Szekeres István – Stevie: Szerbián, Macedónián át Görögországba – 2018

Itt a legújabb frissítés a lassan két évtizede létező leíráshoz. Ellentétben a tavalyi évvel, idén van néhány változás, szerencsére mind pozitív.  

 

Szerbiában, Nistől délre folyamatosan adják át az újabb autópálya-szakaszokat, már csak egy 28 illetve egy 8 km-es szakasz, amely a régi főúton halad. Kicsit átvariálták a fizetőkapukat is az előző évekhez képest, de minden világos és egyértelmű. Macedóniában is elkészült az utolsó szakasz autópálya – de itt folyamatos leterelések vannak, a régi szakaszokat újítják fel.

A frissítés az Index fórum “Autóval Görögországba” topikjának lelkes tagjait dicséri, akik a legfrissebb infókat osztották meg. Külön köszönet Csizmi83 kollégának. Jó utat 2018-ban is!

(A bulgáriai útról külön írásban lehet olvasni. A bevezető részében ezzel megegyező anyag innen is elérhető >>)

 

Tartalom Pénzváltás Tankolás Ingyenút  Rendőrök Közbiztonság Éjszakai vezetés       Navigációs berendezéssel Pihenőhelyek, büfék Szállás

Budapestről indulva az M5-ös teljesen rendben van, egészen a határig levisz az autópálya. Az utolsó benzinkút (ÖMV) éppen a határon van. Rögtön a határ túloldalán, Szerbiában, MOL-kúton tudunk tankolni. Nem érdemes reménykedni, rég volt az az idő, amikor Szerbiában sokkal olcsóbb volt az üzemanyag, ma nincs lényeges különbség az árak között, sőt, mostanában éppen Magyarországon alacsonyabbak az árak. Az üzemanyagárakról külön FAQ szól.

A határátlépés kifelé nem sok idő, ha éppen nem a vendégmunkásokkal mozgunk együtt. Ha a balsors minket régen tép, kerüljünk Tompa, Ásotthalom vagy Tiszasziget felé — lásd a részletes leírást a FAQ rovat elején.

A határokon nem szokás kötözködni egyik oldalon sem. A magyar oldalon arra kell vigyázni, nehogy beálljunk az ÁFA-visszatérítéses sorba. Ez a legszélső jobb oldali sáv, és arról is fel lehet ismerni, hogy csak szerb rendszámú autók állnak benne, többnyire csúcsra pakolt csomagtartóval.

A szerbek és majd a macedónok is elfogadják a magyar személyi igazolványt útlevél helyett.

A határ szerb oldalán folytatódik az E75 autópálya. A sztrádát folyamatosan újítják fel, így esetenként kisebb terelésekre lehet számítani, ez azonban nem okoz számottevő időveszteséget. A hazafelé vezető pálya jobb minőségű.

Szabadka (Subotica) után érünk az első autópálya kapuhoz, itt csak jegyet kell húzni az automatából.

Elhaladunk Újvidék (Novi Sad) mellett, majd Belgrád (Beograd) előtt kb. 30 kilométerre a díjfizető kapunál 560 dinárt fizetünk. Fizetni kártyával is lehet, és érdemes is. Ha nincs kártyánk, eurót is elfogadnak – úgy egy kicsit magasabb díj jön ki, de a különbség nem vészes.
A fizetőkapu után hamarosan megérkezünk Belgrádba. A szerb fővárost két útvonalon is magunk mögött hagyhatjuk: nemrég elkészült a belgrádi elkerülő, az Obilaznica. Ha csak haladunk tovább az utunkon, akkor gond nélkül megkerüljük Belgrádot: szépen követjük a Niš kiírást, és kb. 40 kilométer múlva meg is érkezünk a város túlfelére, éppen oda, ahol a Belgrád-Niš autópálya kezdődik.

Ez így teljesen egyszerű. Ki a fene akarna egy másfél milliós, ismeretlen balkáni nagyvárosban bolyongani, ha egyszer meg is lehet kerülni?
Belgrád azonban különleges város: a várost középen szeli át egy kiváló minőségű, soksávos, szintbeli kereszteződések (lámpák) nélküli gyorsforgalmi út, aminek a nagy részén a 80 km/h az engedélyezett, de az elején és a végén az autópályás 120-at lehet tolni.

