % körüli kihasználtsággal, minden más időpontban megnyugtató választék van szálláshelyekből — az ár pedig az utazási irodák szállodás árainál 20-30-50 százalékkal alacsonyabb.
Aki kempingezni akar, az sajnos nem talál nagy választékot: a magánszállásokon, panziókban is annyira olcsók a szobák, hogy az ár-minőség versenyszámban a legtöbb kemping nem maradt állva, előbb csak vegetálni kezdtek, majd szép lassan be is csuktak. Mivel nemcsak a beruházások, de a karbantartások is elmaradtak, méteres gaz közepén kellett felverni a sátrat, rozsdás csövekből csordogált a langyoskás víz a zuhanyozóban, ezekért a zsivkovi kempingekért nem is kár. Ami megmaradt, az viszont egész korszerű. Szozopol mellett ilyen a Kavaci, vagy Carevo mellett az Arapja kemping.
1.3 Időjárás
Bulgária klímája hasonlít a magyarhoz, bár földrajztanárom, Vágvölgyi tanár úr valószínűleg a szívéhez kapna, ha ezt hallaná. A meteorológusok számára nyilván vannak különbségek, de a turistáknak az számít, hogy szerencsés esetben május közepétől szeptember második feléig lehet fürdeni a tengerben (szerencsétlenben május végétől szeptember elejéig), pont mint a Balatonban.
A napi átlaghőmérsékletek is hasonlóan alakulnak: nyáron tipikus a 30 fok körüli hőmérséklet, és éjszaka sem hűl 20 fok alá a levegő. Extremitások is előfordulhatnak, de nem gyakrabban mint Magyarországon. Volt már júliusban 40 fok feletti kánikula is, és 15 fokos, esős idő is. Tipikus esetben azonban a magyar időjárást követi a bolgár is.
2.1 Repülővel
…és akkor a gép leszáll vagy Várnában, vagy Burgaszban. Ha az utazási iroda nem biztosít transzfert, akkor helyben kell megoldani – nem lehetetlen vállalkozás, még senki nem töltötte a nyaralást a reptér várójában 🙂
Mindkét repülőtérről indulnak közvetlen buszok minden nagyobb üdülőtelepre, illetve Várnába és Burgaszba. A buszjegy olcsó, fejenként 5-6 levánál még nagyobb távolság esetén sem több.
A távolsági buszok rendszere Bulgáriában kissé komplikált, nincs egy központi busztársaság (“Volán”), hanem kisebb-nagyobb, de inkább kisebb, sőt gyakran mikroszkópikus (1 busz) cégek szállítanak. A járatok között kialakult valamiféle menetrend, de pontos leírást ne keressünk a neten. (Ami van, az benyomásaim szerint egy pillanatfelvétel valamelyik napról.) A buszok körül lehet találni információs kioszkot, ők tudják az aznapi tuttit. Jegyet a buszon lehet venni.
Ha kisebb település a cél, akkor vagy bemegyünk a várnai/burgaszi buszpályaudvarra és ott átszállunk, vagy eleve taxival megyünk.
A taxi különben is alternatíva, már csak ezért is, mert a busszal ellentétben a taxi a kapuig visz, ami nem hátrány: az üdülőtelepek elég nagyok, a buszmegállótól még valahogy el kell evickélni a szállásig. Tendereztetni kell a reptér előtti taxisokat, és alkudni, kedvesen, de határozottan. A tipikus várnai és burgaszi kilométerdíj 99 sztotinka (Szófiában csak 60-70, de az más kérdés), a “vidéki fuvar” miatt elfogadható, hogy dupla díjjal számolnak – aztán az aznapi piaci helyzettől függően innen felfelé vagy lefelé kerekítenek. Tehát távolságtól függően 50-100 leva tipikusan elég egy autóra, ha esetleg megosztjuk másokkal, akkor egész olcsón jövünk ki.
A nagyobb szállodáknak vannak saját járműveik, egy kérdést megér, hogy ki tudnak-e elénk jönni, de valószínűleg az sem lesz ingyen.
