Az idén ismét görög nyaralást terveztünk. Azt, hogy két hét lesz, hamar eldöntöttük, csak az úticél volt kérdéses. Most k icsit tartottunk az autós úttól, mert egész nyáron elég sok olyan infót hallottunk, hogy a határőrök mindent kitalálnak pár euró érdekében, és a rendőrök is kimondottan szeretik a magyar utazókat leállítani. Félve indultunk el, de szerencsére végig sima útunk volt. A határőrök kedvesek voltak, mosolyogtak. Bár rendőröket is láttunk az utakon, mivel próbáltuk betartani a szabályokat, szerencsére nem állítottak meg sehol. Szerbiában 60 eurót váltottunk, ezért kaptunk 4.539 dínárt. A pályadíjak 390-390-1020-240 dínár volt odafelé is, vissza is. Tankolni itthon tankoltunk, és Szerbiában egyszer, kártyáról, amivel szintén nem volt gond. OTP-s kártyát használtunk, és Görögországban is többször tankoltunk vele. Ahol az ajtón ott volt a matrica, mindenhol elfogadta a gép, sehol nem volt probléma vele. A magyar határról este 6 órakor indultunk, és hajnali fél 5-kor már átléptük a görög határt. Én mindenkinek ajánlom, hogy tartsa be a szabályokat, mégha néha idegesítő is a rengeteg lassító tábla, de megéri, mert így nem állítanak meg, és mégis hamar oda lehet érni. Nagyon hamar odaértünk Stavrosba. Még aludt szinte az egész falu, amikor megérkeztünk. Gyönyörű fotókat készítettünk a még kihalt partról, a tengerről, alig bírtam magammal, hogy végre ott állok a tengerparton.
A szállásunkat csak dél körül tudtuk elfoglalni, addig ismerkedtünk Stavrossal Érkezésünk napja gyorsan eltelt Stavrossal való ismerkedéssel és pihenéssel, másnap pedig bevittük a fiamat és egy barátját Thessalonikibe egy koncertre
Megnéztük a Petralona barlangot, ami ott van a közelben. Sajnos sem fotózni, sem kamerázni nem lehetett a barlangban. (Volt, akit ez nem érdekelt és bőszen kamerázott végig.) Mivel senki nem szólt rá, mi is bántuk már, hogy szófogadóan be sem vittük a kamerát. (Kép kép bizonyítékként a saját felvételeimből - a szerkesztő)
Visszafelé Szalonikibe az útról megláttuk a kivilágított Magic Parkot, és mivel még volt időnk a koncert végéig, lekanyarodtunk. Nagyon tetszett, hogy éjjel van nyitva, és gyönyörűszép kivilágítva. Jól éreztük magunkat, mint a gyerekek. A belépő 11 euró volt egy főre, de bent a parkban mindenre ingyenesen lehetett felülni.
A koncert még éjjel 1 órakor is tartott, -akkorra értünk oda- úgyhogy még mi is hallgattuk a kocsiban a zenét jó ideig, aztán vége lett és indultunk vissza Stavrosra. Eltöltöttünk egy napot Olympiada egyik gyönyörű öblében is, ahol nagyon kevés ember volt, a víz gyönyörű, áttetsző és fölöttünk magasodott az ókori Stragira. Végigjártuk a gyönyörű romvárost, és csodaszép fotókat készítettünk a környék szép partjairól, aztán szinte visszamenekültünk a vízbe a nagy meleg elől.
Estefelé elindultunk, hogy az ókori után, a mai Stragirát is felfedezzük Másnap elindultunk Kavalába, próbáltunk végig a tengerparthoz közeli úton menni, így gyönyörű kis falvakon, városokon mentünk keresztül. Kavalát megpillantva pedig rögtön megálltunk egy pihenőhelyen, hogy felülről fotózhassuk a várost. A kikötőben leparkoltunk, mondván, ott biztos megtaláljuk az autót, és elindultunk felfedezni a várost. Megnéztük a várat, ahonnan csodálatos fotókat készítettünk a városról, rögtön induláskor megtaláltuk a gyönyörű ókori vízvezetéket, az egyiptomi negyedben sétálva szebbnél, szebb színes házakat találtunk.
Sajnos Mehmet Ali szülőházát nem tudtuk megnézni csak kívülről, mert zárva volt, viszont megpihentünk a szobránál, onnan is csodás a panoráma.
Utána lemezboltot keresgéltünk, mert a nagy kedvenctől akartak a fiamék cd-t venni, így megismertük Kavala üzleti részét is, a sétálóutcát, ahol rengeteg taverna, kávézó van, és ami meglepett, hogy mennyi bank van egy utcában. Bár még nem jártunk az igazi Wall Street-en, de viccelődtünk, hogy olyan, mintha ott lennénk, mert egy egész utca csak bankokkal volt tele. A másik nagy kedvencem ezen a héten Ouranopolis volt. A sok turista ellenére nekem egy nyugodt, csendes kis városnak tűnt, ahol szivesen élnék. (Bár ezen a párom már meg sem lepődött.)
Az utolsó nyugodt napon megkerestük a közelben található Redina Várat, ahol éppen felújítás volt, de a munkások megengedték, hogy szétnézzünk. Kicsit fárasztó volt felmászni, mert elég magasan áll a vár, de megérte.
Itt nagyon tetszett a víz, hatalmas hullámok voltak, nagyon szép nap volt ez is.
