Hajdu Kálmán - Skandinávia - 2. rész - Norvégia, Ryfilke

Norvégia
Kilencedik nap
Hantsholm-Jörpeland
7 órás hajóút a Fjordline Bergen nevű hajójával. (Hantsholm-Egersund). A tenger meglehetősen hullámos volt, így többé-kevésbé mindenki egy kicsit tengeri beteg is lett. A fiúk nagyon élvezték a hajót mindent körbejártak, volt rá elegendő idő.

a norvég partok	Egersundi útcarészlet

Miután kikötöttünk legelőször sétáltunk egyet Egersundban. Kerestünk egy bankjegyköpő automatát megebédeltünk egy kínai étteremben norvég gyerekmenüt majd elindultunk Stavanger felé. A fiúk elaludtak így az első fjordon átvezető kompról lemaradtak.

Preikestolen kemping Jörpelandban

A komp után pár kilométerre megtaláltuk a Preikestolen felé vezető útelágazást és a Preikestolen Campinget. Itt kerestünk egy többé-kevésbé száraz helyet és felvertük a sátrunkat. A szél valamennyire alábbhagyott, de az eső reménytelenül esett.

Tizedik nap
Jörpeland (kirándulás a Preikestolen sziklához)
Kirándultunk a Preikestolen sziklához. Miután az eső elállt, nekivágtunk. A szikla autóval nem érhető el. Mintegy 3 órás gyalogtúrát kell tenni a parkolótól a szikláig. A turistaút nemcsak jelölve van, hanem a mocsaras részek felett hidak a sziklás helyeken, pedig kapaszkodók vannak. Rengeteg a turista, mivel esős időben, vagy ha köd van, kétes élvezet felmászni a sziklához., az alatta 600 méterrel lejjebb lévő fjordot úgy sem lehet látni. Maga a gyalogtúra mintegy 3 órát igényel. Sehol semmi speciális biztosítás. Vigyázzon mindenki magára.

A magyarul "Prédikálószék" névre hallgató szikla 604 méter magosra nyúlik ki a Lyse fjordból és egy 25 * 25 méteres négyzet alakú platóban végződik.

Miután visszaértünk a Campingbe vacsorát készítettünk. A fiúk a Camping melletti tavacska partján játszottak.

Tizenegyedik nap
Jörpeland (kirándulás Stavangerbe)

Stavanger (109 000 lakos) Norvégia negyedik legnagyobb városa. Mivel a város autóúton kizárólag délről közelíthető meg és ahhoz kétszer is át kellett volna kompoznunk a Lyse fjordon ezért a Tau-ból induló kompot, választottuk.
A komp Stavanger központjában kötött ki, ahol a régi kikötőben közvetlenül az óváros alatti mólón ünnepi napokat tartottak. Először a Dómot néztük meg .A templomot első formájában 1123-1128 között épült. Első püspöke egy angol, Winchesteri bencés szerzetes volt bizonyos Reginald. A templom most katolikus templom építészetileg nagyon eltér a norvég rönktemplomok stílusától.

A stavangeri dóm után Stavanger másik nevezetességét az Óvárost néztük meg. Itt több tucat műemlék védelem alatt álló kis utcácskákban régi fehér faházak ódon hangulata mutatja, hogy milyen volt a város egy évszázada.

A kötelező turista látványosságok megtekintése után visszatértünk a mólóra az ünnepi sokadalomba. A fiúk többször is megpróbálták az ingyenes mini kuglófot, míg engem jól levágtak egy 30 koronás kagylókóstolóval. Marcell kipróbálta sziklamászást is igaz csupán egy mászófalon.

Végül a Játékmúzeumban kötöttünk ki, ahol a fiúk nagyon jól érezték magukat.
A városnézést követően úgy 5 óra tájt újra kompra szálltunk és visszatértünk Tau-n keresztül a kempingbe.

Tizenkettedik nap
Jörpeland-Röldal
Végig a Ryfilke úton. Első állomásunk a Jörpeland Brug volt. Azt gondoltunk valami várat vagy erődítményt találunk (Burg!?!) E helyett egy 1912-ben üzembe helyezett villanyfejlesztő volt ez a bizonyos Brug Turista információval és kerámiákat árusító bolttal. Folytattuk utunkat és megnéztünk egy templomot fent a hegytetőn kiváló kilátással Stavangerre. A következő megállónk az Ardal-i rönktemplom volt és kissé távolabb egy 100 éves kő híd a Hunsnes bru amely, az ókori hagyományoknak megfelelően van összerakva kövekből ívesre, és amelyen még 20 évvel ezelőtt autók jártak.

