Bolla Anna: Gyalogosan és csónakkal a Tisza-tónál – 2008

Bolla Anna: Gyalogosan és csónakkal a Tisza-tónál – 2008

Nagyon sok információ egy rövid kirándulás történetébe ágyazva egy Tisza-tó-rajongótól – szép képekkel

2007-ben már olvashattam egy nagyon szellemes beszámolót a Tisza-tóról Dudás Béla tollából, és egy újabbat 2008-ban szerkesztőnk Győrffy Árpád tollából. Én most igyekszem kihagyni azokat az ismereteket, amiket tőlük kaptunk. Olyan élményekről írnék inkább, amik a korábbi beszámolókban nem szerepelnek.

2005-ben jártunk először a Tisza-tónál. Számomra a tó “szerelem volt első látásra”. Ha valaki csak a Balatont ismeri, netán a Velencei-tavat, vagy a Fertő-tavat… hát egyikhez sem hasonlítható. Teljesen más a hangulata. Sokkal közelebb van az érintetlen természethez. Egyáltalán nem is egységes tó, olyan lehet felülről nézve, mint egy puzzle. Úgy mondják mozaikos, itt egy folt nádas, ott egy kisebb tó a tóban.
Idén aztán megragadtam az alkalmat, hogy kedves páromat meglepjem a házassági évfordulónk alkalmából. Szállást Tiszafüreden foglaltam, mert 2005-ben onnét kirándulgattunk, volt egy kis helyismeret. Minden évben rengeteg utazási anyagot gyűjtök a tavaszi Utazás kiállításon, és számos ajánlat található a különféle Internetes honlapokon. A teljesség igénye nélkül néhány honlap, amiket nézegetni szoktam a témában:
http://tisza-to.lap.hu www.vizisetany.hu www.tiszatoinfo.hu www.itthon.hu

A Tisza-tó körül kiépült egy túraközpont hálózat – 2008-ban 30 ilyen túraközpont van -, ahol ingyen beszerezhetjük a szükséges térképeket, tudnivalókat. Nagyon sok új és használható katalógus készült, térképpel. (Tisza-tavi üdülési katalógus, Természetjárás-öko-kerékpáros-és lovastúrák a Tisza-tavi régióban, Horgászkalauz Tisza-tó)
Több helyen várják túravezetők a természetet kedvelőket, és a hajnali túrától kezdve, sok fajta útvonalból választhatunk. Van kifejezetten fotós túra, lampionos túra a sötétben…..
2005 óta több kilátó épült, amelyekről gyönyörűen belátni a tavat.

Péntek délután munka után érkeztünk. Budapest felől az autópályán lehet a leggyorsabb megközelíteni. Füzesabonynál kell letérni az autópályáról, majd a 33-as úton tovább. Poroszlót elhagyva áthajtunk a Tisza-tó felett. Balra a Valki-medence. Ez egy viszonylag zárt része a tónak, csak bizonyos időszakonként, illetve túra-vezetővel látogatható. Jobbra a Poroszlói-medence. Néhány perc múlva meg is érkeztünk Tiszafüredre. Elfoglaltuk a szállásunkat, ami bárki igényét kielégítette volna, majd lesétáltunk a strandhoz. (Ha valakit érdekel, külön megírom neki az Internetes elérhetőséget, reklámra nem szorulnak, mert fél évre előre telt házuk van. De annyira színvonalas a szállás, hogy érdemesnek tartottam megemlíteni.) Éppen ment le a nap, gyönyörű fények voltak, majd hirtelen elkezdett esni az eső.

Először futottunk az étterem felé, de rájöttünk, hogy teljesen felesleges. Annyira nem baj, ha kicsit vizesek leszünk, különben is teljes szivárvány lett az égen. Inkább azt csodáltuk. Sajnos az egész szivárvány nem fért bele a képbe.

