Helytörténeti séta Bakonybélben és Somhegy-pusztán

SZENT GELLÉRT TÉR
A rendszer váltást követően Bakonybélben csupán egy utca, ill. tér nevét kellett megváltoztatni. A mai Szent Gellért teret 1989 előtt Szabadság térnek nevezték.
Bencés templom és monostor - Szent Gellért tér 1. (Bővebb történet - ide kattintva)
Az 1018-ban alapított monostort a török után a 18. században építették újjá. 1754-ben szentelték föl a templomot. A barokk oltárokat és a szószéket az elmúlt évtizedben restaurálták. A főoltárt Pollinger Ignác pápai festőművész készítette.
Klastromkert /angolpark. A Gerence-patak partján található a megyei védettség alatt álló park, melynek kiterjedése 5,8 ha. Az arborétumba az 1830-as években a Bakonyban őshonos fákat és cserjéket telepítettek be. Az apátság parkjáról az első írásos feljegyzés 1834-ből Jidely főkertész tollából származik. A park korabeli állapotáról Beély Fidél bencés szerzetes máig megmaradt kéziratos naplója ad részletes információt. A park felső koronaszintjében 1834-ből származó lucfenyő, vörösfenyő, korai juhar, hegyi juhar és vadgesztenye található. A századfordulón ültethették a vérbükköt és a magnolia fát. A park különleges értéke a Bakony legidősebb somfái között nyilvántartott 200-300 éves somfa. - Megkezdődött a park kertészeti rekonstrukciós munkájának szakmai előkészítése. Az arborétum jelenleg nem látogat-ható.
Kaszinó - Szent Gellért tér 15.
A reformkorban, Széchenyi István által kezdeményezett Kaszinó-program a helyi közösségek önszerveződését, a talál-kozás és a közélet lehetőségét szolgálta. Itt Bakonybélben az apátság és a tehetős helyi családok összefogásával a Ka-szinó 1873-ban nyitotta meg kapuit. Jelenleg ez a település művelődési háza.
Guzmics-ház - Szent Gellért tér 17.
Az elemi iskola az 1990/91-es tanévig itt működött. 1939-ben a csendőr laktanya mellett építettek a felsőbb évfolyam-oknak tantermeket. - A helyi iskoláztatás a falu kiépülésének évtizedében megkezdődött. Erre vonatkozó első adataink az 1730-as évekből vannak. Ezt az épületet 1833-ban kezdte építtetni Guzmics Izidor apát, s még ebben az évben megkezdték az akkor még földszintes iskolában a tanítást. Ebben az épületben jelenleg gyógyszertár és könyvtár működik.
Egykori Községháza - Szent Gellért tér 19.
Homlokzatán az építtetés évszáma: 1880.

FALUVÉG
Petőfi utca
Szent Günter és Szent Gellért remetesége a béli monostortól negyedórányira lévő Borostyán-kútnál volt. A Petőfi utcán kell a falu végéig sétálnunk. Ezt az utcát hajdan Faluvégnek nevezték. Az egykori zarándokút mentén (a 21. számú ház kerítésében) még fél évszázada állt egy szép kápolna-fülke, melyet Malonyai Dezső örökített meg a Magyar Nép Művészete c. monográfiában. Ebben az utcában található egy szépen felújított nádfedeles ház. Még az ötvenes években az utca majd mindegyik házát náddal fedték. A Szekrényes család által építtetett tornácos ház már a 19. sz. közepi látképeken szerepel.

BOROSTYÁN-KÚT
Fehér kereszt - Kifelé, a falu határában bal oldalon a Szőlőgyöpnek nevezett hegyoldalban látható egy 1936-ban Haik János által állíttatott útszéli kereszt. Szent Márk napján a búzeszentelés végett ide zarándokoltak, hogy a határt és a búzát megszenteljék. Egyik évben ide, a másik évben pedig a másik faluhatárba, a pápai úti kereszthez mentek.
Borostyán-kút (Szentkút)