Nézzük meg térképen:

 

 

 

A kép bal felső sarkából, Szabadka irányából érkezünk az E75 autópályán, és a kép jobb alsó sarkán távozunk Niš irányába. Jól látható, hogy Dobanovci és Bubanj Potok között kell közlekednünk: az elkerülő bizony szemre is jóval hosszabb, mint a képen a két csomópontot összekötő sötétkék vonal, ami a városon keresztül vezető gyorsforgalmi utat jelöli.

Ezt az elkerülőt bizony nem a tranzit utasok életének megkönnyítésére tervezték, hanem kifejezetten csak arra, hogy az átmenő forgalmat, elsősorban persze a teherforgalmat kivezessék a belvárosból, és ezzel javítsák a belgrádiak életminőségét.

Mivel az elkerülő utolsó 10 kilométere nem készült el, ott gyakorlatilag lakott településeken áthajtva, még egy lámpás kereszteződést is beiktatva tudunk csak haladni.

Nekem az a javaslatom, hogy a városon keresztül, a gyorsforgalmi úton közlekedjünk. Ez a szakasz kb. 10 kilométerrel rövidebb, és normál forgalmi viszonyok mellett időben is 10-15 percet nyerünk, miközben alkalmunk van egy pillantást venni Belgrád néhány nevezetességére, például a nemrég megépült Belgrádi Aréna sportcsarnokra, vagy a belvárosra (a Gazella-hídról balra nézve).

Mivel a várostervezők célja egyértelműen a tranzit kiszorítása volt, a kiírásokkal is igyekeztek úgy trükközni, hogy csak az találja meg a gyorsforgalmi utat, aki eléggé elszánt.
Nézzük, mire kell figyelni.

Az ópazovai díjfizető kapunál tartottunk. Hátradőlve, nyugisan haladunk, amíg csak meg nem látjuk ezt a táblát:

 

A várost elhagyva egy durva emelkedő és egy lejtő váltja egymást, – akik az elkerülőt választották, ekkor csatlakoznak ismét az útra – és kb. 10 km után megérkezünk az autópálya kapuhoz. Akik korábban már jártak erre, idén meglepődve tapasztalhatják, hogy a kapukat felújították és jelentősen kibővítették. Ennél az autópálya kapunál is csak az automatából kijövő bilétát kell elvennünk, fizetni majd Niš-nél fogunk, nagyjából 200 kellemesen eseménytelen kilométerrel később.

A Belgrád-Niš autópálya európai minőségű, kivilágított kihajtókkal, 50-60 kilométerenként modern benzinkutakkal.

Niš előtt újra kapu, elveszik a bilétánkat és kérnek 800 dinárt. Megyünk tovább, pár kilométer múlva két útirány közül választhatunk: Thessaloniki-Skopje illetve Sofia- Niš van kiírva.
Mi maradunk a szaloniki autópályán, és hamarosan, kb. 20 km múlva egy újabb kapunál, Doljevac-nál 210 dinárt fizetünk.

Mind az öt eddig említett kapu után közvetlenül állhatnak rendőrök, akik néha kiintik az autókat, de ez csak rutinvizsgálat.

Az autópálya innen kb. 40 kilométer múlva ér véget. A folytatásban hol sima kétsávos országúton haladunk Macedónia felé, hol felterelnek minket az autópálya már átadott szakaszaira. Az átmenet mindenhol világosan és egyértelműen ki van táblázva. Az utolsó 30 kilométer már újra egybefüggő autópálya. A macedón határ előtt 8 km-el van még egy fizető kapu, ahol 80 dinárt kell fizetni.

A macedón határátkelés nem szokott problémás lenni, a határőrök néha egy magyar “Jó napot” köszöntést is megeresztenek. A határon nem kell fizetni semmit, és általában a vámvizsgálat is formális, azaz éppen csak belenéznek a csomagtartóba, vagy még azt sem.

