Vissza

Fábián József
Életkor: kis híján 44 év :(
A használt hangkártya: Ensonique Soundscape
Budapest
Jozsef.Fabian@office.ksh.hu
Honlapom: nincs; Szlizs Róbert lapján van néhány midim, a http://www.salamon.sk/Robert/midi/index.html

címen, illetve nwc (Noteworthy Composer) formátumban a http://www.vadu.com/nwc/ethnic.html
oldalon a trad. Hungarian címszó alatt. Az itt lévő file formátum lejátszható és nyomtatható
az ingyenes Noteworthy player-rel, ami a http://www.ntworthy.com/player/ címen, illetve sok
shareware-freeware gyujteményben elérhető.

Található egy midi Lajtha Széki gyujtésébol a http://www.ingeb.org/songs/lajtha8.html címen.

A pályázatra való válogatás során "nehéz feladatom volt", mert az elmúlt 2 év során mintegy 300 magyar népzenei vonatkozású darabot készítettem.

A magyar nép dalai pályázatra az alábbi három darabot nevezem:

1., A "kompozíciók"

Lassú Pókáról - közli Pávai István az Erdélyi és Moldvai Magyarság népi Tánczenéje c.
könyve 138. sz. darabjaként (Teleki László alapítvány, 1993., 348. old.)
Ez a midi állomány már régóta az egyik kedvencem, a dallam, az egyszeru kíséret és a - szerintem - jól eltalált hangszín miatt.

Sebes forduló Vajdaszentiványról - közli Vavrinecz András, 1992.
Vajdaszentiványi népzene. A Vajdaszentiványi dallamot nemrégiben írtam át. A kíséretet magam
írtam hozzá Vavrinecz Andrásnak a kiadványban lévo leírásai és a publikált ritmussémák alapján. A hegedu-brácsa-bogo hármas elkészítése után, valamint a Dunántúli csárdás hangzását ismerve - vettem a
bátorságot, és tovább dúsítottam a hangzást egy cimbalommal, aminek szólamát a hegedu szólam
variációjaként magam írtam meg.
Mivel korábban készített midikben mindíg megpróbáltam az eredeti lejegyzéshez ragaszkodni, ezért ennek a darabnak ilyen formában való pályáztatása kísérlet is számomra.

Dunántúli csárdás - közli Lajtha László a Dunántúl monográfiában.
A teljes dallam és a kíséret szólamait is maximális huséggel próbáltam meg midibe átírni. A cimbalom
hangzását itt kisérleteztem ki: a GM midi patch-ek közül a koto és a clavinet együttes hangját találtam a legjobban közelítonek, így a cimbalom szólamot két hangszer hangjának átfedése adja.
A korábban átírt népzenei darabok túlnyomó többségét a hegedu-brácsa-bogo hármasra hangszereltem, - lévén többségük a keleti (erdélyi) dialektusból való. A dunántúli páros tánc dallama ezekhes képest a cimbalommal gazdagodva egészen más hangzásvilág lett. Ezért, valamint a virtuóz dallamvezetés, és a fergeteges tempó miatt teszik annyira a dallam, hogy pályáztatom.

Erdélyi hajdútáncok. - Négy Haidau szvitbe fuzve. A dallamokat Martin György könyvébol kottáztam ki, a kíséretet pedig az ott közölt ritmusséma alapján magam írtam hozzá. A négy tánc sorrendben Felenyedrol,
Csombordról Maroscsesztvérol és Lorincrévérol származik. Összefuzésüket - bár a dallamok különbözo
falvakból származnak - számomra az tette indokolttá, hogy a haidau egész Erdély területén elterjedt tánc, és bár nem magyar, hanem eredetileg román népzene, így szigorúan véve nem is felel meg a pályázat
kiírásának, magyarok, cigányok és románok egyaránt táncolnak rá. Foként ez a különbözo nemzetiséguek közötti megosztás indokolta, hogy mégis elküldtem a pályázatra. Ráadásul mostanában készítettem, így még számomra is friss a zene :).