Jörpeland Brug	Ardal Kirke
Hundsnes Bru

A Ryfilke út leereszkedett a Garsund fjordhoz. Itt Hjelmelandban szerettünk volna pénzt felvenni a helyi bank automatából, azonban az éppen üres volt, így várnunk kellett, míg megfelelő biztonsági szabályok betartásával kb. 45 perc alatt sikerült feltölteni az automatát, közben elment a komp és további egy órát várhattunk a következő kompra.
Miután átkeltünk a Garsund fjord északi oldalára rövid út után Bygderun-i régi malmokhoz érkeztünk. Szása közben elaludt így csak Marcell és én másztunk fel az út feletti zúgók mellett álló régi malom épületekhez. Készítettünk néhány fényképet és mentünk tovább felfelé a Suldals tó partján.
Már késő délután volt, amikor találkoztunk az E134-es főúttal, érdekes, hogy a Norvégok mennyire szeretik ezeket az európai utakat, bár nem vezetnek sehová Norvégián túl. Röldal azaz "Kecskevölgy" volt az a helyiség, ahol megálltunk sátrat verni. A Campingtől nem messzire volt egy nem is olyan kis tavacska a Röldalsvaten, aminek a partján nagyon jót játszott a két fiú. Mindenféle parton talált hulladékból "Atomerőművet" építettek.
Ez volt az első nap, amikor nem esett az eső, hanem a nap sütött bár a tiszta időben igen nagy volt a kisugárzás és itt töltöttük a leghidegebb éjszakát (6 C fok).

a Camping Röldalban, a hegyeken bizony hó van július közepén is	a Seim Kirke, egy rönktemplom Röldalban

Tizenharmadik nap
Röldal-Eidfjord
Reggel, míg a fiúk aludtak Gáljával elsétáltunk a Campingtől pár száz méterre található XIV századi rönktemplomhoz a Seim kirke-hez. Miután ettünk, összepakoltunk folytattuk az utat a 13-as Ryfilke úton észak felé. Útközben megálltunk utunk első igazi vízesését megnézni.

Ez a Röldáltól mintegy 25 km-re található Lättefossen volt. A vízesés közvetlenül a Ryfilke út alatt zuhan bele a völgy mélyén futó patakba. A szintkülönbség 165 méter és mintegy 400 méter hosszban zúdul alá a víz a kétágú vízesésben A baloldali ág a névadó Lätefossen míg a jobboldali ág becsületes neve Skarsfossen.

Odda

Következő állomásunk egy kis iparváros Odda volt, ahol megálltunk vásárolni és sétáltunk a városkában. A Sőrfjord partján egy ló szobor van, amit természetesen megmásztak a fiúk, de nem időztünk sokat, hanem mentünk tovább.

Odda

A Sőrfjord partján a Hardanger védelmében sok sok gyümölcsös kert van és pont, amikor arra jártunk ért a cseresznye, amit különböző rendezvényekkel ünnepeltek. Mi megállás nélkül folytattuk utunkat egészen Eidfojd falucskáig, amelyik az azonos nevű Eidfjord végében fekszik.
Mielőtt letanyáztunk volna, mint egy 500 méterrel a Camping előtt irányba vettük a hegyet és egy erdészeti úton elindultunk a Valurfossen vízesés felé, amelyik az útikönyv szerint Norvégia legmagosabb vízesése.
Első nekifutásra csak a hegy lábáig jutottunk itt megálltunk összeraktuk a gázfőzőt és konzervet melegítettünk ebédre.

Hjolmodalen

A Hjolmodalen, az a völgy, ahol a Valurfossen vízesés kitör a Hardangervidda platójáról. Itt ebédeltünk és innen még másztunk egy csomót felfelé.
Miközben a konzerv melegedett a fiúk az út melletti kicsi kis Steindalfossen vízesés mellett játszottak. Ez azért annyira nem kicsi, hogy ne lenne neve. Ebéd után némi hezitálás után mégis nekivágtunk a szerpentinnek, sok sok kanyar után elértük az út végét, ahol egy kis parkoló három kunyhó és egy tábla, hogy a Valurfossen kb., másfélórás gyaloglással érhető el, várt bennünket Neki vágtunk. Csudálatos élmény volt. Itt már az útjelzésen kívül semmi sem segítette a kirándulókat. A mocsarakon át kellett gázolni, és a sziklákat meg kellett mászni. Miután felértünk a kilátó pontra alattunk dübörgött a több száz méter magosból lezúduló vízesés. Az egész úton 3-szor találkoztunk emberrel. Sárosan vizesen értünk vissza a kocsihoz.

