Rónaszéki István: Keréképártúra Passau-Krems 2004

Rónaszéki István: Keréképártúra Passau-Krems 2004. július 17-23

Évek óta várt e dédelgetett tervünk megvalósításra, míg végül ez évben sikerült valóra váltani. Az alapötletet Paul Pollack: “Duna menti kerékpárút” c. könyve adta, de prospektusok, interneten talált leírások (www.utikalauz.hu) gyűjteményei számos hasznos tanáccsal szolgáltak. Tervezgetésünk a számok körül forgott, valamint a nemzetközi vasúti menetrend lehetőségei határozták meg a túra összeállítását. Passauig, -közvetlen kerékpárt is szállító vonat jelenleg nem közlekedik, nincsen könnyű sátorunk, hálózsákunk és csomagtartónk, azt be kellett volna szerzni, mindenütt drágább lett volna az étkezés, mert felszerelést, és élelmet szállítani nem tudtunk volna. Kisebb távokat lehetett volna naponta betervezni, így az út több szállásnapot igényelne. Csapatunk feleségemmel és a felnőtt kerékpárversenyző Balázs fiunkkal három fősre alakult, akit nem a sík Duna parti tekerés, hanem inkább a jóminőségű hegyi utak, a barátságos közlekedés kultúra vonzott. Balázs napi 3-6 órát edzett (90-180 km, a Tour de Hungary-ra készült) amit a táborhelyünk függvényében választott ki. Minden délután átautózott a következő táborhelyre, bevásárolt, és sátort állított. Így csak én vittem egy könnyű hátizsákot, minimális kajával, széldzsekivel, fényképezőgéppel. Ezen tecnikai dolgokat előre bocsátva túránk a következő módon alakult:

1. nap. Indulás autóval 6.30 kor Veszprémből Győr, Mosonmagyróvár, Wien, Linz, Schlögen Innzell táborhelyre. (Gasthof St. Nikolaus)

Érkezés 13.30, sátorverés étkezés. Szállásdíj személyenként 6 Euró/felnőtt, (nincs sátor és autó díj, melegvíz benne van). A kempinghely közvetlen vízparti, rendkívül barátságos, a pázsit kifogástalan, a talaj nem köves. A választással 100 km autózást spóroltunk, és jó döntés volt a legszabb szakaszok oda/vissza bejárása.

Kettő napos ittartózkodásunk alatt, az érkezés napján az Asachi erőműig mentünk le a jobbparton, és ott is jöttünk vissza. Az út végig a parton erdős környezetben vezet rendkívül vonzó és látványos. A Schlögeni kanyarulathoz hasonló újabb fordulókkal megtüzdelve. Kb 45 km .-t kerékpároztunk, Balázs 80-at, Asachtól kitért a közutakra, és hegyeket is talált magának.

2. nap. Reggeli után ingulás 9 órakor Schlögen-Wesenufer útvonalon Passauba .
Wesenufernél a hídon áttértünk a balpartra, ami praktikus volt, ha valaki csak egyszer járja be ezt a szakaszt, a balparti oldal a kellemesebb. Felpakolt kerékpárokkal mindenképpen szerencsésebb választás.

A Jochensteini erőműnél tartottunk egy kis pihenőt, majd Passauig folyamatosan haladtunk. Jochenstein elött a német határt úgy jelezték, mint itthon a megyéket. (Hegyeshalomnál ma sem értem miért araszolgattunk fél órát, okmányt mutattunk, de nem nézegettek bele, nehogy megártson a hirtelen nyert szabadság?) Délre értünk Passauba, jó három órát töltöttünk itt, vasárnap volt, csak a vendéglátó helyek vannak nyitva, nem divat a non-stop bolti nyitvatartás.

A belváros látnivalóit csak egy-egy fénykép elkészítéséig szemlélhettük, az időbeosztás miatt. Fénykép itt készült a legtöbb, a sok ámulatból a megszokásba míg átjutottunk. A Dóm, a Városháza a kikötők pezsgése emlékezetes élmény marad.

Vissztérés a jobb parton: elég követni a meglepő kerékpárút kijelöléseket, el nem tévedtünk, de figyelni kellett. 18 óra körül érkeztünk Inzellbe, az út jelentősebb része közúton halad, dombokkal megtűzdelve, árnyék sem volt mindenütt, de csomagok nélkül nem volt megerőltető. Balázs edzése 180 km hegyes etap volt Asachnál áttért a Dunát északról határoló 1000-1400-as hegyek közé. Mi a feleségemmel 100 km. t bringázgattunk

