Szekeres István – Stevie: Szerbián át a bolgár tengerpart déli részére 2018

Itt a legújabb frissítés a lassan két évtizede létező leíráshoz. Ellentétben a tavalyi évvel, idén van néhány változás, szerencsére mind pozitív. Szerbiában, Nistől délre folyamatosan adják át az újabb autópálya-szakaszokat. Kicsit átvariálták a fizetőkapukat is az előző évekhez képest, de minden világos és egyértelmű. Bulgáriában, Szófia körül elkészült az északi elkerülő utolsó szakasza is.

 

(A görögországi útról külön írásban lehet olvasni. A bevezető részében ezzel megegyező anyag innen is elérhető >>)

A Budapest-Szerbia-Bulgária (Napospart) utazáshoz innen tölthető le Szekeres István Útiköltség tervező automatája Az Excel táblába írt program az ott jelzett időpontban érvényes üzemanyagárakat és útdíjakat használja, de szabadon módosíthatjuk mi is az adatokat. Aktuális üzemanyagárakat itt találsz >>

 

Budapestről indulva az M5-ös teljesen rendben van, egészen a határig levisz az autópálya. Az utolsó benzinkút (ÖMV) éppen a határon van. Rögtön a határ túloldalán, Szerbiában, MOL-kúton tudunk tankolni. Nem érdemes reménykedni, rég volt az az idő, amikor Szerbiában sokkal olcsóbb volt az üzemanyag, ma nincs lényeges különbség az árak között, sőt, mostanában éppen Magyarországon alacsonyabbak az árak. Az üzemanyagárakról külön FAQ szól.
A határátlépés kifelé nem sok idő, ha éppen nem a vendégmunkásokkal mozgunk együtt. Ha a balsors minket régen tép, kerüljünk Tompa, Ásotthalom vagy Tiszasziget felé — lásd a részletes leírást a FAQ rovat elején.

 

Tartalom Pénzváltás Tankolás Ingyenút  Rendőrök Közbiztonság Éjszakai vezetés       Navigációs berendezéssel Pihenőhelyek, büfék Szállás

A határokon nem szokás kötözködni egyik oldalon sem. A magyar oldalon arra kell vigyázni, nehogy beálljunk az ÁFA-visszatérítéses sorba. Ez a legszélső jobb oldali sáv, és arról is fel lehet ismerni, hogy csak szerb rendszámú autók állnak benne, többnyire csúcsra pakolt csomagtartóval.

A szerbek és majd a bolgárok is elfogadják a magyar személyi igazolványt útlevél helyett.

A határ szerb oldalán folytatódik az E75 autópálya. A sztrádát folyamatosan újítják fel, így esetenként kisebb terelésekre lehet számítani, ez azonban nem okoz számottevő időveszteséget. A hazafelé vezető pálya jobb minőségű.

Szabadka (Subotica) után érünk az első autópálya kapuhoz, itt csak jegyet kell húzni az automatából.

Elhaladunk Újvidék (Novi Sad) mellett, majd Belgrád (Beograd) előtt kb. 30 kilométerre a díjfizető kapunál 560 dinárt fizetünk. Fizetni kártyával is lehet, és érdemes is. Ha nincs kártyánk, eurót is elfogadnak – úgy egy kicsit magasabb díj jön ki, de a különbség nem vészes.
A fizetőkapu után hamarosan megérkezünk Belgrádba. A szerb fővárost két útvonalon is magunk mögött hagyhatjuk: nemrég elkészült a belgrádi elkerülő, az Obilaznica. Ha csak haladunk tovább az utunkon, akkor gond nélkül megkerüljük Belgrádot: szépen követjük a Niš kiírást, és kb. 40 kilométer múlva meg is érkezünk a város túlfelére, éppen oda, ahol a Belgrád-Niš autópálya kezdődik.

Ez így teljesen egyszerű. Ki a fene akarna egy másfél milliós, ismeretlen balkáni nagyvárosban bolyongani, ha egyszer meg is lehet kerülni?
Belgrád azonban különleges város: a várost középen szeli át egy kiváló minőségű, soksávos, szintbeli kereszteződések (lámpák) nélküli gyorsforgalmi út, aminek a nagy részén a 80 km/h az engedélyezett, de az elején és a végén az autópályás 120-at lehet tolni.

 

Nézzük meg térképen

 

 

A kép bal felső sarkából, Szabadka irányából érkezünk az E75 autópályán, és a kép jobb alsó sarkán távozunk Niš irányába. Jól látható, hogy Dobanovci és Bubanj Potok között kell közlekednünk: az elkerülő bizony szemre is jóval hosszabb, mint a képen a két csomópontot összekötő sötétkék vonal, ami a városon keresztül vezető gyorsforgalmi utat jelöli.

