Sok hasznos információ szép képekkel egy korábbi kirándulásról
Morva-Karszt vidék, Punkva barlang, Prága, České Budějovice, Český Krumlov
Folytatva kiránduló csapatunk hagyományait, ez évben is szerveztünk egy jó hangulatú, közös kirándulást. Az utunk célja ez alkalommal Prága volt. De mint az esetünkben lenni szokott, az úti cél nálunk nem azt jelenti, hogy egyből odamegyünk, és onnét haza jövünk, hanem közben kicsit kalandoztunk is.
A fentiek tükrében a tervezett program az alábbi volt:
Morva-Karszt vidék, Punkva barlang, Prága, České Budějovice, Český Krumlov.
Előre bocsátanám, hogy én ezt megelőzően már kétszer jártam Prágában és már Český Krumlov sem volt ismeretlen számomra. Természetesen az útitársak döntő többsége még nem járt Prágában, sőt még Csehországban sem.
Október elején csapatunk egy napos reggelen elindult, hogy három nap alatt megismerkedjen egy különleges karszt vidékkel, felfedezze Prágát, megtanulja a sörgyártás fortélyait és végül egy kis kultúrát szívjon magába egy UNESCO világörökségi helyszínen.
Viszonylag korán indultunk Zalaegerszegről, Szlovákián keresztül érkeztünk meg a Cseh Köztárságba. A határok már mindenhol csak jelképesek, de a buszhoz szükséges Go-Box miatt azért rövid időre meg kellett állnunk. Ekkor a csapat egy részében (akik már 2003-ban együtt utaztak Prágába) újra előjöttek a nem is nagyon régi emlékek, amikor ugyanezeken a határokon órákat kellett várakoznunk és a határőrök még szívóztak is velünk. Na de ez szerencsére már a múlt, manapság már a közös Európa jegyében hasonló problémákra nem kell számítanunk.
A korai indulás egyébként azért volt fontos, mert időpontunk volt, ugyanis a csoportoknak a Punkva barlangba előre be kell jelentkezniük, ahol idegen nyelvű idegenvezetéssel (sajnos a magyar nincs közöttük) csak korlátozott számú időpont áll rendelkezésre.
Eseménytelen utazás után érkeztünk meg első úti célunkhoz a Morva-Karszt vidékére.
A Morva-Karszt (http://www.moravskykras.net/) Csehország egyik legszebb és leglátogatottabb természeti képződménye, amely Brno városától északra található, mindössze harminc kilométerre. Már az 1950-es évek közepe óta természetvédelmi terület és tekintettel arra, hogy 94 négyzetkilométer nagyságú, ezért több irányból is megközelíthető. A karszt vidéken több mint 1100 barlang található, így ez a terület a barlangászok Mekkája.
Sajnos a kirándulásunk hossza adott volt, ezért kiválasztottunk kettő nagyon ismert látnivalót, a Macocha-szakadékot és a Punkva barlangot, amit feltétlenül meg szerettetünk volna nézni.
A Punkva barlang két irányból is megközelíthető, de aki a szakadékot is látni szeretné, az felülről a Macocha nevű parkolót keresse. A parkolóból pár perces sétával érhetjük el azt a kilátó pontot, ahonnét megcsodálhatjuk a 100 méter hosszú 50 méter széles és 138 méter mély Macocha szakadékot. A látványról csak röviden annyit mondanék, lélegzetelállító, akit érdekel a kialakulásnak története az az interneten megtalál róla minden információt.
Macocha szakadék
A szakadéktól a Punkva-barlanghoz két úton lehet eljutni. Az egyik út gyalogosan vezet a barlanghoz, kis részben lépcsőkön kell haladni, majd egy völgyben aszfaltos úton folyatódik. Ez az út kb. 20 perces, de a látvány megér ennyit. A másik lehetséges út egy kabinos felvonó, amelynek a felső állomása kb. 2 percre van a szakadéktól az alsó pedig kb. 200 méterre a barlang bejáratától. A másik parkolóból van egy harmadik megközelítési mód, innét kisvonat (Dottó) viszi az utasokat a barlang bejáratához, illetve onnét vissza.
A barlangba meghatározott időpontokban, különböző fajta jegyekkel és vezetővel lehet bemenni. Mint általában minden barlangban, meleg öltözet erősen ajánlott. A barlangot részben gyalog, részben pedig csónakkal lehet bejárni (a teljes túra esetén). A cseppkőbarlangban különböző formájú, gyönyörű cseppkövek mellett a Punkva-barlang igazi szenzációja, a Macocha-szakadék látványa (immáron alulról).
cseppkövek
Macocha szakadék
Az út második részét elektromos meghajtású csónakokkal tettük meg (egyszer közben is kikötve), időnként fejünket kapkodva a kiálló sziklák elől.
csónakok
Miután a barlangi látogatás véget ért, visszamentünk a parkolóba – most már mindenki felvonóval -, és elindultunk Prága felé. Miután viszonylag időben voltunk és amúgy is útba esett ezért útközben elhatároztuk, hogy betérünk Kutna Hora városába, és ott megnézzük a Szent Barbara katedrálist. A buszparkolóból a kisváros városközpontján (amely egyébként 1995. óta az UNESCO Világörökségének része) keresztül jutottunk el a Szent Barbara katedrálishoz, de pechünkre, pont az érkezésünkkor zárt be, így csak kívülről tudtuk megcsodálni.
