Ligeti Zsuzsa: A haranglábak földjén – Őrség és Göcsej – 2020 – Magyarország

Állandó szerzőnk a megszokott precizitással, ugyanakkor könnyedséggel mutatja be a nyugati határvidék harangláb- és templomépítészetét, kitérve a népi lakóházakra, gazdasági épületekre, a hagyományos ételekre és kézműves mesterségekre. A fotók mellett most is saját rajzaival illusztrálja a közel 40 települést érintő utazásról szóló beszámolót.  Az ételekről szóló záró fejezet olvasása előtt hasznos lehet, ha egy kupica csödei törkölypálinkát is előkészítünk.

Néprajzi kutakodásaim során – mert néprajzosnak készültem – találkoztam először az Őrséggel. Aztán a kerámiáival találkoztam raktáros koromban a Népművészeti és Háziipari Szövetkezetnél. A valóságban azonban csak az ezredforduló táján kerültem el oda. Azóta néhány évente visszajárok, mindig új és új arcát ismerem meg.

Először 1998-ban, utoljára 2020-ben jártam ezen a vidéken. Jó volt látni, hogyan fejlődött a terület. Megújultak az utak, kiváló éttermek nyíltak, megsokasodtak a panziók, látogatóbaráttá váltak a tájházak, templomok, kiállítások. Egyre több fesztivál, faluünnep kínálja magát.
Sok ember számára nyújt látnivalót: akiket a történelem érdekel; akiket a táj földrajza; akiket a népi építészet, különös tekintettel a haranglábakra; akiket a fazekasság; akiket a táj konyhája; akiket a középkori templomok, és sorolhatnám még. Engem személy szerint ezek mind érdekelnek.
Évek alatt hol az egyik, hol a másik került előtérbe. Most is ezek szerint mutatom be a látnivalókat, élményeimet.

Megközelítés

Valaha az Őrség messzi, eldugott, nehezen megközelíthető táj volt. Jelentős része a határsávba esett. Szerencsénkre a történelem alakulása és a gazdasági fejlődés közelebbre hozta. Legkönnyebben Zalaegerszeg felől lehet megközelíteni vagy a 8-as útról. Még mindig az autó a legjobb közlekedési eszköz, de a helyi közlekedésben a bicikli is szóba jöhet. Nincsenek nagy emelkedők, meredek lejtők, lankás, barátságos táj. Ha autóval megyünk, tegyük fel a tetejére a drótszamarakat. Az utak zöme jó, ha keskeny is, de nincs nagy autóforgalom. Az egyes települések, látnivalók nincsenek túl messze, vagyis ideális a bicikli túrázásra.
Szállást ma már könnyen lehet szerezni. Számtalan vendégházat, magánszállást találunk az interneten, előre lefoglalhatjuk. Ami közös bennük: a szívélyesség, kedvesség. Nagy szállodák nincsenek, de nem is hiányoznak.

Mivel az Őrség történelmi, néprajzi kistáj, nincsenek pontos határai. Északon a Rábáig terjed, keleten Zalaegerszegig, délen a Zala folyóig, nyugaton átnyúlik Ausztriába, mert a Muraköz egy része is az Őrséghez tartozik. Itt van hazánk legnyugatibb pontja. Igaz ez már a szlovének lakta Vendvidék, nem tartozik szorosan az Őrséghez. Nagyon bizonytalanok a határok Hetés és Göcsej felé. Göcsej hasonló néprajzi kistáj, a Zala és a Kerka közti dombvidék. Hasonló településszerkezet, hasonló építkezés, hasonló gazdálkodás, hasonló haranglábak. Az Őrség zömében Vas megyéhez, a Göcsej Zala megyéhez tartozik.