2.2 A román és a szerb útvonal összehasonlítása
A Románian keresztül vezető útvonal előnyei (a szerb útvonallal szemben):
– olcsóbb (a különbség csupán néhány ezer forint)
– (eseleg) rövidebb kilométerben (a különbség indulási hely- és célpontfüggő: minél keletebbi a magyar indulás, és minél északabbi a bolgár úticél, annál jobban megéri)
– gyors határátkelés vendégmunkás-invázió idején is
– szebb tájak (átlagban)
– nyelvtudás (rendőrök, benzinkút, étterem) (angol és latin nyelvek)
A Szerbián keresztül vezető útvonal előnyei (a romániai útvonallal szemben):
– lényegesen gyorsabb (5-6 óra is lehet a különbség, ha éppen nincs “törökjárás”)
– állandó, tempós haladás, fogynak a kilométerek; egy 10 kilométeres (festői szépségű) szakaszon kivül nincsenek szerpentinek, ahol beragadhatunk lassú járművek mögé, a lakott települések száma minimális
– jó minőségű autópályák az út kétharmad részében
Egyforma:
– útminőseg (többnyire kifogástalan, itt-ott problémásabb szakaszok egy-egy tucat kilométeren keresztül, mindkét útvonalon)
– üzemanyag-árak
– rendőri ellenőrzés gyakorisága és szigora
– márkás benzinkút-hálózat sűrűsége – OMV (BG, SRB, RO), MOL (SRB, RO), SHELL (BG), Lukoil (BG, SRB, RO), EKO (BG, SRB, RO).
– 2010 júniusától az EU-állampolgároknak immár Szerbiában sincs szükségük útlevélre
2.3 Utazás Szerbián keresztül
Neves Szerző alapműve : http://www.utikalauz.hu/index.php?p=folap&id=334
2.4 Utazás Románián keresztül
Kelet-Magyarországról Észak-Bulgáriába a román útvonal gyorsabb és gazdaságosabb lehet. Ha valaki a bolgár nyaralást erdélyi, dél-romániai túrával köti össze, nyilván nincs alternatíva. De sima tranzitútvonalként Szerbia gyorsabb és alapvetően kellemesebb.
Romániában három nagy ellenség van: 1) a rengeteg útépítés miatti félpályás lezárások, 2) az egymást érő, egyenként is kilométer hosszúságú lakott települések (radaros rendőrökkel), illetve 3) a lassú járművek (traktorok, kombájnok, lovaskocsik, harminc éves Daciák), amiknek az állandó kerülgetése idegesítő és veszélyes.
Míg az indulási helytől és egy esetleges erdélyi kitérőtől függően több útvonal-alternatíva is létezik, ezek mind Bukarestben találkoznak. Megfontolandó Bukarestből nem délre menni, és a Giurgiu-Rusze hídon átlépni Bulgáriába (hídpénz), hanem autópályán Constanta irányába indulni, és a tengerparton, Vama Veche átkelőnél belépni Bulgáriába. Ha Várnától északra megyünk, ez az útvonal kifejezetten javasolt. A határátlépés ez esetben ingyenes, de az autópályán 10 lei (kb 700) forint hídpénzt szednek egy ponton.
2.5 Törökök (és más vendégmunkások) az úton
Ha Szerbia felé indulunk, a legnagyobb problémát a vendégmunkások rohama jelenti. Amikor Németországban vége az iskolának, a vendégmunkások elindulnak haza. A török vendégmunkások nagy része Szerbián és Bulgárián keresztül halad. Ekkor szokott a magyar Híradó a röszkei határállomáson kígyózó sorokról tudósítani, a bolgár tévések pedig Kalotinánál forgatnak. A nyár végén a vándorlási irány megfordul.
Az Útikalauzban megtalálható Török László “inváziós naptára”: Ha pont “piros napon” utaznánk, érdemes Röszke helyett Tompánál vagy különösen Tiiszaszigetnél átlépni a határt. Ez ugyan kerülőt jelent, de időben mégis bőven megérheti. (Tiszaszigetnél csak magyar és szerb útlevéllel lehet átlépni, és csak 8 és 18 óra között.)
Sajnos a szerb-bolgár határon Kalotinának nincs alternatívája. Itt az vígasztalhat, hogy a röszkei tömegből kisebb csoportok már leszakadoztak Szerbiában (különösen a Szandzsákban élő bosnyákok dolgoznak sokan Nyugaton), egy másik csoport macedón, görög, albán, koszovói pedig Nis-nél válik el tőlünk, és vannak törökök is, akik alternatív útvonalon, Macedónián keresztül (Bulgáriába délebbre belépve) mennek hazafelé.
