A tengerpart, élővilág A tengerpart a legtöbb helyen homokos, de vannak sziklás részek is. A tengerparton álló napágyakat nappal csak fizetés vagy fogyasztás ellenében használhatjuk, késő délutántól reggelig viszont szabad. (késő este összeszedik a szemetet, akkor lehet, hogy elküldenek, mert „problem”, de utána nyugodtan visszafekhetsz). A tengerparton járkáló, angolul jól beszélő néger árusok szép dolgokat árulnak, de maximum a fele áron szabad megvenni bármit is. (ruha, dob, íj, asztal, polc, napszemüveg, hennafestés, kisrádió) A tengeri sün csak a sziklás részeken fordul elő, a sziklára tapadva éli meglehetősen helyhez kötött életét. Medúza több fajta is előfordul, általában csak kellemetlen csípést okoz, ami hamar elmúlik, nem kell vele semmit tenni. (van, akitől ecetet és tengervizes lemosást hallottam). Megjelenése függ az áramlatoktól. A partra sodort halott medúzák teljesen ártalmatlanok. A csigaházakban garnélarákok laknak, azt nem nagyon találni, de kagylóból több fajtát is gyűjthetünk. A legjobb lelőhelyek ott vannak, ahol a tenger felé haladva a víz előbb mélyül, majd megint sekély lesz egy homokpad miatt. Sziklás part közelében nem nagyon található. Több fajta, szép mintázatú de kevésbé színes halat is láthatunk a tengerben. Érdemes a búvárkodáshoz szemüveget, pipát, békatalpat, füldugót vinni, de helyben is kapható. Friss halat, egyebeket legolcsóbban hajnalban a kikötőben, közvetlenül a halászoktól lehet venni, amikor befutnak az éjszakai halászat után. Emellett van néhány halárus a városokban (csak délelőtt van nyitva), továbbá a hagyományos időszaki piacokon is. Étkezés, üzletek Általában kis cipókat, vekniket készítenek 0,6 Euróért, de nagy eltérések vannak köztük. A friss, kis cipót délelőtt lehet kapni, délutánra már csak keményebb, szárazabb veknik maradnak. A „Szuper Marketekben” viszont különféle tartós kenyeret, kalácsot drágábban mindig kapni. Ezek a boltok sokszor hajnalba nyúlóan nyitva tartanak. Az ásványvizet egyesek isszák, mások maradnak a csapvíznél. Tapasztalataim szerint a csapvíz bárhol iható, gyengébb gyomrúak esetleg legyenek elővigyázatosak. Az éttermekben, tavernákban többnyire felszolgálnak jeget és hideg vizet kancsóban, amiért van, ahol fizetni is kell. A jéggel (ami csapvízből van) a gyengébb gyomrúak esetleg szintén vigyázzanak. Borravalót általában nem számolnak és nem várnak el, de elfogadnak. Érdemes mindenhol odafigyelni a vásárlásra, pénzköltésre. Egy hét alatt számos helyen lettünk volna rövidebbek, ha nem figyelünk: az étteremben először másik ételt kaptunk, majd többet számoltak 10 euróval, a dinnyeárus kevesebbet ad vissza 1 euróval, a szupermarket dupla áron méri a barackot, stb. Délután sziesztáznak a görögök (13-14 órától 17-18 óráig), amit a kevésbé felkapottabb helyek be is tartanak, de a turistaövezetek ugyanúgy nyitva tartanak. A bazárokat is érdemes végignézni, egymás mellett álló boltok közt is komoly árkülönbségek lehetnek. Sokszor ugyanazt a iparművész vázát árulja a gagyi bazáros és a színvonalas „ Greek Art Galery” is, persze nem azonos áron. A nézelődésért, bíbelődésért sem szólnak. A helyi piacokon nagyon olcsón lehet halat, gyümölcsöt, ruhát, cipőt, édességet (kekszeket, rahátot), fűszert, egyebeket venni, hasonlít a magyar piacokhoz. Görögországról általában Hivatalos fizetőeszköz az Euro. Többnyire 10 cent alatti értékkel csak az áruházak foglalkoznak. Helyi italok Helyi étkek Az élelmiszer a hasonló típusú boltokban mintegy 20 százalékkal drágább a hazainál. Ez igaz a húskészítményekre, tejtermékekre, Feta sajtra, pékárura és minden élelmiszerre egyaránt. Szezon végén sem találtunk olcsó gyümölcsöt, a görögdinnye, sárgadinnye, őszibarack, narancs, szőlő is mind jóval drágább volt a hazainál. Talán elárul valamit, hogy egy magyar-görög házaspár itthonról hordja ki az olivaolajat, amikor hazalátogatnak… Emberek Vallásos ország, mindenhol látni az út szélén felállított imádkozó helyeket, mini templomokat állványon (autópálya pihenőjén, szántóföld szélén, közúti