Az Őrség a nevét a honfoglalás idejében kapta, amikor ide a nyugati gyepü védelmére telepítettek őrzőket. Őrségeknek is nevezi, és ebbe beleértik a mostani Őrséget, Göcsejt, Hetést, és a ma Ausztriához tartozó őrvidéket. Még ma is állítja néhány család, hogy ősei a honfoglalás óta élnek itt. Göcsej nevében a dimbes-dombos vidék elnevezést őrzi.
A sok hasonlóság mellett (tökmagolaj, dödölle) eltérések is vannak. Amíg az Őrségre „szeres” település jellemző, ugyanezt Göcsejben „szeges”-nek nevezik. Míg az Őrség ismertebb, felkapottabb, Göcsej a turizmus számára ismeretlen. Ehhez az is hozzájárult, hogy 2002-ben létre jött az Őrség Nemzeti Park, amely összefogja, szervezi a programokat, fenntartja és működteti a látnivalókat. Göcsejben ez még várat magára.

Akit bővebben érdekel, egy kis olvasnivaló
Zóka Gyula: Az Őrség Magyar Örökség. Kossuth kiadó 2019
Őrség, Göcsej, Vasi hegyhát túraajánló kalauz Cartográfia 2014
Göcsej Kalauz turistáknak és természetbarátoknak BKL kiadó
Dr. Bíró Friderika Göcsej Gondolat 1988
Bartha Dénes Az Őrségi Nemzeti Park I-II. Szülőföld 2016
Őrségi Nemzeti Park https://orseginemzetipark.hu/
Őrség info https://www.orseg.info/

Haranglábak

Az Őrség kapujában, Zalaegerszegen, a városba érkezéskor az egyik körforgalomban harangláb fogad. Zalaegerszeget elhagyva a 76-os úton, hamarosan Bagodra érünk. Itt a Kossuth és Petőfi utcák találkozásánál áll egy harangláb. 1869-ben állíttatta a község, legutójára 2009-ben tatarozták.

Eztán sűrűsödnek a haranglábak. A többségért le kell térnünk a főútvonalról, de megéri. A kis, szétszórt településeken többnyire nem épült templom. A templomtól külön álló torony másutt is van. Az Őrségben, Göcsejben azonban más: nincs mellette szakrális építmény, fából készült, és jellegzetes „szoknyás” kialakítása van.
Érdemes Őriszentpéterről indulni, vagy Zalalövőről. Mindkét helyen könnyen találunk szállást. Innen indulva bejárhatjuk az Őrség és a Göcsej legszebb haranglábait.
A legnagyobb Nemesnépen van, Bajánsenyétől délre. A falu közepén, útelágazásnál épült. Könnyen megtalálható.

A falu nem nagy, néhány szép, rendbe hozott háza van, ahol szállást is találhatunk.

A falu határában épült az Abbázia Country Club. Néhány száz méterre van tőle a szlovén határ. A határ túloldalán Kebeleszentmárton (Kobilje) és Dabronak (Dobrovnik) többségében magyarok lakta falu. Mindkettő szép részleteket rejt, ráadásul Dabronakban van Közép-Európa legnagyobb orchidea-farmja.

Ha már átmentünk a szlovén oldalra, délnek haladva Zsitkóc (Žitkovci), Kámaháza (Kamovci), Göntérháza (Genterovci) felé, hosszú, egybeépült falvakon haladunk. A térképünk itt is haranglábat jelzett. Helyette megtaláltuk Zsitkócon Deák Ferenc emléktábláját. A Deák család Zsitkócról származott, az emléktáblát 2002-ben avatták fel a faluházán.

Némi kérdezősködés után a szomszéd faluban viszont megtaláltuk a keresett haranglábat. A kámaházi vagy göntérházi harangláb – nem tudtuk eldönteni, mert nincsenek kitéve a falutáblák – egyszerű deszkaborítású, a 19. században épült.

A rédicsi határátkelőn térhetünk vissza Magyarországra. Vigyáznunk kell, hogy ne tévedjünk rá a szlovén autópályára, mert nagyon drága.
Haladjunk Lenti felé, de hamar térjünk le róla Belsősárd, Resznek, Baglad, Csesztreg felé. Bagladon is van harangláb. 1865-ben épült a falu közepén, útkereszteződésben. A toronyrész magas, deszkaborítású, a toronysisak és a szoknya fazsindelyes.