2.6 Autóval Bulgáriában
Az utak minősége változó, többnyire rendben vannak, de a főútakrol letérve bármi előfordulhat. A sofőrök “bátrabban” vezetnek a magyaroknál is, a közlekedési táblák nagy része “tájékoztató jellegű,” simán előfordulhat egyirányú utcában szembejövő autó, kettős záróvonalon előző helyi Fittipaldi.
Az aktuális üzemanyagár: ez a link a bolgár Shell-hálózat konkrét, naponta frissített árlistája. Mint Magyarországon, úgy Bulgáriában is lehet néhány sztotinka különbség az egyes benzinkutak árai között. Kattintsunk az útvonalunkhoz közel eső Shell-emblémára, és megtaláljuk az adott kút aznapi árlistáját.
Bulgáriában feltűnően sok a közlekedesi rendőr, akik szigorúan, gyakorlatilag zéró toleranciával büntetnek (az 50 km/h az pont 50, és nem 51). A gyorshajtáson kívül az indokolatlanul bekapcsolt ködlámpára, a sötét fóliára, a vezetés közbeni mobiltelefonálásra harapnak. Mondjuk az őszinte bűnbánat és egy 20 levas gyakorlatilag minden problémát elintéz.
Az autólopás is ismert probléma sajnos, csakúgy mint az autófeltörés. Ellentétben Magyarországgal, ahol főleg biztosítási csalások miatt lopnak autókat, ezért a kis- és alsó-középkategoriás autók a legveszélyeztettebbek (Clio, Megane, Golf, Ibiza, Swift, stb), addig a bolgár tengerparton kifejezetten exportra lopnak nagykategoriás luxusautókat (terepjárók, Mercik, BMW-k, Audik, nagyobb Volkswagenek). Az ellopott autó pár perc múlva egy hajó gyomrában van, és indul is Oroszországba vagy Azerbajdzsánba, a Fekete-tenger valamelyik túlpartjára.
“Normál” autó miatt nem kell különösebben izgulni, de természetesen az őrzött parkoló a legjobb védekezés, onnan még sosem tűnt el semmilyen autó. A legtöbb helyen vannnak őrzött parkolók, a napidíj 7-15 leva, de vannak egyhetes bérletek is.
Az autó utasterében soha ne hagyjunk semmit. És amikor azt írom, semmit, azt úgy értem, hogy abszolút semmit, még egy napszemüveget sem. Nekem speciel egy kardigán miatt törték be a hátsó oldalüveget — pedig még a zippzárja is rossz volt.
2.7 Autókölcsönzés
A nagyobb üdülőhelyeken széles választék van kisebb-nagyobb kölcsönzőkből, mindenhol beléjük lehet botlani. A választék a roncsderbi hangulatú III-as Golfoktól és Kadettektől a zsírúj Lexusig terjed. Napi 30-50 euróért modern, klímás kiskocsit lehet vinni.
Robogót, kerékpárt bérelni sokkal körülményesebb és drágább, mint más országok tengerpartjain. Ez nem is akkora baj, a kétkerekű közlekedés nem éppen biztonságos — a bolgár közlekedési kultúra egyelőre nem tud mit kezdeni a kétkerekűekkel.
3.1 Evés-ivás
Az all inclusive ellátásról mindenkit nyomatékosan lebeszélek. Az előre kifizetett szállodai kaja miatt egy csomó klassz helyet nem lehet kipróbálni — márpedig Bulgária egyik legnagyobb vonzereje a kulinária. Bármelyik tengerparti településről legyen is szó, a vendéglők (mehanák), pizzériák, sörözők, koktélbárok, kávéklubok, grill éttermek, djúneres kioszkok olyan pazar választékát és olyan magas színvonalát lehet megtapasztalni (ráadásul a magyar, vagy pláne a horvát, görög áraknál olcsóbban), hogy kifejezetten bosszantó hazamenni vacsorázni 🙂
Általános tipp, hogy oda kell beülni, ahová a bolgárok járnak. A nagy túristagyárakban érdemes a fő utaktól távolabb eső szögletekben kutakodni, a legjobb ár-érték arányú éttermeket biztosan itt találjuk.
