Peregrinus: Városom, Gyergyószentmiklós – I. rész: a múlt – 2000. ősz

A Maros felső folyásánál elterülő magas fekvésű Gyergyói-medence a környező hegyekkel az Románia egyik sajátos néprajzi tája, ahol széles lehetőség nyílik az ember és környezete viszonyának megtapasztalására.
Gyergyó a székelység településeinek egyik legzártabb, földrajzilag egyik legelkülönültebb része, mely mindig megfelelő védettséget biztosított az itt élő embereknek.
Gyergyó nevét sokféleképpen származtatják, vannak kik Georgiától, vagyis e tájról jött őseink visszaemlékeztetésétől eredeztetik. Pray szerint Szent György latin nevéből, Losteiner pedig attól, hogy az első odatelepűlőket vezető székely őst Györgynek hívták, s midőn tanyát és telephelyet kereső népe a Gréces tetőről meglátta a havasok kebelében rejtőzködő szép helyet, meglepetten kiáltott fel: György jó vagy , gyer jó. A Csíki krónika feljegyzései szerint Gyergyó legrégibb neve Hegyalja volt.
Számos régészeti lelet bizonyítja azt, hogy a Gyergyói medence ősidőktől fogva lakott terület volt.A csíki és gyergyói székelyekről már 1285-ben említést tettek, a tatárokkal szembeni tarkói ütközettel kapcsolatosan.
Gyergyóról az első írásos említés az 1332-i pápai jegyzékben található. Az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékek három, Gyergyónak nevezett településről szólnak Szentmiklósról, Alfaluról és Szárhegyről.
Természeti adottságain kívül Gyergyó rendkívül gazdag történelmi emlékben. Időrendi sorrendben említve a legfontosabb történelmi emlékek a következőek:
Erdély egyik legszebb reneszánsz stílusu kastélya a  szárhegyi Lázár kastély, melyet freskók, domborművek díszítenek.E kastélyban neves történelmi személyiségek fordultak meg: itt nevelkedett Erdély legnagyobb fejedelme, Bethlen Gábor, öccsével Bethlen Istvánnal, de megfordultak itt Petru Rareş moldvai és Mihnea Vodă havasalföldi fejedelmek is, valamint Kájoni János, aki a szárhegyi ferences kolostor alapítója.
Gyergyó történelmi emlékeinek egyik nevezetessége a gyergyószentmiklósi Both vára, melynek csúcsáról az egész környék attekinthető, ezért is építették ide a várat, a XIV században. A vár helyén ma egy kápolna áll.
Gyergyószentmiklóstól északkeletre emelkedik a gyergyói havasok legmagasabb hegye, Piritske, melynek igen fontos történelmi, védelmi és kereskedelmi szerepe volt az elmúlt századokban: itt bonyolódott le a Moldva és Gyergyó közti forgalom.
Gyergyó történelmi emlékeinek szerves részét képezik a régi köz- és magánépületei is. A gyergyóiak ittlétéről elsősorban a templomok vallanak.
A tárgyi bizonyítékok szerint az Alfalvi, XIV századbeli, gótikus stílusu templom az egyik legrégebbi templom a gyergyói medencében. A jelenlegi templom barokk stílusban épült, de egy román stílusu kő ajtókeret még most is őrzi a francia szerzetesek munkáját.
A gótikus stílus jegyeit hordozza, a Fogarassy György építészmester vezetésével épült gyergyószentmiklósi katolikus templom is. A szárhegyi katólikus templomon szintén jelentős középkori elemek találhatóak.Történelmi emlékeket őriz a gyergyószentmiklósi barokk stílusu múzeum valamint a régi plébánia épülete is.
Gyergyószentmiklós történeti néprajzában sajátos színfolt és a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés szempontjából nagy jelentőségű az örménység itteni megtelepedése és tevékenysége. A XVII században a  belső harcok és a török támadások hatására számos örmény család hagyta el Moldva városait, és főként a kereskedelmi szempontból vonzó erővel bíró helyeken, elsősorban a Keleti-Kárpátok átjárói mellett telepedtek meg. Így jött létre a XVII században a gyergyószentmiklósi örmény telep , fellendítve az egész gyergyó medence ipari és kereskedelmi életét. Az örmények itteni megtelepedésének fontos bizonyítéka a  gyergyószentmiklósi örmény templom, mely a reneszánsz stílusu kiskapu kivételével teljes egészében barokk stílusu épület.
Gyergyó története az erdővel vívott küzdelem története. Az erdő nagymértékben hatott a vidék fejlődésére.Gyergyó lakosságának fő kereseti forrása a fakitermelés, deszkametszés, tutajozás, az állattenyésztés és földművelés volt.
A gyergyóiak történelmének jellegzetes tulajdonsága volt mindig a szabadságért való küzdelem. Gyergyó lakossága részt vett a kuruc mozgalmakban, a tatárok elleni harcokban, ahonnan a Tatárhágó elnevezés származik, II. Rákoczi Ferenc fejedelem vezette felkelésben. Gyergyó lakossága kitűnt az 1848-as forradalomban, kiknek katonai erejére Bem tábornok is számított.
Gyergyó történelme szerves részét képezi a magyar nép, pontosabban a székelység történelmének.
Folytatása következik - ha lesz időm.

A szerzőnek a szerkesztőn keresztül küldhetsz levelet (szállásközvetítéssel nem foglalkozunk) - E-mail: szerkesztoutikalauz.hu

Tiéd az oldal, magadnak építed!

Ugrás a főbejárathoz: (földi) Útikalauz >>Ugrás az érintett országhoz: Országkapu >>
Üzenőfal - írd le kérdésedet, véleményedet! >> Útitárskereső - ha üres helyed van >>
© BTSz Bt 1997-2007.