Baksa Zsolt: Krakkó – Lengyelország – 2001. április 28.
Tehat az utvonal : Budapest-Sahy-Besztercebanya-Rozsahegy-Chocholow-Zakopane-Krakko. Hazafele ugyanez, csak nem kerultunk Zakopane fele, hanem a Chyzne -i hataratkelon jottunk at Szlovakiaba, a Krakko-Chyzne-Rozsahegy-Besztercebanya-Sahy-Budapest utvonalat valasztva, mint legrovidebb ut.
Reggel indultunk Budapestrol, 3 autoval. Szlovak hataron semmi problema, csont nelkul atjutottunk, majd egy tankolas kovetkezett az elso kutnal, mivel meg mindig itt a legolcsobb a benzin. Hitelkartyara tankoltunk, szo nelkul elfogadtak. Utana indulas tovabb Besztercebanya fele, majd onnan Ruzomberok (Rozsahegy) iranyaba, at az Alacsony-Tatran. Ezutan kis pihenot tartottunk egy falusi panzioban, kave es udito erejeig. Mivel nem volt koronank, a kartyaleolvasojuk meg nem mukodott, szo nelkul elfogadtak a nemet markat, meg vissza is adtak belole markaban. A szlovak-lengyel hataron mar kicsit komolyabb hataratkeles volt, elkertek a kocsik zoldkartyajat, beneztek a csomagtartoba. Innen mar kozel volt Zakopane, ahol a homerseklet is mutatta, hogy a Tatraban vagyunk, fel kellett venni a kabatokat. Itt bementunk egy II. Janos-Pal tiszteletere emelt fatemplomba, vegigsetaltunk a foutcan, megneztuk az utcai arusok portekait, ebedeltunk egy jot, lehetoleg helyi eteleket valasztva. Majd a piacot neztuk meg, ahol rengeteg szormet, bo:rt es nagyon aranyos kiskutyakat is arultak. A piacon van a siklo also vegallomasa, azzal felmentunk a varos felett magasodo hegyre, ahonnan csodalatos panorama nyilik Zakopanera es az egesz Tatrara. Persze itt meg hidegebb van, mint a varosban, de a rengeteg bufe gondoskodik rola, hogy az ember feltoltse magat meleg etellel, itallal. Mindent atjar a faszenen sult hus, kolbasz illata, majdnem minden bufeben van egy ilyen suto, ahol a szabad eg alatt keszul a rablohus es a tobbi finomsag. Zakopane utan tovabbindultunk Krakkoba, Szlovakiahoz kepest sokkal roszabb utakon es joval nagyobb forgalomban. Jellemzo az utakra es az autoparkra, hogy az emelkedokon lelassul a forgalom, van, hogy lepesben lehet csak felhaladni egy meredekebb hegyoldalon. Hamar kiderult, hogy minden hosszu sor elejen nehany kispolszki kuzdott az emelkedovel, feltartva mindenkit. S mivel ebben az orszagban ez nagyon gyakori autotipus, gyakoriak a dugok az orszagutakon. Beerve Krakkoba rogton tulmentunk a szallodankon, mert versenyre keltunk egy helyi Porsches aranyifjuval, aztan nem figyeltuk a tablakat, pedig ket helyen is ki van irva …
A szalloda, ahova a helyet foglaltuk, Start nevre hallgat, meg Budapesten ki is fizettuk a szallas arat egy lengyel utazasi irodaban. Egy lepattant munkasszallobol atalakitott szallodarol van szo, de azert annyira nem tragikus, foleg, hogy a 10e ft/ej/ketagyas szoba+reggeli helyi viszonylatban nagyon olcsonak tunik. Kicsit magasabb arak vannak, mint nalunk, foleg a szolgaltatasoke. Ennel olcsobban nem sikerult egyebkent szallast talalni. Szoval becsekkoltunk a keglibe, tudomasul vettuk, hogy nem a Ritzrol van szo, es bevetettuk magunkat a krakkoi ejszakaba. A belvaros csodalatosan kivilagitva, szol a zene, a foteren mutatvanyosok, tuznyelok kozepkori jelmezekbe oltozve, nagyon hangulatos minden. Egy baj volt csak, olyan ettermet nem sikerult talalnunk, ahova beferunk mind a 12 -en. Azaz megis, de rajottunk, miert: csak alkoholmentes sor volt. Es sajnos helyi specialitas sem nagyon. Az ettermi arakrol annyit, hogy forintositva egy foetel 1200-2000 ft., egy korso hazai sor 350-500 ft. udito 2-300 ft. Es ez igaz az onkiszolgalo ettermekre is, mert hasonlo arat fizettunk ilyen helyen is. De a helyi Tesco -ban sem talaltam 200 ft. -nal olcsobb sort, tehat nem foghattam az ettermek tulzo araira mindent. Egyszeruen magasabbak a berek es az arak.