Népzene iránti szeretetem táncházas múltamból ered - most már inkább csak házas vagyok, mint táncházas - ezért is elsosorban népi tánczenét írok midi formátumba.
A midizés hobbyja pedig onnan ered, hogy éppen táncházban egykor leírt szövegeket rendezgettem, és kiváncsi voltam, nincs-e valami shareware program, amit kotta írására lehetne használni.
Találtam...
A midik gyujtögetését eloször a pop (rock) darabokkal kezdtem, majd felfedeztem az ír népzenei mididket. Ezután már szisztematikusan keresgettem más népzenék után is, így egész csinos gyujteményem alakult ki - csak magyar nem volt közte: egy-két kivételtol eltekintve - hiába kerestem. Kísérletképpen lkészítettem
Lajtha Széki gyujtésébol - ez még egyetemista korom óta megvolt otthon - egy suru tempót, és
majd' hanyatt estem, milyen jól hangzik a hegedu-brácsa-bogo hármas az én mezei SB16-osomon
is.
Igy kezdtem a széki dallamokat átírni - mintegy tizennégyet csináltam meg belolük, de közben egyre jobbab izgattak más tájegységek is. Következett Vargyas: A Magyar Népzene Tára, de ekkor már problémát jelentett, hogy zenei alapképzettségem valahol a bányászbéka hátsója szintjén van - kb 2.5 zenei általánosig jutottam 20 - egynéhány éve. Ezért volt jó számomra Lajtha, mert o a teljes kíséretet is leírta, szemben a késobb használt forrásaimmal. Van pl. néhány mezoségi és széki kottám, még táncházban szereztem, de ezek amolyan "lókották": az tudja használni oket, aki amúgy is tud zenélni: a (hegedu) dallamot ugyan szépen tartalmazzák, de a kíséret jobb esetben csak akkord jelzésekkel (sem ritmusképlet, sem akkord fordítás) feltüntetve. Nekem az akkordok jelzései kb a katonakorombeli gitározás emlékeit jelentették a C G A E D, no meg néhány moll és szeptim lefogása szintjén. Úgyhogy kénytelen voltam egy
kis zeneelméletet tanulni - érdekesnek bizonyult.
Most már van egy kis bátorságom - lehet, néha sok is- , hogy a dallamokhoz "dúrmixtúrás" kíséretet kreáljak (azért nem ártana, ha valaki hozzáérto is meghallgatná ezeket a kíséreteket.) Közben új források után néztem, és a (népzenei) világ olyan ütemben kezdett tágulni elottem, hogy lassan nem tudom, merre tovább.
Az utóbbi két-három napban megint új problémába ütköztem, amit majd valahogyan kezelni kell. A kottázó szoftver levelezési listáján felhívták rá a figyelmemet, hogy "jó nagy bal kezének kell lennie annak a brácsásnak, aki ezeket az akkordokat le tudja játszani". Ezért elkezdtem utána járni, hogy egyáltalán milyen akkordokat is lehet játszani a három húros mezoségi brácsán. Ebben éppen ma kaptam segítséget Szlizs Róberttol, aki brácsás lévén kimeríto leírást és akkordképeket külött nekem a mezoségi brácsa
használatáról. Attól tartok, elobb-utóbb át kell néznem az eddig írt összes szekvenciát...

Eddig készítettem Halmágyi Mihály Gyimesközéploki hegedus anyagából néhány darabot, Pávai István:
az Erdélyi Magyar Népi Tánczene c. könyvébol, és egyre több egyéb forrásból. Volt egy nagyravágyó tervem, de nem tudom, lesz-e belole valami: Jó lenne csinálni egy tisztességes web oldalt, amin földrajzilag is el lehetne helyezni ezt a néhány száz midit. Közben rátaláltam a Fonó népzenei térképére, amit Pávai István tart karban, úgyhogy nem tudom, sok értelme léenne-e egy ilyen amator kezdeményezésnek részemrol. És hát ehhez is ido kellene, és abból kevés van, ami meg van, kell az
újabb zenék felfedezéséhez.

A népzenén kívül írok át midibe középkori dallamokat, illetve "korai" magyar zenei emlékeket a Kájoni- a Vietorisz- és a Stark kódex forrásaiból, de nem csak magyart, hanem az egyetemes zenetörténet reneszánsz és középkori darabjaiból is.
A magyar népzene szekvenciáinak készítése persze kiváncsivá tett más népzenékre is, így készítettem
román, ukrán, szerb, horvát, midiket is, egyre tudatosabban vállalva a Kárpát-medence környékét.
Különösen tetszenek a Vujisics Tihamér gyujtésébol származó szerb és szlovén tambura dallamok.

A problémát a szerzoi jogok kérdése jelenti, mert a szekvenciák készítéséhez néprajzi (népzenei ) publikációkat használok (Lajtha Lászlótól, Bartók Bélától, Martin Györgytol, Pávai Istvántól és sok más népzene kutatótól). Igaz,az elkészült állományokkal semilyen üzleti célom nincs, és a forrásokat is feltüntetem a midikben, de a midi körüli szerzoi jog problémák, amik a tavalyi évben fölmerültek - elsosorban a kurrens könnyuzenékkel kapcsolatban - nem teszik mellozhetové a problémát.
Pávai Istvántól kértem is ebben az ügyben engedélyt, de mivel saját web oldalam nincs, ahol
megnézhette volna oket, a dolog félbeszakadt. Lajtha lászló publikációinak - nevezetesen az
1954 ben kiadott Széki Gyujtés ügyében a Zenemu Kiadó jogutódját kerestem meg, ahonnan azt a
tájékoztatást kaptam, hogy a kiadónak semilyen jogai nincsenek ma a kiadványon, felolük írhatom belolük a midijeimet, de ha nagyon-nagyon akarom, keressem meg Lajtha örököseit...

Fábián József

Vissza