Régebben előfordult, hogy a macedón határon kérték az utasbiztosítást is, mivel Macedónia és Magyarország között csak alapfokú egészségügyi megállapodás van érvényben, de ilyen esetről az elmúlt években már nem hallottunk. (A jelenlegi egyezmény szerint ha nagyon haldoklik egy magyar, azt a macedónok nem hagyják meghalni, de minden más szolgáltatás fizetős a külföldieknek, és jó drágán számlázzák ki, csakúgy, mint Görögországban, így az utasbiztosításon amúgy sem érdemes spórolni.)

Macedóniában szinte rögtön autópálya kezdődik, jók a kiírások, nekünk az Atina (Athén) feliratot kell követnünk. Macedóniában már végig autópálya van, igaz egyes helyeken felújításokat végeznek, ahol terelésekre lehet számítani. Elhaladunk Szkopje mellett, és mire belelendülnénk Macedóniába, már ott is állunk a görög határon.

Útközben három autópálya kapu is lesz, de egyszerre mindig csak keveset kell fizetni, egészen pontosan 60 + 80 + 60 dénárt. A legegyszerűbb fizetési mód itt is a kártya, a rendszer megbízhatóan és korrektül működik. Akinek nincs kártyája, euróban is fizethet, úgy mindhárom kapunál 1.50-et számolnak fel. Annyi kitétel van, hogy 50 centesnél kisebb névértéket nem fogadnak el. Cserében a visszajáró sem lesz tele aprópénzzel.

A görög határ előtt kb. 15 kilométerrel van a többek által ajánlott “RT Petrol” benzinkút, ahol olcsón lehet tankolni, normális shopja és tiszta WC-je van. A határ közvetlen közelében, egy kaszinó társaságában is székel egy Okta töltőállomás, amit szintén sok honfitársunk használt már utazása során. Ez azonban túlságosan frekventált helyen van a pihenéshez.

Macedóniában jelentősen olcsóbb az üzemanyag, mint Görögországban. A kút kitüntetett helyzete miatt néha kicsit variálnak, az üzemanyagpisztoly levétele előtt érdemes tisztázni, működik-e a kártya terminál, illetve mennyibe kerül az üzemanyag euróban fizetve.

A határ után folytatódik a jó út, és a forgalom is kicsi, azonban a határ után kb. 2 km-el ismét autópálya kapu lassít minket, ahol 1,80 eurót kell fizetni (Görögországban az autópálya kapuknál csak készpénzben lehet fizetni). Hamarosan döntést kell hoznunk: Thessaloniki illetve Athén felé mehetünk tovább. Ha a déli területekre tartunk, irány Athén, ha a keleti részekre (pl Asprovalta), akkor Thessaloniki.

 

FAQ

Vendégmunkások az úton

Az autóval délre indulók nyaralását minden évben megnehezítik a Nyugat-Európából Dél-Kelet Európába szabadságra hazautazó vendégmunkások. A tendenciák egyértelműek: július elejétől augusztus második feléig kifelé, július második felétől augusztus végéig befelé lehet extrém forgalomra számtani, elsősorban a hétvégi napokon. A szombatok jelentik a legnagyobb csúcsot, de a péntekek és a vasárnapok is problémásak. A hét közepe általában nyugodtabb, de ezeken a napokon is kialakulhat jelentősebb torlódás. Ebben az időszakban érdemes Röszke helyett valamelyik alternatív átkelőt választani. A Facebookon működik egy „határfigyelő” csoport, tőlük percre kész infót lehet beszerezni. https://www.facebook.com/groups/Hatarfigyelok/ Ha Röszke – Horgos bedugult, szóba jöhet Ásotthalom, Tompa, Tiszasziget, Bácsalmás, Bácsszentgyörgy és Hercegszántó. Röszke, Hercegszántó és Tompa 0-24 órában üzemelnek, míg a többi határátkelő 07:00-19:00 óra között tart nyitva.

