Győrffy Árpád: Útlevéllel a kijelölt túraösvényeken -
2001. május 11.
Az utóbbi években ismét reneszánszát éli a gyalogos természetjárás. A nyugat-európai
országokban szálláshely és vendéglő hálózatok épülnek ki szebb útvonalak mellé,
mert kiderült, hogy a túrázás a tehetősebbeknek is kedvenc időtöltése lett.
Egy nemrég készült felmérés szerint a felnőtt lakosság 75 százaléka nálunk is
a legkedveltebb aktív üdülési formának tekinti a túrázást. Az elmúlt években
országos és térségi szinten nőttek a támogatások is. Milliókat biztosítottak
kilátók, turista jelzések felújítására, az ifjúsági és sport tárca támogatásával
rövidesen megjelenik kéktúra útvonal korszerűsített térképe. De a támogatással
párhuzamosan jogszabályi akadályokat is építettek a spontán túrázás elé. Ma
a kijelölt túraútvonalak jelentős részén csak külön menlevéllel lehet kirándulni.
A korábbi szabályozás szabad átjárást biztosított a kirándulóknak a fokozottan
védett természeti területeken is. Sok helyen ma is látni az 1982-es rendelet
alapján készült táblákat, amelyek csak a kijelölt utakról való letérést kötötték
külön engedélyhez.
Az 1982-es szabályozásnak megfelelő tábla áll ma is több helyen
például a hegyestűi geológiai bemutathelyre menő ösvényeken. (A kép jobb alsó
sarkában kinagyított - ugyanolyan szövegű - tábla a Szent György-hegyen található)
Az előző parlamenti ciklusban, 1996-ban megalkotott természetvédelmi
törvény ezzel szemben kimondja, hogy a fokozottan védett természeti területen
az érintett nemzeti parki igazgatóság engedélye kell a területre történő belépéshez.
A szűkebb hazámat Veszprém megyét jelentős részen érintő Balaton-felvidéki Nemzeti
Park 56 ezer hektáros területének közel egyötöde tartozik ebbe a kategóriába.
(Az ország más részein is hasonló arányok lehetnek). A Kis-Balaton csaknem egésze
és más területek mellett a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc jelentős
darabjára érvényes a tiltás. A tiltott zónák jelentős része közvetlenül beékelődik
a kéktúra útvonalba.
 Először egy csobánci kiránduláson találkoztunk a "fokozottan
védett természeti terület - belépés csak engedéllyel" feliratú táblával.
A nemzeti park illetékese kérdésünkre azt válaszolta, hogy ne foglalkozzunk
vele. Először azt hittük, hogy az elnéző hozzáállás csak nekünk, az ismerősnek,
az újságírónak szól. De nem sokkal később egy pápai olvasónk írásban benyújtott
belépési kérvényére is hasonlóan reagáltak. Az ilyen esetben kötelező írásos
válasz helyet megkeresték a telefonszámát, és szóban mondták el, hogy nyugodtan
menjen csak fel a Csobáncra, nem kell engedély hozzá. A táblát csak azért tették
ki, mert a törvény alapján ki kellett tenni.
El is felejtettük volna az ügyet, ha később több turisztikai vállalkozótól nem
hallunk arról, hogy a bizonytalan helyzet miatt nem mernek hosszú távra tervezni.
Ki tudja mikor jut eszébe a természetvédelmi őrnek, hogy megbüntesse például
a badacsonyi turistaúton engedély nélkül sétáló vendégüket.
Dr. Turi-Kovács Bélát a múlt év őszén még mint a parlament környezetvédelmi
bizottságának alelnökét kérdeztük meg a korlátozásokról. Akkor maga is úgy vélte,
nem szerencsés a szabályozás, de a válaszadás előtt felkészülési lehetőséget
kért. Legközelebb már miniszterként kerestük meg. Megbízásából Tardy János helyettes
államtitkár nevében a tárca egyik munkatársa, dr. Temesi Géza válaszolt kérdéseinkre.
Először szóban, majd azt felülbírálva írásban.
A tárca álláspontja szerint az adott helyre vonatkozó belépés generális tiltását
a terület kezelési tervében feloldhatják, ha a természetvédelmi indokok ezt
nem zárják ki. Erről kiegészítő táblákon tájékoztathatják a kirándulókat. Igaz,
ezekre a táblákra várni kell, hisz négy év alatt még a tilalmat jelző táblákat
sem helyezték ki a legtöbb helyre - állítólag a magas költségek miatt.