Ezt az elkerülőt bizony nem a tranzit utasok életének megkönnyítésére tervezték, hanem kifejezetten csak arra, hogy az átmenő forgalmat, elsősorban persze a teherforgalmat kivezessék a belvárosból, és ezzel javítsák a belgrádiak életminőségét.

Mivel az elkerülő utolsó 10 kilométere nem készült el, ott gyakorlatilag lakott településeken áthajtva, még egy lámpás kereszteződést is beiktatva tudunk csak haladni.

Nekem az a javaslatom, hogy a városon keresztül, a gyorsforgalmi úton közlekedjünk. Ez a szakasz kb. 10 kilométerrel rövidebb, és normál forgalmi viszonyok mellett időben is 10-15 percet nyerünk, miközben alkalmunk van egy pillantást venni Belgrád néhány nevezetességére, például a nemrég megépült Belgrádi Aréna sportcsarnokra, vagy a belvárosra (a Gazella-hídról balra nézve).

Mivel a várostervezők célja egyértelműen a tranzit kiszorítása volt, a kiírásokkal is igyekeztek úgy trükközni, hogy csak az találja meg a gyorsforgalmi utat, aki eléggé elszánt.

Nézzük, mire kell figyelni.

Az ópazovai díjfizető kapunál tartottunk. Hátradőlve, nyugisan haladunk, amíg csak meg nem látjuk ezt a táblát

 

A következő kép pedig már maga a kihajtó. Itt észnél kell lennünk: a lehajtó azonnal kettéválik. Nekünk a Belgrád útirányt kell követni:

 

Ez a lehajtó rátesz minket a Zágráb-(Sid)-Belgrád autópálya bevezető szakaszára. A nehezén túl is vagyunk: csak szépen egyenesen haladunk, nem kell sehová letérnünk. Időnként egy-egy Niš tábla erősít meg minket arról, hogy jó felé járunk.

 

A várost elhagyva egy durva emelkedő és egy lejtő váltja egymást, – akik az elkerülőt választották, ekkor csatlakoznak ismét az útra – és kb. 10 km után megérkezünk az autópálya kapuhoz. Akik korábban már jártak erre, idén meglepődve tapasztalhatják, hogy a kapukat felújították és jelentősen kibővítették. Ennél az autópálya kapunál is csak az automatából kijövő bilétát kell elvennünk, fizetni majd Niš-nél fogunk, nagyjából 200 kellemesen eseménytelen kilométerrel később.

A Belgrád-Niš autópálya európai minőségű, kivilágított kihajtókkal, 50-60 kilométerenként modern benzinkutakkal.

Niš előtt újra kapu, elveszik a bilétánkat és kérnek 800 dinárt. Pár kilométer múlva két útirány közül választhatunk: Thessaloniki-Skopje illetve Sofia- Niš van kiírva. Értelemszerűen az utóbbi lehetőséget választjuk. Egyelőre folytatódik az autópálya, de később néhány kilométerre le-leterelnek onnan.

 

