Korpás Károly: Búcsújáráson Erdélyben – Románia – 2011
Több népszerű helyszínt érintő négynapos kirándulás rövid története, szép képekkel illusztrálva
Kolozsvár, Parajd, Csíksomlyó, Kézdivásárhely, Korond
Csütörtök hajnali 1 órakor indultunk a házunk előtt megálló Autosan típusú busszal Erdélybe. Útvonalunk: Nagyvárad-Bánffyhunyad-Kolozsvár-Parajd- Csíkszereda-Kézdivásárhely-Torja.
Kolozsváron megtekintettük a főtéren álló gótikus Szent Mihály templomot, ami Erdély 2. legnagyobb temploma (a legnagyobb Brassóban van). Itt megálltunk a híres és igazságos Magyar király bronzból készült lovasszobránál.
Kolozsvár: Brassó után a második legnagyobb erdélyi város (318 ezer fő, 19 % magyar)
Mátyás király szülőháza: gótikus épület, Kós Károly restaurálta az 1940-es években. Jelenleg Képzőművészeti Főiskola működik benne. Hunyadi Mátyás 1443-ban itt született. Apja: Hunyadi János, anyja: Szilágyi Erzsébet.
Szent Mihály templom: gótikus stílusú, a XIV. században épült. Itt választották erdélyi fejedelemmé Bethlen Gábort. Nyaranta orgonakoncerteket rendeznek benne.
Mátyás király lovasszobra: Fadrusz János alkotása 1902-ből, körülötte Magyar Balázs, Kinizsi Pál, Báthory István és Szapolyai János alakjai tűnnek fel. Bolyai szülőháza: itt született 1802-ben a legnagyobb magyar matematikus Bolyai János. Bolyai Tudományegyetem: Alpár Ignác tervezte, 1902-ben épült.
Kolozsvár, Mátyás szobra
Ezután elsétáltunk egy református templomhoz. Rövid városi barangolás után folytattuk utunkat.
Parajdon busszal lementünk a sóbányába (1 500 Ft), amelynek hatalmas termeiben tettünk egy kört. A sóbánya megtekintése bármely székelyföldi látogatás tartalmas és látványos programja. Ezen a környéken 3000 m vastag só réteg van. Ez akkora mennyiség, hogy egész Európának 250-300 évre elegendő lenne.
Parajdról: A sóbánya, mint természeti kuriózum 7ó 30p és 17óra között látogatható. Hatalmas méretű, több szinten folyik a só kitermelése. A sóbányászok védőszentje Nepomuki Szent János. A bánya levegőjének jelentős gyógyító hatása van a légúti megbetegedések ellen. Belépő: 1 500 Ft.
Kora este Csíksomlyóra érve bementünk a Kegytemplomba. A többi zarándokhoz hasonlóan személyes tárgyainkat – jómagam az utazótáskámat, és az útlevelemet – érintettük hozzá a világ legnagyobb fából készült Mária szobrához.
Csíksomlyó: Erdély leghíresebb búcsújáróhelye. Római katolikus székelyek központja. Ferences kegytemploma 1804-1876 között épült neobarokk stílusban. Főoltárán a hársfából készült reneszánsz stílusú és a XIV. században készült Mária szobor a világ legnagyobb kegyszobra (227cm magas). Mária két oldalán Szent László és Szent István szobra áll. Templom üvegablakai a XX. században készültek Csehországban. A búcsút a legenda szerint az 1567-es Tolvajos-tetői csata emlékére rendezik meg minden évben – így most már 444 éve. Salvator kápolna: a Kis-Somlyó hegyen, ezt az 1456-os diadal emlékére állították. A búcsú napján tartott körmenetben ehhez vonulnak fel. Szintén a domboldalon található a Makovecz Imre által tervezett Hármashalom-oltár.
A csíksomlyói templom
Csíksomlyó templomának belseje
2.nap: Esős időben indultunk megkoszorúzni a Nyerges-tetőn Mezőkövesd által felállított kopjafát. Itt budapesti ismerőseim neveivel is találkoztam. Következő megállónkon Gyimesbükkön a Nagy-Magyarország 1000 éves keleti határához mentünk, ahol a vasúti őrháznál található Rákóczi-várromról tekintettünk körbe.
