Rónaszéki István: Keréképártúra Passau-Krems 2004. július 17-23Évek óta várt e dédelgetett tervünk megvalósításra, míg végül
ez évben sikerült valóra váltani. Az alapötletet Paul Pollack:
"Duna menti kerékpárút" c. könyve adta, de prospektusok, interneten
talált leírások (www.utikalauz.hu) gyűjteményei számos hasznos tanáccsal
szolgáltak. Tervezgetésünk a számok körül forgott, valamint a
nemzetközi vasúti menetrend lehetőségei határozták meg a túra
összeállítását. Passauig, -közvetlen kerékpárt is szállító vonat
jelenleg nem közlekedik, nincsen könnyű sátorunk, hálózsákunk
és csomagtartónk, azt be kellett volna szerzni, mindenütt drágább
lett volna az étkezés, mert felszerelést, és élelmet szállítani
nem tudtunk volna. Kisebb távokat lehetett volna naponta betervezni,
így az út több szállásnapot igényelne. Csapatunk feleségemmel
és a felnőtt kerékpárversenyző Balázs fiunkkal három fősre alakult,
akit nem a sík Duna parti tekerés, hanem inkább a jóminőségű hegyi
utak, a barátságos közlekedés kultúra vonzott. Balázs napi 3-6
órát edzett (90-180 km, a Tour de Hungary-ra készült) amit a táborhelyünk
függvényében választott ki. Minden délután átautózott a következő
táborhelyre, bevásárolt, és sátort állított. Így csak én vittem
egy könnyű hátizsákot, minimális kajával, széldzsekivel, fényképezőgéppel.
Ezen tecnikai dolgokat előre bocsátva túránk a következő módon
alakult: 1. nap. Indulás autóval 6.30 kor Veszprémből Győr, Mosonmagyróvár, Wien, Linz, Schlögen Innzell táborhelyre. (Gasthof St. Nikolaus) Érkezés 13.30, sátorverés étkezés. Szállásdíj személyenként 6 Euró/felnőtt, (nincs sátor és autó díj, melegvíz benne van). A kempinghely közvetlen vízparti, rendkívül barátságos, a pázsit kifogástalan, a talaj nem köves. A választással 100 km autózást spóroltunk, és jó döntés volt a legszabb szakaszok oda/vissza bejárása. Kettő napos ittartózkodásunk alatt, az érkezés napján az Asachi erőműig mentünk le a jobbparton, és ott is jöttünk vissza. Az út végig a parton erdős környezetben vezet rendkívül vonzó és látványos. A Schlögeni kanyarulathoz hasonló újabb fordulókkal megtüzdelve. Kb 45 km .-t kerékpároztunk, Balázs 80-at, Asachtól kitért a közutakra, és hegyeket is talált magának.
A Jochensteini erőműnél tartottunk egy kis pihenőt, majd Passauig folyamatosan haladtunk. Jochenstein elött a német határt úgy jelezték, mint itthon a megyéket. (Hegyeshalomnál ma sem értem miért araszolgattunk fél órát, okmányt mutattunk, de nem nézegettek bele, nehogy megártson a hirtelen nyert szabadság?) Délre értünk Passauba, jó három órát töltöttünk itt, vasárnap volt, csak a vendéglátó helyek vannak nyitva, nem divat a non-stop bolti nyitvatartás. A belváros látnivalóit csak egy-egy fénykép elkészítéséig szemlélhettük, az időbeosztás miatt. Fénykép itt készült a legtöbb, a sok ámulatból a megszokásba míg átjutottunk. A Dóm, a Városháza a kikötők pezsgése emlékezetes élmény marad. Vissztérés a jobb parton: elég követni a meglepő kerékpárút kijelöléseket, el nem tévedtünk, de figyelni kellett. 18 óra körül érkeztünk Inzellbe, az út jelentősebb része közúton halad, dombokkal megtűzdelve, árnyék sem volt mindenütt, de csomagok nélkül nem volt megerőltető. Balázs edzése 180 km hegyes etap volt Asachnál áttért a Dunát északról határoló 1000-1400-as hegyek közé. Mi a feleségemmel 100 km. t bringázgattunk
A töltésen az út kiváló és széles, de a fűzfák sűrű pihe termése a nagy melegben
a szemem irritálta, be is pirosodott. Alergiám rövidebb időre kissé előjött,
később elmúlt. Szemüveget nem viseltem, talán célszerű lett volna kerékpáros
szemüveget hozni. A következő, az Ottensheimi erőműnél a hídon átkeltünk, a
sok csatorna miatt a kerékpárút igen cifra nyomon van vezetve, de utána a közút
szélén folyamatos önálló kerékpárút vezet. (Ez a balparti út dombosabb.) Dél
körül értünk Linzbe, a város forgalma számunkra szokatlanul élénk volt, a keskeny
nyomtávú villamosok gyalagosok és bringások közti száguldása nekünk félelmetesnek
tűnt. Itt a járművel közlekedőnek nagyon kell figyelni, mert úgy tűnik, a gyalogosoknak
mindenütt előnye van. A főtér forgataga, a Dóm színes ablakai felejthetetlenek.