Nem lehet eltéveszteni

A kép még az útfelújítás előtt készült

A határhoz közel van egy új fizetőkapu, itt 190 dinárt fizetünk, mielőtt megérkezünk az átkelőhöz. Ez még klasszikus határátkelés, a szerb- és a bolgár oldalon is komótosan mindent regisztrálnak. Elkérhetik az autó papírjait és a biztosítós zöld kártyát is. A magyar rendszámot látva a vámos általában int, hogy lehet menni, nem néznek bele az autóba – egyik oldalon sem.
A határátkelőt elhagyva érdemes azonnal megvenni az útmatricát. A határról kigördülve csak egyenesen tudunk menni, és az út szépen be is visz Szófiába. Ezen a szakaszon minden egyes sebességkorlátozó tábla után leselkedhet rendőr. Még az elég indokolatlannak kinéző 60-as táblák után is. Már itt feltűnnek az út fölé több helyen is telepített kamerák, amik pont úgy néznek ki, mint amiket Magyarországon használnak a gyorshajtók kiszűrésére. Ezek a kamerák azonban egyelőre csak forgalomszámlálást végeznek, pánikra nincs ok: http://hurrabulgaria.blog.hu/2016/07/20/panik_az_autosoknak_es_egy_nagy_megkonnyebbules
Szófia körül körgyűrű van, tehát egy újabb nagyvárosi navigálást úszunk meg.
Ahogy haladunk a város felé, előbb elhagyunk egy Metro áruházat a bal oldalon, majd egy furcsa körforgalomba jutunk – aki egyenesen, a városközpontba megy, azt az út közepéről nyíló felüljáró repíti át a körforgalom túloldalára. Mi viszont bemegyünk a körforgalomba, és az eredeti menetirányhoz képest balra jövünk ki, ezzel máris rajta vagyunk az elkerülőn. Korábban az elkerülő volt egész Bulgária legvacakabb útja, de sokat javult a helyzet, egyes szakaszokon már 2 x 3 sávos vadiúj autópályán haladunk. Pár kilométeren keresztül még mindig kritikán aluli az útminőség, és valamiért a felfestések is hiányoznak, de túl lehet élni. Az új és a régi szakaszok közötti összekötőkben mindenhol egyértelmű a táblázás, de érdekes módon Plovdivot vagy Burgaszt ritkán említik, többnyire Szvilengrád, a török határhoz közeli város neve van kiírva, ezt kell követni.
Opció a körforgalomból jobbra kihajtani, így az északi elkerülőre jutunk. Ennek az építését nemrég fejezték be. Kilométerben kicsit hosszabb, komplikációban kicsit kevesebb, útminőségben sokkal jobb.
Ha éjszaka vagy hétvégén érkezünk, megfontolandó lehet keresztülhajtani a városon. Erről külön írok a fakkok között.
Az elkerülőről (akár a déliről, akár az északiról) a Plovdiv/Szvilengrád/Isztambul kijárónál váltunk át a Trakija autópályára. Plovdiv környékén van egy-két rosszabb útminőségű szakasz, de a Plovdiv utáni új szakasz tökéletes. A két nagyobb alagút után (90 km/h korlátozás) gyakran mérnek a rendőrök.
Burgasz előtt már jeleznek egy-egy letérőt Napospart illetve Szozopol irányába. Ezek az utak elkerülik Burgaszt, viszont apró falvak között kanyarognak, ráadásul többfelé útépítéssel is találkozni. Érdemesebb lehet elmenni egész Burgaszig: az autópálya egy nagy városi körforgalomba érkezik, innen indul a „parti út” északra (Neszebar, Pomorje, Ravda, Napospart, Szveti Vlasz, stb), illetve délre (Szozopol, Kiten, Ahtopol stb).
Jó utat, kellemes nyaralást  🙂

FAQ

Vendégmunkások az úton

Az autóval délre indulók nyaralását minden évben megnehezítik a Nyugat-Európából Dél-Kelet Európába szabadságra hazautazó vendégmunkások. A tendenciák egyértelműek: július elejétől augusztus második feléig kifelé, július második felétől augusztus végéig befelé lehet extrém forgalomra számtani, elsősorban a hétvégi napokon. A szombatok jelentik a legnagyobb csúcsot, de a péntekek és a vasárnapok is problémásak. A hét közepe általában nyugodtabb, de ezeken a napokon is kialakulhat jelentősebb torlódás. Ebben az időszakban érdemes Röszke helyett valamelyik alternatív átkelőt választani. A Facebookon működik egy „határfigyelő” csoport, tőlük percre kész infót lehet beszerezni. https://www.facebook.com/groups/Hatarfigyelok/ Ha Röszke – Horgos bedugult, szóba jöhet Ásotthalom, Tompa, Tiszasziget, Bácsalmás, Bácsszentgyörgy és Hercegszántó. Röszke, Hercegszántó és Tompa 0-24 órában üzemelnek, míg a többi határátkelő 07:00-19:00 óra között tart nyitva.

1)  Ásotthalom – Királyhalom (Bački Vinogradi) jelenti a legkisebb veszteséget időben és kilométerben is. Budapest felől érkezve az autópályán Szeged után a 166-os lejárónál kell letérni az 55-ös útra, ahol Baját jelzik útiránynak. Ezen az úton a Mórahalom kiírást kövessük. Mórahalom központi körforgalmában már tábla jelzi az átkelőt, a Vám/Zoll tábla mellett a szerbiai oldalt (Bački Vinogradi) jelölve. Nem sokkal a körforgalom után jobbra le kell térni, ezt újabb tábla is jelzi, de többen is túlmentek már itt figyelmetlenségből, mert egy fa lombja eltakarja az útjelző tábla egy részét. Mórahalmot elhagyva az út sok helyen új építésű, de keskeny, helyenként inkább erdei csapásnak tűnik.

 

Az ásotthalmi átkelő csak 7 és 19 óra között üzemel, és csak uniós vagy szerb okmányokkal lehet rajta átlépni.

 

A szerb oldalon sárga táblákon jelzik az autópályát: áthaladunk Királyhalom (Bački Vinogradi) és Hajdújárás (Hajdukovo) településeken, majd Palics magasságában hajtunk fel. Ne ijedjünk meg, korábban egyszer már egy felüljárón átmegyünk a pálya felett, de ott nincs csatlakozási lehetőség, nem mi néztük el…

 

Csúcsidőben Ásotthamon is kialakulhat torlódás, de többnyire fele annyi idő alatt át lehet jutni, mint Röszkénél.