Szent Barbara katedrális
Visszaúton a buszhoz nem mindennapi élményben volt részünk. A városközpont egy részét lezárták, mert ép valamilyen “kosztümös” filmet fogattak. Pár perc erejéig mi is csatlakoztunk a bámészkodók népes tömegéhez és figyeltük az eseményeket.
Ezek után az aznapi tervből már csak a szállás elfoglalása volt vissza, ami a Vencel tértől 9 villamos megállóra volt, egy sportegyesületnek a szállodájában. A szállodához tartozott egy jégcsarnok is, ahol esténként amatőr hoki csapatok kergették nagy hévvel a korongot. Csehországban a jéghoki nemzeti sportnak számít, és számos jégcsarnok szolgálja ki a versenyzőket és az amatőr sportolókat.
A szálloda két csillagos volt, a szobák berendezése egyszerű, az ellátás (reggeli, vacsora) megfelelő volt. Az étterem árai “külvárosiak”, egy korsó sör például mindössze 21 koronába került.
A második napon a reggelit követőn célba vettük Prága belvárosát. Tekintettel arra, hogy Prága belvárosában a buszközlekedés kissé nehézkes, ezért ismét a már korábban is kiválóan bevált villamosos utazási módszernél maradtunk.
Megérkezve a Vencel térre, már várt bennünket a helyi, általunk “bérelt” idegenvezető, aki kiváló magyar nyelvtudással (felvidéki magyar családból származik) kalauzolt bennük egész nap a városban.
Az írásomban Prága jellegzetes, turisták által leginkább látogatott nevezetességeit nem szeretném külön-külön bemutatni (maximum néhol említést teszek róluk), mert azokról rengeteg információ áll az érdeklődők rendelkezésre az interneten.
Szeretnék inkább kitérni néhány kevésbé ismert látnivalóra, és le szeretném írni azon élményeimet és tapasztalataimat, amely másoknak is segíthet a tervezetésben és eligazodásban.
A napunk első állomása mindjárt nem egy tipikus hely, ez a Lucerna palota. Az épület a Vencel tértől mindössze néhány tíz méterre található és több minden mellett érdekessége egy lovas szobor.
Lovas szobor
A szobrot egy cseh, botrányairól híres szobrászművész David Černý készítette. Ő számos meghökkentő, “polgárpukkasztó” alkotást készített, ilyen például a – talán turisták által is leginkább ismert – pisilő férfiak alkotás.
pisilő férfiak
Az idegenvezetőnk szerint az alkotásban szereplő két férfi szobor egy szöveget “pisil” az ország térképére, de nekünk sajnos ezt nem sikerült leolvasnunk (lehet, hogy ennek a hiányos cseh nyelvtudásunk volt az oka).
A szemünk “legeltetése” után (mármint a lucernára gondoltam), megtekintettük a Vencel teret, majd a Moldva folyó felé vettük az irányt. Útközben egy jelentéktelen kapualjon belépve egy gyönyörű parkba értünk. A park a Ferencesek kertje nevet viseli, a Vencel tér és a Jungmannovo tér között található. Tele van fákkal, virágokkal és padokkal, így ideális hely arra, hogy akár a fáradt turista is megpihenjen itt egy kicsit.
park
Pár percig pihentettük fáradt végtagjainkat a padokon, majd villamossal folytattuk utunkat a Moldva túlsó partján lévő történelmi városrészbe.
Útközben megnéztük a kommunizmus áldozatainak emlékművét, amelyről erősen megoszlik az emberek véleménye.
A kommunizmus áldozatai emlékmű
A sétánk következő állomása a Cseh Parlament épülete volt, ahol már egy előre megbeszélt időpontban vártak bennünket. Az épület kívülről egyáltalán nem hivalkodó, belesimul a környezetébe. A parlament egyik kommunikációs munkatársa kalauzolt bennünket végig a Parlamentben, és e közben kimerítő előadást tartott annak múltjáról és jelenéről.
Prága parlament
A nap további részében mi is a turisták szokásos útját jártuk be, és megnéztünk jó néhány csodálatos építészeti emléket (például: Szent Vitus székesegyház, Károly híd, Óváros, stb.).
Ezekről millió számra állnak információk rendelkezésre az interneten, ezért erre most én nem szeretnék külön kitérni, de néhány szép fotó talán kedvet csinál Prága meglátogatásához.
Prága városkép
Prága városkép
Prága városkép
Ugyanakkor megosztanék néhány érdekességet és hasznos információt.
Mint minden turistáktól zsúfolt helyen, itt is figyelni kell az értékeinkre. Az árak nagyjából megegyeznek a magyarországi árakkal, sőt bizonyos esetekben alacsonyabbak is annál. Természetesen itt is érvényes az az általános igazság, hogy a legdrágább árak a turisták által leginkább látogatott helyeken vannak, és ahogy távolodunk azoktól, az árak úgy mennek lefelé, akár a felére is.