Bolgár mehana. Vagy csak bolgárosch?
Furcsa étterem (Napospart)…
…és egy másik (Aranyhomok).
3.2 Bolgár ételek és italok
A csillaggal (*) jelölt ételekről és italokról a Szerző jól tudja, hogy így leírva hülyén hangzanak, ám ezzel együtt feltétlenül kipróbálásra ajánlja őket, egyben figyelmeztet, hogy addiktívak, és nehéz róluk leszokni.
3.2.1. Sör
A bolgár sörök alapvetően rendben vannak. Az én kedvencem a Kamenitza (szvetlo, vagyis világos) és a Sumenszko, de ez utóbbi ritka a tengerparton. Más magyarok kedvenc bolgár söre a Zagorka, szintén minden sarkon kapható. Van egy prémium változata, a Zagorka Gold. A tengerpart tipikus márkája a Burgaszko, nálam nincs a topon, de van, aki azt is szereti 🙂
Egyéb markak: Asztika, Ariana, Pirinszko (mondjuk ez a tengerparton ritkán fordul elő), és a bolgár gyártmányú nagy márkák (leggyakrabban Heineken, Stella, Tuborg, Becks, Staropramen). Van egy bolgár búzasör is, Boljarka a neve, de elég ritka – pedig nem rossz.
A csapolt sört “nalívna bíra” néven emlegetik. (Góljama: korsó, malka: pohár.)
3.2.2. Röviditalok
– grózdova rakija (szőlőpálinka), leginkább ajánlott a “muszkatova” (muskotályos) típus, ezen belül, ha választani lehet, a “Burgasz 63” (burgasz sesz’deszet-tri) vagy Pesterszka. A Burgasz 63-nak vannak speciális változatai, a “Perla” egy spéci szőlőfajtából készül, a “barrel” pedig tölgyfahordós érlelést jelent. E két utóbbi változat végképp nem olcsó, de a pálinkarajongók készüljenek meglepetésre.
– masztika (= ouzo bolgár módra, azaz ánizslikőr)
– menta (mentalikőr). Magában rettenetes fogmosópohár hangulata van, de koktélban nyáron az egyik legkellemesebb hűsítő: 1 dl menta, 0.5 dl vodka, 1.5 dl narancs juice, jégkocka.
3.2.3. Borok
– a vörösok jók, a fehérek szó-szó. A tengerparton leginkább a T’rgoviste környéki borok fordulnak elő, azok rendben vannak. Bolgár helyi vörös szőlőfajták: gamza, mavrud. Híres az aszenovgradi mavrud, ebből még az alsó-közép (6 -10 levás) megfejtések is rendben vannak. A Mezzek Mavrud a Szerző egyik kedvence, boltban 9 leva, étteremben 15-20 leva körül árulják.
Garantáltan (tesztelten) megbízható pincészetek/márkák: Nicsíja Zemja – No Man’s Land, Cherga, Telish, Todorov, Uniqato. Keszüljünk fel, hogy ezek a borok bizony nem olcsók! Étteremben 15-40 leva egy palack.
Ja, a fröccs ötletét még hírből sem ismerik.
3.2.4. Üdítők
Na, itt jön az első csillagos ajánlat:
– ajran (vízzel hígított bolgár joghurt, sóval)*
– az ásványvizek sajnos elég vacakok. A leginkább desztilláltvíz ízű a legelterjedtebb Bankja. (Az ásványvíz, mineralna voda, az mindig szénsavmentes. A szénsavas ásványvíz neve: szóda. Ezt legalább könnyű megjegyezni.)
– amúgy a szokásos üdítőital-választék. A “kóla” szó egyértelműen a Coca-Colát jelenti, a “Pepsi” az nem kóla, hanem “pepszi” 🙂
3.2.5. Ételek
– banica, banicska: vékonyra és hosszúkásra tekert rétes-szerű kelt tészta, szirenével vagy hagymás krémmel töltve (“szasz szirene” illetve “sz prasz”). A bolgárok ezt szokták reggelizni.
