Böröcz Gabriella: Kirándulás Puchberg am Schneebergbe – Ausztria – 2010
Villámtúra javaslat a nyugati határ közelében járóknak, praktikus információkkal és néhány fotóval
Szeretnék mindenkinek a figyelmébe ajánlani egy kirándulási lehetőséget Ausztriában, a magyar határtól pár órás autózással, rengeteg kirándulási lehetőséggel.
A családommal olyan közeli nyaralást szerettünk volna, ahová nem kell órákat dugóban várakozva utazni, és a tömeg miatt idegeskedni. Bükfürdői hosszú hétvégénk meghosszabbításaként találtam rá Puchberg am Schneeberg városára, amely számomra idáig a marcipánmúzeumáról híresült el, és kötelező látogatás volt a bevásárló turizmus alatt “kulturális célpontként”.
Kőszegnél léptünk határt, majd vadregényes alsóbbrendű utakon kb. 2 óra alatt – többszöri megállással – értünk Puchbergbe.
Ausztriai Útikalauz célpontok nagyobb térképen való megjelenítése
Szállást előre nem foglaltunk, hiszen Ausztriában ez nem lehet gond, csak azt felejtettem el, hogy augusztus 20-a lévén tömegesen jönnek hazánkfiai a sógorokhoz. Többszöri sikertelen “Haben Sie frei zimmer?” után egy távolabbi kis panziót találtunk Losenheim városrészben, kicsit drágábban, de félpanzióval szálltunk meg 45 euroért. A hely telitalálatnak bizonyult, egy ülőlift tövében, kis medencével, törpés játszótérrel, íjászattal, családi panzió: Forellenhof.
Másnap a Salamanderbahn fogaskerekű vasúttal szerettünk volna felmenni a Schneebergre. Az eredeti vasútat több mint 100 évvel ezelőtt (1897) Ferencz József császár nyitotta meg.
Szállásadóink – akik nem beszéltek, csak németül – figyelmeztettek, ha nincs foglalva menetjegyünk, nem férünk fel az óránként induló vonatra. Szerencsére közreműködésükkel sikerült az utolsó pillanatban a reggeli indulás egyikére helyet szerezni. Ott jártunkkor 31,50 euro volt a hegy-völgymenet. 6 éven aluli gyerekeknek a szülő ölében utazva ingyenes. További info www.schneebergbahn at.
Reggel meglepetten láttam, hogy nagyon sokan vannak már az állomáson és a parkoló is tele van. A lefoglalt jegyeket az utolsó pillanatban tudtuk elhozni a magyar pénztáros lánytól (a panziónk szakácsa is magyar volt, lépten nyomon lehet találkozni magyar munkavállalókkal), aki érdeklődött, hogy hány órai vonattal jönnénk lefelé. Akkor még nem tudtam mennyi időt is lehet eltölteni odafenn, így még a délelőtti vonatra kértem a visszaútra jegyet…
A szerelvény zsúfolásig megtelt, az 1 órás út felfelé csodálatos volt – persze az osztrák nem csendben ámulkodó nép -, jó nagy hangoskodással utaztunk, 2-3 rövid megállóval. A Baumgartner megállóban feltétlen érdemes megkóstolni a buktát, szinte az egész vonat leszállt vásárolni.
A hegyi végállomás 2009-ben lett újjáépítve, nagyon rendezett minden.
A hegyállomástól – Bergbahnhof Hochschneeberg – több túrát tehetünk jól kiépített túraútvonalakon pld. a Fischerhüttéhez, amely a Alsó Ausztria legmagasabban fekvő menedékháza, a hegyállomástól 75 percnyi sétára 2049 méteren. Nekünk “céltalanul” is sikerült eltöltenünk 3 órát odafenn. A panoráma egyedülálló és a gyermekjátszótér után átsétáltunk az Elisabetkircherl templomhoz, és körbejártuk a csúcsot.
Legközelebb ide egész napos túrát tervezünk. A völgymenetben csak a mi családunk volt a vonaton, így jó helyről csodálhattuk meg a szomszédos Rax-ot.
Napközben sétáltunk Puchbergben, ahol egy idilli kis tó van, szép játszótérrel és fizetős strand. A GPS-ünk többször is kis, egy nyomtávos betonozott utakra vitt minket, már azt hittük eltévedtünk, ezeket az utakat csak a helyiek ismerhetik. Így fedeztünk fel kis vízimalmot, nyuszi farmot, és egy békésen legelésző marhacsordát.
Délután a közeli Sebastian-vízeséshez kirándulunk. Kis parkoló, rövid kényelmes séta a vízeséshez. Az túraút mellett végig szaladt egy kristálytiszta patak, többször lementünk a partjához, vigyázat a kövek csúszósak!
A szálláshelyünktől 5 perces sétára indult a Salamander ülőlift, amely szintén a Schneebergre visz fel, csak az északi oldalára.
A következő nap a Rax-felvonót vettük célba, fél órás autózás után értünk el Richenauba. A Raxseilbahn-felvonó 1017 m magasságkülönbséget 2017 méter hosszan hidal át, kb 8 percig tartó utazással. A tövében jól kiépített parkolók vannak, és meredek lépcsők megmászása után jutunk fel az indulási részhez. Ez volt Ausztria első felvonója, 1926-ban adták át. A hegytetőről szintén számos túrázási lehetőség van.
 |  |
Innen hazafelé Bécs felé (kb.100 km) indultunk, majd az autópálya végelláthatatlan világa kísért minket haza.
Ezt az utazást azoknak ajánlom, akik nem akarnak messzire menni, de egy kiinduló szállásról 10-20-30 perc alatt kocsival elérnek igazán izgalmas és felejthetetlen kirándulásokat, valamint gyönyörű osztrák városokban sétálhatnak (Puchberg, Richenau, Gloggnitz, Ternitz). A hegyi “túrázások” nem megerőltetőek, inkább kényelmes gyaloglásnak mondanám.
Mi egy 4 éves kislánnyal jártuk végig mindezt augusztusban, akinek mindig találtunk egy játszóteret, vagy látnivalót, akár a Schneeberg tetején is.
Pozitívum még, hogy a felsorolt helyeken mindig volt magyar nyelvű tájékoztatás, felirat: Salamander fogaskerekű, Puchberg, a hegytetőn a hüttékről és a templomban is, túraútvonalakról, az összes felvonónál és prospektusok is mindenütt.
Mi biztosan visszamegyünk, szerintem Ön is.
Böröcz Gabriella
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkeszto
utikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás biciklizés