Pintér András: Mátra túra - 2007. augusztus

Precíz beszámoló egy bő háromnapos csoportos kirándulásról - jó képekkel

Természetjáró csapatunkkal ezúttal mátrai túrára indultunk 2007. augusztus 17. – augusztus 20. között. A látottakról napi bontásban a következőkben számolok be.

1.    nap, augusztus 17. péntek
Indulás 7 órakor autóbusszal. Útvonal: Szeged- Kecskemét- Cegléd- Jászberény- Gyöngyös - Mátrafüred.
Megérkezés – út közbeni megállások után - 12,30-kor. Az üdülő egy elég kaptatós emelkedőn van, a csomagokat kézben, két fordulóval tudtuk felvinni, a busz a lenti parkolóban tudott csak megállni. A szállás elfoglalása, adminisztráció, ágynemű kiosztása stb. után  fél négykor tudtunk elindulni túrázni.
A mátrafüredi bazársorról indultunk. Felmentünk a közeli Kozmáry kilátóba ( az egyik utcáról megközelíthető), majd továbbmentünk a sárga "kilátó" jelzésű úton. Néhány emelkedővel kb. 3 km megtétele után értünk Sástóra, ahol már korábban is jártunk párszor. A tó horgászatra, csónakázásra van megnyitva, hidak vezetnek át rajta kisebb szigetekhez, no meg a híres, algyői 50 méteres fúrótoronyból kialakított kilátóhoz. 50 Ft befizetésével másztuk meg a 230 lépcsős kilátót, fentről szép kilátás nyílt a környékre.


a Kozmáry- kilátó

a Sástói-kilátó

A tó körül nyüzsgő élet van: kemping, bazársor, vendéglők sorakoznak. A látványosságok után a további út: a Hanák Kolos kilátó érintésével a Muzsla-tetőn keresztül jutva érkezés vissza Mátrafüredre. (kb. 4 km). Vacsora, beszélgetés, majd lefekvés következett.

2. nap, augusztus 18. szombat

Reggeli után 8 órakor indultunk busszal. A mai program: gyalogtúra Mátraházáról indulva, Kékestető (TV-adó és kilátó, 1014 m-es szintjelzés), Erzsébet-szikla, Disznó-kő, Markazi-kapu, Ilona-völgyi vízesés, Ilona-völgyi geológiai tanösvényen át Parádfürdő (kb. 14 km)
A kis túra után  Kékestetőn megálltunk az 1014 m-t jelző kőnél, majd a kilátóhoz sétáltunk a bazárok között meg-megállva.  Fel tudtunk menni a torony kilátószintjére 400 Ft-ért, lift vitt fel. A kilátás eléggé párás volt, de a környező települések látszottak.
Kékestetőn ketté vált a csoport. A vállalkozó szelleműek, fiatalok gyalog indultak tovább az Ilona-völgyi vízesésig. Mi a busszal elmentünk Parádon át Parádfürdőig. Ott másfél órát töltöttünk. A bazársoroknál sétáltunk, megnéztük a szanatóriumot,  egy panziót, ahol néhány éve jártunk, majd  a buszunkkal elindultunk az Ilona-völgyi úton, kb. 6 km-ig busszal is el lehet jutni.  A buszról leszállva mi is túráztunk vagy 2 km-t, mire eljutottunk a vízeséshez, ahol már ott volt a túrázó társaság is, uzsonnáztak, fotóztak. Mi is készítettünk néhány fotót, majd indultunk vissza. A gyerekeknek  is tetszett a patakon átkelés a köveken és a vízesés. Visszamentünk a buszhoz, most már az egész társasággal együtt mentünk vissza Parádfürdőre. Itt a kocsimúzeum közös meglátogatása következett 370, diákoknak 240 Ft belépővel. A sok kiállított kocsi közül a híres parádés kocsik tetszettek a legjobban.

az Ilona-völgyi vízesés
a kocsimúzeum

Egy hosszú istállóban tenyészlovakat láthattunk. Ezután bekerült a programba a mátrai bobpálya (a Sástó mellett) kipróbálása is. Volt, aki  3-szor is felült a kanyargós  fémpályán csusszanó bobokra,   a gyerekek az  ugrálóvárban is ugrálhattak.
Este közös vacsora volt hozott anyagból, a krumplis tarhonya elkészítéséhez mindenki hozzájárulhatott kolbász, szalonna, virsli és egyéb hozzávaló átadásával. A konyha melletti ebédlőben fogyasztottuk el a közös vacsorát a nagy kondérból. Még káposztasalátát is készítettek.  Vacsora után kiültünk a kis házunk előtti padokhoz, kivittük a dohányzóasztalt és  jót beszélgettünk.
A fák alatt a sötétben  megjelent egy róka (előző este is ott járt) és senkitől sem zavartatva elkezdte tépkedni a kinti szemeteszsákot húsneműt szimatolva. A sok fotós villogtatott körülötte, de csak tovább folytatta a műveletet, majd amikor valamit talált, elsompolygott. (Másnap reggel egy mókus körül ugrándoztak a gyerekek.) Késő este tértünk nyugovóra.