1) Ásotthalom – Királyhalom (Bački Vinogradi) jelenti a legkisebb veszteséget időben és kilométerben is. Budapest felől érkezve az autópályán Szeged után a 166-os lejárónál kell letérni az 55-ös útra, ahol Baját jelzik útiránynak. Ezen az úton a Mórahalom kiírást kövessük. Mórahalom központi körforgalmában már tábla jelzi az átkelőt, a Vám/Zoll tábla mellett a szerbiai oldalt (Bački Vinogradi) jelölve. Nem sokkal a körforgalom után jobbra le kell térni, ezt újabb tábla is jelzi, de többen is túlmentek már itt figyelmetlenségből, mert egy fa lombja eltakarja az útjelző tábla egy részét. Mórahalmot elhagyva az út sok helyen új építésű, de keskeny, helyenként inkább erdei csapásnak tűnik.

Az ásotthalmi átkelő csak 7 és 19 óra között üzemel, és csak uniós vagy szerb okmányokkal lehet rajta átlépni.

A szerb oldalon sárga táblákon jelzik az autópályát: áthaladunk Királyhalom (Bački Vinogradi) és Hajdújárás (Hajdukovo) településeken, majd Palics magasságában hajtunk fel. Ne ijedjünk meg, korábban egyszer már egy felüljárón átmegyünk a pálya felett, de ott nincs csatlakozási lehetőség, nem mi néztük el…

Csúcsidőben Ásotthamon is kialakulhat torlódás, de többnyire fele annyi idő alatt át lehet jutni, mint Röszkénél.

Az ásotthalmi kerülő távolságban alig pár kilométer többlet, de a letérés és a lakott településeken autózás miatt kb fél óra plusz menetidővel kell számolni.

2) A második legjobb alternatíva a Tompa – Kelebija átkelés, ez kb. 20 kilométerrel van nyugatabbra a röszkei átkelőtől, de ez is éjjel-nappal működik. Az 53-as főúton lehet megközelíteni. A várakozási idő gyakran itt a legrövidebb, de ez persze napi szerencse kérdése. Ha Tompát választjuk, a szerb rész néhány kilométeren belül bemegy Szabadkára. Egészen addig megyünk egyenesen előre, egyre városiasabb környezetben, amíg el nem érünk egy T-kereszteződéshez (Zagrebacka és Maksim Gorki sarok). Belgrádot ugyan jobbra jelölik, de mi okosabbak vagyunk, és balra megyünk: pár lámpa után bal kéz felől meglátjuk a Pátria szállodát, itt térünk le jobbra a Zentai útra (Sencanski put). Ez egyenesen kivisz az autópályára (kb 20 km), egy idő múlva már jelzik Újvidéket (Novi Sad) és Belgrádot a szokásos nemzetközi autópálya szimbólum társaságában.
3) A Bácsalmás – Bajmok határátkelőhelyet a Dél-Nyugat Magyarország felől (Szekszárd –Baja) érkezőknek lehet érdemes választani. Az 55-ös főútról Tataházán elfordulva Bácsalmáson keresztül, majd a határ túloldalán több településen (Bajmok – Bácskossuthfalva (Stara Moravica) – Topolya (Bačka Topola) áthaladva a szerb 105-ös úton lehet elérni az autópályát.

4) Bácsszentgyörgy – Hadikfalva (Rastina) között is nyílt egy határátkelőhely, amely szintén a Dél-Nyugat Magyarország felől érkezőknek lehet alternatíva, azonban ezt mellékutakon közlekedve lehet csak megközelíteni és inkább jobb választás lehet Hercegszántó vagy Bácsalmás.

5) Szintén alternatíva lehet a Szegedtől keletre eső Tiszasziget – Gyála (Đala) átkelő: elsősorban a Dél-Kelet Magyarországról érkezőknek. Itt is csak uniós és szerb állampolgárok juthatnak át, és ők is csak 7 és 19 óra között, ellenben a várakozási idő lényegesen rövidebb, mint a szomszédos Röszkén.

Ha Budapest felől érkezünk, még Szeged előtt térjünk le az autópályáról (Hódmezővásárhely, Arad és Szeged-észak van kiírva), majd az 5-ös utat követve menjünk be Szegedre. A városon belül kövessük a 43-as utat (nem az új M43-as autópályát, hanem a régi “sima” 43-ast): nagyon jól ki van táblázva, Makó és Bukarest a két kiírás. Nem sokkal a város végét jelző tábla után lesz a letérés, itt jelzik a Vám/Zoll táblával Tiszaszigetet, illetve szerbiai párját, Đala-t. Đala-ból Magyarkanizsán (Kanjiža) vezet az út, és Topolya (Bačka Topola) előtt hajtunk fel az autópályára.

