2006 nyarán hosszas hezitálás
előzte meg nyaralásunkat. A forint váratlan és drasztikus leértékelődése
alaposan megdrágította a külföldi nyaralást, így a családi költségvetést
kímélendő, ismét, a 2005-ös évhez hasonlóan - ezúttal Bosznián
keresztül - Montenegro (akkor még Szerbia-Montenegro) felé vettük
az útirányt.
A hajnali Székesfehérvári indulás után (kb. 4 óra) a
63-as majd a 6-os úton az udvari határátkelő felé vettük
az irányt. A terv az volt, hogy a montenegroi Zabljakban
(Durmitor hegység) éjszakázunk, kempingben. 2005-ben már jártunk
ott, szolid áron találtunk 2 kempinget is (kb. 8 EUR a négy
fős családnak). Tehát egy napra kb. 750 km megtételével számoltunk.
A rossz útviszonyok miatt bosszantóan lassan haladtunk, de forgalom
szerencsére nem volt, így reggel 7-re a határon voltunk. Az
átkelés is zökkenőmentesnek bizonyult, és fél 8 körül már a
remek minőségű, de kissé kanyargós horvát utakon haladtunk Eszék
érintésével a bosnyák határ felé. Eszéken rövid kávészünetet
tartottunk, és megcsodáltuk a Dráva-parti város szép belvárosát.
Némi várakozás előzte meg
az átkelést Boszniába, Zupanja határtelepülés felé. A
18-as főúton haladtunk tovább a bosnyák főváros, Sarajevo felé.
Az út első 20 km-re a Boszniai Szerb Köztársaság területén haladt.
Meglepve láttuk, hogy a benzin ára jóval olcsóbb az itthon megszokottnál,
és még 0,7 EUR/l áron is láttunk 95-ös benzint. Az árak aztán
Sarajevo felé haladva szépen felkúsztak 0,9-1 euróig, de ez
még mindig alatta maradt az akkor, hazai kb. 1,2 eurós árszintnek.
A forgalom nagy volt, sok esetben 40-el lehetett csak haladni.
Az út mentén végig ronda, iparosodott települések, ócskavastelepek,
és szeméthegyek voltak láthatóak. A bosnyák-horvát föderáció
területén sem volt sokkal jobb a helyzet, de Zivinice
után azért szebb lett a táj: kevesebb szemét, több hegy. Így
élvezetesebbé vált az utazás.
A délutáni órákban értünk
Sarajevoba. Hát nem túl bizalomgerjesztő hely…(Nagy
forgalom, sok koldus, kevés tábla.) Megálltunk normális térképet
venni, persze nem kaptunk. A Topográfiás Délkelet-Európa l.
nem sokat ér.
Sarajevoban eltévedtünk.
Mire megtaláltuk a 18-as út folytatását, öreg este lett. Közben
jót bolyongtunk a Sarajevotól délre levő Bjelasnica hegységben.
Szívszorító a sok muzulmán temető, a szétlőtt szálloda, és az
elhagyott sípályák. Az aknaveszély miatt nem tanácsos kirándulni,
viszont érintetlen és gyönyörű a természet.
A 18-as határig vezető része egyébként - leszámítva a Brod
utáni kriminális földutat - nagyon jó, és gyönyörű. Csodálatos
tájak, szurdokok, rohanó patak, szemét sehol. Este 8-ra értünk
Hum-Scepan Polje határátkelőhelyre. A határon a Piva-folyó
mellett bosnyák és montenegroi oldalon is van faházas kemping,
étkezési lehetőséggel. Láthatóan örültek nekünk, megpróbáltak
minket beszervezni egy 2 napos raftingra a Tarán (30 EUR szállással,
felszereléssel) de nem kértünk belőle. (Pedig csábítóan hangzott…)
A faházak a folyóparton vannak közvetlenül az ár 24 euró volt.
(6 EUR/fő)
Itt említeném meg, hogy Trsa
falun keresztül át lehet kelni a Durmitoron. A végállomás
Zabljak. Makadám út, elég lassú, de gyönyörű. A 40 km-es
út kb. 2-2,5 órán keresztül tartott 2005-ben. Jó térkép kell
hozzá, a már említett Topograf nem is jelöl utat, igazából a
legjobb a Durmitor-túristatérkép (lenne).
 |
 |
|
A 18-as út Brod után
|
Piva-szurdok
|
 |
|
|
Durmitor
|
Ostrog
|
Másnap reggel indultunk tovább
a Piva-völgyén keresztül a Niksic-Podgorica-Cetinje-Budva
útvonalon. A Piva-tó és a Tara-völgy (2005) csodálatos.
