Ligeti Csákné Zsuzsa: Nyugat-balatoni barangolás – Magyarország – 2013
A nyugat-balatoni térség fontosabb látnivalóinak élményszerű bemutatása sok hasznos információva, szép fotókkal és a szerző saját rajzaival
Gyenes(diás), Keszthely, Rezi, Zalaszántó, Kehida, Kallósd, Sümeg, Türje, Fenékpuszta, Kis-Balaton, Kápolnapuszta, Zalavár, Hévíz, Várvölgy, Tapolca, Szigliget, Balatongyörök
Van egy kis nyaralónk Gyenesen. Csendes nyugodt nyaralóhely sok rejtett szépséggel. Jó időben persze a ház és a strand között ingázunk, de utóbbi időben a nyári szezont szinte teljesen lefoglalják a gyerekek és az unokák. Mi inkább májusban, június elején, szeptemberben tartózkodunk lenn. Barátaink is nyugdíjasak, így semmi akadálya a közös időtöltésnek. Néha már/még lehet úszni a Balatonban, de az igazi vonzereje ekkor a környéknek van. Ezek meglátogatását rendeztem három körút köré csoportosítva. Persze ezek részletekben is megtekinthetők, variálhatók. A képanyag évek óta gyűlt össze. A fényképeket váltakozva a férjem és én készítettük, a rajzok saját munkáim. A fenékpusztai képeket Garai Anikó barátom készítette – a mi fényképezőgépünk ekkor otthon maradt.
Gyenes
Nagyon szeretjük a gyenesi strandot: csendes, természetes a partja, nincs, vagy alig van pénzköltési lehetőség. Két büféjében megfizethető áron lehet enni-inni. Nagy fák nyújtanak árnyékot. A gyerekekre, unokákra nincs gond, a homokos parton órákig eljátszanak. Akinek úszni támad kedve, nem kell százmétereket gyalogolnia. De Gyenes nem csak a szép strandjából áll. A nyaralók között itt-ott találkozni a régi hegyközségből itt maradt nádtetős házacskákkal, többségük szépen felújítva. Szívfájdalom, ha elhanyagolt házzal találkozunk, ráadásul ezek egy-két év múlva eltűnnek, modern nyaraló épül a helyükre. Ha Keszthely felől érkezünk, baloldalt azonnal feltűnik a Kerámiaház két épülete. Az elülső az eredeti, a nádtetős parasztházat alakította át a Pék házaspár kerámiaüzletté. Akkora volt a sikere, hogy hamarosan felépítették mögé a ház párját. Szép, igényes árujuk van, visszatérő vásárlói vagyunk. Néhány üzletház után a polgármesteri hivatal épülete következik (idén újították fel). Fontos hely: Mindig van benne valami kiállítás, szerdánként este az épület előtt, vagy rossz idő esetén az épületben hangverseny van. Az új Községháza után szerényen húzódik meg a volt pásztorház. Szépen rendbe hozva a Gyenesi Avar Vezér állandó kiállításnak ad otthont. A közeli ásatások leletei láthatók. A Községháza épületében működő könyvtár munkatársai szívesen kinyitják az érdeklődőknek, ha éppen a nyitvatartási időn kívül érkeznek. Belépőjegy nincs, de egy képeslap megvásárlásával támogathatjuk a Gyenesdiási Köz-Kultúra Alapítványt, mely fenntartja a gyűjteményt. Keddenként csuhéfonáson vehetünk részt. Évről évre több programot szerveznek, ezekről a község honlapján tájékozódhatunk. A pásztorház mögött a temetőben magasodik Szt. Ilona temploma, melyet 1826-ban szenteltek fel – a védőszent választással a Festetics Lászlónak mondtak köszöntet, mert támogatta az építkezést. (A kegyúr lányát hívták Ilonának).