Ez azért jelentősebb kerülő, kilométerben is hosszabb, át kell evickélni Szeged belvárosán, a vajdasági részen pedig elég sokat megyünk autópálya helyett másodrendű utakon. Persze ez is sokkal jobb, mint Röszkénél aszalódni…

6) A Hercegszántó – Béreg (Bački Breg) átkelőhelyet 00-24 órában igénybe lehet venni. A Baja felől érkezők az 51-es főúton közlekedve közelíthetik meg. A határ után több kisebb-nagyobb településen (Küllőd (Kolut) – Bezdán (Bezdan) – Zombor (Sombor) – Szivác (Sivac) – Cservenka (Crvenka) – Kúla (Kula) áthaladva, a 15-ös szerb úton közlekedve Verbásznál (Vrbas) lehet az autópályára felhajtani. A vendégmunkásoknak már kiesik ez a határátkelő, itt gyakorlatilag bármikor várakozás nélkül lehet átlépni Szerbiába – cserében viszonylag nagy kerülő. Júliusi péntekeken vagy szombatokon azonban megérheti eleve erre tervezni.

Mi a helyzet a dínárral, a dénárral és a bankkártyákkal?

Mivel Szerbiában és Macedóniában mind az útdíjak, mind az üzemanyag fizethetőek bankkártyával, helyi valutára voltaképpen nincs is szükség. A kisebb útmenti éttermek azonban nem fogadnak el kártyát, az eurót pedig úgy váltják, ahogy nekik tetszik, így mégis érdemes lehet pénzt váltani a határon annak, aki sejti, hogy a benzinkutakon kívül is meg akar állni abrakolni.
Mind a szerb, mind a macedón határon éjjel-nappal működnek pénzváltók. Szerbiában a “Menjacnica” feliratot keressük (a vámostól kigördülve, kb 100 méterre van egy házikó, zöld Agronbanka felirattal, ott néha beszélnek magyarul is), a macedón határon pedig simán a “Change” felirat jelzi a pénzváltót.

A határra települt pénzváltók városi kollégáiknál 2-3 százalékkal rosszabb árfolyamon dolgoznak, de legalább nem kell idegen városokban tekeregnünk. A főbb nemzetközi kártyák gond nélkül használhatóak. (Visa, EC/MC, Maestro, stb.)

Mit, hol és hogyan érdemes tankolni az úton?

2018-ban Szerbiában drágább, Macedóniában egy picit olcsóbb az üzemanyag, mint nálunk.

Szerbiában gázolajból néha kétféle is van egyes kutakon. A „rendes” Evro Diesel vagy Extra Diesel változaton kívül létezik egy D2 nevű, érezhetően olcsóbb gázolaj. Ez az olcsóbbik nafta azonban nem való a korszerű dízelmotorokba, munkagépek, traktorok üzemanyaga.
Ami a benzint illeti, a kútfejen a BMB felirat jelenti az ólommentes üzemanyagot. (A Zastavák miatt néhány kúton ott még van ólmozott is.) Az ólmozatlan benzin neve “bezolovni”.
Szinte minden benzinkút árul prémium üzemanyagokat is, a hagyományos változat áránál pár dinárral drágábban. Az üzemanyagok minősége nem rosszabb a magyarnál.
Macedóniában “márkás” kutat ne keressünk, a Makpetrol kék-sárga kútjai viszont teljesen megbízhatóak.

Friss árak náluk a honlapon: http://makpetrol.mk/index_mk.asp

A görög határ előtt kb 15 kilométerrel van egy RT Petrol feliratú benzinkút, itt érdemes teletankolni, mert a határ túloldalán sokkal drágább az üzemanyag.
Görögországban a határ után 22km-rel van az első tankolási lehetőség. Az út mindkét oldalán van egy állomás, de éjjel csak a határ felé tartó oldalon van nyitva. Persze vissza lehet fordulni.