 

Az ásotthalmi kerülő távolságban alig pár kilométer többlet, de a letérés és a lakott településeken autózás miatt kb fél óra plusz menetidővel kell számolni.

 

2) A második legjobb alternatíva a Tompa – Kelebija átkelés, ez kb. 20 kilométerrel van nyugatabbra a röszkei átkelőtől, de ez is éjjel-nappal működik. Az 53-as főúton lehet megközelíteni. A várakozási idő gyakran itt a legrövidebb, de ez persze napi szerencse kérdése. Ha Tompát választjuk, a szerb rész néhány kilométeren belül bemegy Szabadkára. Egészen addig megyünk egyenesen előre, egyre városiasabb környezetben, amíg el nem érünk egy T-kereszteződéshez (Zagrebacka és Maksim Gorki sarok). Belgrádot ugyan jobbra jelölik, de mi okosabbak vagyunk, és balra megyünk: pár lámpa után bal kéz felől meglátjuk a Pátria szállodát, itt térünk le jobbra a Zentai útra (Sencanski put). Ez egyenesen kivisz az autópályára (kb 20 km), egy idő múlva már jelzik Újvidéket (Novi Sad) és Belgrádot a szokásos nemzetközi autópálya szimbólum társaságában.

3) A Bácsalmás – Bajmok határátkelőhelyet a Dél-Nyugat Magyarország felől (Szekszárd –Baja) érkezőknek lehet érdemes választani. Az 55-ös főútról Tataházán elfordulva Bácsalmáson keresztül, majd a határ túloldalán több településen (Bajmok – Bácskossuthfalva (Stara Moravica) – Topolya (Bačka Topola) áthaladva a szerb 105-ös úton lehet elérni az autópályát.

 

4) Bácsszentgyörgy – Hadikfalva (Rastina) között is nyílt egy határátkelőhely, amely szintén a Dél-Nyugat Magyarország felől érkezőknek lehet alternatíva, azonban ezt mellékutakon közlekedve lehet csak megközelíteni és inkább jobb választás lehet Hercegszántó vagy Bácsalmás.

 

5) Szintén alternatíva lehet a Szegedtől keletre eső Tiszasziget – Gyála (Đala) átkelő: elsősorban a Dél-Kelet Magyarországról érkezőknek. Itt is csak uniós és szerb állampolgárok juthatnak át, és ők is csak 7 és 19 óra között, ellenben a várakozási idő lényegesen rövidebb, mint a szomszédos Röszkén.

 

Ha Budapest felől érkezünk, még Szeged előtt térjünk le az autópályáról (Hódmezővásárhely, Arad és Szeged-észak van kiírva), majd az 5-ös utat követve menjünk be Szegedre. A városon belül kövessük a 43-as utat (nem az új M43-as autópályát, hanem a régi “sima” 43-ast): nagyon jól ki van táblázva, Makó és Bukarest a két kiírás. Nem sokkal a város végét jelző tábla után lesz a letérés, itt jelzik a Vám/Zoll táblával Tiszaszigetet, illetve szerbiai párját, Đala-t. Đala-ból Magyarkanizsán (Kanjiža) vezet az út, és Topolya (Bačka Topola) előtt hajtunk fel az autópályára.

 

Ez azért jelentősebb kerülő, kilométerben is hosszabb, át kell evickélni Szeged belvárosán, a vajdasági részen pedig elég sokat megyünk autópálya helyett másodrendű utakon. Persze ez is sokkal jobb, mint Röszkénél aszalódni…

 

6) A Hercegszántó – Béreg (Bački Breg) átkelőhelyet 00-24 órában igénybe lehet venni. A Baja felől érkezők az 51-es főúton közlekedve közelíthetik meg. A határ után több kisebb-nagyobb településen (Küllőd (Kolut) – Bezdán (Bezdan) – Zombor (Sombor) – Szivác (Sivac) – Cservenka (Crvenka) – Kúla (Kula) áthaladva, a 15-ös szerb úton közlekedve Verbásznál (Vrbas) lehet az autópályára felhajtani. A vendégmunkásoknak már kiesik ez a határátkelő, itt gyakorlatilag bármikor várakozás nélkül lehet átlépni Szerbiába – cserében viszonylag nagy kerülő. Júliusi péntekeken vagy szombatokon azonban megérheti eleve erre tervezni.