Időközben Balázs rövidebb 70 km edzésadagja után Linz határában dudált ránk
a kocsiból, majd kereste az Abvindeni kempinget. A kemping már nincs meg, a
legközelebbi, a Mathausen utáni Au -ban található. Közben a hátizsákom a Billában
megraktam, mikor közölte a jó hírt telefonon, hogy nem 15, hanem 25 km vár ránk
a következő kempingig. Inkább az árnyékmentes tűző nap miatt esett rosszul a
hír, így nem is voltunk hajlandók Mauthausen elött a csavaros bicajutakat és
a számunkra kevésbé érdekes falucska miatt a 10 km kitérőt végig vánszorogni.
Először itt láttunk nem igazán kedves autóst, mert a fejére mutogatva közölte
a rólunk kialakult véleményét. Az út itt olyan széles, hogy ha nem lenne tiltó
tábla a bringásnak, jobb lenne, mint a Passau-Schlögen közötti utak, ahol a
közúton kell haladni. Aligha zavarhattuk a derék helyi autóst, bizonyára féltését
fejezte így ki. Mauthausan szép barátságos kisváros, egy víztöltéses pihenőre
álltunk meg. A város elött mellékút vezet az egykori koncentrációs táborba,
monumentális emlékoszlop hívja fel rá a figyelmet. A meleg miatt kihagytuk.
Au an der Donau kempingje igen barátságos, kis tavacska is van az árnyas fák
alatt. A környék vízisport és bringás paradicsom, odaérve örültünk is, hogy
így alakult. Kb ismét 100 km-t tettünk meg a Linzi tekeréssel
együtt. 4.nap. Úticél Grein, Ibbs, Pöchlarn
. A komp egykor a két települést a központok közt kötötte össze, a kemping jelölése igy megtévesztett, és a hídon átkelve rossz irányba indultunk, mert a kemping lehetőség jelzése hiányzik. Pöchlarn ipari központtá fejlődött, daruk gyárkémények látványa kevésbbé volt vonzó. A Klein Pöchlarni kemping a település külső határában van, vissza felé. Nem tünt túl barátságosnak, a talaja köves a gyepet nem locsolják, és ritkán nyírják, a forgalma kicsi. Ha könnyebben rátalálunk, inkább továbbmegyünk. Egy előnye volt, az olcsóbb ára, bár a melegvíz
pénz bedobásra elérhető. A vizesblokk a bekerített kempingen kívül a szomszédos
sportpálya épületében az alsó szinten található, erre is nehezen leltünk rá,
pedig egészen közel van. A büfé és a portaszolgálat 17-22 óra között ügyel,
közvetlenül helyben nincsen étkezési lehtőség, ezért akik a sátort is bringán
viszik inkább elkerülik. Az egyenletes útbeosztás miatt, egy éjszakára megfelelt.
Balázs e napon ismét 180 km hegyi etapot edzett, így fél órával mi értünk elöbb
a kempingbe. A mi távunk a kemping kersése miatt ismét 95 km
körül sikerült. 5. nap. Úticél Melk Krems : Indulás a balparton tovább, míg Melk közelében tértünk át a jobb partra. Az apátságba felmentünk, annyi idővel nem rendelkeztünk hogy a múzeum kiállításait gyűjteményeit is megnézzük. Az apátság előtti csomagszekrényes, fedett kerékpártárolókhoz haasonlót eddig még nem láttam. A barokk kertet megnéztük, ide is több idő kellett volna, de így is sok szép emlékkel és fotóval gazdagodtunk. Egy pumpával lettem szegényebb, ami a zörgő macskaköveken valahol alhagyott. Ha nem 15 km után veszem észre, megpróbálom keresni, így fájó búcsút vettem a kedves pici könnyű jószágtól. Még szerencse, hogy sehol sem volt rá szükség. Melk után visszatértünk a bal partra, a települések folyamatosan egymást érték. Itt a felső, a falvakat összekötő helyi közutakon lehet bringázni, folymatosan fel-le, mire sok lenne a fel, már lehet is gurulni. Gyönyörű teraszos szőlők, kajszi barack ültetvények, művelt hegyoldalak, a kanyargó hegyek közé szorult Duna látványa lenyűgöző. A forróság nehezen volt elviselhető, így a kempingbe érve, a strandot választottuk. Balázs rövidebbet, kb 80 km.t edzett, mire a kempingbe értük a sátor állt. A kemping szép helyen fekszik, este a kivilágított Greini apátság látványát szemlélhettük. Ezen a napon kb 60 km tetttünk meg
7. nap Reggel egy utolsó tekerés az Erlufsee körül, a sátor száradásásig, fényképezés, pakolás. Indulás 10 órakor Graz útvonalon a 8.as úton haza Veszprémbe. Érkezés 16 óra körül.
Inzelli alkalmi ismeretségek:
Egy négytagú családdal akik autó nélkül jöttek, velük Innzell, Au, Klein
Pöchlarn, Krems kempingben rendszeresen találkoztunk, összebeszélés nélkül.
40 körüli szülők, 8-12 éves fiu és lány gyermekek meindenki felpakolt kerékpárral,
azonos szakaszokat jártak be, de Passauból jöttek és Wien-be tartottak. Mindenkinek kortól és nemtől függetlenül melegen ajánlom akár kisérőkocsival, csomag nélküli bringával, akár felpakolt kerékpárokkal, rövidebb szakaszokkal! Kellemes Túrázást Kívánunk: Minden Kedves Látogatónak! A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet (szállásközvetítéssel nem foglalkozunk) - E-mail: szerkesztoutikalauz.hu Tiéd az oldal, magadnak építed! Ugrás
a főbejárathoz: (földi) Útikalauz >>Ugrás
az érintett országhoz: Országkapu >> |