Csesztreg után haladjunk Kerkaújfalu és Kerkakutas, Nagyrákos irányába. Kerkaújfalu után balra elágazás jelzi Alsó- és Felsőszenterzsébethez vezető utat.
Alsószenterzsébet elnéptelenedett falu, alig ötven lakossal. Már iskolája sincs. Hajdan jelentős település volt, élénk mezőgazdasági tevékenységgel. Terményeit Bad Radkersburgi piacra vitte. AZ 1920-as határmódosítás miatt piacait elvesztette, azóta fogy lakossága. Jelenleg Csesztreghez tartozik, onnan jár ki busz. A buszmegálló mellett árválkodik a harangláb. Oldala egyben hirdetőtábla is: buszmenetrend, eboltás ideje stb.

Felsőszenterzsébetre tovább keskeny, de aszfaltozott út vezet. Még kisebb és elhagyatottabb, mint Alsószenterzsébet. A központot egy telefonfülke és egy postaláda jelenti, viszont van eligazító táblája, ennek alapján találtuk meg a haranglábat. Az eredeti, a 18. századi a Szentendrei Szabadtéri Múzeumban van, most annak szerényebb változata látható itt helyben. Bozótos, elhanyagolt területen kellett hozzá átverekedni magunkat.

Az elöregedő falu több háza is „beköltözött” a zalaegerszegi Göcsej múzeumba. Azért maradt még néhány szép épület. Többet is láttunk szépen rendbe hozva. Mindegyik tulajdonos külföldi. Holland, német, angol. Talán az idegenek felújítási kedvének köszönhető, hogy vendégház is működik itt. Erre vezették a göcseji kerékpár útvonalat. Talán így magára talál a falu.
Felsőszenterzsébet zsákfalu, vissza kell fordulnunk. Visszatérünk Göcsejből a hagyományosan Őrségnek nevezett területre. Kerkafalvánál újfent térjünk le az útról balra, Ramocsa felé. A következő falu Kerkáskápolna. Itt sem laknak száznál többen., mégsem tekinthetjük elhanyagoltnak a falut, talán a jobb közlekedés teszi. Lovasnapokat tart, remek helytörténeti gyűjteménye van. A református imaház mellett van a harangláb. Nincs szoknyája, hanem magasra nyúló gerendaváza van.

A faluból ágazik ki az út Magyarföld felé. A kicsiny község több érdekességgel is rendelkezik. Fatemploma, haranglábja 2000-ben épült. Rossz nyelvek szerint inkább hasonlít egy buszmegállóra, de ezt csak a rossz nyelvek mondják. A falu összefogásából, a pajtaszínház bevételéből épült.

2010-ben szentelték fel a református Fatemplomot, mely Rátóti Zoltán polgármester – a Nemzeti Színház színművésze – kezdeményezésére Mújdricza Péter építész tervei alapján épült. A templom szabadon látogatható, a szomszéd házból kell elkérni a kulcsot.
Térjünk vissza Kerkafalvára, és Szőcén keresztül haladjunk Nagyrákosra, majd forduljunk jobbra, Pankasz felé. Pankaszon áll az Őrség legismertebb és legöregebb haranglába. 1765-ben épült. (Mások szerint 1754-ben vagy 1755-ben – a szerk.) Négy tölgyfaoszlop tartja a harangot, több gerenda is támasztja, rögzíti. Szoknyája rozsszalmából készült zsúp, sisakja fazsindelyes. 1965-ben újították fel. A gerendázat nagy része jó állapotú volt, csak néhányat kellett kicserélni. Dombtetőn áll, egy gyümölcs tetején. Nem könnyű megtalálni, mert nincs rendesen kitáblázva.

Térjünk vissza a főútra és haladjunk Zalaegerszeg irányába. Néhány kilométer után találjuk az elágazást jobbra, Csöde irányába. Hamarosan feltűnik az út mellett baloldalt a harangláb.

