Győrffy Árpád: Neuberg, Máriacell – 1996
Bármennyire is furcsa, a nekünk olyannyira megállapodottnak tűnő osztrákok is keresik a helyüket a történelemben és Európában. A századunkra össterreiché vált ostarrichi név első írásos megjelenésének ezredik évfordulója új lendületet adott a múlt feltárásához és bemutatásához a sógoroknak. A rendszeresen ismétlődő tartományi kiállításoknak is a szálak összekötése lett a fő feladata. Így van ez Stájerországban is, ahol – nálunk talán meglepő módon – nem a fővárosban, Grázban, hanem két apró, de nagy múlttal rendelkező városkában, Mariazellben és a szűkebb régiójához tartozó Neubergben rendezték a kiállítást.
A kulturális értékek mellett a két település természeti környezete is csodálatos élményeket ígér a síkabb vidékekhez szokott kirándulóknak. Ennek is köszönhető, hogy a 730 méter magasan fekvő Neuberg an der Mürz lakói ma már nem vasbányászattal és a kohászattal, inkább az idegenforgalommal keresik kenyerüket.
A Schatz und Schicksal – Kincs és sors című tartományi kiállítás neubergi részét abban a 650 éves cisztercita kolostorban rendezték, amelyben két Habsburg, III. Lipót és III. Albert 1379-ben megosztozott a családi birtokon. A tárlat anyaga a család ősi fészkéből, a svájci területen lévő Habisburgból kiindulva követi több száz éven át a két ágra vált dinasztia útját.
A kiállított tárgyak, dokumentumok majd mindegyike eredeti. Köztük például az a 17 pecsétes oklevél is, amelyen a rokonok tanúsítják, hogy a kiskorú örökös helyett az egyik nagybácsi intézheti az ügyeket, vagy egy 1408-ból származó magyar oltárterítő Zsigmond királytól.
Érdekes látnivalót kínál a kolostor szomszédságában álló vadászkastély is, amelyben egykor Ferenc József szívesen töltötte idejét. Valószínűleg nem sokat pihenhetett a ma már múzeumként működő épületben, mert a kiállítás tanúsága szerint élete során 4576 különböző vadat ejtett el.
Akik pompára, fényűzésre vár, valószínűleg csalódni fog, mert a kastély inkább a puritánság példája lehetne. Jellemző a császár gondolkodására, hogy még az inasának szobája is díszesebb volt az övénél. Itt is nagyon sok a magyar emlék. Sisi szobájában például egy kép emlékeztette a királynét állandóan az annyira kedvelt Gödöllőre és a magyarokra.
Ha császári vadászatokat már nem is rendeznek a környéken, a mindenkori kancellár ma is itt vacsoráztatja fontos vendégeit. Ilyenkor természetesen az uralkodó által használt étkészlettel terítenek.
A kolostorhoz kapcsolódó három hajós, kora gótikus stílusú templomban egymást érik a színvonalas koncertek. Néhány napja például a MÁV Szimfónikusok léptek fel a Brahms-fesztiválon. A szerzetesek egykori hálótermében, a dormitoriumban a klasszikus muzsika mellett a dzsessz is sűrűn megszólal.
Ha valaki erre jár, nem felejtse el megkóstolni a császár egyik kedvenc ételét, a főtt marhahúst tormával. Előtte természetesen spárgakrémleves, utána pedig a környék speciális rizlingje dukál a feketeribizlire emlékeztető lágy aromával.
Neubergben sok a magyar emlék, de Mariazellben néha egyenesen úgy érezhetjük, mintha itthon lennénk. Az sem meglepő, ha az utcán valaki magyarul köszön ránk, hisz a 868 méter magasan fekvő 2500 lakosú városka évszázadok óta az egyik legkeresettebb határon túli magyar búcsújáró hely.
A település karrierjét egy Magnus nevű bencés szerzetes és I. Henrik morva őrgróf indította el. Ám az igazi lökést Nagy Lajos magyar király adta, akinek egy a törökök elleni nehéz csata előtt álmában megjelent Mária, és győzelmet jósolt. A király a csata után hálából gazdagon felszerelt gótikus templomot építtetett Mariazellben az addigi kis kápolna helyére. A templom középső hajója és 90 méter magas tornya ma is áll a két később hozzátoldott barokk torony között.
A kapcsolatok később sem szakadtak meg, öt éve innen hozták haza Mindszenty József földi maradványait, mostanában pedig a pápai Zalka Máté, avagy legújabb nevén Belvárosi Iskola öregbíti a magyarok jó hírét. A helyiek figyelmességét jelzi, hogy október 14-án Paul Lendvai vezetésével emlékülést rendeznek Magyarország 1956 utáni 40 évéről.
A tartományi kiállítás mariazelli része is a templom kincsestárára, a búcsújárók ajándékaira épül. A bemutatott tárgyak között éppen úgy megtalálható a felirattal, aláírással személyessé tett Mária-reprodukció, mint a felbecsülhetetlen értékű ötvös remek.
Minden a támaszkeresésről és a háláról szól. Ajándékozz nekem egy szép rendes embert! – fohászkodik az egyik búcsújáró Máriához, a másik pedig szabadságot kér az egész világnak! Nemcsak az ajándékok, a felső vakolatrétegtől megtisztított templomfalak is tele vannak több száz éves feliratokkal.
A templomi kiállítást kiegészíti a Thysszen-Bornemissza család bemutatója, amelyen a középkori ötvösművészet remekeiben gyönyörködhetnek az érdeklődők.
A szerző írásai az Útikalauzban >>
A szerzőnek a következő címre küldhetsz levelet – E-mail: szerkeszto
utikalauz.hu