A minisztériumi véleménnyel nem teljesen vág egybe a törvény előírása, amely
szerint a területre vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat és az egyéb kötelezettségeket
nem a kezelési tervben, hanem a védetté nyilvánító jogszabályban kell meghatározni.
Mivel a nemzeti parkot kihirdető rendelet ilyent nem tartalmaz, akár a 10 ezer
hektár egészére is érvényes lehet a törvényben lévő generális tiltás.
Ötezer forint leszurkolása után vezetőt és engedélyt kaphatunk.
Így akár autóbusszal is végig lehet menni spontán sétálók, kirándulók elől elzárt
kis-balatoni területen is
Más természetvédők szerint a törvényt kellene módosítani A jelenlegi fokozott
védettségi szintet szabályozó kategória indokolt lehet a mai területi kiterjesztésben
az építészeti, művelési korlátozásoknál. (Bár lehet, hogy ez is megérne egy
misét.) Ugyanakkor a fenti korlátozásoktól elkülönítve kellene rendezni a gyalogos
közlekedés ügyét, ahogy az korábban is volt. S akár a régi szabályok alapján
engedni kellene az ösvényeken való szabad közlekedést. Olyan szabályok kellenének,
amelyeket be lehet tartani. Amelyek betartatásához van erő, és meg lehet szerezni
a társadalmi támogatást. Enélkül az egyébként betartandó szabályok is éppoly
betarthatatlanná válnak.
Megkerestük Pál Bélát, az országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnökét,
Szabó Lászlót, az ISM helyettes államtitkárát és dr. Budai Zoltánt, az aktív
és az ökoturizmust zászlajára tűző gazdasági tárca helyettes államtitkárát.
Megkérdeztük, nem gondoltak-e esetleg törvénymódosítás elindítására, vagy legalább
a törvény következetesebb betartatására, hogy az érintettek megbízhatóbb feltételek
között szervezhessék, tervezhessék hosszú távú működésüket.
Az ISM-ből többszöri sürgetés és ígéret ellenére sem kaptunk választ. A Budai
Zoltán helyett válaszoló dr. Kovács János főosztályvezetőhelyettes érdemben
nem reagált a kérdéseinkre. Ehelyett a környezetvédelmi tárcához irányított
bennünket. Egyedül Pál Béla vélte problémásnak a jelenlegi helyzetet, és mint
jelezte, írásban kér választ az ügyről a minisztertől.
Az esetleges változásokig, és a táblák kihelyezéséig csak azt tudjuk tanácsolni
mindenkinek, hogy a kirándulás előtt a földhivatalban tájékozódjon a tervezett
útvonal védettségi szintjéről. Ugyanis a környezetvédelmi tárca válaszadója
arra is felhívta a figyelmünket, hogy a jogszabályok nem ismerete senkit sem
mentesít a felelősség alól.
A természetvédelmi törvény érintett pontjának megsértéséért személyenként akár
százezer forintig terjedő bírságot is kiszabhat az a szervezet, amely a törvényben
előírt feladatát évek óta nem végezte el. Ha egyszer úgy gondolja.
-----------------
Mellekletek:
Részletek az 1996-os természetvédelmi törvényből
26. paragrafus (1) A védett természeti területet a természetvédelmi
hatóságnak meg kell jelölnie és fel kell hívnia a figyelmet annak védettségére,
valamint a fôbb korlátozó rendelkezésekre.
36. paragrafus (1) A védett természeti területen a természetvédelmi kezelési
módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az egyéb kötelezettségeket a
védetté nyilvánító jogszabályban kell megállapítani.
40. paragrafus (1) Fokozottan védett természeti területen a 38. (1) bekezdésében
foglaltakon túl az igazgatóság engedélye kell a területre történô belépéshez,
kivéve - feladatuk ellátásához szükséges mértékben - a külön jogszabályok alapján
erre feljogosított személyeket.
-----------------------
1999. július 19.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Veszprém
Fax: 88/427-056
Tisztelt Cím!
Újságcikk készítéséhez szeretnék választ kapni az alábbi kérdésekre:
- Mi indokolja, hogy a Csobánc-hegy felső területéről kitiltották a hagyományos
kirándulóforgalmat?
- A térség lezárása - a táblák kihelyezésén kívül - milyen jogilag is rögzített
formában (például határozat) történt. S ha van rá lehetőség, milyen fórumon
lehet az ellen fellebbezni?