Tulajdonképpen Alsócsödén vagyunk, mert van Felsőcsöde is. Eléggé rossz úton haladhatunk felfelé. Ha lehet, még kisebb település. Csak néhány ház. A hajdani iskola épületében fazekas házaspár lakik. Két álomszép szilkét vettem tőlük. Ez elég régen volt, lehet, hogy már nincsenek is ott. Viszont két panzió is van a semmi közepén, laktam is az egyikben. Még csak haranglábja sincs. Zsákfalu, így vissza kell fordulnunk. A főútra érve forduljunk Őriszentpéter irányába,
Őriszentpéter irányába a körforgalomnál haladjunk Bajánsenye irányába, majd tovább Kercaszomorra. A falu öt kilométer hosszú, valójában két község, Kerca és Szomoróc egyesüléséből jött létre 1942-ben. A Kerka völgyében fekszik, közvetlenül a szlovén határ mellett, alig 160 lakossal. 1920-ban a lakosság megakadályozta a benyomuló szerb megszálló csapatokat a falu elfoglalásában, ezért nyerte el a „legbátrabb község” nevet.

Én ezeket a haranglábakat látogattam meg. Természetesen nem ez az összes.

Akit érdekel, három összeállítás is van
Őrségi haranglábak
Zala megye haranglábai
Hetési haranglábak

Egy kis olvasnivaló
Kovács József: Fa haranglábak, harangtornyok. Petit reál 1999

Templomok

Mind az Őrségre mind Göcsejre az aprófalvak jellemzők. A falvak a dombtetőkön helyezkednek el, mert a völgyek vizenyősök, nedvesek. Nincsenek nagybirtokok, ezért birtokközpontok sincsenek kastélyokkal, templomokkal. Ezek nagy része a Muraközben van, a Battyánfalván, Murakersztúron. Régi iratokból tudjuk, hogy több helyen is épült templom, de ezek a török korban elpusztultak. Alig maradt néhány, a falvak szegénysége miatt nem épültek újjá. Ehhez járult a vidék lakosságának református hitre térése.
Ha csak kevés időnk van az Őrségben, két templom meglátogatása kihagyhatatlan: Velemér és Őriszentpéter.

Őriszentpéter központjából Szalafő felé tartva az országúttól balra van a Templomszer. Parkoló, eligazító tábla hívja fel a figyelmet a templomra. A parkoló mellett a parókia, a templom egy kicsit beljebb. Az utóbbi időben parkosították, szobrok, emlékművek között sétálhatunk a templomig. Jól látható a templom körül a régi várárok. A török időkben (1550 körül) megerősítették a templomot, mint a környező udvarházakat is. Az erődtemplomban katonák állomásoztak, de nem tudott ellenállni az 1664-es ostromnak. A törökök lerombolták. A későbbiekben hadászati jelentősége nem volt, ma csak a várárok emlékeztet rá. Szerencsére a templom megúszta a rombolást. Újjáépítették, de már reformátusok lettek a gazdái, egészen 1772-ig, amikor a katolikusoké lett. Míg korábban gond volt a kulcs beszerzése a bejutáshoz, ma egy néni ül a templomajtóban és belépődíjat szed. A belépőjegy egy szép képeslap a templomról. Mielőtt belépnénk, járjuk körül a templomot. Természetesen többször átépítették, ez a külső falán is látszik. Szerencsére megőrizte szép kapuját, román ablakos tornyát.

A belsejében kevesebb román kori emlék maradt. A falak fehérre meszeltek. A református korból megmaradt néhány bibliai idézet a legutóbbi tatarozáskor került elő.

Külön érdekessége a templomnak, hogy a karzathoz kívül vezet fel lépcső, egy időben csak ide lehetett feljutni. A jegyárusító néninél többnyire lehet szárított vargányát venni.
A várárkon túl nemrégiben feltártak egy középkori téglaégető kemencét. Rövid sétával megtekinthetjük. Valószínűleg a templom építéséhez is itt készültek a téglák.

Velemér a Szentgyörgyvölgyi patak völgyében fekszik. Őriszentpétertől Bajánsenye és Magyarszombatfa felé induljunk. Magyarszombatfánál kanyarodjunk Velemér felé, A falu vége felé tábla jelzi, hol kell jobbra fordulnunk. A domboldalban a fák közt bújik meg a templom.

Valaha a templom körül volt a település, amely a elpusztult, lejjebb költözött a patakvölgybe. Így a félreeső hely a templomot megvédte a történelem viharaitól. Egyszerű külseje alapján nem is sejtjük, belül a freskói legértékesebb román kori emlékeink közé tartozik. Többször renoválták, utoljára 2003-ban. Ma már nem gond a bejutás, itt is ül egy néni a kapuban és belépődíjat szed. Itt is képeslapot kapunk (itt is árul a néni szárított vargányát).