Fizetőkapu a szerb autópályán

El lehet-e kerülni a fizetős autópályákat?

Igen, csak éppenséggel nem érdemes. Magyarországon még csak-csak alternatíva az 5-ös út, de Szerbiában már nagyon sok időkiesést jelent az alternatív útvonalak használata. Nemcsak hosszabb a leküzdendő távolság, de az utak minősége is problémás, különösen a hegyi szakaszokon. A kalandvágyók azért letérhetnek az autópályáról – de egy jó térképre szükségük lesz. A magyar határ utáni MOL-kútnál például lehet részletes Balkán térképet kapni – de még egyszer hangsúlyozom: a térképen egyszerűnek tűnő kerülőút a valóságban több óra időveszteséget, és számos új ősz hajszálat eredményez. Macedóniában pláne ez a helyzet, az oda-vissza maximum 9 eurós autópályadíjat csak problémás minőségű, keskeny, szerpentines utakon lehetne megspórolni.

Tényleg olyan rettenetesek a szerb rendőrök?

Az esetek döntő többségében a legcsekélyebb kifogás sem érheti őket, tisztességesen végzik a dolgukat. Más kérdés, hogy a Magyarországon megszokottnál több helyen lehet rendőrt látni.
A rendőrök sötétkék egyenruhát, fehér tányérsapkát és széles, fényvisszaverős fehér mandzsettát viselnek. A rendőrautók fehérek vagy ezüst színűek, Policija felirattal. A tipikus rendőrautó a Peugeot 308. Újabban Skodákat is használnak.

A rendőrök általában lézeres radarpisztollyal dolgoznak az út mentén. A gyorshajtókat azonnal kiintik, és a helyszínen kell bírságot fizetni.

Új gyakorlat, hogy az autópálya felett a felüljáróról radaroznak, majd pár kilométerrel később egy parkolóba terelik ki a forgalmat, ahol az előzőleg gyorshajtáson ért autósokat kiveszik a forgalomból.
Ha már itt tartunk, a sebességet elég sok helyen ellenőrzik, de csak gyorshajtás esetén állítanak meg. A szembejövők szoktak előre villogni. Ha a rendőrök megállítanak minket, az még nem ok az aggodalomra. Ne nyissuk rájuk az ajtót, mert azt Szerbiában és Bulgáriában is fenyegetésnek veszik. Tekerjük le az ablakot és bájmosoly. Többnyire megnézik az útlevelet és udvariasan elköszönnek.

 

Néha elkérik a mentődobozt, az izzókészletet, a háromszöget, a poroltót és a vontatókötelet. Bár e két utóbbi tétel Szerbiában sem kötelező tartozék, ha megvan és meg tudjuk mutatni, az még mindig egyszerűbb, mint egy szerb rendőrrel mindenféle idegen nyelveken vitázni. Szokták kérni a biztosítási zöldkártyát is, amit a biztosítónk ingyenesen köteles kiadni. Nemzetközi jogosítványra viszont egyik országban sincs szükség.

A büntetések összege nemrég jelentősen megemelkedett, elérheti a 300 eurót is. További szopatás, hogy nem lehet a helyszínen fizetni, csak csekken — amíg nincs a csekk befizetve, elteszik az úti okmányunkat. Ez különösen kellemetlen lehet éjszakai vagy hétvégi autózáskor. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a rend szerb őrei hajlamosak némi rugalmasságot tanúsítani — nagyjából a büntetési összeg feléért.

Eljutott a híre Magyarországra is, hogy Szerbiában bevezették a fizetőkapuk közötti automatikus átlagsebességmérést. A szerb sajtó rendszeresen mutat fényképeket olyan autópálya számlákról, amin szerepel az átlagsebesség, de utazóink eddig nem találkoztak ilyennel. Az óvatosság azonban nem árt. Az biztos, hogy a kapuktól távozóban egy kijelzőn megjelenik az autónk rendszáma, tehát regisztrálnak.

 

Hát a macedón rendőrökről mit kell tudni?