lámpa mellett, hegyi szerpentinen, tengerparton). A fekete ruhában baktató papok is meghatározó elemei a társadalomnak, az utcán a helyi fiatalok is kezet csókolnak nekik. Ne lepődjünk meg, ha hozzánk is hasonló közvetlenséggel fordulnak. A görögök egymással jóval hangosabban beszélnek, sokszor azt hiszi az ember, hogy neki kiabálnak, holott csak az 50 méterre állóval társalognak. Türelmes nép, nem is szeretik ha siettetjük őket, várjunk türelemmel. Dolgozni nagyon nem szeretnek (nagy az önkéntes munkanélküliség is), inkább a külföldieket dolgoztatják olcsón, és a tulajdonosok csak irányítják a vállalkozást. Sok helyen a fogyasztás, vásárlás mellett egy italra is megvendégelnek, és illetlenségnek veszik, ha visszautasítod. (pl szállásadók, éttermek, de még a motorkölcsönzők is!) A turistaövezeten kívül a görögök szinte mindegyike csak az anyanyelvén tud, a közismert nemzetközi szavakra is csak tanácstalanul csóválják a fejüket, pedig szívesen segítenének. Az üdülők és látványosságok környékén azonban egy-egy magyar szóval is találkozhatunk, néha magyar eladóval, pincérrel. Sokszor az útbaigazítás közben elkalandozik a gondolatuk, és a nagy beszélgetés közben elfelejtik, hogy te segítséget kértél. Közlekedés A helyi közlekedésben a mi szemünkkel nézve mindenki megy amerre lát, legtöbbször a kresz szabályokkal ellentétesen, „európai” szemmel nézve veszélyesen – persze annyira nem vészes a dolog. A megállási tilalmat egy egyszerű elakadásjelzővel szinte bárhol fel tudják oldani (akár egy kávé miatt is). A gyalogosoknak érdemes figyelni, mert itt nem nézik jó szemmel, ha lelépnek az autó elé. A pihenő és turista övezetekben nem szabad dudálni. Ez-az 1 óra időeltolódás van Magyarországhoz képest (ami itt dél, az kinn 13 óra). A konnektor változatos, a legtöbb helyen van szokásos földelt dugalj, de néhányba csak a vékony tüskéjű földeletlen dugót tudod bedugni. Érdemes elosztót vinni. A WC papírt valóban nem szabad a WC-be dobni, mert a hálózat eldugulna. A melegvizet a tetőkre felállított napelemes tartály szolgáltatja, emiatt néha ingadozó lehet a víznyomás és a hőmérséklet. Szúnyog, fényre gyűlő bogár elvétve van, az este nyitva hagyott ablakon sem jön be semmi a lámpafényre. Orvos minden turistaparadicsomban van, a különböző betegbiztosítási és OEP kártyát is elfogadják, de ezek a magánorvosok ennek ellenére sem ingyenesek. A megyei OEP-nél ingyenesen és helyben kiváltható Európai Egészségbiztosítási Kártyát a honlapjukon közzétett módon és helyen lehet felhasználni. Görögországban a benzinkutak a National Road pályák vagy autóutak mentén a legdrágábbak, és a településeken a legolcsóbbak. Érdemes körülnézni, mert sokszor 50 Ft-tal is olcsóbb lehet literje. Gyakran a kútkezelő ragaszkodik a tankoláshoz, és neki is kell kifizetni az összeget. Szinte mindig egész Euróra kerekítve tankolnak. Leutazás Görögországba - a visszaút azonos a leutazással Az útvonalon 3 alagút található, mindhárom 1 km-nél rövidebb, közepesen vagy jól kivilágított. Pénzt váltani a határon lehet. Az értéktárgyak (notebook, fényképező, pénz) bevitelét szükségtelen bejelenteni, mert csak időt pazarolunk vele. A nemzetközi térképeken a mind a három érintett ország előszeretettel jelzi az autópályát, ami helyenként csak autóút, helyenként pedig egyszerű közút. A pályákon parkolók vannak kukával, a megszokott hazai pályapihenőket ne keressük. Kultúrált WC, ivóvíz, pihenési lehetőség a benzinkutak közelében van, főleg inkább Szerbiában, ritkábban Görögben. A határ túloldalán már csak euró legyen nálad, forint ne, mert rosszul váltják mindenhol. Euróból mindenhol váltható helyi dinár. A szerb autóút a határtól Feketic/Srbobran lehajtóig ingyenes, utána bármelyik lehajtón megyünk ki, mindenhol fizetni kell a megtett úttal arányos összeget (a végig pályán haladóknak két alkalommal), tehát kaput kikerülni nem tudunk. Pályát Belgrádig viszont igen: az elkerülő gyűrűig, Batajnicáig a pályával párhuzamos úton, Újvidéken (Novi Sad) keresztül is mehetünk (M22.1 