Ideális strand gyermekes családoknak
Kerámiaház
A Kerámiaház ablaka
A gyenesi Szent Ilona templom
Régi ház
Régi istálló
Itt lakott valaha a falu csordása, ma a Gyenesi Avar Vezér kiállítás helye
Gyenesi Avar Vezér kiállítás részlete
A temető mellett vezető turistaút felvezet a Keszthelyi-hegység Gyenes fölötti oldalára, a Nagymezőre. Az út kopár dolomitsziklák közt fut, egy felhagyott kőbányán is át kell mennünk. Évtizedek óta nem művelik, a természet egyre jobban birtokba veszi a bányát. Jelzés vezet a Vadlánlikhoz, néhány perces kitérő csak. A Nagymező valóban szép tisztás a hegytetőn. Idáig autóval is fel lehet jönni a Faludi utca és a Lőtér érintésével. Az utóbbi években a község szép rendben tartja. A korábbi években volt itt erdei tornapálya, de az már tönkre ment, most egy csúszópálya nyújt szórakozást kicsiknek-nagyoknak. Rövid kapaszkodóval a Festetics-kilátóhoz érünk, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik Keszthelyre, Hévízre, a Balatonra és a Tapolcai-medence tanúhegyeire. A talaj morzsalékos, nem érdemes „rövidíteni”. Erdei fenyők és cserszömörce bokrok között vezet az út, mediterrán hangulatot árasztva. Tavaszi, őszi kirándulásra ideális, de nyári hűvösebb napokra is ajánlott. Innen majd egy óra a Berzsenyi-kilátó jól jelzett úton.
Dolomitsziklák
Játszótér kicsiknek és nagyoknak a Nagymezőn
A Nagymező fenyői
A Festetics-kilátó tetején
Keszthely
Gyenesdiás szinte összeépült Keszthellyel. Ezért szinte az első szórakozási lehetőség Keszthely. Minden évben ellátogatunk a kastélyba. Mivel borsos árú a belépőjegy, magát a kastély belsejét csak ritkán látogatjuk. Szerencsére a parkban sétálni ingyenes. Évről évre új részeket újítanak fel, nyitnak meg. Így lett látogathatóvá a kocsiszín és istálló, benne szépséges hintókkal, batárokkal, vadászkocsikkal, A kastélyhoz tartozó hatalmas parkot még az ötvenes években kettévágták, a hátsó részben orosz katonai laktanya volt. Idővel a katonák elmentek, a két rész között utat nyitottak, tehermentesítve a kastély előtti kanyargós utcát. Aztán az út túloldalán új múzeumépület épült. Itt kapott helyet a vadászati kiállítás és a modellvasút kiállítás. Mindkettő az unokák kedvence. A tavalyi év újdonsága volt a Melegház megnyitása. Az Eiffel-iroda tervezte a XIX. század végén. Bár a melegházban nagyon szép növényeket láthatunk, előtte a kertrész nagyon elhanyagolt, de a főkertész ígérte, hogy hamarosan azt is felújítják. A nagy melegház mellett kisebb üvegházakban szaporítják a növényeket, a fölöslegből nagyon olcsón lehet vásárolni. A múzeumi belépők szerencsére részlegesen is vásárolhatók, illetve variálhatók. Ne hagyjuk ki a kastély főbejáratánál a pénztár mellett meghúzódó cukrászdát-eszpresszót. A szép környezet mellett finom kávét, süteményeket kaptunk. A tulaj gyűjti az órákat, háromszáznál többet számoltunk meg.
Keszthely – A Festetics kastély
A lépcső
A Tükörterem
Vadászati kiállítás
Az Eiffel-féle melegház
Melegház
presszó
A kastélytól nem messze, a Bercsényi utca sarkán találjuk meg a Georgikon Majormúzeumot, az egykori tanintézmény, illetve mintagazdaság épületében. A régi iskolaépületben hotel működik, a gazdasági épületekben van a Múzeum. Nagyon érdekes gyűjteményt mutat be a hajdani mezőgazdasági főiskola, illetve a hozzá kapcsolódó gazdaság életéből. Ekék, cséplőgépek, cselédlakás, gazdatiszti bizonyítvány, stb. Nekünk a kedvenceink az udvaron álló hatalmas, még működőképes gőzgépek, melyeket évente beindítanak. A fiam egyik évben úgy szervezte a nyaralását, hogy a családdal épp ott legyenek, amikor a hatalmas monstrumok megindulnak nagy dohogás, pöfögés közben. Az utóbbi években élménygazdaságot hoztak létre, de ez csak nagyobb csoportoknak nyitják meg, akikkel előre egyeztettek. A fák még kicsik, érdemes a meglátogatásával várni egy-két évet.