Újabb vélekedések szerint az ablakokon beáradó fény játéka különleges a nyári és a téli napfordulókor. A jegyszedő néni lelkesen be is mutatja.

Bár a színeket elhalványította sz idő, de még így is lenyűgözőek. Nem kell sokat autóznunk, csak a határ túloldalára átmenni, hogy Aquila János további munkáiban gyönyörködhessünk.
A veleméri templom megtekintése után érdemes tovább autózni (biciklizni) a Szentgyörgyvölgyi patak völgyében Szentgyörgyvölgyben. A falu közepén táblával van jelezve a református templom (Petőfi u. 33). Eddig mindig nyitva találtuk. Belépődíj nincs, de lehet pénzt dobni a perselybe. 1787-ben épült, festett kazettás mennyezetű.

Haladjunk tovább Márokföld, Nemesnép, majd Csesztreg irányában. A falu közepén találjuk Szent Móric templomot.

A 13. században épülhetett. A bejárata még félköríves, de belül már csúcsíves. A torony két résablaka még az első építési időből származik. Volt a protestánsoké is egy időben. Állaga folyamatosan romlott, végül, Esterházy kegyúr 1807-ben renováltatta. Akkor kapta barokkos ablakait, boltozatát, berendezését. Árpád-kori múltjáról csak tömege és néhány részlete árulkodik.
Ugyanígy járt a hegyhátszentjakabi templom is, talán ott több részlet maradt fenn, illetve az 1970-es felújításkor láthatóvá tették. Feltehetően a 13. században épült, bár első említése csak 1500-ból való. Az idők folyamán barokkosították.

Hegyhátszentjakabból haladjunk Őrimagyarósd felé, majd forduljunk Szőcének. Szőcén is van Árpád kori templom. Valamikor a 13. században épült. A 15. században megnagyobbították és gótikus stílusban átépítették. Később az evangélikusoké lett, majd az ellenreformáció idején barokk stílusban átépítették. Sok román kori részlet azonban megmaradt. Legutóbbi felújításakor (1998-99) arra törekedtek, hogy a különböző építési periódusok emlékeit is bemutassák. Könnyen megtalálható, mert a falu közepén van.

Őrségben és Göcsejben ennél több templom van, mi ezeket kerestük fel. A többi túlnyomó részben a barokk korban épült,

Ha már ilyen messze elbarangoltunk, érdemes megnézni Hegyhátszentjakab mellett a Vadása tavat, Szőcén a tőzeglápot, Őrimagyarósd hajdani földvárát, amelyből már csak a várárkok vannak meg. Fahídon mehetünk be a régi palánkvár helyére. Szépen parkosították, magyarázó táblákkal látták el.

Akit bővebben érdekel: egy kis olvasnivaló
Gyurkó János: Árpád-kori templomok a Kárpát-medencében. Érd Környezetvédő Egyesület 2006
Németh Zsolt-Simon Attila Az Őrség Árpád kori templomai, BKL kiadó 2009
Zala megye középkori templomai a teljesség igényével Romantika könyvkiadó 2015

Kalandozások Aquila János nyomában

Magyarszombatfától délre lépjük át a határt, és kövessük a 725-ös utat. A rotunda messziről látszik. Kulcsot eléggé nehéz szerezni hozzá. Lent, az országút melletti idegenforgalmi pavilonban van rá esély. Állítólag itt is dolgozott Aquila János.

Dabronaktól tovább a 439-es úton Turniscéig. A faluban van másik templom is, amit mi keresünk az a falu túloldalán van. Érdekes kettős templom. A bejárat az új templomban van, onnan lehet átmenni a régibe. A régi része gyönyörű freskókkal teli. Szabadon látogatható

Mártonhelyhez (Martinci) Dabronaknál lépjük át a határt és haladjunk a 442-es úton Muraszombat felé. Mártonháza közepén áll a gótikus Szent Mihály templom. Körbe járható, szépek támfalai gótikus ablakai.