A vendégmunkások egy része csak Szerbiáig utazik, vagy letér Macedónia felé (albánok, koszovóiak, görögök, illetve a törökök egy része), de a szerb-bolgár határ is gázos tud lenni. Alternatíva a Sztrezimirovci átkelő, ezen az úton Karácsonyi József járt:

“Mivelhogy ez a tömeg a Dimitrovgrad-Kalotina-i határátkelőn is várható volt, ezért mi nem fordultunk le Nis-nél Szófia felé, hanem továbbmentünk Leskovác felé. Azon a szakaszon még 190 dinárral lettünk szegényebbek az útadó végett. Haladtunk Vranje felé és Vladicin Han-nál lefordultunk Surdulica felé. Az út Surdulica után csak 5-6 kilométeren rossz, macskaköves és egyenetlen, utána a szerpentineken már sima, és lehet haladni Klisura, majd pedig Strezimirovci felé, ahol egy teljesen üres határátkelő várt bennünket. A határ után az út minősége nem épp a legjobb, de azért lehetett haladni rajta. Szépen haladtunk Breznik, majd Pernik felé és dél felől közelítettük meg Szófiát. Ez a kerülő csak 50 kilométer többletet jelentett, mivelhogy Szófiát délnyugat felől közelítettük meg, és így sokkal közelebb az autóút kezdete. Ajánlom mindenkinek, hogy ezt az utat használja az inváziós napokon.”

Az eredeti szöveg itt:  http://www.utikalauz.hu/del-eu/karacsonyi_jozsef_kiten_-_bulgaria_-_2008/

Mi a helyzet a dínárral, a levával és a bankkártyákkal?

Mivel Szerbiában mind az útdíjak, mind az üzemanyag fizethetőek bankkártyával, dinárra voltaképpen nincs is szükség. A kisebb útmenti éttermek azonban nem fogadnak el kártyát, az eurót pedig úgy váltják, ahogy nekik tetszik, így mégis érdemes lehet dinárt váltani a határon annak, aki sejti, hogy a benzinkutakon kívül is meg akar állni abrakolni.
Mind a szerb, mind a bolgár határon éjjel-nappal működnek pénzváltók. Szerbiában a “Menjacnica” feliratot keressük (a vámostól kigördülve, kb 100 méterre van egy házikó, zöld Agrobanka felirattal, ott néha beszélnek magyarul is), a bolgár határon pedig simán a “Change” felirat jelzi a pénzváltót.
A határra települt pénzváltók városi kollégáiknál 2-3 százalékkal rosszabb árfolyamon dolgoznak, de legalább nem kell idegen városokban tekeregnünk. Bulgáriában is tudunk bankkártyával fizetni a benzinkutaknál, de az útmenti éttermek, egyéb szolgáltatások néha csak készpénzt fogadnak el.
Bulgáriában benzinkutaknál, parkolókban, útmenti éttermekben előkerülhetnek kedves, magyarul pár szót beszélő egyének (“Szia madzsar, hodzs vadzs?”), akik pénzt szeretnének váltani. Udvariasan, de határozottan álljunk ellen.

 

Mit, hol és hogyan lehet tankolni az úton?

2018-ban Szerbiában drágább, Bulgáriában egy picit olcsóbb az üzemanyag, mint nálunk.

Szerbiában gázolajból néha kétféle is van egyes kutakon. A „rendes” Evro Diesel vagy Extra Diesel változaton kívül létezik egy D2 nevű, érezhetően olcsóbb gázolaj. Ez az olcsóbbik nafta azonban nem való a korszerű dízelmotorokba, munkagépek, traktorok üzemanyaga.
Ami a benzint illeti, a kútfejen a BMB felirat jelenti az ólommentes üzemanyagot. (A Zastavák miatt néhány kúton ott még van ólmozott is.) Az ólmozatlan benzin neve “bezolovni”.
Szinte minden benzinkút árul prémium üzemanyagokat is, a hagyományos változat áránál pár dinárral drágábban. Az üzemanyagok minősége nem rosszabb a magyarnál.

Bulgáriában rögtön a határon van az első “márkás” benzinkút, egy Shell, de aztán kb 60 kilométeren át semmi. A körgyűrűn majd több ÖMV és Shell töltőállomás is útba esik. A tengerpart felé 30-40 kilométerenként találkozunk vagy a kék-zöld vagy a sárga-piros emblémával. A minőség OK, a kutak pont olyanok mint otthon, még a shopban is nagyjából ugyanazt lehet kapni.

 

Mennyibe kerül az autópálya?