Gőzgépek a Georgikon Majormúzeumban
A kastély és kapcsolt részeinek meglátogatása után elmaradhatatlan a séta a főutcán, ma már szépen felújított sétálóutca. Minden alkalommal betérünk Pethő-házba, Goldmark Károly szülőházába. Szeretjük a szép barokk udvari árkádsort. Tavaly elkészült a Főtér rekonstrukciója is, az autóforgalmat száműzték. Méltó befejezése a sétának a plébániatemplom. Keszthely legrégibb épülete, hiszen az 1390-as években épült. Szép gótikus templom, a XIX. században neogót tornyot építettek a homlokzat elé, de beleépítették a gótikus rózsaablakot. Valaha be lehetett menni, de mióta 1974-ben megtalálták a szentélyben az ország legnagyobb gótikus freskóját, csak rácson keresztül csodálhatjuk meg a templom belsejét. A fényviszonyok miatt a freskót csak elképzelni tudjuk. Kívül a templom mellett a romok egy XII. századi körtemplom, a Szent Lőrinc-kápolna maradványai, illetve a templom mellé épült kolostoré. A török időkben fallal vették körül a templomot, menedéket nyújtva a lakosságnak a vérzivataros időkben. Ennek is csak csekély emléke maradt az úgynevezett Várkertben. A templom szép tér, érdekes szökőkút, és Festetics György szobra díszíti. Farkas Ferenc és Herman Lipót alkotása.
Pethő-ház
A templom
Festetics szobor – Mellé lehet ülni
Keszthely persze ennél többet kínál. Múzeumokat, hangulatos cukrászdákat és éttermeket, jó üzleteket, sétát a kikötőben, színházat, kulturprogramokat. Nagy előnye, hogy egész évben „nyitva van”
Rezi – Zalaszántó – Kehida – Kallósd – Sümeg – Türje
Szép kiránduló időben északnak veszzük az irányt. Első megállónk Rezi vára. Az autót a falu szélén hagyva egy óra alatt sétálhatunk fel a várba. Szépséges kilátás nyílik a meredek hegyfokra épített vár faláról. A török időkben nem játszott komoly szerepet kicsinysége miatt.
A korábban erősen benőtt romokat már kitisztították, A maradványokból így is nehéz kitalálni, milyen lehetett fénykorában.
Rezi vára felé
Rezi vára
Reziből északnak haladva hamarosan Zalaszántóra érünk. A templomot nem lehet eltéveszteni, a főút mellett áll. Szép gótikus templom, sajnos, mióta nincs plébános a faluban, nehéz nyitva találni, nincs megoldva a kulcs problémája. Igazából a templom külső megjelenése az igazán érdekes. Körbejárjuk a templomot, innen a legszebb a kilátás visszafelé Rezi várára. A templom mellett balra induló utcán érhetjük el a szőlőhegyen épült Szent Donát kápolnát –a végén már földúton. Szép kilátás, csönd és nyugalom. Visszatérve a templomhoz tovább haladunk a főutcán, balra érintjük a Pethő-kúriát. Nemrég hozták helyre, most kultúrház-faluház működik benne. Van ugyan látogatási idő, ki tud ehhez alkalmazkodni? Nekünk sikerült látogatási időn kívül bejutnunk idén tavasszal: körbeudvaroltuk az ott dolgozókat. A tájház a Pethő-kúriától jobbra nyíló utcácskában van, de évek óta nem látogatható. Udvarára bekukucskálva csak a galambdúcot látni, és szép kilátást a Keszthelyi hegyekre. Még tovább menve a főutcán (hosszú falu Zalaszántó) érünk a Mézeskalács Múzeumhoz. Magántulajdonban van, a tulajdonos hölgy maga süti a mézeskalácsait, és tartja jó szóval a látogatókat. Nézelődni és vásárolnia egyaránt lehet. Itt kell befordulni a Kotsy vízimalomba. Pár lépés csak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park működteti. Patak már rég nincs hozzá – a tsz elvetette az üvegházak közelébe öntözésre. De az épület szépen felújítva várja a látogatókat. Ha szerencsénk van, még beszélhetünk az utolsó molnárral. Kicsi, de szép a bemutatott anyag. A legjobb, amikor bekapcsolják a gépeket, és minden zörög, forog. A vízikerék egyedülálló módon az épületen belül van, így az időjárás nem károsítja. Ez is forog, láthatjuk, mennyire kevés víz elegendő a mozgásához.