– caca (sült apró halak, egyben szokás lenyelni, fejjel együtt)*, egy adag 2-3 leva, ez két embernek elég 🙂
– tarator (hideg joghurtos uborkaleves)*
– skembe csorba (fokhagymás-ecetes-csípős pacalleves)
 |  |
Caca (azért ilyen piros árnyalatú a kép, mert egy coca-colás sátortető alatt készült) | Skembe csorba. Jól látható a háttérben az erős paprikás és az ecetes-fokhagymás kancsó. A kanál a bal oldalon: bolgár lazaság. |
– sopszka szalada (a klasszikus bolgár alapsaláta, kockára vágott paradicsom + uborka, a tetején vastagon reszelt szirene, gyakran hagymadarabokkal, olívabogyós díszítéssel)
– ovcsarszka szalada (sopszka turbó, gombával, sonkával, főtt tojással)
– p’rzseni kartófi szasz szirene (sült krumpli reszelt szirenével)
– kebapcse, kjufte (grillen sült fűszerezett darálthús. A kebapcse hosszúkás, a kjufte kerek, és eltérő a fűszerezésük.)
– siscse (rablóhús)
– gjuvecs, gjuvecse, szacs: cserépedényben hosszasan összefőzött szaftos mindenféle (húsok, zöldségek), általában több személyre
– kavarma: pörkölt, aprítás nélkül egybefőzött zöldségekkel, cserépedényben
– baklava (ismerjük a török étteremből: diós rétes, mézsziruppal leöntve)
– halva (sűrített baklava, tészta nélkül – igazából préselt, mézzel édesített olajos magvakból készült édesség)
– lókum (zselésített cukros méz, porcukorral meghintve — odacsap a vércukorszintnek ezerrel. Minősített esetben rózsaolajjal ízesítik)*
3.2.5.1. Amitől tartózkodjunk:
– bóza: műanyagpohárban árult, kakaó-kinézetű reggeli ital, a gyakorlatban viszont erjesztett köles, tulajdonképpen rettenetes 🙂 Igazi bátorságpróba 🙂
– teleska glava szasz skembe (marhafej pacallal): ez az, ami, úgyhogy nem a kényes gyomrúaknak való. (Mondjuk a bolgárok azon fintorognak, hogy mi meg hideg disznózsírt kenünk a kenyérre…)
– ungarszki gulas (magyar gulyás). Ilyen van otthon is, sőt, még ilyenebb van otthon 🙂
3.2.5.2. Ha unjuk a meglepetéseket:
– pizzák, olasz teszták
– girosz (bolgárul: djúner)
– pileska szupa (gyakorlatilag Újházy tyúkhúsleves, tésztával, gyakran citromkarikával, petrezselyemmel)
– bob csorba (bableves)
– víner snícel (rántott hús, de sajnos nem iagzán tudják igazán jól csinálni)
– p’rzseni kartófi (hassábburgonya, túl gyakran mirelit)
– pileska p’rzsola (grillezett csirkeszelet, gyakran filézett combból)
– kaskaval pane, szirene pane: rántott sajt, rántott szirene
3.2.5.4. Egy mondat a halakról és egyéb tengeri herkentyűkről:
Talán feltűnt, hogy eddig nemigen írtam ilyenekről. Nos, a Fekete-tenger bulgáriai részén a nyár közepén nemigen van friss hal. Túl meleg van nekik, a tenger hidegebb sarkaiba húzódnak. Tehát a halételek az étlapon valószínűleg görög, spanyol vagy egyéb nemzetiségű halból készülnek, és mirelit formában érkeznek Bulgáriába.
A caca az egyik kivétel, illetve Gradinar barátom ajánlja a kalkan és zargan nevű helyi tengeri halakat, amit nyáron is helyben halásznak. Az előbbit magyarul lepényhal, rombuszhal néven ismerjük, az utóbbit még nem fejtettük vissza.
3.3 Pénzváltás
Magyarországon tipikusan nem lehet levát váltani, vagy ha igen, akkor kedvezőtlen áron. A normális árat úgy kapod meg, ha az aznapi euró árfolyamot elosztod 1.95-tel. Ha ennél drágábban árulják a levát, nem érdemes venni. (A leva árfolyama az euróhoz képest fix, 1997 óta 1 BGN = 1 DEM, az euróra való áttéréskor pedig a DEM/EUR árfolyam 1.95 volt.)