Masnap reggel varosnezesre indultunk, tomegkozlekedessel. A belvarostol 5 villamosmegallora laktunk, de azert gyalog huzos lett volna besetalni. A krakkoi varral, (Wawel) kezdtuk a varosnezest, itt mindenkeppen erdemes megnezni a Sarkany-barlangot (de nem ezzel kell kezdeni, mert kivisz a varbol a barlang kijarata), a Fegyvertarat, a Szekesegyhazat, az “Eltunt Wawel” kiallitast es a magat a Kiralyi Palotat. A gaz csak az volt, hogy a palotaba bejutashoz kilometeres sort kellett volna vegigallni a penztarnal a tuzo napon es az ido elegge be volt osztva, igy azt kihagytuk. A Szekesegyhaz viszont gyonyoru, nem beszelve arrol, hogy nagyon sok magyar vonatkozasu emlek is talalhato bennt. Erdemes kivinni egy utikonyvet, mi is az alapjan tajekozodtunk, kapolnarol kapolnara. Ja, belepo mindenhol kellett volna elvileg, de vasarnap leven nem mindenhol kertek, ki is volt irva. A belepok egyebkent 300-700 ft.- koruli aron mozognak.
A Wawel utan a varos foteret vettuk celba, ahol a regi Posztohaz, Szent Anna templom es meg nagyon sok szep regi epulet talalhato. Tiszta kozepkor nappal is, nemcsak ejszaka, talan Praga ovarosahoz lehetne hasonlitani. Itt is megneztunk mindent, amit lehetett, a Posztohaz oldalaban kellemes teraszok vannak kiepitve, itt zajlik a polgari elet. Jo itt leulni egy italra es nezni a varos forgatagat. A fotertol nem messze talalhato a Barbakan, egy regi erodrendszer resze, ezt sem szabad kihagyni. A foteren talalhato meg a regi Varoshaza tornya, nemi penzert ide is fel lehet menni, lehet gyonyorkodni fenntrol a panoramaban.
A belvaros utan meglatogattuk a zsido negyedet, Kazimierz a neve, ahol a haboruban mukodott a krakkoi getto is. Itt egy igazi zsido ettermet kerestunk, hogy teljesen ateljuk a hely hangulatat. Maga a negyed nem nagy szam, erosen hasonlit a budapesti VIII. keruletre, van benne egy szep zsinagoga meg nehany templom. Az etterem, amit talaltunk, viszont kicsit megdobbento volt a szamomra, erdekes volt pl., hogy minden asztal es szek kulonbozo volt, mintha a haboruban ezeket tudtak volna megmenteni az itt lakok es azzal rendeztek volna be az ettermet. Az ablakkeretek megsargulva, regi kepek a falakon, minden az egyszeruseg jegyeben. Ehhez kepest a solet eleg keves volt es a Globus konzervsolet sem sokkal roszabb … Nem beszelve a helybeli pincer flegmasagarol …
Ejszaka meg belefert egy vasarlas a szallodaval szomszedos TESCO -ban, tajekozodvan az arakrol, kinalatrol, amit be kell latni, gazdagabb meg a mienknel is.
Masnap reggel kocsival indultunk a Wieliczkai sobanyaba, nagy varakozas elozte meg, mert a tarsasag fele csodalatos elmenybeszamolokat hallott rola, a masik fele meg lehangolobbat … Reggel tizkor nyit a banya az egyeni turistak elott, kipengettuk a 2000 ft.- os belepoket, 700 ft. -os video engedelyt, 300 ft.- os fotoengedelyt es elindultunk 110 meter melyre, gyalog. Persze a bejaratnal kozelharcot kellett vivni a kulonbozo nemzetek fiaival, hogy mi keruljunk be az elso csoportba, ugyanis 35 fos turnusok indulnak lefele, lengyel idegenvezetovel (!). Lehet berelni angol nyelvut is, mi inkabb vettunk egy kiadvanyt. Lenyeg, hogy a 2 orasra meghirdetett turabol fel orat mentunk csak lefele egy szuk lepcsohazban a banyaba. Majd megkezdodott a seta a kulonbozo termek kozott. A banyarol tudni erdemes, hogy a XIV. sz. ota termelnek ki sot, a mai napig. Az uregekben, ahonnan pedig mar kibanyasztak a sot, termeket alakitottak ki, szobrokat faragtak sokristalybol, ami ugyan jopofa, de nem egy nagy durranas. Foleg, hogy a sokristaly az idok alatt megfeketedett. Egy nagyon klassz terem volt, a Kinga-kapolna, az tenyleg szep. A csillarok sokristalybol, szepen megvilagitva, tenyleg szep szobrok. Persze itt figyel II. Janos Pal szobra is, termeszetesen sobol. Van nehany erdekesseg is, pl. illemhely 130 m. melyen, meg is jegyeztem, hogy ilyen melyen meg sosem pisiltem 🙂 Meg a kijaratnal mukodik posta, etterem, teniszpalya, persze mindez melyen a fold alatt. Innen egy igazi banyaszlift repit a felszinre, toksotetben, nyolc emberrel a nyakamban, egymashoz preselodve. Nekem szemelyszerint nem volt egy nagy durranas a banya, erdekessegkeppen meg lehet nezni, de nem kell elajulni tole.