Vacsorázni mentünk a korábbról már ismert étterembe. 2005-ben minden este ott vacsoráztunk, mert mellette volt a szállásunk- akkor nagyon jó volt a konyha. Azóta eltelt három év, nem tudtuk mire számíthatunk. Hát pesti embernek az árak igencsak kedvezőek, na de a konyha színvonala is csak emelkedett azóta, a pincérek udvariasságáról nem is beszélve. Pesten talán az ötcsillagos szállodákban ilyen udvariasak, mint itt. Másnap már úgy üdvözöltek, mintha ezer éves kedves ismerősök lettünk volna.
Szombaton túrára indultunk. A szálláson (ami egyben túraközpont és biciklikölcsönző hely is!) ajánlották az örvényesi Szabics kikötőből induló Tiszavirág Ártéri sétautat, amit 2007-ben adtak át.
Tiszafüred és Tiszaörvény majdnem összeépült. A töltés mentén gyalog alig fél órás séta, autóval 5 perc. A kikötőben egy tucat túravezető várja a turistákat. Lehet motorcsónakázni túravezetővel, egyedül, mindenféle úszó alkalmatosság bérelhető. Mi a tanösvényre készültünk, de eszünkbe sem jutott, hogy jó lett volna ha bekenjük magunkat szúnyogriasztó szerrel. A kikötőben igencsak ajánlották, a túravezetőknél lehetett is kapni szúnyogriasztó sprayt és krémet is. Nagy hasznát vettük. A krém kellemes illatú volt, és ahogy felénk jöttek a szúnyogok szépen arrébb is szálltak. Kullancsok ellen is hatásos, csak egy bogár haragudott meg rám annyira, hogy a csípése másnap sem múlt el, sőt harmadnap sem. Így hazaérkezésünk után orvoshoz kellett fordulnom. Aki a természetben jár, különösen nyáron, ajánlatos ha mindig tart magánál ilyen riasztószereket, sőt kalcium pezsgőtablettát is, komolyabb csípések ellen.
Visszatérve a sétaútra, oda úgy jutunk el, hogy a fejenkénti 700 Ft leszurkolása után egy motorcsónak átvisz a túlsó oldalra, ahonnét a sétaút indul. Addig marad mindenki, amíg élvezi. Visszafelé integetni kell a túlpartra, és értünk jönnek. (Kihelyezett mobil WC-k vannak a sétaúton, a tó közelében, amire előre felhívták a figyelmünket!) Maga a sétaút V alakban megy. Először a baloldali szárán indultunk el.

Útközben kosárfonó bemutató, egyéb ismertető táblák találhatóak. Az út végén egy kilátótorony. Fentről mellbevág a táj szépsége. A Borzanat nevezetű részre lehet rálátni. Idáig ez egy kisebb szakasza a sétaútnak, ezen az úton vissza is kell jönni és átmenni a fahídon a fehér tündérrózsákkal teli vizes árkon. Megtisztított ártéri erdőn keresztül jutunk el a Göbe tóhoz. Ádám valahol itt élhetett Évával, mert ez maga a “Paradicsom”. A nagy tavon belül egy kicsi tó, tele az említett tündérrózsákkal. Kikötve 5-6 csónak, és mindenki szabadon csónakázik a tavon, amíg kedve tartja. Ez volt a leges-legszebb élményem!

A késői ebéd után a parton sétáltunk, amikor nagyobb tömörülésre lettünk figyelmesek a strandon. A másnapi biciklis marathon apropóján akrobata biciklis bemutatót tartott néhány fiatalember. A dombról nekigurultak a kiépített fa rámpának és biciklivel együtt ugráltak a Tiszába. Egy darabig néztük őket, de amikor egy lány – aki soha életében nem csinált még ilyet -, nekifutásból akkorát esett a rámpán, hogy azt hittük ott marad, na akkor azt mondtam, én ezt nem nézem tovább. Sétáltunk tovább a töltésen, a kikötők mellett.