Kevésbé érezhető a jelenlétük, mint Szerbiában, viszont ők is dolgoznak. Általában az autópálya lehajtók közelében mérnek, szintén radarpisztollyal, és rögtön a helyszínen bírságolnak. A bírság összege náluk is elérheti a 100 eurót. A macedón rendőrök is hajlamosak saját zsebre dolgozni, ekkor 20-50 euró a tarifa.

Macedóniában minden jármű részére kötelező a vontatókötél. Földgáz vagy propán-bután gázzal üzemelő személyautók számára kötelező a tűzoltó készülék. Kötelező az EN471.sz. szabványnak megfelelő fényvisszaverő mellény viselése, ha a járművezető sötétben vagy rossz látási viszonyok közepette autópályán vagy lakott területen kívül úttesten gyalogol ill. tartózkodik.

Görög rendőrök?

A görög rendőröket elvétve látni az utakon, a turistákat nem is igazán szokták igazoltatni. Elvétve azért szoktak sebességet is mérni. Ha komolyabb szabálysértésen kapják a vezetőt, akkor kemény bírságra lehet számítani. A görög rendőrség akár már egy tilosban parkolásért is leveheti a rendszámunkat, majd csak akkor adják vissza, ha kifizettük a büntetést, illetve ha számottevő gyorshajtáson kapnak valakit, akkor a helyszínen bevonhatják a jogosítványát.

Görögországban a tűzoltó készülék kötelező felszerelés.

Milyen a közbiztonság a szerb és a macedón utakon?

A közbiztonság mindkét országban a magyarhoz hasonló színvonalú. A rendőrség a tranzit útvonalakat a szokásosnál is jobban biztosítja. Ezzel együtt előfordulhatnak a külföldiekre utazó bűnözők, így bizonyos helyzeteket célszerű elkerülni – nyilván nem jó ötlet éjszaka, egy kivilágítatlan parkoló közepén készpénzt számolgatni.

Érdemes-e éjszaka vezetni?

Ha nem ez lesz az első éjszakai autós túránk, akkor igen. A forgalom kisebb, a hőség nem olyan zsibbasztó, a határokon gyorsabban át lehet jutni. A benzinkutak, shopok, éttermek nyitva vannak, a biztonság éjjel is jó. Arra azért ne számítsunk, hogy éjszaka kevesebb a traffipax…

Az éjszakai vezetés, pláne ismeretlen tájakon azért elég stresszes tud lenni. A legtöbb időt délen, a Leskovac-Kumanovo szakaszon és a SRB-MK határon spórolhatjuk meg az éjszakai etappal.

Működik-e a navigáció?

Működik. Az általunk használt főbb útvonalak fenn vannak a Google Maps térképen, és így minden olyan alkalmazáson, ami azon alapul. A tervező algoritmusok Belgrádnál hajlamosak az elkerülőre terelni minket, de ha követjük a leírásban ismertetett letérést, akkor a navi pár kilométer múlva megadja magát, és szépen a “régi” úton tervez újra, a Gazella-hídon keresztül.

Más navigációs rendszerek gyakran régi, hiányos, pontatlan térképeket használnak ebben a térségben. Mielőtt rájuk bíznánk magunkat, vessük össze az útvonal ajánlatukat egy online tervező ajánlatával, pl. viamichelin.com.

Mit és hol lehet az úton enni-inni?

Magyarországon nyilván mindenki meg tudja oldani magának. Szerbiában üdítőt a benzinkutaknál mindenhol lehet venni. A Coca-Cola termékek simán kaphatóak mindenfelé, de én ajánlom a szerb Next és Golf gyümölcsleveket, illetve a Knjaz Milos ásványvizet, mert kifejezetten finomak.

Újvidékig két nagyobb vendéglátóipari komplexum esik útba, mindkét helyen benzinkút, normális pénzváltó, kulturált WC és étterem/kávézó működik.

Belgrád után az autópályakaputól kb 20 kilométerre van egy kellemes pihenőhely: EKO – görög – benzinkút, shop, tiszta, bár pottyantós wc, rendezett parkoló és autószerviz is egyben. Az étterem kiváló, de meglepően drága.