A freskók közt jól olvasható a felirat. „Az Úr 1392. esztendejében építtetett ez a templom … a radkerspurgából származó Aquila János keze által”. Szabadon látogatható.

Bad Radkersburgban született Aquila János. Ez már messzebb van. Egy darabon mehetünk autópályán is, bár ez drága mulatság. De jó kerülő utak vannak. Mindenesetre érjük el a 714-es utat. Gornja Radgonánál lépünk át Ausztriába. Valójában Bad Radkersburg és Gornja Radgona egy város, melyet a Mura választ el egymástól. Mindkét város megér egy sétát. Mi Aquila János nyomán járva az egykori Pistor laktanya alagsorát keressük. A fő utca elején, a körforgalom után azonnal balra van egy udvarban (Hauptplatz Nr 30). Kulcsot egy közeli üzletben kapunk.

A plébániatemplomban is voltak freskói, de ezek a második világháború alatt megsemmisültek.
Ha már Szlovéniában vagyunk érdemes egy napot áldozni rá. Nemcsak Aquila János miatt, de itt vannak a nagy Batthyány kastélyok, Muraszombat, Lendva, sok megnézni érdemes város. Ha jó helyen van a szállásunk az Őrségben, a szlovéniai kiruccanások remekül megszervezhetők.

Akit bővebben érdekel
Az „Aquila János keze által…” című tárlat katalógusa, Műcsarnok 2015
Náday Katalin: Bántornya, Szűz Mária Mennybevétele templom
Wehli Tünde: Bogyay Tamás és Johannes Aquila

Népi építészet

Ahogy a haranglábakat, Árpád-kori templomokat kerestük, sok szép régi házzal találkoztunk. A települések, több házcsoportból állnak. Az egyes házcsoportok neve „szer” (Őrség) vagy „szeg” (Göcsej). A népesség gyarapodásával ezek a kicsiny településrészek sokszor összeérnek. Még ma is megkülönböztetik névvel az egyes szereket, szegeket. Jellemzően dombtetőre épültek a szerek.
Valaha a nagy erdőségek irtásföldjein gazdálkodtak. Célszerű volt ott helyben lakni, mint naponta messzire járni dolgozni. Ráadásul így meg lehetett őrizni másoktól a nagy munkával megszerzett irtásföldeket. A szerek, szegek csak lazán kapcsolódnak egymáshoz. Még a „nagy” Őriszentpéter is kilenc szegből áll: Városszer, Siskaszer, Templomszer, Alszer, Kovácsszer, Galambosszer, Baksaszer, Keserűszer, Égésszer.
Az építkezéshez helyben volt a fa és az agyag. Évszázadokig boronaházakat építettek az épületeket zsúppal fedték. Az irtásföldek nem voltak igazán jó adottságúak, a nagyállattartás jóval kifizetődőbb volt. Az állatoknak istálló, ól, a takarmánynak tároló kellett. Lehetőleg egy helyre kerültek az építmények, így jött létre a kerített. ház.

Legjobban Szalafő Pityerszeren és Zalaegerszegen a Göcseji Szabadtéri Múzeumban láthatjuk a zsúptetős boronaházakat. Pityerszer erénye, hogy az épületek eredeti helyükön vannak, így jól megfigyelhetjük a levegős elhelyezkedést, a telek végében lévő tókát, a lakóépületek és a gazdasági épületek viszonyát.

A boronaházakban kezdetben füstös konyhák voltak. Ezekre is találunk példákat a múzeumi házakban. A kemencék kialakulásával hatalmas sütő-főző tüzelőhelyek jöttek létre.

Ilyen hagyományos házat láthatunk még Zalalövőn, Magyarszombatfán, Nagyrákoson, Veleméren, Káváson, Zalaszentgyörgyön. Ezek tájházak, bemutató helyek. Másutt ezeket a házakat már „modernizálták”, cseréptetőt kapott, kibővítették, vagy csak hagyták elpusztulni.

A 19. Század második felében jelentek meg az Őrségben a stájer téglakészítők. Ekkor jött divatba a téglaház, cseréptetővel, a bejárat előtt előre ugró tornác oszlopokkal. Másutt a bolthajtásos tornác végig húzódik az épület hosszanti oldalán, A falvakban sokat látunk belőlük, Néhány elhanyagolt, de szerencsére sokat már felújítottak.