- Hol és mikor lehet engedélyt kérni a hegytető megtekintésére illetve az azon
való áthaladásra? Miért nincs ez jelezve a tiltótáblákon?
- Milyen szempontoknak, kritériumoknak kell megfelelni azoknak, akik a belépési
engedélyt megkapják? (kor, nem, iskolai- illetve másfajta végzettség, pártállás,
oltási bizonyítvány, vallás, rokoni kapcsolat, foglalkozás, beosztás, van sapkája,
nincs sapkája, eskütétel stb.?)
- A hegy lábától induló utaknál miért nem tájékoztatják a túrázókat a lezárásról?
- Értesítették-e a természetjáró szövetségeket az országos kéktúra ösvény megcsonkításáról?
- A Csobánc-hegyen kívül melyik hegy van részlegesen, vagy teljesen lezárva?
Hol terveznek hasonló lezárást a közeljövőben?
Kérem, az alábbi telefon illetve telefaxszámon jelezzék, ha személyesen illetve
telefonon kívánnak válaszolni, vagy küldjék el válaszukat.
Segítségüket köszönve
Tisztelettel Győrffy Árpád újságíró
----------------------------------------------------
Környezetvédelmi Minisztérium
Dr. Turi-Kovács Béla miniszter részére
Budapest
Fő u. 41-45.
1011
Tisztelt Miniszter Úr!
Talán emlékszik rá, hogy a Környezetvédelmi Bizottság tihanyi
kihelyezett ülése után néhány szót váltottunk a gyalogos és kerékpáros természetjárás
hazai lehetőségeiről, különös tekintettel az erdők illetve a természet védelméről
szóló törvényekben található korlátozásokról. Akkor Ön - igaz bizottsági alelnökként
- ígéretet tett arra, hogy behatóbban tanulmányozni fogja az érintett jogszabályokat,
és ezt követően válaszol kérdéseimre a készülő riportomhoz.
Mint Ön előtt is bizonyára ismert, az 1996 előtti szabályozás korlátok között,
de szabad átjárást biztosított a természetjáróknak a fokozottan védett területeken
is. Ma is látni sok helyen az 1982-es minisztertanácsi rendelet alapján készült
figyelmeztető táblákat, amelyek megengedték a spontán sétát a fokozottan védett
természeti területen, csak a területen való tartózkodást, a kijelölt utakról
való letérést kötötték külön engedélyhez.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 40. § (1) szakasza ugyanakkor
kimondja, hogy a "Fokozottan védett természeti területen a 38. § (1) bekezdésében
foglaltakon túl az igazgatóság engedélye kell a területre történő belépéshez,
kivéve - feladatuk ellátásához szükséges mértékben - a külön jogszabályok alapján
erre feljogosított személyeket."
A tilalom megszegőit más jogszabály szerint akár 100 ezer forintra is megbűntethetik.
Közvetlen környezetemben, a Balaton-felvidéken a nemzeti park 56 ezer hektáros
területének közel egyötöde tartozik a fokozottan védett kategóriába. A Kis-Balaton
mellett szinte minden tanúhegy - Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc, Hegyestű
stb. - jelentős darabja. Az érintett területek beleékelődnek az országot behálózó
kéktúra ösvénybe, lehetetlenné téve ezzel a spontán természetjárást.
Az Önnek legmegfelelőbb módon, formában - levél, személyes találkozás, telefon,
stb. - választ szeretnék kapni a következő kérdésekre:
Miniszter Úrnak mi a véleménye az idézett szabályozásról, a gyalogos forgalom
ilyen korlátozásáról?
A. Amennyiben megfelelőnek tartja, kérem válaszoljon arra, hogy kinek, milyen
feltételekkel és milyen módon adnak engedélyt például Csobánc várának megtekintésére
egy kirándulás során.
Az engedélyt milyen formában, mennyi idővel előre, milyen biztosítékokkal kell
kérni?
Az engedély megadásánál milyen tényezőket vesznek figyelembe? Számít-e a kérelmező
kora, iskolai végzettsége, szakképzettsége, családi állapota, lakóhelye, nemzetisége,
vallása, hajának színe - esetleg más, itt nem szereplő dolog? Ha mindezek nem
számítanak, akkor mi számít?
Az engedély birtokában a kiránduló egyedül, esetleg fegyveres kísérővel léphet-e
a területre?