A templom szentélye
Zalaszántói templom
Zalaszántó – Kotsy vízimalom
A malom belseje
Pethő Kúria
A tájház udvara
Kanyargós utakon közelítjük meg Kehidát. Ma leginkább Kehida-Kustány fürdő-komplexumáról híres, aki szereti egész napot eltölthet a meleg vizű medencékben. Számos étterem várja a vendégeket. De mi a régi Kehidát kerestük, mert itt van a Deák-kúria. Itt lakott évekig a haza bölcse. Nem éppen a legjobban kitáblázott az út a falun belül, de helybéliek szívesen segítenek a tájékozódásban. Csendes, nyugodt sziget a kúria. Deák 1808 és 1854 között lakott itt. Ekkor adta el a kehidai birtokot és költözött végleg Budapestre. A termek szépen berendezettek, igazán érdemes végigbóklászni a tárlókat. A faluból északnak tartva a domboldalban hamarosan feltűnik a temető, a Deák család temetkezési helyével. (Deák Ferenc nem itt van eltemetve, hanem Budapesten, a Kerepesi temetőben.). Egyszerű román kori kápolnácska, Árpád-kori építészetünk kincse. Még néhány kilométer és tábla mutatja, merre kell letérni Kallósdra. Kallósd kicsi falu, ékessége a román kori kerek templom a temetőben. A faluba vezető első kanyarnál tábla jelzi a kerektemplomot, de ez csak gyalog járható át az erdőn. Célszerű tovább menni. Ahogy haladunk befelé a faluba, balról már látjuk is a domboldalban. A bolt mellett hagytuk az autót, és gyalog vágtunk neki a domboldalnak. Hófehéren áll a temető legmagasabb pontján.
Kehida Deák-kúria
Deák Ferenc dolgozószobája
Temetőkápolna Kehida határában
Kallósdi kerektemplom
Mehetnénk még északabbra, Sümeg, Tűrje felé, ha időnk engedi. Türje temploma román, kora gótikus építészetünk gyöngyszeme. Nálunk ritka, téglaborítású homlokzata impozáns. A premontrei rend tulajdona, mellette az egykori rendházban szociális otthon működik, sajnos nem látogatható. A templom kulcsát viszont el lehet kérni, szívesen megmutatják a gyönyörű templomot. Szép gótikus boltozata van és a déli falon az alig évtizede meglelt freskó Szent László mondáját ábrázolja.. Nem is olyan régen találták meg, évekig a fal le volt takarva, mögötte a restaurátorok dolgoztak, ma már teljes pompájában láthatjuk. A templom korábbi átépítésekor a gótikus szentségtartót éppen a freskó közepébe helyezték – de legalább nem semmisült meg. Türje nincs messze Sümegtől. Itt a várjátékok kínálnak nyáron programot, szezonon kívül inkább a Püspöki palotában látható kiállításokat érdemes megnézni. Az épület frissen tatarozva (sajnos csak kívülről, a belső felújítás még csak részletekben történt meg) sok látnivalót kínál. A Szent Anna kápolnán kívül állandó kiállítások és több időszakos tárlat láthatók. Itt kapott helyet a Városi Képtár anyaga is. Hihetetlen érdekesek a Nyolcak néven ismert festőcsoport képei. Horváth Béla hagyatékából került a város tulajdonába az országos jelentőségű gyűjtemény. Az év bármelyik szakában látogatható a plébánia templom, Maulbertsch freskóival. Sümeg akár egész napos látogatást is megér.