Az idők folyamán az egyes szerek népessége megnőtt, utcák alakultak ki.

Külön érdekesek a gazdasági épületek. Megmaradt két kovácsműhely (Pankasz és Nagyrákos). Pityerszeren láthatók az ólak, gabonatárolók, színek, az emeletes kástu.

Előtanulmányként megnézhetjük a Szentendrei skanzenben a Nyugat-Dunántúli tájegység épületeit.

Akit bővebben érdekel, egy kis olvasnivaló
Tóth János: Az Őrségek népi építészete. Műszaki könyvkiadó Budapest 1976

Fazekasság

Raktáros koromban, a hatvanas években ismertem meg Cugh Dezsőt, és az általa készített kerámiát. Akkoriban vettem egy könyvet az Őrségről, amelyben érintőlegesen szó volt az őrségi kerámiáról. A talaj agyagos, amely különösen kedvezett a kerámia készítésnek. Az itt készült kerámiák használati tárgyak. Sütni-főzni, tárolni lehetett benne. Csak ott van rajta máz, ahol szükséges, nincs fölösleges díszítés. A formák azonban gyönyörűek.

Valaha rengeteg fazekas élt Magyarszombatfán, Velemérben és Gödörházán. Szinte minden második házban fazekas dolgozott. Termékeikkel ellátták egész Nyugat-Dunántúlt. Ma is sok van belőlük, munkájuk már nem a régi: bár zömében most is használati tárgyakat készítenek, de a vásárlók igényeinek megfelelően dísztárgyakat készítenek.

Magyarszombatfán Fazekasház található, ahol megtekinthetjük egy hajdani fazekasműhelyt, az égetőkemencét. Van ugyan némi belépődíj, de remek kiselőadást is hallhatunk a fazekasságról.

Nyaranta fazekasnapokat tartanak Magyarszombatfán. Itt mindent megtudhatunk a fazekasságról, és válogathatunk a szebbnél szebb köcsögök, korsók, tálak, fazekak között.

Bővebben
https://www.magyarszombatfa.hu/turizmus/nemzetkozi-fazekas-talalkozo-es-vasar

Ezen kívül is lépten-nyomon kínálják portékájukat a fazekasok. Bátran menjünk be a házba (többnyire kerítés sincs), Előbb-utóbb előkerül a mester, vagy valamelyik családtagja. Én soha nem állom meg vásárlás nélkül. Csodás ki csöbreim, sütőedényeim vannak innen. Egyszer még recepteket is kaptam a kuglóf-sütő mellé.

Magyarszombatfán cserépkályhákat készít egy vállalkozó. Bemutató terme megtekinthető. Az évente megrendezésre kerülő Tökfesztiválon cserépfazekakban fő a káposztás bab.

Az őrségi fazekasság egyik legszebb utóélete a határon túl látható Bagonyán (Bogojina) a templomban. A modern templom díszítésére korsókat és tányérakt használtak. Egyedi megoldás.

Akit érdekel egy kis olvasnivaló
Dr. Nagy Zoltán: Őrségi Fazekasság BKL kiadó 2010

Mesterségek

Nem csak fazekasok éltek Őrségben. A parasztember mindig a rendelkezésére álló, helyi anyagokból készítette használati tárgyait. Az agyagból fazekat kancsót, fából a munkaeszközöket, szalmából a kópicokat.

Hajdan a háziasszonyok mindent maguk állítottak elő. Télen szőttek, mikor már nem volt mezőgazdasági munka. Egyszerű mintákat szőttek. 1990-ig működött a Háziipari Szövetkezet, 50-60 asszony dolgozott benne. Most már a szövetkezet szétesett, a szövőasszonyok kiöregedtek. Egyedül Fehér Etelka szőtt még Zalaszombatfán (eldugott falu a Hetésben, Rédics felől lehet megközelíteni, igen rossz úton). De nem volt, akinek továbbadhatta tudását. Ha meglátogattuk, azonnal beült a szövőszékbe és bemutatta a szövés menetét. Amikor öt éve nála jártam, már akkor sem volt fiatal, most a hírek szerint már nem dolgozik A falu létesített egy szőttesmúzeumot, és ketten is tanulják a szövést.