A legjobb megoldás a bankkártya, legalábbis ha OTP-s vagy UniCredit-es kártyád van, mert a kinti testvérbankok automatáiból ezekkel ingyen (UC) vagy minimális díjért (OTP) lehet levát felvenni, amit deviza eladási árfolyamon számolnak el — ha készpénzt váltasz, ott valuta eladási árat számolnak. A deviza- és a valuta árfolyamok között 2-3 százaléknyi különbség van. A DSK, azaz az OTP bolgár leánybankja és az UniCredit Bulbank a két legnagyobb bank Bulgáriában, úgyhogy automatát nem nehéz találni. Az MKB-Unionbank szintén magyar tulajdonú bank.
Ami a kártyaelfogadást illeti, a helyzet olyan, mint a Balatonon. Az éttermek egy részében, de főleg az elegánsabbakban simán elfogadjak a magyar kártyákat. A kisboltokban nem. A butikokban hol igen, hol nem. A benzinkúton, szállodában gond nélkül.
Ha kint akarunk pénzt váltani, kizárólag eurót vigyünk. Forintot nem váltanak, vagy ha esetleg mégis, akkor valami improvizált árfolyamon. Természetesen a banki pénzváltás a legbiztonságsabb, bank van mindenfelé, általában az árfolyam sem túl rossz, viszont egy új törvény értelmében a bankoknak útlevelet (vagy személyit) kell kérniük minden tranzakció mellé, már 1 levánál is, és egy tekintélyesebb méretű papírhalmot kell kitölteni. Tehát ha valaki ragaszkodik a bankfiókhoz, akkor ne felejtsen el igazolványt vinni magával, és készüljön arra, hogy 10-15 percet garantáltan a bankban tölt, nem a tengerparton.
Az utcán a turistákat leszólítgató “magánbankárokat” kerüljük el, rafinált trükkjeik vannak, azokat nehéz egyből kiszúrni — utcán SOHA ne váltsunk pénzt. Mondjuk az eleve gyanús, amikor 2 feletti árfolyamot mondanak az euróra: ha annyiért is megéri neki, miért nem megy a bankba és vesz ott — olcsóbban? Szerencsére ezek a szélhámosok ritkák, nagyon odafigyelnek rájuk a rendőrök.
Minden második sarkon találni viszont hivatalos pénzváltó ügynökséget, bolgárul “cséjndzs bjuró”. A tengerparton nincs sok olyan hely, ahol a normális 1.95-öt megadják az euróért, a tipikus árfolyam az 1.88-1.91, de azért lehet ilyet is találni, esetleg kicsit távolabb a főutcától.
A pénzváltásnal nem árt óvatosnak lenni, sok túristának keserítette már meg a nyaralását egy kis figyelmetlenség. Pánikra nincs ok, MINDIG ki van írva, ha átverésről van szó, törvény van rá, amit szigorúan be is tartatnak. Tehát csak úgy vernek át, hogy az átverés maga rajta van a táblán, világosan feltüntetve. Például hogy az 1.96-os szám az euró jel mellett nem ám az árfolyam, hanem a vételi es eladási árfolyam különbsége, százalékban. Aki csak az 1.96-ot nézi, az ész nélkül beváltja a pénzecskéjét valami szutyok árfolyamon, és nem is reklamálhat, mert úgy egyébként tényleg 1.96% az árfolyamok közötti különbség, pont ahogy ki volt írva.
Én egyszer x év bulgáriai tartózkodás után azt ettem meg, hogy 1.95 helyett 1.195 volt kiírva, jó sűrűn szedett számokkal. Optikai csalódás, de sokan bedőlnek, és nincs hova reklamálni, ki van írva.
A másik trükk, hogy az árfolyamtábla alján van egy apróbetűs (de azért simán olvasható!) felirat, amiben 8% körüli jutalékról írnak bolgár ÉS angol nyelven. Ebben az a trükk, hogy sem a számot nem írják számjeggyel, sem a százalékot a % jellel, így az embernek nem igazán tűnik fel, miről is van szó.
Nézzünk néhány különösen szemtelen példát:
Pénzváltási trükk 1. A szám a vételi- és eladási árfolyam közötti százalékos különbség – amint ez angolul, nem is apró betűkkel fent van a táblán
Pénzváltási trükk 2. Minden tizedik és huszadik ügyfél ennyi jutalmat (bónuszt) kap. Árfolyamról ugye nincs szó, de pont el tudjuk képzelni.