3. nap. Reggel a sátorbontást követően, célunk a Linz alatti Abvinden telpülés kempingje lett volna, ha közben nem szűnik meg. Tervezett táv 80 km. Lassan indultunk, egy Dunai személyhajó ért be bennünket, erre mi is rákapcsoltunk, és az erőműig fej-fej mellett haladtunk 20 km.em át, hogy megnézzük a zsilipelést. Az erőmű területére a kiváncsiskodókat barátságosan be és kibocsátották a távműködtetésű kapun. A köszönő integetésre, egy rövid dudaszóval búcsúzott az ismeretlenül is kedves személyzet. Asach igen barátságos kisváros, a kerékpárosok paradicsoma. Elötte a kerékpárút egy minden luxust kielégítő kempingen halad át, közvetlen vízparton. Asach után továbbra is a jobbparton haladtunk, bár úgy tünt, a túloldalon nagyobb bringás forgalom volt.

A töltésen az út kiváló és széles, de a fűzfák sűrű pihe termése a nagy melegben a szemem irritálta, be is pirosodott. Alergiám rövidebb időre kissé előjött, később elmúlt. Szemüveget nem viseltem, talán célszerű lett volna kerékpáros szemüveget hozni. A következő, az Ottensheimi erőműnél a hídon átkeltünk, a sok csatorna miatt a kerékpárút igen cifra nyomon van vezetve, de utána a közút szélén folyamatos önálló kerékpárút vezet. (Ez a balparti út dombosabb.) Dél körül értünk Linzbe, a város forgalma számunkra szokatlanul élénk volt, a keskeny nyomtávú villamosok gyalagosok és bringások közti száguldása nekünk félelmetesnek tűnt. Itt a járművel közlekedőnek nagyon kell figyelni, mert úgy tűnik, a gyalogosoknak mindenütt előnye van. A főtér forgataga, a Dóm színes ablakai felejthetetlenek. Időközben Balázs rövidebb 70 km edzésadagja után Linz határában dudált ránk a kocsiból, majd kereste az Abvindeni kempinget. A kemping már nincs meg, a legközelebbi, a Mathausen utáni Au -ban található. Közben a hátizsákom a Billában megraktam, mikor közölte a jó hírt telefonon, hogy nem 15, hanem 25 km vár ránk a következő kempingig. Inkább az árnyékmentes tűző nap miatt esett rosszul a hír, így nem is voltunk hajlandók Mauthausen elött a csavaros bicajutakat és a számunkra kevésbé érdekes falucska miatt a 10 km kitérőt végig vánszorogni. Először itt láttunk nem igazán kedves autóst, mert a fejére mutogatva közölte a rólunk kialakult véleményét. Az út itt olyan széles, hogy ha nem lenne tiltó tábla a bringásnak, jobb lenne, mint a Passau-Schlögen közötti utak, ahol a közúton kell haladni. Aligha zavarhattuk a derék helyi autóst, bizonyára féltését fejezte így ki. Mauthausan szép barátságos kisváros, egy víztöltéses pihenőre álltunk meg. A város elött mellékút vezet az egykori koncentrációs táborba, monumentális emlékoszlop hívja fel rá a figyelmet. A meleg miatt kihagytuk. Au an der Donau kempingje igen barátságos, kis tavacska is van az árnyas fák alatt. A környék vízisport és bringás paradicsom, odaérve örültünk is, hogy így alakult. Kb ismét 100 km-t tettünk meg a Linzi tekeréssel együtt.

4.nap. Úticél Grein, Ibbs, Pöchlarn .
Indulás 9 órakor. Auból a balparton mentünk tovább, míg a következő erőművi hídon (Wallsee) a kedvezőbb út miatt át tértünk a jobbpartra. Jól haladtunk, bár Greint a túlsó prtról vettük szemre, ha bemegyünk, 15 km kitérőt kellett volna tenni. Ismét szép tájon haladtunk egészen Ibbsig. A város barátságos a déli forróságot az árnyas Duna parti sétányon pihizve vészeltük át. Innen Pöchlarnig a töltésen haladtunk jó tempóban. Az útikönyv Pöchlarnban komp átkelést ígért, viszon néhány éve a város alatt a híd elkészült. Kb 5-6 km.rel túl a városon épült meg.

A komp egykor a két települést a központok közt kötötte össze, a kemping jelölése igy megtévesztett, és a hídon átkelve rossz irányba indultunk, mert a kemping lehetőség jelzése hiányzik. Pöchlarn ipari központtá fejlődött, daruk gyárkémények látványa kevésbbé volt vonzó. A Klein Pöchlarni kemping a település külső határában van, vissza felé. Nem tünt túl barátságosnak, a talaja köves a gyepet nem locsolják, és ritkán nyírják, a forgalma kicsi. Ha könnyebben rátalálunk, inkább továbbmegyünk.