Innen egyenesen mentunk Auschwitzbe, lengyelul Oswieczim a neve. Itt ket muzeum talalhato, az egyik az Auschwitz I., a masik a 3 km- re levo Auschwitz-Birkenaui tabor, mas neven Brezninkai halaltabor. (Ha rosszul irtam, bocs, de a lengyel iras …) . Itt a tarsasag ket reszre szakadt, marmint ami az ideologiat illeti, de abban mindenki egyetertett, hogy nagyon hatasvadasz az egesz kiallitas. Vannak ervek pro es kontra, ebbe nem folynek bele, de teny, hogy a bejaratnal par eve a 4 millio aldozatot hirdeto tablat atcsereltek “sokezer” aldozatra. En szemelyszerint a taborra es a targyi emlekekre voltam kivancsi, hoszen kepet, filmet, ujsagcikket lattam mar eleget. Na, ez utobbiakbol volt a legtobb. Auschwitz 1. egy regi lengyel laktanyabol lett kenyszermunkatabor, miutan a nemetek elfoglaltak, csak teglaepuletek talalhatoak, ezekben laktak az eliteltek. Erdemes megnezni a 18. szamu epuletet, ez a magyar barakk, csak magyar vonatkozasu emlekekkel. Vannak targyi kiallitasok is, ezek kulon barakkokban, pl. hegymagassagu labbelik felhalmozva, vagy eppen mulabak, mankok. Rengeteg grafika, rajz, lehetoleg olyan abrazolasmoddal, hogy mindenkinek elszoruljon a szive. Senki nem mondta, hogy eppen egy gyogyudulo volt, de nagyon tullottek a kiallitok a celon. Radasul a rendszervaltas utan at kellett volna kicsit irni a feliratokat, elegge szocreal volt nehany kiallitas. Megneztuk a gazkamrakat, a krematoriumot, minden tele viraggal, szerintem mindenki nezze meg, aki erre jar es dontse el magaban, mit erez. Meg atmentunk Birkenauba is, az a tabor hatalmas teruleten van, kiallitas viszont minimalis, a nehany barakk van csak berendezve, ahol a szallashelyek voltak. A krematorium, Mengele rendeloje, mind felrobbantva, jelenleg is osszedolt allapotaban. Ebben a taborban vettek fel nehany jelenetet a Schindler listájában, fel lehet ismerni. Ja, belepo nincs, csak a parkolasert kell fizetni. Itt mar elegge keson volt, kerestunk Oswieczim varosaban ettermet, de nem talaltunk normalisat, igy inkabb visszamentunk Krakkoba, 60 km. Erdemes autopalyan menni, ugyan fizetos, de legalabb gyors.
Itt egy kellemes vacsora, utana kis seta, aztan mentunk haza, mert masnap reggel mihamarabb indulni szerettunk volna Budapestre, mert utkozben be volt meg tervezve Arva (Orava) vara.
A hatarig dupla annyi ido alatt ertunk, mint terveztuk, a feljebb emlitett kispolszki jelenseg miatt. Gyors hataratlepes, majd Arva vara. Itt a csapat fele elhuzott haza, pedig nem tudtak, mit hagytak ki. Kb. negyed orat kellett varni, itt csak szervezett csoportokban lehet a varat latogatni, szlovak idegenvezetovel, 600 forintos belepo elleneben. Foto, videojegy itt is jatszik, mi mar rutinosan nem vettunk, kutya sem nezi, annyi ember kozul kinek van vagy nincs. A var csodalatos, korabeli butorokkal berendezve, kilatas az Orava volgyere, tavolban a Tatra hofodte csucsai. 1 oras tura, de tenyleg vetek kihagyni, csodalatos ! Erdekes, hogy ennyire epen megmaradt, ritkan latni hasonloan jo allapotu, gondozott varkastelyt.
Orava varoskaban volt meg egy ebed, a szlovak pincerlany provokalt a flegmasagaval, nem ertett semilyen nyelvet, de mikor penzrol volt szo, rogton atvaltott angolra. Azt mar nem reszletezem, hogy a fel etlap nem volt aktualis, orakat varni mindenre, meleg udito es a vegen mast hozott ki, mit rendeltunk. Persze a tobbi vendeg fontosabb volt, mint a magyarok … Ja, es az etterem ajtajat rendszeresen zarta belulrol, mikor a mosdo kinnt volt. Bucsuzoul bezartuk kivulrol az ettermet, oregbitven a szlovak-magyar baratsagot 🙂 Persze megvolt a bojtje, ketszer egymasutan lefenykepeztek Besztercebanyanal, a 2. helyen mar mondtuk, hogy vigyemek be, inkabb leuljuk, de mar nem fizetunk. Aztan elengedtek, de az elso hely 10 DM -be volt. Vegulis este 8 -ra ertunk haza.
Baksa Zsolt
A beszámolót fotókkal kiegészítve elolvashatjátok a szerző saját honlapján
http://www.nexus.hu/zsozso/krakko.html
A szerző további írásai
Baksa Zsolt: Kairó, Hurghada – Egyiptom – 2007
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet – E-mail: szerkeszto
utikalauz.hu