Ha már egyszer valaki elmegy Prágába, akkor ne sajnálja a pénzt a belépőre, és menjen fel a városháza tornyába, a kilátás pazar. Ha a szükség esetleg úgy hozná, akkor a városházán lévő turista iroda mellett található egy fizetős, de kulturált mosdó.
látkép a városháza tornyából
Az egész napos városnézés után jól esett a vacsora, és mellé egy korsó kiváló sör.
De természetesen minket keményfából faragtak, ezért este újra visszamentünk a belvárosba, hogy megnézzük Prága éjszakai fényeit. Azt mondhatom, hogy a látvány gyönyörű, de azt hiszem, a képek beszélnek helyettem is.
Prága éjszaka
Prága éjszaka
Prága éjszaka
Prága éjszaka
Mindezen felül azt hiszem óriási szerencsénk is volt. Fél tíz felé ép a Moldva partján sétáltunk, amikor hirtelen durranásokat hallottunk, és a Károly híd mögött színes tűzijátékok jelentek meg az égbolton. A tűzijáték által megvilágított Károly híd látványa azt hiszem, egy életre megmarad az ember emlékezetében, remélem ezt az alábbi fénykép is visszaadja valamennyire.
Károly híd tűzijáték
Másnap reggel búcsút intettünk Prágának, és elindultunk, hogy megismerkedjünk a Budweiser sörgyárral. České Budějovice-be érve először a híres sörgyárat kerestük fel. A gyárhoz érve egy tiszta üveg, impozáns fogadóépület várja a vendégeket. Itt a pénztáron és a mosdókon kívül található egy ajándék üzlet is, ahol a rengeteg féle sörön kívül, sokféle ajándéktárgy is kapható. A sörök jelentős része a csehországi áruházakban is kapható, természetesen az itteninél kedvezőbb árakon.
Tekintettel arra, hogy magyar nyelvű idegenvezetés nem kérhető, ezért egy kedves fiatal hölgy német nyelven kalauzolt bennünket. A gyárlátogatás körülbelül egy órás volt, amelynek során bemutatták a sörgyártás teljes folyamatát, és közben megkínáltak bennünket egy pohár pasztőrözetlen sörrel is. A gyárlátogatás a sörkedvelő uraknak ajánlott, de természetesen a hölgyek sem unatkoznak közben.
sörgyár
A sörgyári látogatás befejeztével a városközpont felé vettük az irányt.
České Budějovice II. Ottokárról elnevezett főtere állítólag Csehország legnagyobb főtere, szabályos négyzet alakú, és ha jól emlékszem, akkor minden oldala 133 méter hosszú. A hatalmas tér körül gyönyörűen felújított épületek találhatók, és ott jártunkkor a tér közepén éppen egy esküvő zajlott.
České Budějovice főtér
Miután befejeztük a nézelődést, elindultunk a kirándulásunk utolsó állomása Český Krumlov felé. A városról azt tartják, hogy Dél-Csehország történelmi és kulturális gyöngyszeme, ezen véleményt erősíti az a tény is, hogy a város történelmi magja szerepel az UNESCO kulturális világörökségeinek listáján. A vár és a kastély együttese Csehország második legnagyobb kastély-együttese.
A város történelmi magja valóban egy ékszerdoboz, szépen felújított épületekkel, üzletek és vendéglátóhelyek garmadával. A hely vonzza a turistákat, rengeteg nemzet képviselőjével találkozhat itt az ember.
Amikor először itt jártam már, akkor is nagyon megtetszett a város, de ez az újabb látogatás is tovább erősítette ezt.
Az óvárosi rész gyalog pár óra alatt kényelmesen bebarangolható, de érdemes egy kicsit megpihenni az utcákat szegélyező üzletekben vagy beülni egy hangulatos vendéglátóhelyre.
Az árak a kiemelt turisztikai helyhez képest egyébként egyáltalán nem veszélyesek.
A látnivalókat szavakkal leírni csak nagyon hosszan lehetne, ezért helyettük beszéljenek inkább a képek.
Český Krumlov
Český Krumlov
Ez alkalommal még szerencsésebbek is voltunk, mint pár évvel korábban, mert sikerült látnunk a várárokban lakó medvéket is.
Ez a három nap sajnos nagyon gyorsan eltelt, de egy kis részlettel ismét gazdagabbak lettünk Csehországból. Továbbra is arra biztatnék mindenkit, hogy akinek a lehetőségei engedik, az látogasson el egyszer Csehországba. A tájékozódáshoz mindenképpen ajánlanám a Cseh Köztársaság hivatalos idegenforgalmi oldalát (http://www.czechtourism.com), amelyen sajnos magyarul már nincs információ (a korábbi években volt magyar nyelvű oldala is).
Remélem, aki elolvasta eme rövid beszámolómat, annak szolgálhattam néhány hasznos tanáccsal.
Kovács Gyula
Kovács Gyula írásai az Útikalauzban >>
Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Csehországról >>