Sümeg, püspöki palota
Szent Anna kápolna a püspöki palotában
Maulbertsch freskó a plébánia templomban
Türje Gyümölcsoltó Boldogasszony temploma
Gótikus főhajó Türjén
Innen már érdemes hazafelé tartani. Levezetésképp igyunk meg egy kávét a Gyöngyösi csárdában. Kevéssel a hévízi elágazás előtt balra áll a fehérre meszelt nádtetős épület. 1728-ban épült. Valaha a Festetics uradalom vadászháza volt, de aztán csárdává alakították. Az eredeti csárdaépület homlokzata az országútra néz, jól látható rajta az építés évszáma. Jó időben az árnyas udvaron, hűvös időben a stílusosan berendezett belső helyiségekben fogyaszthatunk. Ebédelni is jó hely, én mindig Vak Illés kedvencét eszem. Gasztronómiai költemény, érdemes kipróbálni. Vak Illés és Kökes Pista betyárok voltak, akiket itt lőttek le a csendőrök, valamikor a XIX. században. A két betyár sírja a csárda udvarán kívül, egy öreg fűzfa tövében ma is látható – mindig van friss virág a sírjukon.
Gyöngyösi csárda
Gyöngyösi csárda – betyársírok
Fenékpuszta – Kisbalaton – Kápolnapuszta – Zalavár – Hévíz
Következő utunk délre vezet. Keszthelyt megkerülve haladunk délre. Hamarosan, még a zalaegerszegi elágazás előtt tábla mutatja az utat a madárgyűrűző állomásra. Át kell kelni a vasúti síneken (még autóval is meg lehet közelíteni, de igazi biciklivel). Itt naponta kifeszítik a fogó hálót a nádasban, és a beleakadt madarakat meggyűrűzik. Egy alkalommal nagy szerencsénk volt, mert éppen egy iskolai osztálynak tartottak bemutatót, így pontosan értesülhettünk mindenről. Néhány száz méterre a madárgyűrűző állomástól van Fenékpuszta. A négyszáz éves vámházban – ma csárda – látható egy térkép, amelyen jól láthatjuk a római kori romok, az egykori Valcum elhelyezkedését. Egy részük sajnos az út alatt és a Balaton vize alatt található. A többi egy földúton közelíthető meg. Az országútról a hajdani Festetics uradalom elhagyatott épületei látszanak. Balra a csatrum kapujának romjait kereshetjük fel. Általában lekaszálják az odavezető utat. Az uradalom épületeitől jobbra van a régi raktár, bazilika, kút romja.
Madárgyűrűző állomás
Az egykori Valcum maradványa Fenékpusztán
Innen a Kisbalaton felé vesszük az irányt. Érdemes az M7 autópályán indulni, és onnan letérni Zalakomár felé. Elsőnek a Kápolnapusztai bivalyrezervátumot keressük fel. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park tartja fenn. Táblák mutatják, hol kell letérni az útról. Kis nádtetős fogadóépületen keresztül lépünk a rezervátumba. Valaha a Balaton és a Kisbalaton térségében gyakori volt a bivalycsorda. Ma már csak a rezervátum területén élnek. Számukra fontos a víz, a pocsolya és a jó legelő. Itt mindkettő a rendelkezésükre áll. A látogatók számára kialakított „erkély” épp a dagonyázó helyük fölött van. A nagy, lusta állatok óraszám hevernek a pocsolyában. A bivalyokon kívül szürkemarha csorda is van. Kijelölt sétaúton, teljes biztonságban járhattunk az állatok között. Persze bemutatják a legelőn élő többi állatot is. Jól lehet szórakozni az ürgék megfigyelésével. Unokáimmal nyaranta kötelező a látogatás bivalyoknál, barátainkkal a közeli étteremben a bivalyhúsból készült étel elfogyasztása. Balatonmagyaródon.