Valurfossen Norvégia legmagosabb vízesése

Szép lassan leereszkedtünk a hegyről és az Eidfjord falucska szélén az Eidfjord partján sátrat vertünk a Seabő Campingben.

Tizennegyedik nap
Eidfjord-Stavern
Reggel felkelés után elsétáltunk a közeli Eidfjordi Naturcenter-be. (http://www.hardangervidda.org/nschne.htm) Ez egy modern elvek alapján felépített meglehetősen drága művelődési centrum, ahol mindent meg lehet tudni a Hardangervidda hegységről és a természetvédelemről. Óránként vetítenek egy 30 perces nagyon jól megcsinált filmet a hegység életéről igen látványos felvételekkel. A film után megnéztük a kitömött rénszarvasokat, madarakat és kisebb állatokat, majd elbúcsúztunk a fjordoktól indultunk tovább.

Szépen lassan egy szerpentinen felmásztunk a Hardangervidda platójának szélére, ahol Norvégia egyik legismertebb vízesésénél a Vöringsfossen-nél álltunk meg először. A vízesés magossága 183 méter (ebből szabad esés 145 m) mivel Norvégia egyik legnagyobb vízeséséről van szó, amelyik az igen forgalmas 7-es út mellett található nyáron némi duzzasztással rásegítenek, hogy a turistáknak ne kelljen csalódnia.

A Vöringfossen 2 ága	Maboodalen, a völgy ahol a Vöringfossen vízesés kitör a Hardangervidda platójáról

A Vöringfossent elhagyva a Hardangervidda platóján autóztunk. Valódi holdbéli táj, tavacskák sziklák moha és zuzmó. Fák és bokrok már nem élnek meg. Körben hó foltok és meglehetősen nagy forgalom, nemhiába ez a legrövidebb Oslót Bergennel összekötő út. Egy rövid pihenőt tartottunk a platón, nagyon hideg szél fújt és bár július vége van mindenfelé hó kupacok.

100 km után az első igazi megálló Geiló volt. Itt is csak rövid időt töltöttünk, amíg egy benzinkút melletti büfében ettünk egy-egy főtt kolbászt ebéd gyanánt. Geiló kicsi városka. A téli sportok kiinduló pontja pár szállodával és sportbolttal. Itt letértünk a 7-es útról és délre vettük az irányt a 40-es úton Sandefjord, Larvik irányába. Miután elhagytuk Geiló-t, sokáig kerestünk valami tisztább parkolót, de elfogyván türelmünk megálltunk főzőcskézni az út mentén. Rendesen megebédeltünk és újra úton voltunk. Ezen a napon autóztuk a legtöbbet Skandináviában ez alatt az út alatt.

Uvdal Kirke

Egyetlen igazi látnivalónál álltunk meg mindössze az Uvdal-i templomnál. Egyike a legrégebbi rönktemplomnak az 1100-as évekből származtatják. 1720-ban nagyobbították meg és építették át kereszthajós templommá. Bemenni nem mentünk be csak kívülről csudáltuk meg a templomot.
Majd meg sem álltunk Larvikig. Pontosabban még onnan is tovább mentünk Stavern-be az Oslóiak "Balaton partjáig". Itt egymást érik a tengerparti Campingek. Találomra kiválasztottunk egyet és letáboroztunk. Mindenki igen fáradt és kellően nyűgös volt. A sátorverés idejére elküldtem a családot megkeresni a tengert. A tengerkeresés nem bizonyult túlzottan sikeresnek a déli meleg tengerekhez szokott Galja bizony nem sokra értékelte a csúnyácska szürke és bizony elég koszos Oslo fjord partját.

Hajdu Kálmán - Skandinávia - 1. rész - Németország és Dánia
Hajdu Kálmán - Skandinávia - 2. rész - Norvégia, Ryfilke
Hajdu Kálmán - Skandinávia - 3. rész - Norvégia, Oslo fjord
Hajdu Kálmán - Skandinávia - 4. rész - Svédország