A Tara-szurdoka Európa legmélyebb szurdoka, a legmélyebb pontján
1 km mély. Útközben megnéztük a Piva-kolostort (érdemes
megállni pár percre) az Ostrog-kolostort (VILÁGSZÁM,
a görög Meteora-kolostorokhoz hasonlítható, hihetetlen szerpentinút
vezet fel, a parkolás ingyenes). Eltévedtünk (szokás szerint)
Niksicnél, majd a Podgorica után gyönyörű szerpentinúton
kígyóztunk le Budvába.
A nyaralás bázisának választott Budva nem túl
drága, de annál zajosabb és zsúfoltabb üdülőhely. A város határában
azonnal lecsaptak ránk az apartman-nepperek: 50 euró/nap áron
kaptunk szállást egy 2 és fél szobás légkondis apartmanban,
a tengertől kb. 10 percre. A parkolás igencsak macerás volt
a zsúfoltság miatt, és sajnos az 5. emeleten laktunk - de a
szállás nagyszerű volt (tv, hifi, dvd, hűtőszekrény, stb) Kellemetlen
meglepetés volt a vízkorlátozás: 6-11-ig este nem volt egyáltalán
víz, és ezt bizony figyelembe kellet venni a programok szervezésekor.
 |
 |
|
Budva
|
Kotori-öböl
|
Budva óvárosa nagyon szép,
hangulatos, kicsit Kotorhoz hasonlít. A strandok zsúfoltak,
a nyugágy 2 euro/nap, strandra érdemesebb átmenni vízitaxival
Sveti Nicola szigetére. Kb. 10-15 euro a viteldíj oda-vissza,
de megéri: érintetlen a tengerpart, tiszta víz, és 11-től tűző
nap…(Itt is lehet ernyőt bérelni.) Remek lehetőség a vízitaxis
kirándulás Sveti Stefanra, (15 EUR) és hajóval. 25 EUR/család
körüli áron kirándulást lehet tenni a Kotori öbölbe, egy valamivel
komolyabb hajóval.
Itt jegyzem meg, hogy 2005-ben sátoroztunk. A Zelenika
nevű községben Magyar Csaba tiszteletbeli konzul kempingjében
szálltunk meg, 12 EUR/éjszaka áron. A kemping nagyon szép fekvésű,
árnyas, és nem zsúfolt, de csak a nomád életet kedvelőknek merném
szívből ajánlani. Viszont Magyar úr információi felbecsülhetetlenek!
Hercegnoviból vízitaxik indulnak a lenyűgöző Kék Barlanghoz,
és a zanjicai strandhoz.
Budvából több kirándulást tettünk: Kotor és a Lovcen
felé, (pazar, hihetetlen, a világörökség része, méltán, érdemes
felmenni a Szent János erődbe, és a Lovcen-szerpentinút
kihagyhatatlan) Ulcinjba (nyüzsgő, igazi albán város,
de szép) a Skadári-tóhoz, Virpazarba (a Pelikán-étterem
tulajdonosa 20 EUR körüli áron szervezi a kb. 1,5 órás, fürdéssel
egybekötött túrát a tavon). Végigautóztunk a Skadári-tó
déli oldalán Seoca irányába. Isten háta mögötti vidék,
de félelmetesen szép, és igazi balkáni feeling!! (Kb. 3 autóval
találkoztunk, ebből 2 magyar volt:)
 |
 |
|
Kotor |
Útközben a Kék-barlanghoz |
 |
 |
|
Sveti Nikola |
Sveti Stefan |
Most néhány szót a montenegrói
árakról. Az ország árszínvonala a mienkhez hasonló. A benzin
1, 2 EUR, a kenyér 0,7 EUR, a tej 0,8 EUR. Étteremben a szerb
saláta 1,5-2 EUR, de annyit adnak hogy főételnek is elmegy.
Olcsó a scevapi nevű helyi fogás. Jóval drágábbak a különböző
tengeri herkentyűk, és a csirke. (Budvában egy egész mirelit
csirke 6 EUR, de a szupermarketekben van grillcsirke 7,5 EUR
körüli áron.) Étteremben egy ebédet (2 felnőtt, 2 gyerek) 20
EUR körül ki lehet hozni, bár az ital meglehetősen drága (2
dl Fanta 1,5 EUR, fél l sör 1,5 EUR) A gyümölcsök közül a szilva,
dinnye, stb. ára a hazaihoz hasonló.