A szerb autópályadíjak rendszeres frissített listája itt található:
http://www.amss.org.rs/?option=com_content&view=article&id=176&Itemid=139
Bulgária felé a Subotica (Szabadka) – Beograd, a Beograd – Nis és a Nis – Dimitrovgrad díjakat fogjuk fizetni. (Azaz jelenleg 560 + 800 + 190 dinárt.) Az I-es oszlop a személyautók és motorok díja, a II-es az utánfutós autóké. A mikrobuszoknál, kisteherautóknál (3.5t alatt) és egyéb félszerzeteknél a teljes magasság számít: ha 190 centinél alacsonyabb az autó, akkor I-es kategória, ha magasabb, akkor a II-es. A gyakorlatban ami nálunk személyautó, az ebben a rendszerben is az.
Fizetni kártyával is lehet – és érdemes is. Tudunk még euróval is fizetni, de az egész úton néhány száz forintot bukunk, ha ezt a megoldást választjuk, ráadásul vagy centeket, vagy dinárokat kapunk vissza, amivel nem sokra megyünk, pláne hazafelé úton.
Bulgáriában matricás rendszer működik. A bolgár „vinyetka” (úthasználati matrica) nem csak autópályákra kell, hanem minden lakott településen kívüli közútra. Útközben nem szokták ellenőrizni, de a kilépéskor előfordulhat, hogy igen, úgyhogy ezen ne spóroljunk. A heti matrica ára 15 leva (kb 7.5 euró), és ez tényleg 7 napig érvényes. A havi matrica ára 30 leva.
A matricát a szerb határ után több kis konténer-kereskedő árulja, de náluk nem lehet kártyával fizetni. Euróval persze lehet, de csak valami improvizált árfolyamon. Érdemesebb pár száz métert tovább gurulni, és a Shell-kuton megvenni a matricát. A matricát a szélvédő jobb alsó sarkába kell ragasztani.

 

El lehet-e kerülni a fizetős autópályákat?

Fizetőkapu a szerb autópályán

Igen, csak éppenséggel nem érdemes. Magyarországon még csak-csak alternatíva az 5-ös út, de Szerbiában már nagyon sok időkiesést jelent az alternatív útvonalak használata. Nemcsak hosszabb a leküzdendő távolság, de az utak minősége is problémás, különösen a hegyi szakaszokon. A térképen egyszerűnek tűnő kerülőút a valóságban több óra időveszteséget, és számos új ősz hajszálat eredményez.
Bulgáriában minden lakott településen kívüli közútra kötelező a vinyetka, azaz az autópálya sem drágább a sima országútnál, tehát eleve értelmetlen a kikerülésén gondolkodni.

 

Tényleg olyan rettenetesek a szerb rendőrök?

Az esetek döntő többségében a legcsekélyebb kifogás sem érheti őket, tisztességesen végzik a dolgukat. Más kérdés, hogy a Magyarországon megszokottnál több helyen lehet rendőrt látni.
A rendőrök sötétkék egyenruhát, fehér tányérsapkát és széles, fényvisszaverős fehér mandzsettát viselnek. A rendőrautók fehérek vagy ezüst színűek, Policija felirattal. A tipikus rendőrautó a Peugeot 308. Újabban Skodákat is használnak.

A rendőrök általában lézeres radarpisztollyal dolgoznak az út mentén. A gyorshajtókat azonnal kiintik, és a helyszínen kell bírságot fizetni.

Új gyakorlat, hogy az autópálya felett a felüljáróról radaroznak, majd pár kilométerrel később egy parkolóba terelik ki a forgalmat, ahol az előzőleg gyorshajtáson ért autósokat kiveszik a forgalomból.
Ha már itt tartunk, a sebességet elég sok helyen ellenőrzik, de csak gyorshajtás esetén állítanak meg. A szembejövők szoktak előre villogni. Ha a rendőrök megállítanak minket, az még nem ok az aggodalomra. Ne nyissuk rájuk az ajtót, mert azt Szerbiában és Bulgáriában is fenyegetésnek veszik. Tekerjük le az ablakot és bájmosoly. Többnyire megnézik az útlevelet és udvariasan elköszönnek.

 

Többféle rendőrautó egy helyen

Munka közben

Néha elkérik a mentődobozt, az izzókészletet, a háromszöget, a poroltót és a vontatókötelet. Bár e két utóbbi tétel Szerbiában sem kötelező tartozék, ha megvan és meg tudjuk mutatni, az még mindig egyszerűbb, mint egy szerb rendőrrel mindenféle idegen nyelveken vitázni. Szokták kérni a biztosítási zöldkártyát is, amit a biztosítónk ingyenesen köteles kiadni. Nemzetközi jogosítványra viszont egyik országban sincs szükség.

A büntetések összege nemrég jelentősen megemelkedett, elérheti a 300 eurót is. További szopatás, hogy nem lehet a helyszínen fizetni, csak csekken — amíg nincs a csekk befizetve, elteszik az úti okmányunkat. Ez különösen kellemetlen lehet éjszakai vagy hétvégi autózáskor. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a rend szerb őrei hajlamosak némi rugalmasságot tanúsítani — nagyjából a büntetési összeg feléért.

Eljutott a híre Magyarországra is, hogy Szerbiában bevezették a fizetőkapuk közötti automatikus átlagsebességmérést. A szerb sajtó rendszeresen mutat fényképeket olyan autópálya számlákról, amin szerepel az átlagsebesség, de utazóink eddig nem találkoztak ilyennel. Az óvatosság azonban nem árt. Az biztos, hogy a kapuktól távozóban egy kijelzőn megjelenik az autónk rendszáma, tehát regisztrálnak.