"Történt pedig, hogy amikor Gellért látta: Szent Imre gyarapszik erényben, és Krisztus segítségével az emberi nem ellenségét férfi módra legyűri, a nép zaja elől menekülve egy magányos helyre vonult vissza, melyet a nép nyelvén Bélnek hívtak. Itt hét álló esztendeig böjtnek, imádságnak, virrasztásnak szentelte magát, ki nem mozdult innen; kunyhót épített magának, ebben fogalmazta műveit, amelyeket saját kezűleg le is írt." (Szent Gellért kisebb legendája) Hét év elmúltával azonban István király az általa alapított csanádi püspökség élére állította Gellértet. István király halála után kitört zavargásoknak esett áldozatul több társával együtt. Budán a Kelen-hegyen 1046-ban halt vértanú halált. A forrás (Szentkút) és a mellette lévő kápolna emlékezteti a zarándokokat: megszentelt helyen vagyunk. A 19. századi hagyomány szerint a két jeles szent remetesége a Borostyán-kútnál volt. A jelenlegi kápolnát 1825-ben építet-ték a Borostyán-kútnál. Az un. Taródy-kereszt mellett vezet egy lépcső a Lourdes-i barlanghoz. A Kápolna előtt lát-ható Szent Gellért szobra, melyet Opra Szabó István mintázott. A Borostyán-kút fölött épült meg 1884-ben a Kálvária.

MALOM
A Malom u. 3. számú ház telkén állt még az 1970-es évek elején is a vízimalom.

PAJTARÉT
Tó - a 20. század első felében a mai focipálya mellett volt az apátság csónakázó tava. Az arborétumból kis híd és gesztenyefákkal övezett allé vezetett ide.
Kőedénygyár - 1851-ben Gerlicze Rafael megbízást kapott Sárkány Miklós apáttól, hogy szervezze meg Bakonybélben a kőedénygyártást. Gerlicze a Károlyi grófok hollóházi gyárában szerezte a képesítést. 1855 végéig működött a rövid életű vállalkozás.

ÚJTELEP
A mai Pápai utcával azonos.
Csendőr laktanya - Pápai u. 3.
Az 1920-as években építették, mely az 1960-as évek óta az általános iskolának ad helyet.
Általános iskola - Pápai u. 3.
1939-ban építették az akkori csendőr laktanya mellett a felső tagozatosoknak a tantermeket, 1987-ben elkészült a tor-naterem is.
Pékség - Pápai u. 24.
Pápai József pékmester 1937-ben építtette azt a kemencét, mely a mai napig épségben megmaradt. Péksége 1976-ig itt működött.
Útszéli kereszt - A 20. sz. elején még a falu határát jelölte, a Kaszinó tagsága állíttatta.

FÜRDŐ
A mai Fürdő utcával azonos.
Oncsa-házak - A Fürdő utca elején az 1930-as években épült fel 11 un. ONCSA-ház. Az Országos Családvé-delmi Szervezet olcsó telkek vásárlásával, közvetítésével segítette a sokgyermekes családok megtelepedését, házépítését. Eredeti állapotában a Malom utca 8/a alatti ház maradt meg, a többit elbontották, ill. átépítették.
Bakonyvári Márk 1938-ban nyitotta meg vendégfogadóját. A gyermekek üdültetését az 1947-es államosításig segítette. (Vadszőlő Panzió - Fürdő u. 47.)
Bende András paszománygyáros 1947-ben kezdte építeni az üdülőt, amelyet félkész állapotban hamarosan kisajátított a születő népi demokrácia. Hosszú ideig SZOT-üdülőként vált közkedvelt vendégfogadóvá, 1998-től a Bakony Hotel fogadja itt a vendégeket.
Strand - A Fürdő utca végén a strand az 1930-as évektől egészen az 1950-es évek közepéig működött. Gál László kúriai bíró építtette.

NAGYMAJOR. és a KISMAJOR
Szent Gellért tér 5-7. sz.
Az un. nagymajorban a tehén- és lóistállók voltak, továbbá több cselédlakás is. Jelenleg 2 intézmény tulajdonában van a major: a BEFAG Bakonybéli Erdészete és a Bakonyi Erdők Háza. A latin major szó önmagában is azt jelenti, hogy nagy (mármint a gazdaság), a szókettőzés nyilván abból fakad, hogy a telek közvetlen közelében volt az un. kismajor, ahol a juhaklok voltak. Az Erdők Házával szemközti telken néhány kőfal jelzi egykori helyét.