főút). Az út többnyire jó, helyenként tűrhető minőségű, de mindenhol kátyú, trafi és többnyire rendőrmentes is. Térképet mindenképpen ajánlatos kéznél tartani, és nem árt egy tapasztalt navigátor sem. Így a horribilis pályadíj majdnem felét megspórolhatjuk, és az idő/benzin ráfordítás sem túl sok. A szerb rendőrök a pályán néha feltűnnek, de pisztolyos lézerrel kizárólag a gyorshajtókat vadásszák (nem feltétlenül a sebességkorlátozó tábláknál). A szembe jövők általában jelzik a rendőröket, akik többnyire csak posztolnak az autó mellett. A pályán dínárral és euróval is lehet fizetni. Úgy láttam, hogy kár dínárt váltani a kapuk miatt, amíg 3 forintnál magasabb az árfolyama, mert Euróban olcsóbban jön ki. (pl Leskovacnál 240 Din vagy 3 Euro). Sajátosság a szerbeknél, hogy az autóutat is pályaként használják, és módszeresen mindenki lehúzódik az út szélére, hogy előzni tudjanak. A szembe jövők (is) még akkor is előznek, ha jórészt a mi sávunkban tudnak csak eljönni, mert látják, hogy elférünk az út szélén, és számítanak rá, hogy lehúzódunk. A közúti táblák legtöbbjénél a cirill felírat alatt az általunk olvasható változat is szerepel mind a két jugoszláv utódállamban. Kutak sűrűn vannak, az ár egységesen mindenhol azonos (84,2 Dín, 1 din=3,3 Ft), a maszek kutak minőségével sem szokott ma már baj lenni. Eddig minden beszámolóban más-más összeget találtam a kapuknál fizetendő összegre, így utána néztem a Szerb Nemzeti Bank hivatalos közleményében (hivatkozást lásd lejjebb): 400 + 400 + 1050 + 240 din, vagy Euróban: 5 + 5 + 13 + 3, ugyanez visszafelé is fordított sorrendben. Mi személyautóval Foreign Vehicles IV. kategória vagyunk. Sebességkorlátozás: 60/80/120 km/h Macedóniában Ha Euróban akarunk fizetni, akkor számoljunk arra, hogy lustaságunknak vagy tudatlanságunknak nagy ára lesz, mert akár egy kapunál is elkérhetnek 5 Eurót! A kapus alkalmazottak aljas módon minél jobban megpróbálnak becsapni. A tudatlanoktól megkérdezik, hogy csak egy szakaszt fizetnek, vagy az egész Macedón pályát (ilyen mellesleg nincs is!). Persze a turisták legtöbbje Görögbe tart, és lecsengeti a kitalált nagyobb összeget az egész pályára, ami átverés, mert a második kapunál ugyanúgy fizetni kell. Erre jön még az, hogy az igazi blokk helyett áruházi cirill betűs blokkot adnak, amihez a kapu utáni esetleges ellenőrzésnél nem tudom mit szólnának … A valódit úgy lehet felismerni, hogy alul szerepel rajta az ovális MK felségjelzés, és több helyen is fel van tüntetve számmal a fizetett összeg. Ha már kifizettük az útdíjat, nyugodtan kérjük el az igazi blokkot. Macedóniában rendőrt elvétve látni csak. A nemzetközi zöldkártyát minden esetben kérik, vízum már nem kell. A macedón-görög határon van egy Duty Free áruház, ahol szeszes italt, cigarettát, parfümöt, édességet, ruhát is lehet kapni. A görög italokat itt érdemes beszerezni menetben is (csak át kell sétálni az úton), a cigaretta szintén olcsó. Cigaretta karton: 5,2-5,5 E-tól, Ouzo 1l: 4,15 E, 2l 8E. Sebességkorlátozás: 50/90/130 km/h Görögországban A közúti táblákon először görög betűkkel, majd néhány méterrel később másik táblán normál betűkkel is kiírják a településneveket, üzeneteket. Egy-két betűs eltérés nem csak a térképtől, hanem a másik közúti táblától is előfordul. Sebességkorlátozás: 50/90/130 km/h Görög fizető kapuk -
Minden kapunál 2 Eurót kell fizetni, korrekt blokkot adnak, gyorsan megy a fizetés, nincs sor.
A görög autóstérképek egyike sem pontos, sok új út épült, a kereszteződések, utak máshogy vannak jelölve. A valóságban az utak mindenhol kiválóak, szélesek, még a legalacsonyabb rendűek is. Látnivalók Nei Pori környékén
Hasznos oldalak: Szerb üzemanyagárak: http://evia.homestead.com/szerbarak.html Görög Árak (1 E = 260 Ft) Benzin: 0,95-1,2 E Képek a kirándulásról: Hegedűs Zoltán
A
szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet (szállásközvetítéssel nem foglalkozunk) Tiéd az oldal, magadnak építed! Ugrás
a főbejárathoz: (földi) Útikalauz >>Ugrás
az érintett országhoz: Országkapu >> |