 

Hát a bolgár rendőrökről mit kell tudni?

Nagyjából ugyanazt, amit a szerb kollégákról. Rengeteg van belőlük az utak mellett, elsősorban a gyorshajtókra vadásznak, ok nélkül nemigen állítanak meg. Kivétel a ködlámpa indokolatlan használata, arra valamiért harapnak. A szembejövők itt is előre villantanak “rendőrveszély” esetén.
A büntetési tételek alacsonyabbak, mint Szerbiában, de a gyakorlatban a bolgár rendőrök amúgy is egy egységes húszlevás (10 EUR) tételt alkalmaznak a külföldiekkel szemben. Ha nagyon hunyorog a rendőr, ne kérjünk bizonylatot, mindenki jobban jár így.

 

Tipikus rendőr

Az ilyen táblákat különösen érdemes komolyan venni

A bolgár rendőrautók tipikusan Opel Astrák, fehérek vagy ezüst színűek, de vannak mindenféle régebbi autók is, az ország egyes vidékein Citroen Picassók. (Szófiában néhány elkobzott rendőrautót is megkapott a rendőrség, ott például van Porsche, kabrió Mercedes vagy Audi TT rendőrautó is.) A rendőrök messziről foszforeszkáló neonzöld mellényt viselnek.

Milyen a közbiztonság a szerb és a bolgár utakon?

A közbiztonság mindkét országban a magyarhoz hasonló színvonalú. A rendőrség a tranzit útvonalakat a szokásosnál is jobban biztosítja. Ezzel együtt előfordulhatnak a külföldiekre utazó bűnözők, így bizonyos helyzeteket célszerű elkerülni – nyilván nem jó ötlet éjszaka, egy kivilágítatlan parkoló közepén készpénzt számolni.

Érdemes-e éjszaka vezetni?

Ha nem ez lesz az első éjszakai autós túránk, akkor igen. A forgalom kisebb, a hőség nem olyan zsibbasztó, a határokon gyorsabban át lehet jutni. A benzinkutak, shopok, éttermek nyitva vannak, a biztonság éjjel is jó. Arra azért ne számítsunk, hogy éjszaka kevesebb a traffipax…
Az éjszakai vezetés, pláne ismeretlen tájakon azért elég stresszes tud lenni.
Mivel szinte végig autópályán megyünk, időben nem tudunk sokat spórolni, esetleg a belgrádi és szófiai áthaladás lehet még zökkenőmentesebb.
Budapestről indulva és a sebességkorlátozásokat maximálisan betartva nettó (mindenfajta megállás nélkül) 7-8 óra a bolgár határ, onnan kb nettó 4-5 óra Burgasz. Ha este hatkor indulunk Pestről, a tankolásokat, pisiléseket is számolva reggel 9-re, 10-re lehetünk Szozopolban vagy a Naposparton.

 

Keresztül Szófián

Ha éjszaka, hajnalban, vagy a hétvégén érkezünk Szófiába, a körgyűrű helyett érdemes lehet keresztülhajtani a városon. Szerencsénk, hogy a plovdivi autopálya a legbelső belvárosból indul, az Orlov moszt-tól (Sasos híd), ott még Carigradszko sosze a neve, és csak a külvárosban van rajta egy vagy két lámpa, egyébként 2 x 3 vagy 4 sávos, szintbeli kereszteződés nélkül.
Belgrád felől érkezve egyenesen be kell hajtani a városba (bulevard Evropa, később bulevard Szlivnica), aztán pár kilométer múlva el kell fordulni jobbra (bulevard Maria Lujza). A Maria Lujzán be kell jönni a Sheraton szállóig (plóstad Nezavíszimoszt), elfordulni balra, végig a sárga köves utcán (először, Knyjaz A. Batenberg, később ul. Car Oszvobodítel), majd egyenesen rá a Carigradszkóra.
Ez azért jó útvonal, mert a turista elhalad szinte az összes fontosabb szófiai látványosság előtt, Lavov moszt (oroszlános híd), Halite (vásárcsarnok), Banyja Basi mecset, CUM áruház, Szveta Szófia szobor, Nemzeti Bank (mögötte két utcányira az Ivan Vazov Nemzeti Színház), Királyi Palota, Orosz Templom (mögötte két utcányira a Nevszki székesegyház), Tiszti kaszinó, Parlament, Szófiai Egyetem, Orlov moszt (sasos híd).
Hajnalban ez gyorsabb és mindenképp érdekesebb, mint az amúgy is feldúlt Okolovrszten put (körgyűrű). Nappal sem vészes, a Sheraton és az Orlov moszt között szokott csak dugó lenni, de az átkelés kb 40-50 perc alatt abszolválható így is.

.