Azt szoktam tanácsolni, hogy mielőtt nagyobb összeget váltunk, először csak 5 eurót adjunk oda, és nézzük meg az eredményt. Ha minden rendben van, akkor lehet a nagyobb összeget is betörni.
Ennek egy még költségtakarékosabb, de időigényesebb változata, ha lecövekelünk a váltó előtt, és pár percig figyeljük, hogy a kijövő kuncsaftoknak milyen feje van. Ha derűsen mosolyognak, akkor tiszta a hely.
A fentiek ellenére nem kell parázni, a pénzváltók nagy többsége teljesen korrekt, még az ilyen optikai csalódásos trükkökkel sem operál.
3.3.1. Hamis bankjegyek?
Az Útikalauz egyik beszámolójában lehet olvasni arról, hogy a 100 levás bankjegyeket kivonták a forgalomból. Félreértésről van szó, 100 levás bankjegy létezik, forgalomban van — más kérdés, hogy gyakran nem tudnak belőle visszaadni.
Annak az írásnak a szerzőjét valószínűleg azzal vezették meg, hogy 1998 előtti százlevást adtak neki egy pénzváltás során. Ez volt az az év, amikor a bolgár leva árakból 3 nullát levágtak, így 1000 régi leva (BGL) = 1 új leva (BGN).
A régi 100 levás értékének megfelelően kis alakú, vékony, különösebb védelmi jelölések nélküli „fecni” volt, sárgásbarna árnyalattal. Az új 100 levás zöldes, nagyméretű (nagyobb mint a többi bankjegy), vastag papírra nyomott, többféle biztonsági azonosítóval (fémszál, vízjel).
Itt egy weboldal a JELENLEG forgalomban lévő bolgár papírpénzek képeivel.
Nyomatékosan javaslom, hogy utcai járókelőknél ne váltsunk pénzt, mert fájni fog.
3.4 Egészség
A magyar állampolgároknak alapvetően ingyenes az egészségügyi alapellátás, de ez tényleg csak az alap: ha valaki konkértan meghalni készül, vagy éppen ömlik a vér. Minden más esetben az utazási biztosítás a nyerő: bár az EU-s biztosítási igazolással jogunk van a bolgár állami egészségügyi rendszer szolgáltatásait élvezni (kígyózó sorok, nyelvet nem feltétlenül beszélő orvosok, fizetős röntgen, stb), az utazási biztosítás a Magyarországon gyakorlatilag ismeretlen hatékonyságú, patyolattiszta, professzionális, gyors, mosolygós-empatikus magánklinikák/magánrendelések igénybevételét is finanszírozza. (Ezeket persze utcáról, biztosítás nélkül is igénybe lehet venni, de készüljünk fel, hogy 50-100 levát még egy egyszerűbb vizsgálatért is elkérnek.)
3.5 Egészségi kockázatok
A kb. minden negyedik magyar túristát elérő enyhe (tipikusan egynapos) hasmenés NEM a higiénia miatt van, hanem egyszerűen a hazaitól eltérő baktériumflórától. Hogy ezekkel a bacikkal találkozzunk, nem kell semmit sem enni, mindenhol ott vannak, gyakolratilag elkerülhetetlenek. Ugyanez van minden 1000 kilométernél távolabbi úticél esetén. Ha valaki szerencsés, erre nem érzékeny a szervezete. A hasmenést kezelő készítményeknek kötelező helye van az úticsomagban – a bolgár patikák más gyógyszereket árulnak, mint amit otthon megszoktunk, és az árak is magasabbak.
Pár éve a magyar sajtóban jelentek meg írások bulgáriai hepatitis fertőzésekről – ezekről itt Bulgáriában speciel nem tudtak. Az óvatosság persze nem árt, de kár emiatt rettegni. A hepatitis csak vérből vérbe terjed amúgyis, a gyakorlatban többnyire szexuális úton, de a nagyfiúk-nagylányok már tudják, hogyan kell ellene védekezni.