Dagonyázó bivalyok
A szaporulat jelzi, jól érzik magukat
A Kis-Balaton rekonstrukciója nyomán nagyobb vízfelületeket is kialakítottak. A Zala szabadon járhat a mocsárvidéken, kitűnő fészkelőhelyet biztosítva a madaraknak. Ez Matula bácsi birodalma (gyengébbek kedvéért: Fekete István Tüskevár). Remek megfigyelőhely a Kányavári sziget. Tavasszal érdekes igazán. Ide is tábla mutatja a bejutást az országútról. Környező falvakból érkező asszonyok finom lekvárokat, savanyúságokat árulnak a parkoló mellett. Német barátaim itt szerzik be az évi lekvárszükségletüket. A parkolótól rövid sétával lehet megközelíteni a szigetet, amelyre fahíd vezet át. A szigeten tavasszal, kora nyáron nagy a madárnyüzsgés, később már csendesebb. Kisebb unokáimat kevésbé nyűgözi le a madárvilág, annál jobban szeretnek Zalavárra menni, ott is a vizes játszótérre. Ez a Várszigeten, a Zalavári Történelmi Emlékparkban létesült, a Kis-Balaton Bemutatóház mellett. Odalátszik a Szent István kápolna rekonstrukciója, benne modern szobrokkal. A kulcsot a bemutatóházból lehet elkérni. Mellette folyamatos ásatások folynak évtizedek óta, hiszen nemcsak templom épült ide, hanem kolostor is. A templomok körül számtalan sírt tártak fel. A IX. század óta lakott hely, a szlávok kaptak engedélyt a letelepedésre a Frank birodalomban. Itt járt Cirill és Metód is a IX. században, emlékmű tiszteleg előttük. Első királyunk bencés apátságot létesített, ma csak romjai láthatók. Kicsivel arrébb Makovetz Imre temploma a millennium emlékére épült. Ha Zalavárról Zalaszabar felé, a híd irányába megyünk, jobbra (még a híd előtt) a sűrűben rejtőzik a récéskúti bazilika térdig érő romja. Itt is géppel levágják a bozótot, de meg kell küzdeni a megtalálásáért. Visszafelé Hévíznek szoktunk jönni Sármelléken keresztül. Hűvösebb időben meg is fürdünk a tóban. Egészen különleges a tavirózsák között úszkálni. Nem olcsó mulatság, de megéri. Évek során láttuk, hogy épült-szépült a tó környéke, lett európai színvonalú a tófürdő.
Vizes játszótér Zalaváron
Rekonstruált Szent István kápolna Zalaváron
Hévízi tófürdő
Tündérrózsák Hévízen
Hévízi látogatásaink elengedhetetlen része Egregy. Egregy valaha különálló település volt, mára teljesen összenőtt Hévízzel. A főutcáról a kék templomnál kell elkanyarodni, majd a zöld templom után figyelni, merre kell a szőlőhegy felé menni (tábla mutatja). Parkolóban kell hagyni a kocsit, és a szőlők között negyedórás sétával érünk a román kori templomhoz. Az úton jobbra-balra présházakból átalakított hangulatos éttermek, borozók várják a vendégeket. A kilátás remek, a séta kényelmes, az út szintben halad. A templom kis temetőben áll, árnyas fák között megbújva. Ajtaja nyitva, be lehet menni. Néhány méterrel arrébb nagy nyüzsgés, vidámság, a temető sírjai közt, a templomban mélységes nyugalom és csend.