Működik-e a navigáció?

Működik. Az általunk használt főbb útvonalak fenn vannak a Google Maps térképen, és így minden olyan alkalmazáson, ami azon alapul. A tervező algoritmusok Belgrádnál hajlamosak az elkerülőre terelni minket, de ha követjük a leírásban ismertetett letérést, akkor a navi pár kilométer múlva megadja magát, és szépen a “régi” úton tervez újra, a Gazella-hídon keresztül.
Más navigációs rendszerek gyakran régi, hiányos, pontatlan térképeket használnak ebben a térségben. Mielőtt rájuk bíznánk magunkat, vessük össze az útvonal ajánlatukat egy online tervező ajánlatával, pl. viamichelin.com.

Mit és hol lehet az úton enni-inni?

 

Magyarországon nyilván mindenki meg tudja oldani magának. Szerbiában üdítőt a benzinkutaknál mindenhol lehet venni. A Coca-Cola termékek simán kaphatóak mindenfelé, de én ajánlom a szerb Next és Golf gyümölcsleveket, illetve a Knjaz Milos ásványvizet, mert kifejezetten finomak.
Újvidékig két nagyobb vendéglátóipari komplexum esik útba, mindkét helyen benzinkút, normális pénzváltó, kulturált wc és étterem/kávézó működik.

Márciusban még kicsit kihalt a Lozovicska Cseszma

Belgrád után az autópályakaputól kb 20 kilométerre van egy kellemes pihenőhely: EKO – görög – benzinkút, shop, tiszta, bár pottyantós wc, rendezett parkoló és autószerviz is egyben. Az étterem kiváló, de meglepően drága.
Ha bírjuk még negyven kilométert, Lozovicska Cseszma néven igazi étterem vár minket. Nem érdemes a Michelin-csillagokat számolgatni, de az útmenti éttermektől elvárható szintet tudja. Az árak tűrhetőek, egy szendvics kb 1 euró, egy rendes főétel 4-5 euró. Az éttermet az autópályán előre jelzik. Ne lepődjünk meg, az előtte lévő benzinkút parkolóján keresztül tudunk behajtani.
Találunk még több útmenti McDonald’s-ot is, Szerbiában egyet a Belgrád előtti fizetőkapunál, egyet olyan fél órával Belgrád után, a többieket már Bulgáriában, több helyen is. Mondjuk aki a Balkánon BigMac-et választana pljeszkavica vagy kjufte helyett, az komolyan gondolkozzon el azon, jó helyre indult-e nyaralni .
Nem említettem külön, de a nagyobb benzinkutaknál is van lehetőség a kulturált étkezésre.
A fentebb említett összes hely éjjel-nappali nyitva tartású.

Hol lehet az úton megszállni?

Van ugyan jónéhány fogadó az autópálya mellett, ezekben azonban tapasztalatom szerint nem lehet előre szállást foglalni. Kifejezetten az alkalmi, az útról beeső vendégekből élnek, ezért nemhogy weblapjuk nincs, de olyan telefonjuk sem, amit világnyelveket beszélő recepciósok kezelnének. A vendégmunkások inváziója alatt ráadásul tömve vannak, gyakran még a parkolóban is az autókban alszanak az emberek.

Érdemes talán Belgrádban megszállni, akár egy teljes napot is a Budapestre sok szempontból hasonlító szerb fővárosban tölteni, de aki siet, az bírja ki Szófiáig vagy Plovdivig.

Bulgáriában Szófiában, és onnan másfél-két órányira, Plovdivban sok kellemes szálloda van, ezek meglepően magas színvonalúak, ám nem árt előre lefoglalni a szobákat.
Mostanában a szófiai körgyűrű mentén több panzió is épült, és többnyire rendben vannak. Közülük egyet sem érdemes kiemelni, mert meglehetősen egyformák: egyszerűek, de tiszták, viszonylag újak, célszerűen, de ízlésesen berendezett a szobájuk, klassz a reggeli, megbecsülik a vendégeket. A tipikus szobaár 20 – 40 euró. A szófiai nagy körforgalom környékén van egyszerre több ilyen motel is.
A körgyűrű melletti panziókkal az az egy baj van, hogy a belvárostól messzire esnek. Pedig Szófia, pláne Plovdiv megér egy estet. Ha a pálya mellett is szállunk meg, tegyünk egy kis kirándulást a belvárosba. A taxiút oda-vissza megvan 8-10 euróból.

Szekeres István – Stevie

Szekeres István írásai az Útikalauzban >>   

Szekeres István blogja: Hurrabulgaria.blog.hu
Facebook oldala: https://www.facebook.com/pages/Hurr%C3%A1-Bulg%C3%A1ria-a-bolg%C3%A1r-tengerparton-nyaralunk/374681519270902

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)

[ninja_form id=6]