Ha az engedély csak kísérettel együtt érvényes, a nemzeti parkok jelenlegi személyi
állománya milyen forgalmat tud lebonyolítani?
A fenti korlátozásokról illetve feltételekről hogyan kívánják tájékoztatni a
lakosságot, a turizmusban érintett válallkozásokat és más szervezeteket?
A szabályok jelenlegi alkalmazásával kapcsolatban kérdezem: Rendjén valónak
tartja-e azt, hogy egy gyalogos, vagy kerékpáros természetjáró nem mehet be
a Kis-Balaton területére (kivéve a kijelölt apró részeket), miközben a környezetet
szennyező emeletes buszokkal néhány márka fejében végig utaztatják a turistákat
a védett területen?
Megfelel-e a törvényi előírásoknak és az Ön elvárásainak, hogy a fokozott védettséget
jelző táblák kihelyezése az érintett nemzeti parki dolgozók pillanatnyi hangulata,
véleménye alapján történik.
B. Ha a hivatkozott szabállyal nem ért egyet, tervezi-e módosító javaslat benyújtását?
Ha igen, akkor milyen szabályok között tudja elképzelni a jövőben a gyalogos
és kerékpáros természetjárást?
Bár talán nem közvetlenül az Ön tárcájához tartozik hatásköri szempontból az
erdők védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény, mégis arra kérem, hogy a természet
és környezetvédelem szempontjai alapján válaszoljon a következőkre. Indokoltnak
tartja-e, hogy a törvény 82. paragrafusának 2. bekezdésében a kerékpározást
és a lovaglást csak az arra kijelölt utakon engedélyezi. ( Jelenleg az ilyen
utak mennyisége elhanyagolható, sőt az erdőgazdaságok újabban ezeket is meg
akarják szüntetni.)
Válaszaiban bízva
Tisztelettel üdvözli
2001. január 22.
Győrffy Árpád újságíró (Veszprém megyei Napló)
------------------------------
KORNYEZETVÉDELMI MINISZTÉRIUM
Természetvédelmi Hivatal
Helyettes Államtitkár
11-1121 Budapest, Költő u. 21. TeI.~ 395-7093 Fax: 200-8880
Ikt. sz.: TvH-710/2001.
EOV- 140/3/2001. Ugyint.: Dr. Temesi Uéza
Dr. Lánszki Imre úr kabinetfőnök
Miniszteri Kabinetiroda
Helyben
Tisztelt Kabinetfőnök Úr!
Az MK-l52/2001. ügyszámra hivatkozva Győrf~v Árpád újságíró miniszter úrhoz
címzett levelére az alábbi állásfoglalást adom.
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. (a továbbiakban Tvt.) 26.
~ (1) bekezdése
szerint a védett természeti területet a természetvédelmi hatóságnak meg kell
jelölnie és fel kell
hivnia a figyelmet aimak védettségére. valamint a főbb korlátozó rendelkezésekre.
A Tvt. 41.
~ (1) bekezdése a megjelölésre ill. a felhivásra hatósági tájékoztató, valamint
eligazító
táblákat nevesíi.
Fokozottan védett természeti területen a Tvt. 40. ~ (1) bekezdése szerint az
igazgatóság engedélye kell a területre történő belépéshez, kivéve - feladatuk
ellátásához szükséges mértékben - a külön jogszabályok alapján erre feljogosított
személyeket. A természetvédelmi hatóság - ha a védelem érdekei szükségessé teszik
- védett természeti területen, vagy annak meghatározott részén is (tehát nem
csak fokozottan védett természeti területen) korlátozhatja illetve megtilthatja
a közlekedést és a tartózkodást, amely hatáskört a Tvt. 37. ~ (2) bekezdése
állapítja meg.
Uyőrffy Árpád úr levelében felvetett problémakörben meghatározó még a Tvt.
36. ~ (2) és (3),
valamint 38. ~ (4) bekezdése, amelyek szerint:
4 valamennyi védett természeti területre természetvédelmi kezelési tervet kell
készíteni;
4 természetvédelmi kezelésnek minősül a védett természeti érték, terület felmérését
és nyilvántartását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint
helyreállítását célzó valamennyi tevékenység;
4 a keze/és! terv meghatározhatja a védett természeti területen folytatandó
tevékenységnek azokat a feltételeit, amelyek teljesítése atörvénvben meghatározott
engedély beszerzése (1101 mentesít.