Hímzést, különleges viseletet egyik vidéken sem láttunk. Az asszonyok megelégedtek a szőttes díszítő tulajdonságával.

A tökből olajat ütöttek. Egész Nyugat-Dunántúlon termesztik az olajtököt, nem csak Burgenlandban vagy Stájerországban. Ma már modern berendezésekkel készítik, ez is megtekinthető (Szalafő, Felsőszer 15). A hagyományos olajütés azonban másként történt. Két hatalmas gerenda közé teszik a tökmagot, és összepréselik. A visszamaradt tökmag kiváló takarmány, és kenyérsütésnél a liszthez is keverek belőle, nagyon finom lesz.

A tökmagolaj nagyon finom salátákra. A sütőtök leves tetejére is teszek. Rendszeresen esszük. Az interneten számtalan receptet találni.

Ételek

Őrségi kalandozás elképzelhetetlen a helyi ételek élvezete nélkül.

Dödölle. Krumplit kockára vágni és annyi sós vízben főzni, hogy ellepje. Ha puha, ne öntsük le a vizet, törjük össze a krumplit. Öntsünk bele lisztet, és együtt főzzük folyamatosan keverjük.

Én Papszeren tanultam meg, meddig kell keverni, milyen állagúnak kell lennie. Egy serpenyőben zsírt forrósítunk, kanállal beleszaggatjuk a krumplis tésztát. Addig süssük, a míg színt kap. Fogyasztható csak tejföllel is, de vadpörkölt mellé ez az igazi köret.

Hőkön sült perec. Kemencében sült kelt, csavart perec. Ünnepekkor látható, ahogy készül.

Málé. Kukoricalisztből, aludttejből, készül, tetején tejföllel, lekvárral. Többféle változata van.

Tökös-mákos rétes. A mákhoz keverik a főtt tököt. Közönséges főzőtök, de sütőtök is lehet. Ettől omlósabb, krémesebb lesz. Éttermekben mindenütt van az étlapon.

A háziasszonyok csodálatos süteményeket sütnek. Ünnepkor különösen kitesznek magukért. Magyarszombatfán a Tökfesztivál az egyik ilyen alkalom. Egy hosszú asztalra teszik a finomabbnál-finomabb süteményeket. Ez a „terülj, terülj asztalkám”. Mellé tesznek egy tökből faragott perselyt, mindenki belátása szerint eszik és fizet.

Az erdőkben sok a gomba. A gombás ételeknek se szeri, se száma. Gomba minden mennyiségben és formában. Sajnos erről nincs fotóm. Felfaltam azelőtt, hogy elővettem volna a fényképezőgépemet. Venni persze vettem szárított vargányát, trombitagombát, gombaport. Jól tudtam használni mindegyiket az otthoni főzésnél. Szerencsére nemcsak én szeretem a tájjellegű ételeket, de más is. Gaál Zsuzsanna összegyűjtötte a recepteket „Az őrségi konyha kincsei” címmel 2013-ban. Én rá egy évvel vettem, nem tudom, kapható-e még.

Receptgyűjtemények – Őrségi
http://www.orseg.hu/hu/turizmus/gasztronomia/orsegi-etelek–receptgyujtemeny.html
Göcseji
https://receptletoltes.hu/arch%C3%ADvum/17446
Vasi-zalai ételek

Remélem, kedvet csináltam egy Nyugat-Magyarországi kiránduláshoz az Őrségbe, Göcsejbe.

Ligeti Zsuzsa (szöveg, fotók és rajzok)

Ligeti Zsuzsa írásai az Útikalauzban

•

Ha érdekesnek találta, egy lájkkal vagy megosztással ajánlja másnak is!

 

Iratkozzon fel a Utikalauz.hu hírlevelére, hogy ne maradjon le semmiről! A feliratkozással hozzájárul adatainak a hírlevél küldéséhez szükséges kezeléséhez.(Adatvédelmi szabályzatunkat itt olvashatja)