Egy előnye volt, az olcsóbb ára, bár a melegvíz pénz bedobásra elérhető. A vizesblokk a bekerített kempingen kívül a szomszédos sportpálya épületében az alsó szinten található, erre is nehezen leltünk rá, pedig egészen közel van. A büfé és a portaszolgálat 17-22 óra között ügyel, közvetlenül helyben nincsen étkezési lehtőség, ezért akik a sátort is bringán viszik inkább elkerülik. Az egyenletes útbeosztás miatt, egy éjszakára megfelelt. Balázs e napon ismét 180 km hegyi etapot edzett, így fél órával mi értünk elöbb a kempingbe. A mi távunk a kemping kersése miatt ismét 95 km körül sikerült.

5. nap. Úticél Melk Krems : Indulás a balparton tovább, míg Melk közelében tértünk át a jobb partra. Az apátságba felmentünk, annyi idővel nem rendelkeztünk hogy a múzeum kiállításait gyűjteményeit is megnézzük. Az apátság előtti csomagszekrényes, fedett kerékpártárolókhoz haasonlót eddig még nem láttam.

A barokk kertet megnéztük, ide is több idő kellett volna, de így is sok szép emlékkel és fotóval gazdagodtunk. Egy pumpával lettem szegényebb, ami a zörgő macskaköveken valahol alhagyott. Ha nem 15 km után veszem észre, megpróbálom keresni, így fájó búcsút vettem a kedves pici könnyű jószágtól. Még szerencse, hogy sehol sem volt rá szükség.

Melk után visszatértünk a bal partra, a települések folyamatosan egymást érték. Itt a felső, a falvakat összekötő helyi közutakon lehet bringázni, folymatosan fel-le, mire sok lenne a fel, már lehet is gurulni. Gyönyörű teraszos szőlők, kajszi barack ültetvények, művelt hegyoldalak, a kanyargó hegyek közé szorult Duna látványa lenyűgöző.

A forróság nehezen volt elviselhető, így a kempingbe érve, a strandot választottuk. Balázs rövidebbet, kb 80 km.t edzett, mire a kempingbe értük a sátor állt. A kemping szép helyen fekszik, este a kivilágított Greini apátság látványát szemlélhettük. Ezen a napon kb 60 km tetttünk meg

6.nap Fordult a kocka, Balázs St Pölten- Máriazell utvonalon bringázott, mi autóval mentünk a Mariazell meleti Erlaufseebe. A reggeli órákban menetünk be kerékpáron Kremsbe várost nézni, ami az előző napi strandolás miatt kimaradt. Az egybe épült Stein és Krems középkori emlékei, falai tornyai templomai nem maradhattak ki a porogramból. Autóval folytattuk utunkat Grein irányában. A Várba, (apátság) végig fel lehet menni kocsival is, de az előtérnél és a kilátóterasznál nem mentünk beljebb, idő hiányában, (majd egyszer, ha kisebb utat tervezünk). A Kremsi városnézés miatt (2 órával később indultunk), Balázs fél órával elöbb tette meg a 170 km távolságot, mint mi kocsival. A kisvasuttal párhuzamos mellékutakon közlekedett, a Götweigi hágónál az 1200 -as szintre a szerpentin nem volt szerinte túl meredek. Sátort vertünk, és strandolni mentünk, a kánikula még itt is tartotta magát. Az Erlaufsee szépen kiépített partja, pázsitja A reggeli órákban menetünk be kerékpáron Kremsbe várost nézni, ami az előző napi strandolás miatt kimaradt. Az egybe épült Stein és Krems középkori emlékei, falai tornyai templomai nem maradhattak ki a porogramból. Autóval folytattuk utunkat Grein irányában. A Várba, (apátság) végig fel lehet menni kocsival is, de az előtérnél és a kilátóterasznál nem mentünk beljebb, idő hiányában, (majd egyszer, ha kisebb utat tervezünk). A Kremsi városnézés miatt (2 órával később indultunk), Balázs fél órával elöbb tette meg a 170 km távolságot, mint mi kocsival. A kisvasuttal párhuzamos mellékutakon közlekedett, a Götweigi hágónál az 1200 -as szintre a szerpentin nem volt szerinte túl meredek. Sátort vertünk, és strandolni mentünk, a kánikula még itt is tartotta magát. Az Erlaufsee szépen kiépített partja, pázsitja minden igényt kielégített, bár az egy hete tartó melegben a víz nem ment 19 C fölé. Estefelé tekertünk be bringákkal Máriazellbe, kerékpárúton. A kegytemplom az elmúlt években megkezdett tatarozás óta, mára már láttatja teljes eredeti pompáját, a restaurációs munkák készültségi állapota 80-90 %.