Másnap egy más napra virradtunk. Összecsomagoltunk a szálláson, jól megreggeliztünk és átmentünk kocsival Poroszlóra. Lementünk a partra, hogy megkérdezzük, honnét indul a kishajó a Tisza-tavi Vízi Sétányra és Tanösvényre. 2005-ben már jártunk ott, akkor ingyenes volt. De olyan sokan látogatták a tanösvényt, hogy a madarak elköltöztek a környékről. Be kellett vezetni a fizetős rendszert, hogy csökkentsék a látogatók számát.
Nem jó helyen érdeklődtünk, mert a hölgy nem mondta el, hogy ha tovább sétálunk 200 métert, akkor onnét indul majd a kishajó. Határozottan előadta, hogy éppen most ment el a hajó, és a következő csak isten tudja mikor fog jönni… A lényeg, hogy ő azonnal tud nekünk szerezni egy motorcsónakot, ami átvisz és visszafelé telefonáljunk, rögtön értünk is jönnek. Mivel mi aznap szerettünk volna még evezni is, belegyeztünk és kifizettük a 2650 Ft-ot kettőnknek. Ezért a motorcsónak azonnal odavitt a pallókhoz, benne volt a két belépő ára (500-500 Ft) és vissza is jöttek értünk. Mehettünk volna kishajóval olcsóbban is, ha jobban odafigyelünk. ( A kishajó minden egész órakor indul Poroszlóról – saját kikötőből, minden óra 30 perkor vissza a sétányról. Belépő a hajójeggyel együtt 690 Ft/fő, gyerekeknek 460 Ft.)
Ez a tanösvény pallókon található. A Tisza-tavat minden ősszel leengedik, tavasszal újból feltöltik. Ez alatt az időszak alatt építették meg a másfél km hosszú utat. Akácfából épült, mert az jól bírja a vizet, az áradásokat. Megmutatták a 2006-os áradások nyomait is. A víz akkor teljesen ellepte a tansövényt.

Ha kinézünk a két madármegfigyelő ház valamelyikén, látható, hogy a sulyom teljesen elfedi a tónak ezt a részét, a vizet gyakorlatilag nem lehet látni. A sulyom védett növény, mert Európában máshol már nem is lehet találni belőle, annál több van a Tisza-tónál. Kicsit sok is. A régi magyar konyhákban még használták, a termés íze a gesztenyéhez hasonló. Viszont vigyázat, mert a termés nagyon szúrós, a vízen mindenhol ki lehet halászni és megnézni. Ma már csak az örvényesi kikötőben található étteremnél lehet mártást kóstolni belőle. Visszaérkezve a kikötőnkbe, átmentünk a mellette lévő Csicsman kikötőbe, ami szintén túraközpont. Evezős csónakot béreltünk, mert stabilabbnak tűnt a fényképezőgépekkel. (2.000 Ft egész napra, 600 Ft egy órára)
Előző nap a Göbe-tónál eveztünk, de az nem volt nehéz. Most viszont előttünk volt a hatalmas víz. Az utat nagyjából ismertük, 2005-ben eveztünk ugyanitt, én akkor nézegető utas voltam csupán. Most is azon az úton indultunk. Poroszlói kikötő, kicsit jobbra kanyarodva a tavon, majd balra a Kis-Tiszán. A tavon az utak ugyanúgy ki vannak jelölve, mintha országúton járna az ember, vagy pl. Olaszországban Velence környékén. Arra számítottunk, hogy a halk evezős csónakkal nem verjük fel a madárvilágot, és láthatunk majd sok madarat. Ehhez korábban kellett volna kelni, vagy este kimenni. Néhány madár azért megvárt még. Így evezni viszont elég kemény volt, főleg ha az ember nincs olyan fizikai erőben. Én legalábbis nem voltam, de szerencsére nem voltam egyedül, mire való a férfiember?! Ráadásul nagyon rossz evezőt kaptunk, hiába próbált a párom jobbat kérni a kikötőben, azt nem adták oda, csak a kenusoknak. Menet közben több helyen kikötöttünk egy kicsit pihenni. (Kullancsokra figyelni!)

Arra nem gondoltunk, hogy ezen az úton is járhatnak a nagyobb hajók, sőt rengeteg motorcsónak. Csak a nagy hajók zavartak, de azok nagyon. A motorcsónakos túravezetők leállították a motort, amíg elmentek mellettünk és előre köszöntek. A nagyobb hajók “büszke” tulajdonosai már nagyon lenéztek. Látva, hogy küszködünk az evezőlapátokkal, alig lassítva, hatalmas hullámokat csapva, mentek el mellettünk. Közben állandóan a fényképezőgépek miatt rettegtünk, nehogy a vízbe essenek. Mégis hatalmas élmény volt.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, menjen el és személyesen győződjön meg róla, milyen szép ez a környék és mennyire kedvesek az emberek.

Bolla Anna

A szerző további írásai

Bolla Anna: Caorle, Velence, Grado, Portoguaro, Palmanova – Olaszország-Ausztria – 2006

Bolla Anna: Székelyföldi körutazás – Románia – 2007

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet   – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu