Szatmári Tamás-Tomatás Tímea: Boldogkő vára – 2006
A Hernád folyó völgyének keleti oldalán, egy messziről látható sziklaszirtet koronáznak Boldogkő várának restaurált falai. Azon kőváraink közé tartozik, melyet az országot pusztulásba döntő tatárjárás után emeltek Árpád-házi IV. Béla király ösztönzésére a környező vidék földesurai, a Tomaj nemzetség.
 |  |
 |  |
A XIV. század elején Aba Amadé tartományúr fegyveresei foglalták el, majd 1317-től a darabokra szaggatott országot ismét egységes állammá formáló Anjou Károly király mondhatta a magáénak.
A meredek sziklacsúcson trónoló erősség egy váruradalom központjaként működött, ahová a környező jobbágyfalvak alávetett népei hordták be a földesúri szolgáltatásokat és adókat. A régi krónikák megfakult oldalait lapozgatva, sorra idézhetjük fel egykori urait: a Czudar főúri családot Lazarevics István szerb despota követte, később Hunyadi Mátyás királyunk törvénytelen fia Corvin János herceg birtokolta. A törökkel vívott 1526-os vesztes mohácsi csata utáni anarchikus belháború idejében többször is gazdát cserélt az egymással háborúzó Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd királyok párthívei között. Bebek Ferenc báró, a korszak hírhedt rablólovagjainak egyike, még egy hamispénzverő műhelyt is berendeztetett falai között, melynek egykori olvasztókemencéjét feltárták a múlt titkait kereső régészek.
Az egykori várbeli népek életét, dolgos mindennapjait legjobban, az 1678-ban felvett inventárium {várleltár} alapján tudjuk elképzelni, amikor még az erősség teljes épségben uralta a környéket. 
A megfakult régi írás szerint a levert facölöpökkel kerített alsó palánkvár területén “építtetve egy sövény elfonatott, megtapasztatott istálló, akit inkább ónak, nem újnak mondani, tizenkét lóra való, mellette egy kis béres házikó egy szekérszínnel együtt ugyanazon fedél alatt, itten kősziklából kivágatatott kis kenyérsütő kemence, azon szekérszín végében vagyon egy borház, a borház felett való kőszikla tetején vagyon fából rótt kis bástyácska”.
Ahmed váradi pasa 1685 őszén elfogatta Thököly Imre felső-magyarországi fejedelmet, azzal a szándékkal, hogy a bécsi udvarnak kiszolgáltatva békét vásároljon az egyik vereségét a másik után elszenvedő töröknek. Erre a hírre a még kuruc megszállás alatt lévő várak őrségei sorra meghódoltak az előrenyomuló császári katonaságnak, így Boldogkő vára is kardcsapás nélkül jutott a Habsburg zsoldosok kezére. Pusztulása 1701-ben következett be, a kiküldött császári különítmény puskaporral részben felrobbantotta a védőműveit. A kuruc szabadságharcban nem játszott hadi szerepet, de mivel a lőcsei jezsuiták birtokolta épületekben gabonaraktárt rendeztek be, nem bontották el falait. 1753-ban megvásárolta Pécsújfalusi Péchy Gábor királyi tanácsos, aki azonban nem a kényelmetlen és romossá vált erődítményben, hanem a völgybeli jobbágyfalu területén építtetett barokk stílusú kastélyban lakott.
 |  |
 |  |
A XIX. század végén a földbirtokos Péchy család a középkori erősségben helyreállítási munkálatokat végeztetett el, aminek során a lerombolt várfalak egy részét kiegészítették, a palota ablak és ajtónyílásait, pedig csúcsívesre cserélték ki. Romjainak helyreállítását az 1960-as években végezték el a műemlékvédelmi szakemberek, hogy napjainkban az újjászülető falai között színpompás várjátékokkal idézhessék fel a daliás történelmi időket.
Szatmári Tamás-Tomatás Tímea
A fotókat a Civertan Bt. készítette – www.civertan.hu
Az írás, más várak bemutatásával együtt megjelent a Magyar várak sorozat, Északi várak című albumában, ami megvásárolható a www.var-webaruhaz.hu oldalon.
A szerzők írásai Az Útikalauzban
Szatmári Tamás-Tomatás Tímea: Boldogkő vára – 2006
Szatmári Tamás-Tomatás Tímea: Diósgyőr vára – 2007
A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet – E-mail: szerkeszto
utikalauz.hu