7. nap Reggel egy utolsó tekerés az Erlufsee körül, a sátor száradásásig, fényképezés, pakolás. Indulás 10 órakor Graz útvonalon a 8.as úton haza Veszprémbe. Érkezés 16 óra körül.

Összegzés: aki nem rendezkedett be rendszeres kerékpáros túrázásra, az is be tudja járni a Passau-Wien kerékpárút egyes szakaszait, vagy akár az egész útvonalat. Kell hozzá egy autós társ, ak a felszerelés fuvarozásában segít, és  feltöltött telefonkártyák a mobilokhoz. (1200 Ft  munició alatt, már SMS-t sem küld, csak fogad a T-Mobil Dominó) Több fős társaságnál ez könnyen megszervezhető. Az ajánlott 30-40 km szakaszok így akár meg is duplázhatók. A kerékpáros turizmusra berendezkedett vendéglátók, a kezdeti újdonság elmúltával mára már igyekeznek fogni a vendéget, a kevésbbé keresett helyeken visszafejlődés is tapasztalható. Láthatóan nagyobb vendégforgalomra rendezkedet be a környék, mint ami az idei esős nyáron realizálódott. Mi viszont kifogtuk az első kellemes száraz hetet, kora délután a tűző napon többször fohászkodtunk esőért. Naponta jutott 2-3 óra nézelődésre, pihizésre, és ha volt hol, -strandolásra.
Az indulásunk időpontja (szombat 6.30) a Wien melletti autópálya dugó miatt nem volt szerncsés, ha szombat, akkor inkább a 4.00 lett volna nyerő, így 9 órára a célnál lehettünk volna. Legközelebb erre is figyelünk.
A szállásdíjak mindenütt hasonló költséget jelentettek: 3 fő +1 sátor, +1 autó =18-19 Euró/nap,
tehát a következő árakkal találkoztunk: felnőtt: 3.00-3,90/nap, Sátor: 2,60-3,50/nap Autó: 2,50-3,50/nap. Ahol olcsóbb volt az egységár, ott a melegvíz pénzbedobós volt, ahol nem kértek a sátorért kocsiért és melegvízért, ott magasabb volt a személyenkénti díjtétel.

Inzelli alkalmi ismeretségek: Egy négytagú családdal akik autó nélkül jöttek, velük Innzell, Au, Klein Pöchlarn, Krems kempingben rendszeresen találkoztunk, összebeszélés nélkül. 40 körüli szülők, 8-12 éves fiu és lány gyermekek meindenki felpakolt kerékpárral, azonos szakaszokat jártak be, de Passauból jöttek és Wien-be tartottak.
Egy holland 50 körüli pár a Fekete erdőtől jött kocsi nélkül és a Fekete tengerhez tartott. Innzellben kettő napot töltötettek.
Egy 30 fős diákcsoport 3 evezős hajóval Passautól Hainburgba tartott, Innzell után Auban találkoztunk újra velük, napi 40 km-es távokat hajóztak.
Kerékpárok: a női BCA MTB Shimano 100 GS 10 éves szett. Eredeti alkatrészek, de új zajtalanul gördülő 1.75-ös gumik. Férfi MTB Weehler 8000 Shimano XT szett 12 éves. Több felújítást megért, az útra kapott új 1.75-ös csendesen futó köpenyeket, a régi már úgy megkopott, a tüske láttán lyukadt. Pedált lehetett volna az út elött cserélni, mert az utolsó napon a bal pedál minden golyója elfogyott, már attól tartottam. hogy a pucér pedál tengelyt fogom nyomni. Műszaki problémák: indulás elött belőttem a megfelelő gumi nyomást, az út alatt ez nem változott. Láncot olajoztunk fél távnál, a női MTB-on egy esetben állítottam a váltón, mert a kerék ki-be rakása után nem került azonos pozicióba a tengely. Összességében, a bringák rendben voltak. Mivel azokat minden nap használjuk, ha kell javítjuk, nem okoztak meglepetést.

Mindenkinek kortól és nemtől függetlenül melegen ajánlom akár kisérőkocsival, csomag nélküli bringával, akár felpakolt kerékpárokkal, rövidebb szakaszokkal!

Kellemes Túrázást Kívánunk: Minden Kedves Látogatónak!

Rónaszéki István és cs

A szerző írásai Az Útikalauzban

Rónaszéki István: Zakopane, Wieliczka, Auschwitz, Krakkó, Chocholowska – Lengyelország – 2007

Rónaszéki István: A Grossglockner  és környéke – Ausztria – 2008

Rónaszéki István: Keréképártúra Passau-Krems 2004

Rónaszéki István: Kerékpárral a Wolfgang-tó környékén – 2000

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldheted el kérdéseidet, észrevételeidet – E-mail: szerkesztoutikalauz.hu