Egregyi szőlőhegy
Román kori templom az egregyi szőlőhegyen
Templombelső
Várvölgy – Tapolca – Szigliget – Györök
Várvölgy kis falu a Keszthelyi-hegységben, gyönyörű fekvésű. Mi a kenyere miatt szerettük meg. A környéken itt sütik a legjobb kenyeret és kiflit. Ha arra járunk, mindig megállunk a péknél. Azóta felépült a Szent Domonkos fogadó, ahol nagyon finomat lehet ebédelni. A fogadónál kell élesen jobbra fordulni, el a pékség előtt, végig a falun. A falut elhagyva jobbra tőlünk a Keszthelyi hegységre nyílik szép kilátás, majd kibukkanva az erdőből elénk tárul a Tapolcai-medence lélegzetelállító látványa. A szűk úton elég nehéz félre állni, de megéri. Az út hamarosan leereszkedik Lesencetomajba. Keresztezzük a főutat, és hamarosan Tapolcára érünk. Kedvencünk a Malom tó. A Főtérről egy kapualjon keresztül érünk le a tóhoz. A lejáratot a Kiskirálylány szobra mögött találjuk. Alkotója, Marton Lajos tapolcai volt. A szobor kicsit nagyobb példánya Budapesten, a Duna-korzón áll (pontosabban ül), a harmadik pedig Japánban. A Malom-tó házak gyűrűjében bújik meg a mélyben. A Gabriella malom előtt a víz fölé nyúlik a kávézó – itt szeretünk ücsörögni. A tó vízében hatalmas aranyhalak úszkálnak. Túlnan is kávézó, fagylaltozó, borozó. A hatalmas támfal előtt a nyári színpad úszik a vízen. Ha vesszük a fáradságot, és körbe kerüljük a tavat, fölötte rábukkanunk az államalapítás kori templom maradványaira. A malomkerék mellett zubog a víz, néhány lépcső vezet le a Malom-patak mellé. Szépen kialakított sétaút, játszótér fogad. Idén az alsó malom mellett nyitották meg az új sétautat a patak mellett fapallókon. Hatalmas parkolóhoz vezet. Ez megoldja az eddigi parkolási gondokat a belvárosban. A Főtértől nyugatra tartva rövid sétával érjük el a Tavasbarlangot. Nyáron hatalmas a sor, májusban, szeptemberben csak lézengenek a látogatók. Jó néhány lépcsőn kell leereszkedni a mélybe. Nem kell melegen felöltözni, mint más barlangban, a levegő meleg, a víz sem hideg. Csónakba szállunk és a kristálytiszta vízen itt-ott lehúzva fejünket evezhetünk körbe a barlangban. Nem kell nagy evezni-tudás. A sziklákba kapaszkodva is végig evickélhetünk. Nagy élmény gyereknek, felnőttnek egyaránt.
Várvölgy – Szent Domonkos vendégfogadó
Utca Várvölgyön
Tapolcai-medence Várvölgy felől
Tapolca – Malom-tó
Tapolca – Gabriella malom a Malom-tó mellett
Park a Malom-patak mellett
Tapolca – Tavasbarlang
Tapolca jó kiindulóhely gyalogtúrákhoz a Szent György-hegyre, a Csobáncra. Kiváló autóút vezet le Szigliget felé, a Szent György-hegy lábánál, Hegymagost érintve. Számos pince kínál bort, érdemes valamelyikbe betérni egy kis borkóstolásra. A kilátás mindenütt csodás. Hamarosan Szigligetre érünk. Több választásunk is van: séta a faluban, várlátogatás, a hegyek körbeautózása. Persze mindezt egymásután is megtehetjük. A falu szűk utcácskáiban elég nehéz parkírozó helyet találni, különösen nyáron. A falukép védett, nem lehet akármit építeni. A nádtetős házak között sétálva látjuk, hogy a többségük már nyaraló, nem lakik benne állandó lakos. A várba csak gyalog tudunk felkapaszkodni. Életem első várlátogatása Szigligeten még külön kaland volt: a romos falakat erősen benőtte az erdő. Azóta a bozótot kiirtották, ásatások folytak, sok részletet helyreállítottak. Persze belépődíj van. Felfelé haladva jól érzékeljük a hajdani felvonóhidat. Sütőkemence fogad, az alsóvárban színpad. Ha kedvünk van, íjászkodhatunk pár forintért, segít benne egy korabeli ruhába öltözött vitéz. A felső várba felkapaszkodva gyönyörködhetünk egy szép kútban, és a konyha-rekonstrukcióban. Ez különösen kedves számunkra, mert a lányunk tervezte hosszas kutatómunka után. A vár legmagasabb fokáról szétnézve elénk terül a Balaton, a Szigligeti-öböl, körbe a szigligeti dombok. Legaranyosabb – és legkisebb – a Királyné szoknyája dombocska. Leereszkedve a várhegyről, az alsóbb régiókban autózva keressük meg az Avasi-Réhelyi templomromot. Öreg fákkal körülvett tisztáson áll az Árpád-kori rom. Csak a tornya áll, a templomhajó fala csak derékig ér. Körben régi sírok. A tisztás szélén diszkréten mellékhelyiség húzódik meg. Ellenkező oldalon ápolt kis kert, faragott kapuval – mögötte parkoló, vendéglő.
Szőlő a Szent György-hegyen
Ófalu Szigligeten
Tornác Szigligeten
Szigliget – Vár
Kút a Várban
A konyha kekonstrukciója
Avas-Réhelyi templomrom
Hazafelé a 71-es úton szoktunk menni. Az unkák kedvéért néha megállunk az Afrika-múzeumnál. Nagy Endre hivatásos vadász volt Afrikában. Hazajött és hozta emlékeit, és néhány állatot. Kicsit furcsa a zsiráf a Balaton-felvidéki tájon, de a gyerekek élvezik. Ederics fölött húzódik meg a Csodabogyós barlang. Előzetes egyeztetés után látogatható. Kiépítetlen barlang, igazi barlangász élményt nyújt a látogatóknak. A csúszás-mászás már nem az én műfajom, de gyerekeim és unokáim nagyon élvezik. Fiam többször járt benn fényképezni, nekem még sincs ezekből egy darab sem.
A györöki Szépkilátónál mindig megállunk. Hatalmas parkoló (soha nem láttam tele). A kilátóhelynek fenyők adnak árnyat. Alatta golfpálya, de nem ez az érdekes. A Tapolcai-medencét most más szögből látjuk, mint a várvölgyi útról. Teljes szépségében a Badacsony, a Szent György hegy, a Szigligeti-hegyek, mögöttük a Gulács. A Balaton túloldalán Fonyód kettős várhegye néz szembe a Badacsonnyal. Egyszer kijöttünk hajnalok hajnalán napfelkeltét fényképezni, de a nap csak nem akart felkelni, mert aznap felhős volt az idő. Vonyarc után lekanyarodunk a Szent Mihály kápolnához. Közvetlen a Balaton parton, egy kicsiny dombon áll a kápolna. 40 halász megmenekülésének emlékére emelték, akiket egy téli halászat alkalmából elsodródtak egy jégtáblán. A kis barokk kápolna körül fenyők. Évekig kifosztva árválkodott, egy évtizede rendbe hozták, a környezetét is rendezték. Alatta kemping létesült, így az odavezető út is aszfaltozott. Valaha csak murvás út vezetett le a vízhez, a közeli kőbányából hozták ide teherautóval a murvát és rakták uszályra. Vitorlással is az uszályok mellett lehetett kikötni. Ma már a kikötő is rendezett.
A Szépkilátóról a Szigligeti-öböl
Szent Mihály kápolna Vonyarcon
A mi életünkben rengeteget fejlődött a környék. A sokáig csipkerózsika álmot alvó nyugat-balatoni régió felébredt. Megjavultak az utak, a műemlékeket helyre hozták, igaz sok új ház is épült, nem mindig jó helyre, vagy jó ízléssel. Nemcsak a strandszezonban kínál kellemes időtöltést, hanem egész évben.
Sokminden lehetőség maradt ki írásomból. Nem írtam a keszthelyi kikötőről, a balatonszentgyörgyi Csillagvárról, a gyenesi Kályhamúzeumról, a Festetics állatsimogatóról, és még sok másról – mindenki kiegészítheti ízlése szerint.
Ligeti Csák Zsuzsa
Ligeti Csákné Zsuzsa írásai az Útikalauzban >>
Az Útikalauz további útibeszámolói és más írásai Magyarországról >>
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, véleményedet – szerkeszto |
utikalauz.hu