BAKONYI ERDŐK HÁZA
Szent Gellért tér 9., Tel./Fax: 88/461-245 és 88/461-241
A természetvédelem és az erdőgazdálkodás történetét, bakonyi sajátosságait mutatja
be a gyűjtemény. Tárlatvezetés igényelhető. Nyitvatartás: IV.1-től IX.30-ig:
keddtől péntekig 10-14, szombaton 12-16, vasárnap 9-13. X.1-jétől III.31-éig:
kedd és csütörtök: 10-14, szombat: 12-16

TEMETŐ
Már 1230-ban épült kápolna a régi temető helyén Szent Gellért tiszteletére, akinek remetesége ott lehetett. A 19. szá-zadi források említést tesznek egy un. régi temetőről, amiben még állt egy középkori kápolna, mely Szent Gellért személyéhez kötődött. Ennek pontos helyét nem ismerjük.
A gráci irgalmas rendi nővérek sírkertje - 1950. október 10-étől a nővérek ellenőrzése végett internáló tábort alakított ki a népi demokrácia az egykori bencés monostorban. Ezt idővel legalizálták a "szociális otthon" névvel. A temető bejáratától jobbra nyugszik majd félezer apáca.
A bejárattal szemközt van a bencés sírkert. Sárkány Miklós apát úr sírja áll a temetőkereszt közelében.

BÉKAVÁROS
A mai Rákóczi tér.
A Kopjafát Kovács Lászlóné a 2000. millennáris év emlékére állíttatta.

SUTTONY
A mai Óvoda utcával azonos.
Óvoda - Óvoda u. 8.
A napjainkig Suttony-nak nevezett falurészbe a Rákóczi téren keresztül juthatunk. Az óvodát Haik János alapította 1937-ben. Az intézményt a Szatmári Irgalmas Nővérek vezetésére bízta, akik 1948-ig gondozhatták a falu apraját.

HALASTÓ
A temető és a Deák Ferenc utca közötti mélyedésben volt az apátság halastava.

KÖVES-HEGY ALJA
A Széchenyi és a Deák Ferenc utca által határolt területet jelöli. Ezekben az utcákban még a mai napig készítenek kaszanyelet, fa gereblyét és favellát.

FŐ UTCA
A második világháború előtt élénk kereskedelmi élet volt a településen, itt a Fő utcán már ekkor működött a Weiss Bolt (6. sz.), a Deutsch bolt (12. sz.), a Hangya Szövetkezet (a mai ÁFÉSZ üzlet helyén) - a Szent Imre cserkészcsapatnak itt volt a klubhelysége. A Brenner kocsma volt a mai Pikoló elődje.
Tájház /Hasprai-ház - Fő utca 15.
A bakonyi népi építészet egyik legszebb példája, amelyet a család 1895-ben építtetett. A gazdaporta a nagyházból, a kisházból és az un. torkospajtából áll. A két házat az utca felől szép íves kapu köti össze. 1970-től 1994 őszéig néprajzi múzeum működött itt.
Kovács műhely - Fő u. 30.
Ezen a telken működött a Jakab család kovácsműhelye több nemzedéken át. A falunak egyidejűleg több kovácsmestere is volt. Hüll Józsefnek a mai postaépület helyén állott a műhelye, Szalai Mihály műhelye pedig a Kossuth utcában volt.

CIGÁNYÁROK
Kacatgyár - Gyár utca 11.
Bakonybélben még a II. világháború előtt létesült a helyi szájhagyományban "Kacatgyár"-nak nevezett Játékkészítő kisüzem. A háborúban hadiüzemmé alakították át, ekkor un. "Tankholz"-ot (fával üzemeltetett autók "üzemagyaga") készítettek.

DOMBÓVÁR
A mai Kossuth utcával azonos. A falu legjellegzetesebb utcája. Építészetileg is karakteres. Számos 19. századi elemet is megőrző portát láthatunk itt. A házak jó ritmusban váltakoznak, szépen illeszkednek a táj domborzati viszonyaihoz. Bakonybél hegyi falu, az építészet és a táj szép harmóniája tanulmányozható ebben az utcában.
Zsidó temető
Az egykori Weiss-ház a mai Kossuth u. 14. számú házzal azonos. Ezen háztelek Szőlőgyöppel határos részén alakí-tották ki a zsidó családok a temetőkertet. Mindkét bakonybéli családot Auschwitzba hurcolták el.