Rögtön szétnéztünk a faluban és a környéken, szerencsére nem nagyon változott semmi, mi így szeretjük, ahogy van. Nyugodt, csendes, vendégszerető kis falu, és bár a tengerpartja nem mindig a legszebb, szerintem lehet találni a közelben bőven más partokat, ki-ki a saját kedvére valót. Másnap elindultunk az Olymposi Riviérát felfedezni, terveztük, hogy bejárunk minden partot kíváncsiságból. Jártunk Plakán, Scotina-beachen, Leptokaryán, Panteleimonas partján. Scotina faluba is felmentünk, ami a hegyoldalban van és egy igazi görög, turistamentes kis falut találtunk, ahol nagyon békés, nyugodt sétát tettünk, nézegetve a házakat, élvezve a nyugalmat.
Platamonas várát már régóta terveztük, hogy megnézzük, de mindig közbejött valami, most eldöntöttük, hogy nem hagyjuk ki. Van, aki szerint nem érdemes, mert semmi látnivaló nincs benne, nekünk viszont nagyon tetszett. Gyönyörű a kilátás a várfalakról és a feltárások is érdekesek, van egy szép kis kápolna is a várban, szóval szerintem érdekes órákat lehet ott eltölteni.
Utána Platamonason sétáltunk egyet, megittuk a szokásos napi frappénkat, majd továbbindultunk. Nei Porin csak végigautóztunk, hatalmas tömeg volt a parton, nem volt kedvünk megállni. Mivel a tengerparton akartunk végigmenni, így néha teljesen ismeretlen kis falvakat találtunk, amiket viszont a térképen sehol nem találtunk meg. Amikor már kétségbeestünk volna, hogy eltévedtünk, akkor bukkantunk rá Kokkino Nerora, aminek nagyon megörültünk, mert már olvastunk róla és kíváncsiak voltunk rá.
Hosszú fárasztó nap után, de nagyon boldogan indultunk vissza, már a főúton, így sokkal hamarabb visszaértünk Makrygialosra, mint odafelé.
Sajnos a múzeum zárva volt a városban felújítás miatt, de egy gyönyörű mozaik kiállítást viszont találtunk, ahol nem régi, viszont csodálatos mozaikokat, festményeket nézhettünk meg.
Láttunk öszvéreket visszatérni a szállásukra, nagyon érdekes volt. Itt Olymposon tényleg úgy érezzük mindig, mintha apró törpék lennénk, és mit keresünk mi itt az istenek lakhelyén?
Paralián befizettünk egy kalózhajós kirándulásra is, ami csak a megszokott program volt Edessában már jártunk fakultatív programon régebben, most elmentünk egyénileg is. Teljesen más dolog bejárni egyedül egy várost, ill. egy részét, de mindkettőnek megvan a varázsa.
Összességében a két hét alatt rengeteg új élményben volt részünk, csodálatos helyeket ismertünk meg. Bejárhattuk a már ismert részeket is. (Olympos, Edessa, Katerini) Ami nagyon jó volt, hogy internetes barátokkal is találkoztam mindkét helyen, Stavrosban és Makrygialoson is. Ennek nagyon örültem. Remélem nem utoljára találkoztunk!? Volt részünk eddig még nem tapasztalt élményekben, pl. részt vehettünk görög búcsúban, ami egy közeli faluban volt, és egy hétig tart maga a vásár. A fő nap az szombat volt és este kezdődik, egész éjjel tart, ellentétben az itthonival. Hazafelé Macedóniában megálltunk Stobiban, ahol egy hatalmas feltárás van, és az útról már régóta nézegettük, hogy mi lehet az. Gyönyörű, egész jó állapotban megmaradt színház, és palotaromok vannak, csodálatos mozaikokkal. Sajnos az eső megakadályozta, hogy végignézzünk mindent, de legközelebb szintén megállunk ott, és majd bepótoljuk.
Hazafelé szintén sima utunk volt, hasonlóan a tavalyihoz, újra csak a magyar határőr volt kíváncsi a csomagtartónkra. Szerencsére Ő sem sokáig tartott fel. Megállapítottuk, hogy unatkozni nem lehet Görögországban, és a következő évi üdülésünk szintén kedvenc országunk lesz, de most teljesen új helyekre tervezünk. Ami most a lelket tartja bennem, az az, hogy ha minden sikerül az új évet Görögországban köszönthetjük majd! Kirschné Busai Anikó A
szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet -
szerkeszto Tiéd az oldal, magadnak építed!
Ugrás
a főbejárathoz: (földi) Útikalauz >> |
. A Rendina Beach apartmanhotelben voltunk, és bár nagyon pici volt a stúdió és a konyha, de nekünk megfelelt, hisz úgysem akartunk a szükségesnél több időt ott eltölteni, rengeteg kirándulást terveztünk. 
. (Ők főleg ezért utaztak ki most Görögországba), megbeszéltük, hogy telefonálnak, ha vége és majd jövünk értük. 
. Megtaláltuk az Arisztotelész parkot, ahol szintén élvezetes pár órát eltöltöttünk a kiállított találmányok nézegetésével, kipróbálásával. 
. Azt végignéztük és a toronyból gyönyörű fotókat készítettünk a városról és a tengerről is. 
Sajnos gyorsan eltelt ez a hét, és a fiúk hazaindultak, mi pedig tovább Makrygialosra. 
Amit még nem láttunk soha a környéken, Dion. Úgyhogy egyik nap elhatároztuk, hogy végre megnézzük. 
. Kis sétahajózás, ugrálás a vízbe, a parton finom ebéd (hal, virsli, saláta), korlátlan borfogyasztás, finom tsipuro. Semmi különleges nem volt benne, de nagyon élveztük minden percét, igazi kikapcsolódás volt az egész nap. 
utikalauz.hu 
