Az aprófalvas Zselic nem tartozik a természetjárók által gyakran és főleg nagy tömegben látogatott területek közé. Talán ennek a kisebb érdeklődésnek köszönhető, hogy több olyan eldugott és kevéssé ismert geológiai képződmény található ezen a tájon, mely méltán ejtheti ámulatba az erre tévedőket.
Zselic általános “építőanyaga” a lösz, mely nagyrészt észak-déli irányú dombhátakba rendeződik
. Az átlagnál csapadékosabb időjárás és a patakok eróziója következtében mély löszszakadékok alakultak ki, melyek igencsak megnehezítik az erdőben barangoló turista életét, ha véletlenül ilyen keresztezi utunkat.
Zselic turistatérképe is jelzi a Kaposgyarmat község határában megbúvó, védett területté nyilvánított cseppköves mésztufahasadékot, mely az egyik legszebb, de nem egyedülálló ilyen képződmény a tájegységben.
Kaposgyarmat több turistaútvonalon is megközelíthető: a zöld sáv jelzés áthalad az alig 150 lelkes kis falun, míg a kék sáv (Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra) nem messze tőle délről közelíti meg a területet, de később Simonfa irányába kanyarodik el. A kéktúrázóknak – ha idejük engedi – érdemes kitérőt tenni, és megnézni ezt a hasadékot. Kaposvár viszonylagos közelségének köszönhető, hogy a városból közvetlen autóbuszjárattal könnyen elérhetjük a falut, de ideális célpont lehet egy kerékpáros túrához is, mivel Zselicben több jól járható erdészeti út található.
A hasadékhoz jelzett turistaút nem vezet, és nem is fog vezetni éppen a tömeges látogatottság megelőzése miatt. Ha a zöld sávon haladunk délről közelítve a falut, akkor rögtön a község határában a nagy fehér istállóépület után jobbra fordulva átvághatunk egy néhány száz méteres réten, majd a hegy lábát elérve – az erdőben délre fordulva – egy kis kanyargó patakot követő ösvényt találunk.
Ezt követően a patak elágazik, itt a jobb oldali ér jön a fenti hasadékból. Mehetünk a szakadék alján a patakmederben vagy a hasadék bal peremén. A végponton tulajdonképpen le és fel is lehet mászni, de nem egyszerű, mert vagy sáros, vagy poros az avar, és akkor szinte járhatatlan a meredek oldal. Természetesen ügyeljünk arra, hogy látogatásunk maradandó kárt soha ne okozzon a természetben!
A képeken is jól látható, “zselici” méretekben hatalmas szakadék végfalán több vízszintes, megkövesedett hasadék található, melyekből folyamatosan, de az időjárás függvényében csepeg a víz. A bal oldali falat vastag mohás, vizes mésztufakéreg borítja. A szemközti falon tárul elénk a helybeliek által “Bivalyfej” névre keresztelt nagyméretű mésztufaképződmény.
A terület bejárását összeköthetjük az innen délre, Gálosfa község határában található Csepegő-kő megtekintésével, melynek érdekessége, hogy egy bővizű forrás fakad a hasadékban
Hevesi Zoltán – Kaposvár
A szerző írásai az Útikalauzban
Hevesi Zoltán: Kaposgyarmat – védett cseppköves mésztufahasadék
Hevesi Zoltán: Pénzesgyőr – Vendégségben Pangeaeknál – 1998
Hevesi Zoltán saját blogja túráival
•
Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről! (Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)
[ninja_form id=5]