A levélben szereplő fényképfelvételen is látható természetvédelmi hatósági
tábla törvényi korlátozást jelenít meg az állampolgárok számára. Az ilyen, fokozottan
védett természeti területet jelölő hatósági táblát kiegészítő táblák kísérhetnek,
amelyeken rövid formában szerepelhet pl. a kivétel és annak feltételei [38.
~ (4) bek.], valamint az illetékes nemzeti park igazgatóság megnevezése és címe.
Utóbbira azért van szükség, hogy az állampolgárokat a természetvédelmi kezelő
táj ékoztassa a belépésre engedélyt adó hatóságról. Ezzel kapcsolatban megjegyzem,
hogy valamennyi engedélyköteles tevékenységet a védett és a fokozottan védett
természeti területeken hatósági tájékoztató táblán megjeleníteni rendkívül nehéz
volna, ezért csak a főbb korlátozó rendelkezésekre kell a figyelmet felhívni.
Ezen figyelemfelhívást a hatósági tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábláknak
kell tartalmazniuk.
Győrffy Árpád Úr feltett konkrét kérdéseire a fentieken túl a további válaszok
adhatók.
Fokozottan védett természeti területre történő belépés engedélyezése és a feltételek
meghatározása a nemzeti park igazgatóság hatásköre. Eljárására az államigazgatási
eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. tv.
előírásai vonatkoznak. Az engedély megadását ill. feltételeit, vagy annak megtagadását
a természetvédelmi célok és érdekek, a természetvédelmi kezelés objektív szempontjai
határozzák meg. Az igazgatóság szükség esetén olyan feltételt is előírhat, hogy
a látogatás csak természetvédelmi ön kísérettel lehetséges. A Természetvédelmi
Őrszolgálat azonban hatósági őrszolgálat, nem fegyveres testület, az Őrszolgálat
tagjai tehát hatósági, és nem fegyveres őrök, rendelkeznek azonban önvédelmi
célú szolgálati fegyverrel.
A természet védelmét szolgáló jogszabályokról, a jogszabályokban foglalt korlátozásokról
a természetvédelmi hatóság hatósági tájékoztató táblákkal és egyéb tájékoztató
tevékenységével gondoskodik. A jogszabályok ismerete azonban elengedhetetlen
követelmény minden természetes és jogi személy számára a tevékenysége folytatása
tekintetében, mert a jogszabályok nem ismerete senkit sem mentesít a felelősség
alól.
A védett természeti területeket jelölő hatósági tájékoztató táblák kibelyezése
nem a nemzeti park igazgatóság dolgozóinak hangulata alapján történik (mint
ahogy azt a levél írója említi), hanem a vázolt törvényi előírásoknak megfelelően.
Az utóbbi években folyik és napjainkban is tart a védett természeti területeket
jelölő teljes hatósági táblapark cseréje. A korábbi alumínium alapanyagú, és
a területekről rendszeresen ellopott hatósági táblákat más alapanyagú táblákra
cseréljük, és jelenleg van folyamatban a természetvédelmi táblák országosan
egységes rendszerének kialakítása. Mindez jelentős költségkihatásai miatt fokozatosan
valósul meg.
Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. tv. 82. ~ (2) bekezdésével
kapcsolatban javasoljuk, hogy Győrffy Árpád Úr sziveskedjen állásfoglalást kérni
az erdészeti hatóságtól, vagy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Erdészeti Elivatalától. Védett természeti területen álló erdők vonatkozásában
a már említett természetvédelmi kezdési érdekek a meghatározóak, emellett az
erdőtörvényben foglalt szabályozás alól a természetvédelmi hatóság sem tehet
kivételt.
A további természetvédelmi részletkérdésekben a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező természetvédelmi hatóságot, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot
kellene Győrffy Árpád úrnak megkeresnie.
Budapest, 2001. február 19.
Udvözlettel
Dr. Tardy János h.
A
szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet (szállásközvetítéssel nem foglalkozunk) - E-mail:
szerkeszto utikalauz.hu
Tiéd az oldal, magadnak építed!
Ugrás
a főbejárathoz: (földi) Útikalauz >> Ugrás
az érintett országhoz: Országkapu >>
Üzenőfal - írd le kérdésedet, véleményedet! >>
Útitárskereső
- ha üres helyed van >>
©
BTSz Bt 1997-2007.
|