PÁSKOM
Egy nemrég nyitott utca vette fel a korábban mezőgazdasági művelés alatt álló határnevet. A "Páskom" helynév tágabb jelentéskörével is találkozhatunk: a mai Páskom, József Attila és Kossuth utca által határolt földterületre is használják.

PITYERDOMB
Az un. Újsortól a Tamás Panzióig, ill. a faluvéget megjelölő keresztig terjedő utcasort nevezik Pityerdombnak. Ez a kereszt az un. Piros kereszt, a Borostyán-kút előtti kereszt pedig az un. Fehér kereszt.

ÚJSOR
Jókai utca
Az Önkormányzat utcájában szép boltíves, tornácos házat láthatunk.
Bognár-háza - Itt a Jókai u. elején, az önkormányzattal szemközt volt Pucsek Ferenc bognár műhelye.

Helytörténeti séta Somhegy-pusztán

Aki a helytörténeti barangolás közben kedvet kapott, hogy a béli völgyből Somhegypusztára átballagjon, az bizonyosan valakihez megy. Ahol kevesen élnek, ott többet tudnak a táj és az ember múltjáról, lehetőségeiről.
A 19. században üveghuta működött Somhegypusztán. A béli apátság tulajdonában lévő hutát Neumann Ábrahám létesítette 1815-ben. A kisüzem elsősorban háztartási és kocsmai üvegárut gyártott. Néhány szép példány a budapesti Iparművészeti Múzeumban látható. 1856-ban gazdasági okok miatt bezárták. A puszta Zirc felöli végén, a vadászház melletti völgyben működtek az üveghuták.

TUDJA-E
hogy 1851-55 között kőedényeket gyártottak Bakonybélben?
Sárkány Miklós apát kőedénygyártókat fogadott, hogy munkalehetőséget és a hagyományos erdőgazdálkodás mellett ipart teremtsen. Azonban a herendi és a városlődi kisüzemek mellett nem volt versenyképes.
hogy a régi "márványbányák" (Kőris-hegy) mészkövének repedéseiben szép kalcit kristályok találhatók?
E kristályok mérete a néhány millimétertől a több centiméter nagyságig terjedhetnek, színe fehér, sárgásfehér vagy sárgásbarna. Szintén a régi bányák kőzetében láthatók az ammonites maradványok. Szép, dekoratív kövületek.
hogy a somhegyi Krajcár bánya honnan kapta a nevét?
A földtörténet paleocén korszakában (55 és 36 millió év között) a nummuliteszek olyan tömegben terjedtek el a tenge-rekben, hogy vázaik kőzetalkotó mennyiségben halmozódtak fel. Azokat a mészkőpadokat, amelyek vázaikból épülnek fel, nummulitesz mészkőnek nevezzük. Ezeket a szilárd, lencse alakú - néha több centiméter átmérőjű - mészvázakat nevezi a népnyelv krajcárnak. Somhegy puszta mellett az útbevágás tár fel egy ilyen mészkőpadot. Ez az un. Krajcár-bánya. Ugyanezt a "kőpénzt" a népnyelv Szent László pénzének is mondja. A Gella-patak szurdok-völgyében jól megfigyelhetők a nummuliteszes mészkőpadok.
hogy 1929 februárjában reggelenként több héten át mínusz 30 C fok alatti hőmérsékletet mértek Bakonybélben az apátság házi naplójának tanúsága szerint (11-én mínusz 37 C fokot)?
hogy Bakonybélben jó kétszáz éves élő hagyománya van a faszerszám készítésnek?
Még ma is több portán a régi metódus szerint dolgozzák meg a fát. A faszerszám készítők nyeleket, lapátokat, gereblyéket és talicskákat, a bognárok a kovácsmesterekkel együtt szekereket készítettek. Sokaknak pedig a kereskedés biztosította a megélhetést.
hogy a Magas-Bakony Tájvédelmi körzet jól reprezentálja a Bakony-hegység természetes erdőtársulásait?
Ezt az emberi tevékenység csak kis mértékben érintette, így a táj megőrizte viszonylagos eredetiségét. Az itt található természeti értékek megőrzése, a terület több célú hasznosítása csak átfogó tájvédelmi intézkedésekkel biztosítható.