Márciusban még kicsit kihalt a Lozovicska Cseszma

Ha bírjuk még negyven kilométert, Lozovicska Cseszma néven igazi étterem vár minket. Nem érdemes a Michelin-csillagokat számolgatni, de az útmenti éttermektől elvárható szintet tudja. Az árak tűrhetőek, egy szendvics kb 1 euró, egy rendes főétel 4-5 euró. Az éttermet az autópályán előre jelzik. Ne lepődjünk meg, az előtte lévő benzinkút parkolóján keresztül tudunk behajtani.
Találunk még több útmenti McDonald’s-ot is, egyet a Belgrád előtti fizetőkapunál, egyet olyan fél órával Belgrád után. Mondjuk aki a Balkánon BigMac-et választana a helyi grill ételek helyett, az komolyan gondolkozzon el azon, jó helyre indult-e nyaralni.
Nem említettem külön, de a nagyobb benzinkutaknál is van lehetőség a kulturált étkezésre.
A fentebb említett összes hely éjjel-nappali nyitvatartású.

 

Hol lehet az úton megszállni?

Van ugyan jónéhány fogadó az autópálya mellett, ezekben azonban tapasztalatom szerint nem lehet előre szállást foglalni. Kifejezetten az alkalmi, az útról beeső vendégekből élnek, ezért nemhogy weblapjuk nincs, de olyan telefonjuk sem, amit világnyelveket beszélő recepciósok kezelnének. A vendégmunkások inváziója alatt ráadásul tömve vannak, gyakran még a parkolóban is az autókban alszanak az emberek.

Érdemes talán Belgrádban megszállni, akár egy teljes napot is a Budapestre sok szempontból hasonlító szerb fővárosban tölteni, de sokan inkább délebbre, “félúton” keresnek szállást. Nekik elsősorban a Niš-től délre eső szakaszt ajánlom: az autópályától érdemes néhány kilométert letérni, és Niška Banja–ban, esetleg még délebbre, Vranjska Banjá-ban aludni. Ezek termálfürdőikről nevezetes üdülő települések, kicsit egyszerűbbek és szürkébbek mondjuk Bükfürdőnél vagy Zalakarosnál, de sok a kiadó szoba, foglalás nélkül is találhatunk magunknak szállást, és egy kellemes, kulináris élvezetekben gazdag estét tölthetünk el Dél-Szerbiában. A verseny miatt itt egy-egy kétágyas szoba 20-30 euró körül is megkapható. Közvetlenül az autópálya mellett van, de még Niš előtt, Aleksinac-nál, a Boszporusz nevű komplexum. Én egyszer véletlenül estem be oda, és meglepődtem, hogy egy már-már luxus kategóriájú szállodát találtam, wellness részleggel, szép kültéri medencével, a minőséghez képest elfogadható áron. Ez a szálloda fent van a Booking-on is.

Macedóniában ugyan a szolgáltatásokkal, tisztasággal nincs gond, de az árak lényegesen magasabbak lehetnek. Szkopje adja magát, de ez a macedón főváros éppenséggel nem turista paradicsom, csak egy kedves, élhető város. Nemrég több megalomán épületet és szobrot is építettek a belvárosban, éjszaka csodálatos megvilágítással – a klasszicista stílust utánzó épületek a macedón társadalmat is megosztják, sokan egyszerűen giccsnek látják őket. A bevállalósabbak kerülhetnek egy nagyobbat Ohrid felé. Ohrid Európa egyik titkos gyöngyszeme, a magas hegyek közé ékelt festői Ohridi-tó partján épült, gyönyörűen megőrzött 13-14. századi templomokkal, kolostorokkal és kápolnákkal, (a városka más részein pedig kis, hangulatos mecsetekkel), a parton jachtkikötővel és izgalmas sétánnyal, kiváló és olcsó éttermekkel, mozgalmas éjszakai élettel.

Szekeres István – Stevie

Szekeres István írásai az Útikalauzban >>   

Szekeres István blogja: Hurrabulgaria.blog.hu
Facebook oldala: https://www.facebook.com/pages/Hurr%C3%A1-Bulg%C3%A1ria-a-bolg%C3%A1r-tengerparton-nyaralunk/374681519270902

 

Itt is feliratkozhat a hírlevelünkre

[ninja_form id=5]

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)

[ninja_form id=5]