Boszniára és Montenegróra is igaz, hogy rengeteg a rendőr.
Érdemes betartani a közlekedési szabályokat. Minket egyszer
igazoltattak, és szándékukban állt bírságolni is (a világítás
miatt) 10 euróra, de végül is megúsztuk. Gyanús volt, hogy saját
zsebre megy…
Az utak nem rosszabbak a magyar utaknál. A szerbek kicsit eszetlenül
és agresszíven vezetnek, de udvariasak, a "…letollak köcsög…"
meg "…beszólok…" magyar mentalitásnak nyoma sincs.
Az emberek nagyon kedvesek. Imádják a gyerekeket. Nyelvi nehézség
nincs, látszik, hogy meg akarnak érteni. A lerablós horvát-olasz
hozzáállással nem találkoztunk.
Hazafelé a már megszokott útvonalon haladtunk Megálltunk
Sarajevoban. A tenyérnyi belváros keleties hangulatot
áraszt. Az árak jóval montenegrói alatt vannak.
A reggel 8 körüli budvai indulás után másnap hajnali
4 kor értünk Székesfehérvárra. Közben 3 alkalommal álltunk
meg, összesen kb. 5 órát töltöttünk pihenővel. Hazafelé nem
tévedtünk el…:
Tartalmas, élményekben gazdag nyaralás volt. Ha lehetne, már
holnap visszaindulnék…
Etl Tamás
Rátaláltam leirásodra, köszönet az infokért. Tulajdonképpen egy dolgot kérdeznék tőled. Emlited a Trsa-Zabljak utat mely vizsgálódásaim szerint eléggé ellentmondásosan jelenik meg a különféle térképeken. Ezt nem ajánlják, amennyire tapasztaltam a net-en. Irnál részletesebben erről az útról?
A Brod-Scepan Polje szakasz eléggé meghökkentő volt, de túléltük. Ezzel összahasonlitva mire számithatnánk ha ezen az úton haladnánk?
Lszi. minél elöbb válaszolj mert 2007.aug.16.-án hajnalban indulunk a ˝nagy utazás˝-ra
Köszönöm válaszod. Takács Nándor - 2007. August 05.
Kedves Nándor!
Már kissé megkoptak az emlékeim, így konkrét irányt nem mernék mutatni, viszont Zabljak központjában van egy információs iroda, mi ott intéztük a szállásunkat. Ott kapható Durmitor térkép. Azon rajta van az út. Térképpel szerintem nem lehet eltévedni.Mi a szállásadó néninél a falon láttuk a térképet, le is mértem az út hosszát (kb. 40 km) Kezdetben keskeny, de jó minőségű aszfalt, aztán jó 30 km makadám (sóderes) de 2 éve nem volt kátyus, viszont esett az eső, így nagyon lassan haladtunk. Az út vége megint műút, sok elágazással. Mi nem tévedtünk el, szerencsénk volt. Egyébként alig-alig találkoztunk emberekkel. Szigorúan tartani kell a nyugati irányt. Kicsit bevállalós az út, az biztos, de meseszép. Azért jó érzés volt kiérni a Piva-völgybe...:)
A 40 km-t 2 óra alatt tettük meg, de sokszor álltam meg fotózni. Lelkileg nem éltem meg olyan rosszul, mint a Brod-Scepan Polje szakaszt, és mivel nem volt forgalom, elvileg folyamtosabb lehet a haladás. A gond csak az volt, hogy a Zabljak-Trsa szaksz után jött a már emlegetett Brod-Scepan Polje szakasz, és ez így alaposan visszavetett minket. Ráadásul akkor egész Szarajevóig útfelújítás volt, és az volt az igazi baj: felgyorsultunk, aztán bele a gödrökbe...Reggel 9 körül indultunk Trsaból, és az említett körülmények miatt fél 3-ra értünk Szarajevóba.
Egyébként tavalyra egész Brodig befejezték az útfelújítást, és szerintem a határig tartó szakaszt mot javítják, vagy már kész. Küldök néhány fotót is, remélem nem haragszol meg érte.
Jó utat!! Etl Tamás - 2007. augusztus 8.
A
szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet (szállásközvetítéssel nem foglalkozunk) - E-mail:
szerkeszto
utikalauz.hu
Tiéd az oldal, magadnak építed!
Ugrás
a főbejárathoz: (földi) Útikalauz >>
Ugrás
az érintett országhoz: Országkapu >>
Üzenőfal - írd le kérdésedet, véleményedet! >>
Útitárskereső
- ha üres helyed van >>
©
BTSz Bt 1997-2007.