3. nap, augusztus 19. vasárnap
Reggeli után 9 órakor indultunk a buszunkkal Galyatetőre. Az eredeti  program szerint gyalogtúra Galyatetőről indulva, Galyavár, Mátraszentlászló Vörös-kő (rövid túra eddig, 6 km), Szamár-kő, Ágasvár, Mátraverebély (összesen 18 km)

A buszozás után  indultunk Galyatetőről, a híres szanatóriummal szemben induló  kék úton. Először felmentünk az ott magasodó kilátóra, ahol már pár éve is jártunk.


kilátás a Galya-tetőről

Végül fél 11-kor indultunk tovább Piszkéstetőn át Mátraszentlászlóra. Közel a faluhoz egy szép kilátóhelyen megpihentünk, fotóztunk, néhányan uzsonnáztak, a faluba délben értünk, a főtéren várakozott a buszunk. Mi  leváltunk a hosszú túrát teljesítő csapatról néhányan  és busszal folytattuk az utat Mátraszentimréig.
Ebédidő lévén  egy sztrapacska étterembe kanyarodtunk, ahol a tornácon kaptunk egy asztalnál helyet. Elfogyasztottuk ebédünket, utána betértünk a szemközti cukrászdába egy fagyira. Még elsétáltunk a karcsú fatornyos  új templomhoz, be is tudtunk menni. Utána megnéztük a falu felső végén az egykori üdülőt, ahol 20 évvel korábban üdültünk. A mellette levő híres  vendéglőt bezárták, az épület még állt.
A túrázók útja elhúzódott, így a busszal eléjük mentünk  Mátrakeresztesre. Még ott is volt egy kis időnk,   páran meglátogattuk a falu új templomát.Végül megérkeztek a túrázók, felszálltunk a buszra és mentünk Galyatetőn át vissza Mátrafüred felé. De nem szálltunk le, hanem továbbmentünk Gyöngyös irányába a farkasmályi borpincékhez. Ez volt kiegészítő program, amit eredetileg kis vonattal terveztünk megtenni, de a késői érkezés miatt a vonatozás elmaradt.
Fél 6 felé érkeztünk meg a busszal. Előbb az egyik pincészetnél kaptunk egy kis előadást a tulajdonostól, lemehettünk a hatalmas fa boroshordókkal teli pincéjébe, majd a 3 literes lezárt borkínálatból választhattunk.  Utána még egy pincéhez elmentünk, ahol kóstolni is lehetett, nemcsak vásárolni. Fél 7 körül indultunk vissza. Mi még nem mentünk fel a szállásra, hanem vacsorázni indultunk a közeli  étterembe. Vadételek is voltak, így szarvaspörkölt, szarvasszelet barna mártással  volt a  vacsoránk.
Este közös poharazgatás, nassolás volt a kihelyezett asztaloknál. Voltak kártyázók is, később néhányan nótázni kezdtünk, elég jól sikerült éjfélig dalolni úttörőénekektől slágerekig a nótákon, népdalokon kívül.

4. nap, augusztus 20. hétfő
Reggelizés, pakolás, ágynemű leadás, csomagelvitel után 9-kor indulás a busszal.
A programban eredetileg a recski kényszermunkatábor megtekintése, majd továbbutazás Szegedre volt, de ez is változott. Először valóban elmentünk Recskre, a falu melletti munkatábor rekonstrukcióhoz. Emléktáblák, emlékművek, majd egy út következett, amely a munkatáborhoz vezet. Ott egy újraépített barakképület állt, benne tablók, egykori egyenruhák, egy részben priccsek, mellékhelyiség. A tábor többi részét csak kővel szegélyezett különböző méretű téglalapok jelezték. Utána továbbindultunk a Siroki-vár megtekintéséhez. Elég kaptatós út vezet fel a várhoz, nemkülönben  az ellenkező irányban fekvő kisebb emelkedésű kövekhez (Apáca és barát-szikla, valamint a Török asztal).  


a Siroki-vár

az Apáca és barát-szikla

A visszaérkezés után többek kívánságára az egri Szépasszony-völgy is bekerült a programba, egy óra tartózkodással. Az ünnep miatt mindenütt telt ház volt a vendéglőkben, alig kaptunk helyet. A társaság zöme borkóstolással  és vásárlással volt elfoglalva. Indulás  után este 7 óra után néhány perccel érkeztünk Szegedre.

Pintér András

 

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet (szállásközvetítéssel nem foglalkozunk)
E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Tiéd az oldal, magadnak építed!

Ugrás a főbejárathoz: (földi) Útikalauz >>Ugrás az érintett országhoz: Országkapu >>
Üzenőfal - írd le kérdésedet, véleményedet! >> Útitárskereső - ha üres helyed van >>
© BTSz Bt 1997-2007.