Gyimesbükk
Jómagam átgyalogoltam a két nap múlva átadásra került felújított vasúti hídon is. Délután elbuszoztunk a Békás-szorosba, egy sétával tettük emlékezetessé az eső után a hegyekből leáramló hatalmas mennyiségű vizet összegyűjtő és szállító patak völgyének hangulatát. Rövid megállót tartottunk a Gyilkos-tónál is. Este kiadós vacsorával tettük teljessé a napot. Elalvás előtt egyik gyorsan elalvó szobatársunk erőteljes hangorkánná változó horkolásán derültünk percekig.
3. nap: Magyar idő szerint reggel 7 órakor elindultunk utazásunk fő célja felé a Csíksomlyói búcsúba, ahol akkora tömeg volt reggel fél 9-kor, hogy az autóbuszokat már az elkerülő úton leparkoltatták. Emiatt a nap folyamán mintegy 15 kilométert gyalogoltunk.
Az erőteljesen emelkedő domboldalon még az öregek is felsétáltak. Itt vallásos, békés és jó gondolkodású emberek jöttek össze. Körülbelül 600 ezer fős tömeg gyűlt össze a szentmisére, amelyet a Kis-Somlyó hegyen lévő Salvator kápolnánál tartottak meg. Évről évre növekszik a megjelent emberek száma, a mostani alkalom minden bizonnyal új rekordot jelentett, ugyanis a Somlyó-hegy lassan befogadóképességének határára érkezik. A szentmisét már 20 éve közvetíti a DUNA TV. E helyen is éreztem, milyen szép és felemelő dolog magyarnak lenni. Erdélyben az árpádsávos zászlót együtt lobogtatják a magyar nemzeti zászlóval, hiszen ez is ősi jelképünk. Máriának valószínűleg tetszett ez a nagy magyar összetartás, mert a magyar és a székely himnusz után “könnyeivel jelezte”, hogy elégedett a résztvevőkkel és a misével.
Lefelé óvatosan haladtunk, mert a komoly méretű esőzés után felázott hegyoldalon néhányan elcsúsztak.
Ezután Gelencére vezetett utunk. A település kazettás mennyezetű templomát néztük meg.
A gelencei templom kazettás mennyezete
Este Kézdivásárhely belvárosában található vendéglőben egy sörözéssel-borozással tarkított beszélgetéssel jó hangulatban zártuk a napot.
4. nap: Összepakoltunk Torján, a szálláson és visszaindultunk Kézdivásárhelyre(a legkeletibb magyarok által lakott városba), ahol a katolikus templomban a mi papunk Papler atya által “koncelebrált” misén vettünk részt, majd megtekintettük a belvárost – színház, városháza, Fő tér, udvarterek, Gábor Áron szobra. Utóbbit meg is koszorúztuk.
Kézdivásárhelyről: Eklektikus belvárosával az egyik legszebb székely város. Több mint 600 éve (1407-ben) alapították. Városszerkezete egyedülálló, mert a Főtéren álló épületeket nem utcák, hanem sikátorok (ún. udvarterek) választják el egymástól (össz.73 db). Híres kézművesiparáról, a Céhtörténeti Múzeum bemutatja az itt űzött mesterségeket. Házakat szecessziós kovácsoltvas kapuk díszítik. Településnek XIX. századi nagy alakja Gábor Áron, aki 64 ágyút öntött itt, szobra a főtéren áll. Református temploma 1000 férőhelyes (egyik legnagyobb Erdélyben).
Kézdivásárhely, főtér
Kézdivásárhely, Gábor Áron szobra
Hazafelé tartva megálltunk Szejkefürdőn a domboldalban megnézni a 14 db székelykaput. Bögöz településen egy karakán, szókimondó református pap találó és humoros ismertetőivel vívta ki tetszésünket és elismerésünket.
Szejkefürdő, székelykapuk
Bögöz, templom
Székelyderzsre egy templom miatt tettünk kitérőt. Farkaslakán szabadprogram, ill. Tamási Áron emlékművét tekintettük meg. Ezután megálltunk Korondon vásárolni.
Korondról: Székelyföld legjelentősebb fazekas központja. Kerámiáinak színvilága: fehér alapon zöld, sárga, barna színek. Utóbbi időben elterjedt a fehér alapon kék minta. Jellegzetes motívum az életfa. A településen a mesterségek gyakran apáról fiúra szállnak. Erdélyi körút korondi bevásárlással lesz teljes!
Korondtól kisebb pihenők közbeiktatásával hazáig buszoztunk. Következő nap hajnalban érkeztünk Mezőkövesdre.
Korpás Károly
A szerző írásai az Útikalauzban >>
|
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkesztoutikalauz.hu
turizmus külföldi utazás nyaralás kirándulás túrázás élmények szórakozás tenger kerékpározás bicikliz