A tenger bizonyos szakaszain, bizonyos időnként megjelennek a medúzák is. A medúzák csípnek. Nagyjából egy enyhe darázscsípést kell elképzelni. A csípést tengervízzel kell kimosni, utána úgy kezelhetjük, mint a darászcsípést (jegelés, kenegetés). Hasznos info:
http://www.blikk.hu/cikk.php?cikk=26116
3.6 Kommunikáció
A magyar mobiltelefonok gyönyörűen működnek Bulgáriában, a lefedettség teljes. A legproblémamentesebb működést valószínűleg az M-Tel nevű szolgáltató biztosítja. A hívások díját az EU szabályozza, a hívásfogadás percenként kb 55-60 forintba, a híváskezdeményezés kb. 130-140-be kerül 2010 július 1 után.
Bulgáriában több helyen vannak utcai telefonálóközpontok: itt tipikusan VoIP rendszerrel lehet telefonálni, Magyarországra percenként 20-40 sztotinkáért. (Aki nem ismeri a szakkifejezést, annak mindegy: az a lényeg, hogy rendes telefont kap az ember a kezébe, és a kagylóban a hívott felet hallja.)
Nagyobb szállodákban mindenhol van wifi, de viszonylag könnyen lehet találni nyitott hotspot-okat a szállodákon kívül is. Az üdülőhelyeken mindenfelé vannak internetkávézók, ahol óránként 1-3 leváért lehet netezni.
4 Bolgár alapszókincs
Zdraszti (helló)
Zdravejte (mint az előző, ha nem vagy biztos, hogy tegezés vagy magázás)
Dobro utro, dobar den, dobar vecser (Jó reggelt/napot/estét)
Leka nost (jó éjszakát, búcsúzáskor)
Csao (nem fordítanám)
Merszi (köszönöm tipikus szava)
Merszi mnogo (nagyon köszönöm)
Blagodarja (bonyolult szó a köszönömre, nem is használják, de legalábbis nem várják el egy külfölditől, hogy használja)
Zapovjádajte (Tessék. Ezt mondja pl. a pincér, amikor kihozza a kaját.)
Izvinite (Szó szerint: elnézést. Ezzel hívjuk oda a pincért.)
Prostávajte. (Szó szerint: bocsásson meg. Ezzel igen-igen udvariasan hívhatjuk oda a pincért.)
Dobar apetit (jó étvágyat)
Na zdrave (Egészségedre)
Szmetkata, mólja. (A számlát kérem.)
Ne razbíram (Nem értem.)
Níe szme ot Ungárija (Magyarok vagyunk.)
Kolko bese, sefe? (Mennyi volt, mester? — radarral integetó rendőrnek, ha tudjuk, hogy rosszak voltunk)
Priznavate li, cse vie szte otgovoreni za proizsesztvieto? (Elismeri, hogy ön a felelős a balesetért?)
Ócsite ti sza húbavi (szép a szemed)
Pazvóli mi da te uházsvam bez dúmi (hadd udvaroljak szavak nélkül)
4.2. Étlapszókincs
– szvinszko – sertés
– pilesko – csirke
– telesko – marha
– agnesko – bárány
– ríba – hal
– szalata – saláta (fogás)
– göbí, manatarki – gomba
– maszlina – olívabogyó
– sunka – sonka
– bekon – szalonna
– kartófi – krumpli
– kartófeno pjure – krumplipüré
– jajcó – tojás
– kaskaval – sajt
– szirene – fehér sajt
– luk – hagyma
– krasztavica – uborka
– domat – paradicsom
– zele – saláta (növény)
– markóvi – répa
– tikva, tikvícska – tök, patiszon
– patlatzsan – padlizsán
– cseszen – fokhagyma
– butilka – üveg
– csasa – pohár
– csiníja – tányér
– vilica – villa
– nos – kés
– lazsíca – kanál
Szekeres István (Stevie W)
Szekeres István írásai az Útikalauzban >>
Szekeres István blogja: Hurrabulgaria.blog.hu
Facebook oldala: https://www.facebook.com/pages/Hurr%C3%A1-Bulg%C3%A1ria-a-bolg%C3%A1r-tengerparton-nyaralunk/374681519270902
Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Bulgáriáról >>
|
A szerkesztőnek a következő címre küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkeszto
utikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés
Kedves István 2018 augusztusban voltunk autóval Primoszkóban. Az útleírásból készültem fel az útra, nagyon hasznos.
Köszönöm hogy olvashattam.
Csak 1 gondolat : sokkal biztonságosabnak éreztem a közlekedést Szerbiában és Bulgáriában, mint vasárnap délután az M1 BP- Győr között